Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1905-11-16 / 46. szám

4. — Tea-estély. Az Egyesült Szekszárd-Tolna- megyei Noegylet és a Szekszárdi rk. Ovodaegylet múlt szerdán tartotta meg hangversennyel és tánccal egybekötött második tea-estélyét, mely fényesen sikerült. A jól megválogatott műsor első száma Klieber Gizella zongorajátéka volt, akit dr. Őrffy Gyula ügyvéd kisért hegedűvel. A közönség a szereplőket kitűnő játékukért vi­harosan megtapsolta. Nagy élvezet volt a iTZie&er testvérek éneke, akik népdalokat adtak elő Pazár Dezső zongorakiséretével. Ocskay Szidónia cim- | balomjátékával kellemes élvezetet nyújtott. — j A műsor utolsó számát Wigand Hedvig művészi zongorajátéka képezte. Ezután következett a teázás, majd a tánc. — A jelenvoltak név­névsora a következő : Asszonyok: Ács Lipótné, Brebocszky Elemérné, Dömötör Miklósné, Döry Pálné, Fink Kálmánná, Györy Györgyné, Hoff- ■ mann Keresztélyné (Pancsova), Hoffmann Sán- | dorné, Holub Jánosné, Klieber Györgyné, Kövessy Ödönné, Krammer Jánosné, özv. Laskó Gyuláné, László Lajosné, Malicsek Ödönné, özv. Marcse- kényi Miklósné, Mattióni Jánosné, özv. Orosz Lajosné, Pirnitzer Antalné, özv. Sass Istvánná, Sass Janka, Sass Lászlóné (Borjád), Dr. Spányi Leóné, Steinfeld Béláné, Szévcdd Oszkárné, Tekus Vilmosné, Tihanyi Domokosné, özv. Török Józsefné, Valló Albertné, Wigand Jánosné, özv. Závicsics Milosné. Leányok: Döry Natália, Fejős Emma, Fink Margit, Herceg Mariska, Hoffmann Etelka, Klieber Gizella és Böske, László Vilma, Marcsekényi Mariska (Budapest), Mehrwerth Irma, Mészáros Ilonka (Budapest), Möller Julia, Nászay Paula (Budapest), Ócskái Szidónia és Ilonka, Orosz Flóra, Pirnitzer Irénke, Pausz Janka, Somogyi Paula, Urbanics Sári, Wigand Hedvig. Felülfizetett Mosgay Sándor 1 koronát. Jegyei­ket megváltották Dr. Leopold Kornél és neje. — Kossuth Ferenc üdvözlése. A dombó­vári függetlenségi és 48-as párt elnöke, Lexa Zenó a következő sürgönyt küldötte Kossuth Ferenchez : «Szivünk mélyéből üvdvözljük Nagy­ságodat a javulás utján. Végtelenül sajnáljuk, hogy nem lehettünk szerencsések körünkben üdvözölhetni». — A hajóközlekedés beszüntetése. Az I-ső Magy. Kir. Szab. Dunagőzhajózási Társulat a Budapest-Mohács között fentartott személyhajó- járatokat beszüntette, mivel a közönség oly csekély számban vette most már azt igénybe, hogy annak föntartása indokolatlanul nagy áldo­zatot rótt a társulatra.-- Uj levéltáros. Toboz Zoltán dr. elhuny- tával megüresedett Somogyvármegyében a levél­tárosi állás, melyre Tallián Gyula főispán Baranyai Béla Baranyavármegye helyettes al- levéltárosái nevezte ki. A kiváló tehetséggel és készültséggel biró fiatalember ez idő szerint az ország legfiatalabb levéltárosa. — Hangverseny a kath. körben. Azon ked­vező alkalomból, hogy a városunkban működött színtársulatnál néhány előadás katonai zenekar kíséretében történt, Szabó Géza hittanár, a kath. kör alelnöke megragadta az alkalmat s a kör tagjai élvezetére egy kellemes és sikerült hang­versenyt rendezett, melyen a katona-zenekar 14 válogatott darabból álló műsort adott elő. A hangversenyre városunk legelőkelőbb családjai közül igen sokan eljöttek; ott láttuk Döry Pál alispánt is családjával; a kör díszes nagyterme egészen megtelt s a fehér asztaloknál helyet foglalva, kellemes társalgás és kitűnő bor mellett hallgatta a nagyszámú előkelő közönség a ná­lunk ritkán hallható katonai zenekart. Megható szép jelenet volt a műsor 6. számánál, midőn Bachó István «Magyar ábránd» cimü darabját játszották, melyben a «Hymnus» imaszerü hang­jaira mint egy ember felállt az egész közönség és énekével kisérte a zenekar játékát. A terje­delmes műsor eljátszása majd éjfélig tartott, mely után a még ott maradt fiatalság táncra 'perdült s járta addig, mig meg nem unta a nehézkes táncra késztő szokatlan zenét. A hang­verseny bevétele 138 K 80 f. volt, mely teljesen fedezte az estély kiadásait. — PÓtváSár. A kereskedelmi miniszter meg­engedte, hogy Zombán folyó évi deczember 6-án pótvásár tartassák. — Pályázat. A mözsi rom. kath. iskola újonnan szervezett osztá ytanitóságára pályázat nyittatik. Jövedelme: 1. Államsegély 400 kor. 2. A község pénztárából előleges havi rész­letekben 400 korona. 3. Lakásbér és kertillet­mény váltságául 200 korona. Kötelessége: Egy osztályt a r. kath. püspöki kar tanterve szerint tanítani és nevelni. Tannyelv : Magyar és német. Pályázó férfi tanítók felszerelt kérvényeiket november hó 25-ig.nyújtsák be. A rom. kath. iskolaszék. — Zeneestély. Kitünően sikerült zeneestéíyt rendezett folyó hó 11-én a szekszárdi áll. fő- gimn. „Eötvös József önképző köre“, melyen az intézet tornacsarnokában nemcsak a város úri közönsége, hanem a környék előkelő kö­zönsége is megjelent s bőséges tapssal adózott a szereplőknek, kik a megjelenteknek egy igazán élvezetes szép estét szereztek. Már a műsor első száma magára vonta a közönség figyelmét és érdeklődését, amely azután Tóth Gyula saját szerzeményű, kedves, fülbemászó mazurkáját, szűnni nem akaró tapsviharral jutalmazta. A tapsból bőven kijutott Halász Jánosnak is, ki Leopold Elemér zongorajátékától kisérve, gyö­nyörűen, igazi művészettel adta elő Wienavszky ,,Legendá“-ját. Az összes számok sikerültek vol­tak s a közönség minden szereplőt hosszasan megtapsolt. Dörgő tapsviharral fogadták Kra- molin Vilmos szavalatát, ki Arany János «Jóka ördög»-ét oly művésziesen, oly gyönyörűen adta elő, hogy valósággal magával ragadta a közön­séget. Előadás után táncraperdült az ifjúság, a diákok ugyancsak megforgatták az ott levő szép lányokat. Egy ideig az önképzőköri zenekar húzta a talp alá valót, majd a közönség között akadtak, akik a zongorán néhány csárdást és keringőt játszottak, s akik ezzel a táncoló pá­rokat mély hálára kötelezték. Fájdalom, mint minden jór.ak, úgy nemsokára ennek is vége szakadt s már 11 órakor hazafelé indult a tár­saság, nem győzvén dicsérni a kedves, élveze­tes estélyt. Amint halljuk az önképzőkör más­kor is fog hasonló soirékat rendezni s a kö­zönség csak magának szerez élvezetet és örö­met, ha az ifjúság ezen törekvését, tömeges megjelenésével támogatni fogja. — Motoros forgalom Pécs—Bátaszék—Szek­szárd között. A »P. N.« írja : Amint jó forrás­ból értesülünk, Pallós Ignác, a pécs —bátaszéki h. é. vasút engedélyese és építője tárgyaláso­kat folytat a szekszárd -bátaszéki h. é. vasút igazgatóságával az iránt, hogy a tervezett pécs —bátaszéki h. é. vasút motoros forgalma a szekszárd—bátaszéki h. é. vasútra is kiterjesz­tessék. Örömmel hallunk ezen törekvésről, mely ha sikerrel jár — amire van remény — úgy annak elsősorban is városunk látja hasznát, mert akkor, midőn a motoros közlekedés ré­vén a szekszárd—bátaszéki vasút mentén lakó közönség Szekszárdtól Pécsig átszállás nélkül, gyorsan kevés költséggel s napjában esetleg többször is eljuthat majd városunkba, kétség­telen, hogy ez által a szekszárd—bátaszéki vasút egész vidéke Pécs városnak különben is nagy vonzerőt gyakorló érdekkörébe jut. Hamar­jában nem is méltányolhatjuk eléggé ennek a tervnek városunk szempontjából való keres­kedelmi és kulturális jelentőségét s csak ör­vendünk, hogy mi vagyunk az elsők, akik a tevékeny építési vállalkozónak - életrevaló és ; városunk fejlődése tekintetében oly nagy fon- 1 tosságu tervről hirt adhatunk. — Vörheny-járvány. Dombóvárott még min­dig uralkodik a vörhenyjárvány. A járvány alatt eddig ötvenkilencen betegedtek meg, akik közül heten haltak meg. Az összes iskolákban a jár­! vány miatt az előadások szünetelnek. { ! — Szekszárd r t város rendőrkapitánya | a következő hirdetményt bocsátotta ki: Panasz I merült fel, hogy a város utcáid, utaín és álta- j Iában területén a hajiási szabályok be nem tar- j tatnak, amennyiben sokan meg nem engedett ' sebességgel, vagy vigyázatlanul hajtanak, sokan pedig a hajtási szabályok ellenére olykép haj­tanak előre, hogy ezáltal nemcsak a szabad közlekedést nagj' mértékben akadályozzák, ha­nem mások személyét és vagyonát is veszé­lyeztetik. Ezennel közhírré teszem, hogy a haj­tási szabályok be nem tartása folytán keletkező kihágási cselekményeket az 1879. évi XL. t. c. 120 §-a alapján szigorúan meg fogom torolni. Szekszárd, 1905, novemker hó 11. Molnár Lajos s. k. rendőrkapitány. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY. 46. sz. 1905. november 16 — Halálozások. Megtért az anyaföldbe pi­henni Nagyjeszeni báró Jeszenszky József nagy- birtokos, aki f. hó 14-én hunyt el életének 77-ik évében. A megboldogult tagja volt Tolnavár­megye törvényhatósági bizottságának és vala­hányszor részt vett a közgyűlésekben, mindig felszólalt ellenzéki szellemben. Különösen a me­gyei pótadó megszavazását ellenezte. Temetése nagy részvét mellett ment végbe. Haláláról az alábbi gyászjelentést vettük : Nagyjeszeni báró Jeszenszky István cs. és kir. kamarás, neje szül. kynasti és greiffensteini gróf Schaaffgotsche Eugenia cs. és kir. csillagkeresztes hölgy és gyermekeik: Thilda és Józsi; nagyjeszeni báró Jeszenszky Sándor, neje szül. vásonkeői gróf Zichy Ilma és gyermekeik: László és Alexa; nagyjeszeni báró Jeszenszky Mária, továbbá nagyjeszeni báró Jeszenszky Kálmán, mint test­vér, a maguk és az összes többi rokonok ne­vében fájdalomtól megtört szívvel tudatják felejt­hetetlen édes atyjuk, illetve apósuk, nagyatyjuk és testvérének nagyjeszeni báró Jeszenszky József urnák Tolnavármegye bizottsági tagjának Alsó-Hidvégen, 1905. évi november hó 14-én a halotti szentségek ájtatos felvétele után, életének 77-ik évében bekövetkezett elhunytét. A bol­dogult hült tetemei f. hó 16-án délután 3 óra­kor fognak Alsó-Hidvégen beszenteltetni és ugyan­csak Alsó-Hidvégen a családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise áldozatok f. hó 17-én fognak Kajdacson, Felső-Hidvégen, Apátiban és Nógrád-Bercelen a Mindenhatónak bemutattatni. Alsó-Hidvég, 1905. november 14. Áldás és béke poraira! — Múlt szerdán éjjel Bonyhádon elhunyt Dürr István, szobrász és kőfaragó életénék 59-ik évében. Az elhunyt rendíthetetlen hive volt a függetlenségi és 48-as pártnak. Dűrr István mindenki előtt tiszteletben és becsülésben állott, azért halála általános részvétet keltett. Két fogadott gyer­meke és rokonsága g}^ászolja. Temetésén nagy részvét nyilvánult. — A bortermés eredménye. Az idei bor­termés mennyisége az egész országban, igy Tolnavármeyyében is sokkal kevesebb, mint az előző évben volt, Nits István szekszárdi borá­szati és szőlészeti kerületi felügyelőhöz beér­kezett adatok szerint Tolnavármegye 63 bor­termelő községében 1904-ben termett: vörös 16.364, fehér 81.028, siller 92,217 hektoliter, összesen: 189.609 htl. 1905-ben termett: vörös 13.576, fehér 56.578, siller 59.859 hl., összesen 130.013 hl. Eszerint 1905-ben 59 596 hektoliter­rel termett kevesebb, mint 1904-ben. Különösem nagy az esés Szekszárdon és Pakson. Előbbi helyen 15.741, utóbbin pedig 16.974 hektoliter­rel kevesebb bor termett, mint az előző évben. — A Szekszárdi gőzfürdő. Jó ideje már,, hogy a szekszárdi gőzfürdő alapos renoválás alatt áll. A javításra nagy szükség is volt, mi­vel az már nem felelt meg a közönség jogos igényeinek. Az uj tulajdonos nem kiméivé ál­dozatot, oly állapotba helyezi a gőzfürdőt,, hogy az ellen ne lehessen senkinek sem ki­fogása. Városunk közönsége bizonyára szívesen veszi tudomásul, hogy még e hó folyamán ujrat megnyílik a gőzfürdő, melyre bizony égető szük­ségünk van. — Szökött orosz katona. Folyó hó 9-én Dombóvárott elfogtak egy szökött orosz kato­nát, ki az orosz-japán háború alatt Moszkvában szolgált, ahonnan az ő százada, élén a kapi­tánynyal és a tisztekkel Krakkóba szökött. Itt levetették róluk a katonai egyenruhát és civilbe öltöztették, azután szélnek eresztették őket. A szökevény neve Rísz András moszkvai szüle­tésű 22 éves kertészlegény, aki öt társával Magyarországba jött és Szászváron dolgozott a bányában. Rísz azért távozott Szászvárról, mert el akart menni Budapestre az orosz konzulá­tushoz. A dombóvári hatóság a konzulátushoz fordult, hogy mitévő legyen a szegény szökött orosz katonával. — A tolnai vásár e hó 6-án ment végbe nagy érdeklődés mellett. A vásárosok feltűnően nagy számmal lepték el az ezúttal kicsinek bi­zonyult tért. Zöldség, káposzta óriási mennyi­ségben volt fölhalmozva. Szarvasmarhát is so­kat hajtottak föl s igen jó áron vették. Délután, az eső zavarta szét a járó-kelőket.

Next

/
Thumbnails
Contents