Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1905-11-09 / 45. szám

2. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 45. sz. 1905. november 8. tottaknál 70 szavazat, összesen 105. Megvá­lasztattak Török Béla. 84, Forster István 84, Bern­rieder József 82, Jeszenszky Andor 81 és Perczel Dezső 57 szavazattal. A tiszti ügyész helyetteséül a közgyűlés Török Béla tb. vármegyei tisztiügyészt jelölte ki. A simontornyai és dombóvári járási mező- gazdasági bizottságban lemondás folytán meg­üresedett tagsági helyeket Bán István, Bévárdy Lajos rendes és Ludwig József póttaggal töl­tötték be. Az igazoló választmány ujjáalakittatott, melynek tagjai lettek : Orffy Lajos, Sass László, Kurs Vilmos, dr. Hirling Ádám, Tóth Károly, Leopold Sándor, dr. Mayer Gyula és dr. Fent Ferenc. Az 1905 évben kivetendő és 1906. évben esedékes katonabeszállásolási pótadó megállapí­tása Thérmeg János bizottsági tagnak javaslata a katonai podgyász szállításánál felmerülő költ­ségek megtérítésére vonatkozó javaslata szerint intézteiéit el: ugyanis 1 százalék pótadó vet­tetik ki. Felolvastatott a belügyminiszternek a tele­fon-hálózat létesítésére — és az árvaszéki jegy­zői állás rendszeresítésére vonatkozó leirata. A telefonhálózat költségvetés hiánya miatt nem létesül, úgy szintén az árvaszéki jegyzői állás szervezését sem engedélyezte a miniszter. A vallás- és közoktatásügyi miniszter jó­váhagyta a múzeumi könyvtár használatáról szóló vármegyei szabályrendeletet. A tisztviselői nyugdíj választmány előter­jesztésére özv. Korbonits Dezsőnének az évi nyugdiját 1440, 3 gyermek kegy diját pedig 864 koronában állapította meg a közgyűlés. Özv. Kóbor Jánosnénak évi 192 korona nyugdijat szavaztak meg. Mindkettőnek a nyugdija f. é. augusztustól számittatik. Az állandó választmány javaslatára el­fogadta a közgyűlés a községi jegyzők nyugdij- szabályrendeletét. E szerint a községi lakosok hozzájárulása 8 fillér lesz. Most következtek a körlevelek, megkere­sések és kérvények. A körlevelek közül csupán Somogyvármegye körlevele támasztott hazafias vitát, melyet az országgyűlésen szövetkezett ellenzéki pártok vezéreinek Becsben történt le­alázó fogadtatása tárgyában intéztek törvény- hatóságunkhoz. Az állandó választmánynak erre vonatkozólag az volt a javaslata, hogy Somogy­vármegye körlevele irattárba helyeztessék. Szabó Károly bizottsági tag emelkedett fel először szólásra és előrebocsájtva azt, hogy gyengélkedése és a mostani inparlamentáris viszonyok miatt csak rövidre szabja beszédjét. Kifejti, hogy most már nem beszélni, hanem cselekedni kell. Ezer év alatt sok bántalom érte már szegény nemzetünket, melyek közül a leg- bántóbb az, ami szept. 23-án a bécsi Burgban az ellenzék vezéreivel történt. Arculütése volt ez a nemzetnek. Nem önként mentek a vezérek a király elé, hanem hivó szóra jelentek meg. — Bámulja a szóló, hogy oly nagy önmérséklettel viseltették a megaláztatás után. Nem vádolja az öreg királyt, hanem vádolja rossz tanácsadóit. (Nagy éljenzés! Éljen a király!) Budapest fő­város hazafias lakossága megadta a Bécsből hazatérő vezéreknek az elégtételt s adják meg ezt a törvényhatóságok is. Tudom — úgymond — hogy kisebbségben leszünk, de azért mégis kéri a közgyűlést, hogy csatlakozzék Somogy­vármegye átiratához. Majd a következő indítványt olvassa fel : «Mondja ki Tolnavármegye törvény­hatósági bizottsága, hogy az egyesült ellenzék vezéreinek folyó évi szeptember hó 23-án a bécsi Burgban történt fogadtatásában a magyar nemzet megalázását látja s a fölött hazafiui megbotránkozásának ad kifejezést. Egyúttal az ellenzék vezéreinek a nemzeti küzdelemben való hazafias ténykedés ükért köszönetét nyil­vánítja. (Nagy éljenzés.) Ezt az indítványt aláírták : Szabó Károly, Boda Vilmos, Bátkay László, dr. Schivetz Antal, N. Zsikó Péter, id. Zsikó János, Bodor György, Gyeríis József, Sever Lajos. Sipos Márton, B. Varga János, Betrieb Ferenc, Grünwald Lajos, Nagy János Prantner, Föglein Márton, Bognár György, Horváth Ferenc, Szalai János, Bénák János, Horváth József, P. Deák József. Döry Pál alispán a közgyűlés riadó éljen­zése között jelenti ki, hogy ő is osztja Szabó Károlynak hazafias aggodalmait és ő sem ismeri el a kormányt alkotmányosnak. (Éljen !) Csak a király személyét veszi ki, mert a királynak sérthetetlennek kell lenni. Kéri az indítványból e sorokat: *A magyar nemzet megalázását látja s a fölött hazafiui megbotránkozásának ad kifeje­zést» kihagyni és e helyett «Mély sajnálattal ér­tesült», kifejezését bevenni. — Végül kijelenti, hogy ö is büszkén sorakozik « küzdőkhöz és a nemzetnek megnyilatkozott véleményéhez. Éljen ! Még Szabó Károly szólt, hogy ő nem a király, hanem tanácsadói ellen beszélt és szívesen el­fogadja az alispán módosítását. A megnyilat­kozott lelkes hangulatból ekkor már lászott, hogy az ellenzéknek fényes győzelme lesz ma, de azért a főispán mégis az állandó választmány javaslatát bocsájtotta először szavazásra, mely csúfosan megbukott. Ugyanis 84 szavazattal 28 ellenében elvetették az állandó választmány javaslatát. A szavazás rendkívül nagy érdeklő­déssel ment vvgbe. Az ellenzékkel szavazott Döry Pál alispán, Jasek Sándor aljegyző, több községi jegyző, Bernrieder József és János, dr. Leopold Kornél és még sok volt kormánypárti. Számosán a szavazás elől kimentek, de még többen a- tisztviselők és községi jegyzők közül tartózkodtak a szavazástól. A választmány ja­vaslatára természetesen elsőnek Perczel Dezső szavazott, vele szavaztak Perczel József, Döry Hugó, Wigand János, László Lajos, Földvári Mihály, Sirnontsits Elemér, Bajó Pál, Bajó János, Kiss Ernő, néhány vármegyei tisztviselő és községi jegyző, lókkor a közgyűlés Szabónak mó­dosított indítványát egyhangúlag elfogadta. A sza­vazás kihirdetése óriási lelkesedést szült, őrire d. ic. fél 2 órakor a főispán hirtelen fölfüggesz­tette a gyűlést, lörre leírhatatlan éljenzésben törtek ki a bizottsági tagok. Éltetve a hazafias Döry alispánt, Egy intésre egy szív- és lélekkel rákez- dejtek a Kos$uth-nótára és ezt énekelve vonultak ki lassú léptekkel a teremből, közben-közben egyre éltették Döryt. Ily méltóságteljesen szólt az éviek egész ad­dig, míg a bizottsági tagok az utcáéra nem léptek, ahol a lelkesedéstől kipiruló arccal beszéltek tíz impozáns tüntetésről. Délután 4 órakor folytatták a közgyűlést, mely alkalommal a közgyűlés Fejérráry Géza báró miniszterelnöknek az uj minisztérium meg­alakulásáról szóló leiratát, valamint Kristóffy József és a többi minisztereknek is leirata egy­szerűen irattárba' helyezte és a törvénytelen kor­mány vránti bizalmatlanságát továbbra is fentartja. A magyarositó-bizottságba beválasztattak : Wosinsky Mór, Boda Vilmos, <irffy Lajos, dr. Fent Ferenc, Perczel József, Jeszenszky Andor, Magyar Zsigmond, Sass László, Bernrieder János, Marhauser Imre, Tiringer Vilmos és Singer Bálint. A dunaföldvári járási főszolgabírói hiva­tal részére 10600 koronáért ház itt vesznek és azt 40,750 korona költséggel felépítik. A tárgy- sorozat többi pontja az állandó választmány- javaslata szerint nyert elintézést. Közgyűlés végén dr. Scholl Kálmán orvos és báró Fiáth Elemér szolgabiró letettek a hivatalos esküt. A főispán d. u. fél 5 órákor a gyűlést berekesztette. A szekszárdi állami tisztviselők mozgalma. A Szekszárdon működő állami és törvény- hatósági tisztviselők körében mozgalom indult meg az iránt, hogy Szekszárd rendezett tanácsú váro.s a III. lakbérosztályból a II. lakbérosztályba i soroztassék. Evégből 4 hó 5-én a főgimnázium torna- csarnokában látogatott értekezletet tartottak,, melyen a különböző állami és törvényhatósági tisztviselők közül mintegy 60-an jelentek meg. Waldmann Antal postafőtiszt, mint a moz­galom megindítói által a kérdés tanulmányozá­sára kiküldött előkészítő bizottság tagja nyi­totta meg az értekezletet; ivditványára az ér­tekezlet elnökének Wiegand János főgimnáziumi igazgatót, jegyzőnek pedig Szigethy Lajos kir, törvsz. aljegyzőt egyhangúlag választották meg, kik helyeiket elfoglalván: elnök felhívta Wald- rnann Antal postafőtisztet, mint előadót, hogy tanulmányozása alapján • szerzett tapaszlalatai- ról tegyen jelentést. Waldmann előadta, hogy az általa megte­kintett városok kimutatásaiból kevés körülmény vonatkoztatható Szekszárdra, mert itt a megél­hetési viszonyok is sokkal nehezebbek, mint városunkhoz hasonló más városokban, azon- fölül itt mináíunk egyes tisztviselők nekik meg­jelelő lakást eddigi lakbérükért alig kapnak. Indítványozza ennélfogva, hogy küldjön ki az értekezlet egy bizottságot azzal az utasítás­sal, hogy állapítsa meg a bizottság, miszerint 2—3 szobás lakás megfelelő mellékhelyiségek­kel mily bérösszegért szerezhető meg? s az er­ről készítendő kimutatást a minisztériumhoz ter­jesszük fel. Elnök az indítványt tárgyalásra bocsájt- ván, Mátis Kálmán számtanácsos csatlakozik az előadó indítványához, de azt a módosítást ter­jeszti elő, hogy az egyes tisztviselők által fi­zetett lakbérek összege hatósági, bizonyítványok­kal igazoltassák. Dr. Pestiig Pál kir. aljárásbiró a kérvény felszereléséhez egy kimutatás készítését java­solja oly formán, hogy a kimutatásba a tiszt­viselő neve, fizetési osztálya, az általa birt lakás nagysága, — annak megemlítésével, hogy hány szoba- és mellékhelyiségből áll — és a fizetett lakbér összege jegyeztessék fel, illetve a lakbér összege minden egyes tisztviselő által sajátke­zűig irassék be s úgy ennek valósága, mint azon körülmény is, hogy Szekszárdon a IX.. Vili. VII. és Yl. fizetési osztályba sorozott tiszt­viselőket rangjuk szerint megillető lakások ele­gendő számban nincsenek, -— helyhatóságilag igazolandók. Elnök indítványozza, hogy az elhangzott indítványok figyelembe vételével egy javaslat- készítő bizottság küldessék ki, mely bizottság ja­vaslatát a f. hó november 19-én tartandó érte­kezlet elé terjessze — A bizottságba Fink Kálmán, Waldmann Antal és Schneider János választattak be. Ezzel az értekezlet feloszlott. TÖVISEK. A vén komédiás. Bátkay László igen tisztelt barátom ily cimü remek verséért, a múlt napok egyikén le­foglalták a «Budapest» cirnű lapot, azon mottó nyomán: <szólj igazat: betörik a fejed!» — Nohát, most én is a szivemből fakadó teljes és szent igazságot fogom szólni, mégis — fogadni merek — se a fejem be nem törik, se a lapun­kat le nem foglalják, S el nem kobozzák, holott cikkem címe is: «A vén komédiás.? Pex az ő cikke, az isteni magyar múzsa sir vagyis a fantázia szülötte zz vers ' ritkán igaz: az én cikkem pedig = próza, vagyis : nem vers, de igaz! . . . A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer : tüdőbetegségeknél, légzőszervek hnrutos bajainál, úgymint idült bronchitis, szamárhurut és különösen lábbadozóknél Influenza Után ajánltatlk. — Emeli az étvágyat és testsúlyt, eltávolítja a köhögést és, a köpetet és meg­szünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. — A gyógyszertárakban üvegenként 4— koronáért kapható. — Figyeljünk, hogy minden üveg az alanti céggel legyen ellátva : t F. Hoffmann-La Roche & Co. vegyészeti gyár Basel (Svájc).

Next

/
Thumbnails
Contents