Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1905-11-23 / 47. szám

1905. november 23.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 47. sz.

5.

— «Hol állítsunk Kossuth-szobrokat ?» cim

alatt e b. lapok hasábjai közt a 46. szambán egy közlemény jelent meg, melynek t. írója le- c7Xiia a tized- és huszadrangú varosokat, amiért «borura-derüre» Kossuth-szobrokat állítanak. Erre - mint mondja - csupán a nagy.es gazdag városok hivatottak, a kisebbek csak kivételesen engedhetik meg maguknak azt a fényűzést, mert a művészi kivitelű szobrok 25-80 ezer koronába kerülnek. Igaz, az volna a eg méltóbb népszerű Halhatatlanunk emlekehez ha minél művésziesebb és drágább szobrokat állítanának emlékének megörökítésére. Csakhogy a magyarság zömét a kisvárosok es falvak lakosai képezik s éppen ezéknd kell Kossuth es más nagyjaink emlékének megőrzése altul a hazafias érzést ápolni. Ezt pedig részben úgy érjük el ha emlékezetüket szobraik, kepeik áltál (mégha ezek nem művészi kivitelűek is) feltartjuk s maradandóvá tesszük. A lent idézett közlemény azon részére, hogy táncvigalmak, műkedvelői előadásokat gyűjtéseket stb. taitva, Kos- suth-szobrok helyett inkább a tanítók anyagi segélyezésére Kossuth-alapot létesítsenek az illető községek, megjegyzem, hogy a tanitók a fize- tésjavitásnak ezt a módját szívesen elengedik. Ezt törvény által óhajtja a tanítóság rendezgetni, még pedig úgy, hogy tisztességes fizetésűk s egyébb ésszerű intézkedések által hazánk népoktatásügye kiemeltessék balkáni állapotából. Ha valami, ez a dolog is bizonyára megért volna — már ezelőtt két évtizeddel — egy obstruc- tiót. A tanítóság ma már morzsákkal be nem éri. Várni tud, mert hiszen a magyar néptanító európaszerte ismeretes türelmes természetéről. Addig is, mig hivatásos munkája utáni megélhetése biztosítva lesz, illő mellékfoglalkozások által könnyít sanyarú helyzetén. Egy tantérfi.

— Kérel m a levélgyűjtő-szekrények védelmére. Ács Vendel szekszárdi m. kir. postafelügyelő, hivatalfőnök az alábbi sorokat küldötte be lapunkhoz: A nagyközönség kényelmére a város különböző helyein kifüggesztett levélgyűjtő szekrényekből a levelek kiemelését jelző táblácskákat ismeretlen tettesek kihúzzák és elidegenítik, miátal a közönség nincs tájékozva, hogy a levelek hány órakor lesznek begyüjtve, ezenkívül ismeretlen tettesek különféle tárgya kát bedobnak a szekrényekbe, melyek a leveleket bepiszkitják, megsértik, sőt a szekrény gépezetét eh'ontják. Kérem a nagyközönség jóindulatát, hogy az ilyen tetteseket a helyszínén nevüx megkérdezése után vagy a postahivatal főnökénél, vagy a rendőrkapitányságnál bejelenteni szíveskedjék. Ez az eljárás a nagyközönség érdekét csak megfogja védelmezni, ellenesetben kénytelen lennék táblácskákat nem alkalmazni.

— Halálozások. E hó 16-án temették báró Jeszenszky József nagybirtokost Alsó-Hidvégen a családi sírboltba. Benne a báró Jeszenszky- család legidősebb tagját vesztette el. A temetés nagy pompával és óriási részvét mellett ment végbe. A temetési szertartást Bereck János, kaj- dacsi plébános végezte Konecsni Ferenc, győr- egyházmegyei áldozópap, a Jeszenszky-család nevelőjének és Hetényi Alajos, kajdacsi káplánnak assistenciája mellett. A terem díszítése, hol a megboldogultnak tetemét ravatalozták, szomorúan elragadó látványt tárt fel a belépő előtt.

A ravatalt hatalmas gyertyatartók vették körül s a szebbnél-szebb koszorúk egész erdeje övezte. Szertartás után Tolnavármegye négy, festői ruházatú huszára emelte le az érckoporsót a ravatalról s vitte ki a halottas kocsira, melyet a megboldogult négy fekete lova vont. A temetési meneten részt vett az egész környék intelligenciája s a közeli puszták cselédsége. Ott láttuk a gyászoló családon kívül br. Jeszenszky Kálmánt, br. Jeszenszky Jánosnét, br. Jeszenszky , Bélánét, br. Jeszenszky Ilonát, br. Jeszenszky \ Andort, br. Jeszenszky Ignácot, br. Jeszenszky j Ödönt, Gaálnét, Pongrácz grófnét fiával, Széchenyi j Domokos grófot, Schaaffgotsche Ferenc grófot, j Dbry Pált és nejét, Bezerédj Pált és nejét, Bo- csáknét, Huszár Károlyt, Lacit és Dunáit, Sztan- kovánezky Jánost családjával, Kazy Józsefet, Bártól Bélát, Pongrácz Jenőt, Bernát Bélát, Percei Lajosnét leányával, Percei Józsefet, Bernrie- der Józsefet családjával, Pintér Józsefet, Zavaros Gyulát, Várkonyi Ivánt stb. stb. Az engesztelő szt. miseáldozat í. hó 17-én volt a kajdacsi rk. plébániatemplomban. A rekviemet Bereck János, kajdacsi plébános végezte Konecsni Ferenc és Hetényi Alajos segédletével. A gyászistentiszteleten megjelent a gyászoló család teljes számban s a környék főurai közül még sokan. Nyugodjék békében: -- Pakson folyó hó 17-én e ]hunyt Hönigsberg Márk paksi polg. iskolai tanár életének 64-ik évében. Haláláról a paksi ; polg. iskolai tanári kar a következő jelentést j adta ki: A paksi áll polg. .fiúiskola tanári kara i mély fájdalommal tudatja, hogy szeretett kar- | társa, Hönigsberg Márk áll. polg. iskolai tanár, szivszélhüdés következtében f. hó 17-én d. u I ö ólakor, életének 64-ik, buzgó tanári mükö- ! késének 12-ik évében elhunyt. A megboldogult ; hűlt teteme f. hó 19-én d. u. 3 órakor az izr. j temetőben helyeztetik nyugvóhelyére. Béke leng- : jen porai felett. Paks, 1( 05 november 13-án.

| — Felolvasások. A szekszárdi róni. kath.

, Olvasókör az ádventi szent idő- folyamán dec.

: 3- 8. és 10. napján felolvasó-estélyeket rendez a következő sorrendben: december 3-án. 1. Két árva. Garay Jánostól, szavalja: Grósz Rozika,

2. A karácsonyi ünnepkörről. Irta és felolvassa : Szabó Géza főgimn. hittanár, alelnök.

3. Magyar lány Revicky Gyulától. Szavalja; Stir Annuska. 4. Egy kedves ember. Előadja: Bóváry Lajos. 5. Egy ideges ember. Gabányi- tól szavalja: Vincze Imre. 6. Egy lírai költő keservei. Monolog, előadja: Taksonyi János. 7. Falun, jelenet, előadják: Kiss Károlyné és Nedók Teruska.

— Bonyhádi hírek. Meg nem tartott

gyűlés. Müller János Bonyhád nagyközség érdemes bírája folyó hó 16-án délután 5 órára az Erdős-féle szállodában tartandó értekezletre hívta meg a község polgárait. — Az értekezlet célja az lett volna, hogy a vasúti állomás Bonyhádihoz közelébb helyeztessék el. Tekintettel az ügy fontosságára, mégis oly kevesen jelentek még, hogy a gyűlést nem lehetett megtartani.

A tapasztalt érdeklődésből világosan lehet következtetni, miszerint a bonyhádi állomás továbbra is régi helyén, a községtől mintegy 3 kilométernyi távolságban marad. — A bonyhádi nép- gyűlés. Vasárnap délelőtt 11 órakor egy kis lovascsapat érkezése jelzé, ,hogy a Wéber-pusz- ' tán elszállásolt országgyűlési képviselők Bonyhádihoz közelednek. Boda ; Vilmos szekszárdi, j Csányi Sándor dárdai, Thaly László kaposvári és ifj. Wéber János, a völgységi kerület szeretett és népszerű képvisélője, voltak az érkezők.

A szép számmal egybegyült polgárság riadó 1 éljenzéssel fogadta a város szélén kocsijaikról leszálló képviselőket, mire dr. Kanczler Antal j bonyhádi ügyvéd szép, keresett beszéddel üd- ■ vözölte őket. A menet aztán a róm. kath. tem- ' plom melletti Szentháromságtérre vonult, hol | a gyűlés megtartatott. Csik ’József lelkes beszé- ! dével megnyitotta a gyűlést, mire Wéber János : képviselő beszámolóját mondotta el. Wébert a ; nagy tömeg erősen megéljenezte. Utána Thaly László a jelen állapotokról beszélt. Harmadiknak Csányi Sándor, majd pedig egy jól ismert . népszerű egyén, Boda Vilmos beszélt. Aíindegyik : képviselő jutalma szűnni nem akaró éljenzés volt. Wéber János indítványára Apponyit és Kossuthot táviratilag üdvözölte a gyűlés. Dr. Kanczler Antal iditványára peqig bizalmaztlan- ságot szavazott a gyűlés Fejéjrvárynak és kormányának. Csik József ejlnök rövid beszédével azután bezárta a gyűlést. — Meglepő nyugodtsággal folyt le az egész gyűlés, csak egy párszor kiáltották a szociálisták: «Abcug! Éljen Fejérváry és az általános választói jog!» Számuk azonban oly kevés volt, fogy szinte semminek vehető. Délután 1 órakora Hanstein-féle vendéglőben bankett volt, hol számos felköszöntő hangzott el.

— Műkedvelői előadás. Antal István »Falu szépe« cimii szép színműve Tolnán f. hó 12-én került színre. Mely alkalommal az összes bevétel : 452 kor. 80 fillér, a kiacás : 322 kor 80 fillér volt; maradt tiszta jövedeem: 130 korona. Ebből 60 kor. a Tolnán felállítandó Kossuth szobor alap javára, 35 kor. a tűzoltó egyesület céljaira; 25 kor. a katholikus á; 10 kor az izr. iskolás gyermekek tanszer beszerzésére fordit- tatott. — Felülfizetttek 1 Rozmáger Ferenc 10 kor., Sechrer Sándor 3 kor., Stern Árpád 2 kor., Fekete Ágoston 1 kor 40 fill., Garay Antal 1 kor. 20 fill., Wittinger Károly i kor., Dobrik Lajos 1 kor., Strasser Hermann 40 fill. Perler Ferencz 20 fill, és Nagy Ferenc 20 fillért. Mely adományokért ez utón mond köszönetét a rendezőség.

— A viharágyuzás megszüntetése. A m.

kir. földművelésügyi miniszter Tolnavármegye alispánjához intézett leiratában többek között ezeket mondja: «A mennyi reménnyel fogadtatott kezdetben a jég ellen viharágyuzással való védekezés lehetőségének gomolata, épp annyira megrendült utóbbi időben a bikalom ezen védekezési eljárás iránt. A viharágyuzás kérdésében tartott nemzetközi consxssusok egyetlen mozzanatot nem hoztak napülágra, amely ez eljárás sikerébe való hitet rmgerősitette volna

teljesen az ezen eljárásba vetett bizalmat. A szakembeiek újabban odáig mentek el, hogv a viharágyuzást költséges játéknál egyébnek nem tekintik s tényleg napról-napra fogy a hívők száma, akik az eljárástól sikert várnak, úgy hogy az utóbbi időben a legtöbb helyen már teljesen felhagytak a viharágyuzás alkalmazásáról. Minthogy ezek szerint ily bizonytalan eredményű és problematikus sikerű, de költséges eljárásnak szószólója nem lehetek s aggályaim vannak abban a tekintetben, hogy egyesületi vagyonnak ily kétséges célra való felhasználását a vihar- ágyúzásra alakult egyesület alapszabályainak jóváhagyásával megerősítsem, felhivom az alispán arat, hogy a szekszárdi szőlősgazdák jég ellen védekező egyesülésének összes érdek feleit értekezletre hivassa össze, fennebb érintett aggályaimat velük közöltesse s alkalmas módon hasson reájuk, hogy a vihar ágyúzásnak a bizonyítható vagy igazolható legcsekélyebb sikere hiányát is lássák be s az e célra való egyesülés illetőleg a jelzett védekezési eljárás alkalmazásának szándékú/ól — saját meggyőződésükből — álljanak el.

— Elve eltemetve. Gondatlanság következtében Ozorán két gyermek esett áldozatul. Ugyanis Horváth Gábor ozorai lakosnak udvarában, a part alatt játszottak Berniek. Mihály 6 és Berniek Erzsiké 4 éves gyermekek, a kikre a part rászakadt és mindakettőjüket élve eltemette. A szerencsétlen gyermekeket kiásták, de már meghaltak. A vizsgálatot megindították.

— Gazdátlan úri ruha. Már napok óta különös esetről beszél a szekszárdi fáma. Ugyanis arról pletykáznak, hogy a napokban egy szekszárdi ismeretlen úri ember annyit áldozott Bachus oltárán, hogy végre azt sem tudta, fiu-e vagy leány. Ilyen állapotban hazafelé dülöngött az éj sötét leple alatt, de — óh fátum — lakását eltévesztve, más házba jutott, ahol benyitva az egyik szobába, levetkezett és lefeküdt. Ekkor azután észrevette, hogy idegen helyen van, mire a felső ruháját otthagyva, sietve menekült, nehogy kompromittálja magát. — Másnap nagy volt az eltévesztett házban a meglepetés, midőn egy ember ruháját találták a szobában. Sokáig nézték, vizsgálták, hogy kié lehet az elhagyott ruha s mivel gazdáját nem sikerült felfedezni, bevitték azt a városi rendőrkapitánysághoz. Szokásos módon, dobszóval közhírré tették ugyan, hogy a jogos tulajdonos átveheti a rui háját, de ez sehogy se akar jelentkezni. Bizo- i nyosan meg is tartja inkognitóját, ha a vere- ; bek ki nem csiripolják kilétét.

— Agyonnyom a a hajó. Müller János tolnai j hajós oly szerencsétlenül került két hajó közé,

; hogy teljesen összezuzódott. Mire haza hozták, j már halva volt. A tragikus végii fiatal ember

még csak 26 éves volt s az elmúlt farsangban ■ házasodott. Temetése szombaton óriási részvét ; mellett ment végbe.

— Rendőri hírek. Támadás az utcán.

Minden ok nélkül Sióagárdon az utcán Sági György ottani lakos megtámadta Grünhut Ig- nácnét és a járdához vágva, háromszor arcul ütötte. Feljelentetett Sági György a büntető bíróságnak. — Félsz dték a hidat. Zsidó Mátyás és Stermeczki József mözsi lakosok csupa duhaj- ságból folyó hó 14-én éjjel felszedték a község tulajdonát képező hidat és a deszkákat összetörték. A duhajkodó legényeket csendőrség feljelentette a szekszárdi kir. járásbírósághoz. — Megzavart lakodalom. Schauber Ferenc mözsi lakos házában folyó hó 14-én lakodalmat tartottak, melyet Lernber István boszuból megzavart az által, hogy az ablakon keresztül egy nagy követ dobott be a lakodalmas nép közé.

A kő Méhn Mártonnét sebesitette meg és a kődobás által összetört üvegekből pedig egy üvegszilánk Katzenberger Mártonné szemébe repült.

A boszuálló legényt feljelentették . — Tolvaj cseléd. Németh Katalin 18 éves cseléd azzal" hálálta meg gazdájának, Fűzi Mihály döbröközi tanitónak jóságát, hogy tőle 18 drb. szakasztó- ruhát, 2 korona készpénzt és 2 drb tyúkot ellopott. A tolvaj cseléd folyó hó 5-én azután megszökött Köröztetése elrendeltetett. — Meglopta a férjét Bognár Mihály dunaföldvári lakost saját felesége, szül. Seszták Ilona folyó hó 8-án meglopta és azután megszökött. A hűtlen asszony ugyanis elvitte férjének 1160 korona készpénzét, 4 dunnáját, 2 vánkusát, 2 fazék lekvárját és szalonnáját. A férj feleségét feljelentette a szekszárdi kir. ügyészségnek.

— Vízbe fűlt lovak. Tolnai levelezőnk írja: Mánál Lajos tolnai bőrkereskedőnek két iovaf. hó 11-én délután 4 órakor Tolnán a Dunába fuladt. A dolog úgy történt, hogy Mándl kocsisa a Dunára hajtatott, hogy sáros kocsiját ott lemossa; a kocsis azonban ismeretlen lévén, a Dunaág azon részén hajtatott be, ahol alig egy-két méterre már nagyon mély a viz ; igy történt, hogy a 600 koronát érő két ló odaveszett. Ezer szerencse, hogy a kocsisnak semmi baja sem történt,