Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1905-10-26 / 43. szám
6. SZÍNH AZ. Az elmúlt hét újabb bizonyságát adta an- . nak, hogy itt időző színtársulatunk a közönség | pártolását méltán megérdemelné. Csak megérdemelné, mert bizony, bár a közönség meggyőződhetett arról az eddigi előadások folyamán, hogy színészeink minden erejűket és tehetségüket vitték a harcba, mégsem pártolja a társulatot kellőleg. A társulatnak megvan mindene. Kiváló tagjai, rendes díszletei és jelmezés, csak egy hiányzik nála — a közönség. De hát C'est la guerre. Szegény nemzeti színészet bizon}' nagyon árva vagy ! Jelvényednek a babérkoszorúnak levelei fonnyadtam csüggnek alá és a babérkoszorú köritette lant húrjai némák ... Vigasztalódj ! Szolgáljon enyhítő körülményül az, hogy a nemzeti — vagyis országos színészeknek, Fej ér vary direktorral az élükön, szintén nagyon rosszul megy a soruk, mert ott is üres a párt kassza. Azonban üljünk fel a kivenhedt és zörgős csontu pegazusra és lássuk az elmúlt színházi hét eseményeit. Folyó évi október 18-án szerdán Molnár i Ferenc bohózata a Doktor ur volt műsoron, j melyről múlt heti számunkban, lapzárta miatt, j csak röviden irhattunk. Meg kell azonban róla j mégegyszer emlékeznünk, mert amellett, hogy | a bohózat maga is kiváló és egyszersmind né- ; mileg satirája is társadalmunk egyik feltűnő jelen- j ségének a stréberségnek, közvetlen hatását az igen jó előadás fokozta. Kiváló elismerésünk hangján, i kell szólanunk Kori P. Béláról— Puzsérról, aki ; szerepét, mely nehéz, minthogy nem is alakot, i de típust jelent, művésziesen játszotta meg. í bátori — Csató rendőrfogalmazót, a gurmand no- ; vadászt szép sikerrel adta. Vágó, valamint Kiss ! Pista természetes és jellemző játékukkal méltán j rászolgáltak a tapsra. Pompás alakítás volt Kiss j Mihálynak zsáner-rendőre, puszta megjelenésé- j vei a derültség tetőpontjára emelte. A hölgyek közül S. Czinczár Eszti, ki j művésziesen játszott, kitűnő kómikáaak bizo- : nyúlt. Csütörtökön, 19-én Ruttkay György társa- ! dalmi színművét, a Sötétség-et adták. Az elő- j adást, mely tendenciózus irányánál és kiváló j drámai konstrukciójánál fogva nagyobb érdek- : lődésre tarthatott volna számot, igen kis számú 1 közönség jelenlétében adták. De az egybegyül- : teknek igazán kiváló előadásban volt részük. ' A szereplők egytől-egyig kiváltak. De különösen ki kell emelnünk W. Berzsenyi M.-nek átgondolt és átérzett játékát. Valamint uj szerepkörében a megcsontosodott katonaezredest játszó j Kis Pistát. Lörinczy Erzsinek pedig, ki ez estén nagyon jól játszott, méltó partnere volt Simon a főhadnagy szerepében. Pénteken, 20-án ismét János vitéz verte győzedelmesen a törököt a nagyszámú közön- ; ség előtt. Amily kevesen voltak a komoly csütörtöki előadáson, oly sokan érdeklődtek a szombati, 21-iki bohókás Kukorica Jónás iránt. A darabra annyit mondhatunk, amit az egyszeri parasztember mondott a vásáron. — Ködmennek nem ködmen, de ujja van ! Ez a darab is jónak igen üres, de paródiának igen jó. Fianem az előadás kétségkívül sikerült volt. V. Berzsenyi M., akinek sokoldalúságát csodáljuk, ismét kitünően játszott. Tury Mariska és Bándíj Rózsi igen kedvesen játszottak és szépen énekeltek. Lendvay Ferike bájos gésa volt. Ha letenné helyettem a kauciót, magam is beállanék teaházába főteamesternek. Báthori Béla igen jó alakítása és vérbeli komikuma nagy derültséget keltett. Vasárnap este, 22-én a romantikus Hajdúk hadnagya csalt az igen nagy számban jelenlévő contribueus plebs ajkára önkéntelen felkiálltáso- kat. — A darab a múltkori jó előadás jegyében ment. Hétfőn, 23-án Katona József nagyhatású drámája: Bánk bán került színre. Talán a zord időjárásnak tudható be, hogy a közönség oly gyéren jelent meg az előadáson. Meg is látszott ez a színészek játékán az első felvonásokban, mely kedvetlenül, vontatottan ment. Bánk bán (Simon Jenő) kezdetben kissé nehézkesen élte bele magát szerepébe, de már a harmadik és a negyedik felvonásban derekasan megállta helyét s többször nyílt színen is kitapsolták szép, természetes előadásáért. Gertrud (V. Berzsenyi M.) minden szerepében megerősíti azt a hitünket, hogy a társulat egyik legerősebb oszlopa. Melinda (Lörinczy Erzsi) törekvéssel igyekezett hálás szerepét érvényre juttatni. Petur bán (Kis),- Biberach (Szilágyi), Tiborc (Vágó) nagyban hozzájárultak kitűnő játékukkal az előadás sikeréhez. A többi szereplők is dicséretet érdemelnek. Kedden, 24-én a bájos zenéjü Aranyvirág operette volt műsoron. Az előadás végig igen élvezetes volt. — Hálás tapsokat kapott Tury TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 43. sz. _____ 1-903. október 26. Mariska gyönyörű hangon előadott tiszta, valamint Bandi Rózsi finom árnyalatú énekéért. Báthori flegmás angolja, minthogy derék alakítás volt, nem maradt hatás nélkül a közönségre, úgyszintén Kiss Pista mai szép éneke sem. Jól játszottak még Vágó, Miskcy, Sony és Kiss Mihály, kiknek mulatságos alakjai csak növelték a derültséget. Szerdán, 25-én Bissou kitűnő vigjátéka, a Válás után tartotta állandó jókedvben a közönséget. A KÖZÖNSÉG KÖKÉBŐL* Város-rendezés! Szálló igévé vált e kifejezés, mióta «rendezett tanács» lettünk. Flasábokat töltenek meg azon cikkek, melyek utóbbi időben e tárgyban megjelentek és a melyek felsorolják a legkülönbözőbb kívánságokat es való szükségeket. Mindaz, amit évszázadon át elhanyagoltak, most üti fel fejét, helyrepótlást kívánva. De ehhez idő és még három főkellék kell t. i. pénz, pénz és pénz; és éppen ez utóbbiban nem nagyon bővelkedünk, miért is nem szabad türelmetlenkednünk ha a hiányok pótlása lassabban valósul is meg. De hogy a bölcs tanács ott is, hol nem kell se idő, se pénz, megtűri a régi viszás állapotokat, az már öreg hiba. Nem is szólva arról, hogy a várostól alig 50—60 lépésnyire van a szemétlerakodó hely, vagy hogy a vásártér trágyalerakodó hely, de hogy újabban a vasúti állomáshoz vezető gyalogút mellett közvetlenül vagy 2—3 méterre szemétlerakódét hevenyésztek, ez már nemcsak aesthetikai szempontból, de hygi- nikai szempontból is kifogásolandó. Eltekintve attól, hogy nem valami különös eszköz az idegen forgalom emelésére, hogy az idegen, ki hozzánk vetődik, a vasútról leszállva nyomban a szemétdomb köszönti, de városunknak egyedüli korzója ez az ut, és igy éppen e mellé egy minden nyavalya bacillus tenyészdét létesíteni veszedelmes is. Úgyszintén kívánatos, hogy ugyanezen ut másik oldalán lerakott istálló trágyát is máshová rendeljék, ez bár kevésbé veszedelmes, de épp oly kellemetlen, ne legyen kénytelen az ember, ha elájulni nem akar, az egész utón orrát befogni, vagy pedig alkalmaztasson a tanács az ut két végén hirdetőtáblákat ezen felírással: «Ezen utón karbolos vattával jól bedugaszolt orral lehet csak végig menni.» Különben is városunk fejlesztése félszeg, egyoldalú aszfaltjárdákat csinálnak, a mi bizonyára helyes és üdvös, de az utca keresztezéseknél, átjárókról megfeledkeztek, ily kereszt- úthoz érve az ember nyakig lubickolhat a pocsolyában, mig a másik oldalra át jut, pedig ez igen csekély költséggel járna. Továbbá elodázhatatlan szükség a házak előtti járdák kiköveztetése, Takler annak idején mint biró ezt erélyesen forszírozta, de a mi lemondásáig meg nem csináltatott, ma is úgy van, ezt lehet olykép helyrehozni, hogy sürgősen a házi gazdák által megcsináltatják záros határidőn belül, vagy a város felvesz hosszabb amortizációra megfelelő összeget és akár aszfalttal is kirakatja az összes utcákban a házak melletti járdát, a háztulajdonosok terhére, kik bizonyára szívesen fizetik majd azt a csekély összeget a törlesztésre sem igy, sem úgy nem kerül a városnak egy fillérjébe sem. Sürgős megoldást kíván a piac kérdése is, mindenekelőtt a helyére való tekintettel, mert eltekintve attól, hogy minden vallásos érzelemmel biró emberben visszatetszést szül, hogy a templom árnyékában végzik a kufárkodást és : káromkodást ami a piaci élettel jár, és hogy gyakran bent a templomban áhitatos könyör- gőket zavarja a külső vásári lárma, de különben is már régen szűk és kicsiny az a hely Szekszárd város heti vásárjainak, azért az a i nagy rendetlenség, tájékozatlanság. E célra egve* Ezen rovatban közérdekű felszólalásokat díjmente- : si*n közlünk, a felelőség azonban a beküldőt terhűi a zeik. dűl a vásártér felel meg, a kocsikat pedig közvetlen a piac mellé, az országos vásár helyére kell kitelepíteni. Es ez se kerül pénzbe! Az ily esetekben kérjük a bölcs tanácsot ne kerítsen nagy feneket Kritikus. KÖZGAZDASÁG. — Állategészségügy. A ragadós állati betegségek statisztikája Tolnavármegyében a következő : Takony kór és bőrféreg: Bölcske, Győré Ragadós száj és körömfájás: Paks, Alsónyék 8 u., Bátaszék 4 u., Belecska 2 u., Kistormás, Fürgéd, Majsamiklósvár, Bonyhádvarasd 48 u., Te vei. JRühkór : Bonyhád. Sertésvész : Dombóvár, Kocsola 9 u.7 Uj- dombovár, Bölcske, Dunaszentgvörgy, Gerjen, Gindlicsalád 1 p., Kajdacs, Paks, Báta 2 u., Bátaszék 6 u., Kölesd, Majsamiklósvár, Nag}'- kónyi 2 u., Bonyhád 4 u., Dörypatlan 2 m., Kisdorog 16 u. 8ió; 300 4 102! 435 j ] 551 4^6 2°1 j 62! 9+3 ! 058 313 358 4n 447 450 510 531 7 12 711 822 8Ü 822 812 921 922 1122 ] 05 810 822 1122 52! 655 721 S2S 8+0 852 q 05! 921 1002 1129 I43 722 ind. BUDAPEST 7 érkezik indul I SÁRBOGÁRD t indul érkezik Nagydorogh Kölesd-Tengelic Hidja-Apáthi Tolna-Mözs érkezik indul SZEKSZÁRD indul érkezik Őcsény Decs Pilisberek Bátaszék Bonyhád S DOMBÓVÁR 1 BUDAPEST ind. I 30 1 U2 I j 00 93s 905 842 g 19 póO 7 30 7 18 7 06 050 6 36 5I6 312 S30 755 343 6!5 112! 359|lli! I 2 15 j 922 135 j 922 ]04 122c H+6 1116 1104 1052 1032 !015 859 822 821 7 11 722 720 721 622 500 230 815 Az este 6 órától reggeli 6 óráig érkező és induló vonatoknál az idő percei fekete vonallal vannak aláhúzva. Hirdetmény. JL. Simontornyai Takarékpénztár 1905 november hó 1-től kezdve az összes betéteket, a betét napjától követő naptól számítva 4 százalékkal gyümölcsözte ti. A tőkekamat adót az intézet űzeti. Simontornya, 1905 október 24. Az igazgatóság.
