Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1905-10-26 / 43. szám

— Szekszárd r. t- város kapitánya. Folyó hó 19-én foglalta el Molnár Lajos Szekszárd városának első rendőrkapitánya hivatalát és immár megkezdte hivatalos működését, melyhez sok várakozással néz eléje Szekszárd közönsége. A városi hivatalos helyiségek uj elhelyezése folytán neki azonban oly szűk szobácska jutott, mely semmiképpen sem felel meg azon igénynek, mely a rendőrkapitányi ügykör folytan őt méltán megilletné. Az ő hivatala okvetlen megkívánja, hogy hivatalos helyisége mellett a közönség számára is legyen egy előszoba, nehogy a nyitott folyosón kelljen várakoznia addig, mig a kapitány a felekkel tárgyal.

A helyiség cserét minél előbb keresztül kell vinni, mert a mostani helyiség nemcsak a rendőr- kapitánynak, hanem a közönségnek is igen alkalmatlan. És ezt minden költségesebb építkezés nélkül meg lehet változtatni, ha t. i. áthelyeztetik a kapitányi hivatal a jobb oldali folyosóra, hol az anyakönyvi és közgyámi hivatal van, amely két szoba sokkal megfelelőbb lenne a rendőrkapitányi hivatalos helyiségnek. Ajánljuk e változtatást a polgármester ur szives figyelmébe.

— Esküvők Laky Endre m. kir. honvéd- j főhadnagy, Laky Gusztáv volt kölesdi jegyző fia a napokban esküdött örök hűséget Horváth Erzsiké kisasszonynak, Horváth János békéscsabai főgimnáziumi tanár leányának. — Lé ay Nándor Zombori tanító folyó hó 24-én délelőtt esküdött a szekszard-belvárosi rk. templomban örök hűséget Kökényesy Józsa kisasszonynak, Kökényesy József vármegyei írnok leányának.

— Lakoma Ács Vendel tiszteletére A

szekszárdi posta-, távirda- és távbeszélő hivatal főnökének Acs Vendelnek felügyelővé történt kineveztetését fényes lakomán ünnepelte meg a hivatal tisztikara, jóbarátai és tisztelői. A minden izében fényesen sikerült lakomán elsőnek a korra és a postai szolgálatra nézve is legidősebb Zaruhay r Ferencz szállító postamester az ünnepekre ; Éber Márton nyug. tanító az ünnepelt nejére és a jelen volt hölgyekre ürített poharat. A tisztikar csaknem valamennyi tagja felszólalásával is kifejezést adott szeretett főnöke kitüntetése fölött érzett örömének. Mély hatást keltett a hivatal rangidősebb iisztviselő- jének, Waldmann Antal p. t. főtisztnek pohárköszöntője. Megkapó szavakkal ecsetelvén — a 1 hivatása magaslatán álló posta- és távirdai szolgálat teljesítésével járó terhes szolgálatot, melynek buzgó és lelkiismeretes teljesítésében az ünnepelt élete java részét töltötte el. Különös örömüknek adott kifejezést, hogy a hivatal célirányos vezetése, kötelessége lelkiismeretes teljesítése, szakadatlan buzgó munkálkodása és magas színvonalú szakismeretei kineveztetése által felsőbb helyen is elismertetett. Az egész tisztikar és az összes személyzet nevében, mély hálájának adott kifejezést, hogy mindig becsületes lélekkel és atyjai jó indulattal viseltetett személyzete iránt; vonzalmuk és szeretetükről biztosítván őt azon ígérettel fejezte be beszé1905. október 26.

gátolt meg utamban semmi sem, sőt éreztem egy kis szeretetet egyesek részéről jó akaratú 'buzdítást s tanácsot. De mikor hajóm szépen előrehaladott, feltámadt az emberekben az irigység s az irigység rossz tanácsadó, az irigység minden rosszra képessé tesz.

Megrágalmaztak gáládul, kíméletlenül; azt mondották, hogy büszke, gőgös vagyok, mert nem tűrtem meg a szenyt, mert utáltam a léhaságot s kerültem azt; azt mondották, hogy lelkem üres, hogy minden tettemet az önzés vezérli; hogy irigylem mások boldogságát; hogy kiölöm ismerőseimből a szeretet érzelmét; hogy képtelen vagyok a szeretetre, jóra s minden nemes dologra. Küzdöttem egy ideig a felzu- duló piszok árja ellen, a mely oly váratlanul sújtott, mint az Égből alá sújtó villám ; de mikor megtudtam, hogy még jó barátom is, kit végtelenül szerettem, még az is megcsalt, hogy még az is ellenem szegődött s segített irigyeim- nek, elvesztettem erőmet, kitartásomat erős akaratom megtörött. Ekkora csalódásra elkészülve nem voltam. Lelkem búba merült, kerestem a magányt, borongós volt hangulatom. Temettem egy álmot, az emberekbe vetett hitet, bizalmat, szeretetet.

Hát ilyenek az emberek ! Nem a szeretet melege éleszti leikeiket, hanem a gyűlölet, az irigység ; nem a közjó vezérli őket, hanem nz egyéni érdek, önzés és hasonlesés. Nem világit oda be az idealizmus tiszta fénye, hanem a realizmus fekete sötétsége; kell nekik bartáság ? cimboraság, a mely segíti őket gazságuk kivitelében, nem pedig nemes célok elérésére. KéTOLImAMEGYEI KÖZLÖNY 43. sz

3.

dét, hogy ha talán a sors valaha el is választana bennünket egymástól, ez lesz a mi emlékünk, ez lesz a mi búcsúnk, az Isten áldja meg az Isten éltesse a mi kedves főnökünket jics Vendelt. A hivatal főnöke válaszában meleg szavakkal emlékezett meg Opris Péter igazgatóról, kit a tisztikar egyhangú lelkes elhatározással még az éj folyamán táviratilag üdvözölt. A társaság a legvidámabb hangulatban a késő éjjeli órákban oszlott szét.

— Vasutasok községi választójoga. Nemrég sokat vitatták a kérdést, hogy a vasúti alkalmazottaknak van-e községi választásoknál szavazati joguk ? A belügyminiszter most újabb elvi döntést hozott arra nézve, hogy a kis- és nagyközségekbeo, továbbá a rendezett tanácsú ! városokban vasutas — ha községi adót nem * fizet — nem bir községi választójoggal ; a törvényhatósági joggal felruházott városokban azonban igen.

— Bucsuzás a községházától. Folyó hó j

22-én délelőtt érdekes esemény folyt le Szekszárd rendezett tanácsú város polgármestere előtt E napon búcsúzott el a község volt elöljárósága a volt bírótól és főjegyzőjétől, miután az elöljáróság szerepe az átalakulás folytán megszűnt. A búcsúbeszédet a volt elöljáróság nevében Jánősíts Károly intézte a volt bíróhoz és főjegyzőhöz, melyre a köszönő beszédet dr. Hiding Ádám polgármester mondotta.

— A szekszárdi menedékházak költségvetése.

A szekszárdi községi iskolaszék múlt pénteken Boda Vilmos elnöklete alatt tartott ülésében elfogadta a városi menedékházak költségvetését. A kiadás 3544, a bevétel pedig 2988 korona ; a hiány tehát .556 korona, mely összeget a város fogja fedezni. Elhatározták, hogy karácsonykor minden menházban karácsonyi ünnepélyt rendeznek és erre felkérték Tihanyi Do- mokosnét, Holub Jánosnét, Tekus Vilmosnét, Nits Istvánnét, Ágoston Istvánnét és Török Török Bélánét. A menházak támogatásával megbizat- tak ; Nits Istvánné, Leicht Lajosné, Holub Já- nosné és Stock'mger Jánosné.

— Orvosi tiszti vizsga Kováét Rezső dombóvári orvos, az ottani gyermektelep felügyelő orvosa Budapesten kitűnő eredménnyel letette a tiszti orvosi vizsgát.

— Felolvasás a múzeumban vetített képekkel.

A múzeumban múlt vasárnap esti 6 órakor a felnőttek, hétfőn pedig a tanuló ifjúság részére érdekes és tanulságos felolvasást tartott Molnár József gazdasági titkár és vármegyei gazdasági előadó «Közép Európa nagy városai» címen A felolvasást lelkes tapssal honorálta a közönség. A vasárnapi előadást Wosinsky Mór apát-plébános, múzeumi igazgató társaságában Sémayer Vilibald, a budapesti muzeum néprajzi osztályának igazgatója is érdeklődéssel végig hallgatta.

Tanügyi hirek. Lakbér fölemelés.

A vallás- és közoktatásügyi miniszter a dombóvári állami iskola tanítóinak lakbérét háromszáz hatvan koronára emelte föl.

— A vármegye költségvetése. Az állandó választmány pénzügyi szakosztálya folyó ho 20-án vette tárgyalás alá Tolnavármegye 190L. évi költségvetését és azt el is iogadta. A költség- vetési előirányzat 303.536 korona 24 fillér, mely összege 4113 korona 5 fillérrel haladja meg az 1905. évi sziikszégletet. A fedezet a következő ;

Állami javadalmazás

268.478

K

09

fill.

Ingatlanok jövedelme

890

»

—

»

Gyámpénztári tartalékalap

4.319

»

69

Katonabeszállásolási alap

544

»

—

Különféle bevétel

215

—

»

Téritmények

Pótadó

3-400

25-689

>

46

*

Összesen :

303.536

K

24

fill.

— Szabályrendelet. Molnár Lajos rendőr- kapitány javaslata a csendháboritás eltiltása tárgyában Szekszárd r. t. város területén. — Aki illetéktelenül a város területén, tereken, utcán, utakon és általában a szabadban az éjjeli vagy nappali nyugalmat háborító zajt, aki viselkedésével csődületet, nyilvános helyen verekedést, lármát idéz elő, durván szitkozódik vagy viselkedésével botrányt okoz, aki a nyilvánosság jellegével biró helyek nyílt vagy zárt helyiségeiben a közrendet vagy mások élvezetét háborítja, vagy egyes személyeket közbotrányt okozó cselnkmények által megsért, aki a gyalog közlekedésre szánt utat minden ok nélkül el- álja, amennyiben cselekménye a fennálló törvényekbe vagy szabályrendeletekbe nem ütközik, kihágást követ el és az 1901. évi XXV. t.-c.

23-ik $-ában megjelölt célokra fordítandó 40 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, a pénz- büntetést képező összegnek behajthatatlansága esetén pedig az 1879. évi XL. t.-c. 22. §-a értelmében megállapítandó elzárással büntetendő. Kihágási esetekben elsőfokulag Szekszárd r.-t. város rendőrkapitánya, másodfokulag a vármegye alispánja, harmadfokulag a m. kir. belügyminiszter bíráskodik.

— A dombóvári Szabad Lyceum. Folyó ho

15-én tartotta a dombóvári Szabad Lyceum

1 egyesület választmányi ülését, melyben elhatá- I rozták, hogy minden második vasárnap elő- | adást tartanak és az előadások illusztrálására ! egy vetítőgépet szereznek be, de addig is az «Uránia» két-három előadásra kölcsön ad egy gépet. Az első előadást november második felében fogják megtartani, mely alkalommal Gyenis Antal állami iskolai igazgató olvas fel.

— A pécs püspöki erdő megvizsgálása. A

vallás és közoktatásügyi miniszter Tresznyánszky László m. kir. közalapítványi erdészeti tanácsost küldötte ki, hogy a pécsi püspöki erdőt vagyoni szempontból megvizsgálja.

— Államsegély. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Polgár Alajos paksi áll polgár- iskolái tanárnak a latinnyelv tanításáért a tandíjon felül 180 korona államsegélyt utalványozott az 1905/1906. tanévre.

pesek egy kis haszonért, másoknak tenger fájdalmat okozni. Nem kiméinek senkit. Nincs előttük semmi szent, nem ismernek nemes érzelmeket. Becsület, szeretet! nevetséges apró kis dolgok, ki gondolna köztük ilyenre ? A hol a pénz, ott a becsület, ott az igazság ! . . . .

S mig azt gondolják, hogy valaki az ő emberük, addig az a legkedvesebb lény a világon, kinek minden tette helyes, minden gondolata szép, minden szava elragadó, addig «szeretve» van, de azután, ha elhagyja őket, mert megismerte szürke voltukat, üres lelkűket, akkor a kedves lényből egyszerre hálátlan terem- J tés lesz, aki megszámlálhatatlan hibája, meggondolatlan tettei és beszédei által méltó lesz a gehenna tüzére ! . . .

Bizony csalódtam! Azt gondoltam, hogy rendezett kert az emberek szive, melyben a nemes érzelmek virágai nyílnak s kénytelen voltam tapasztalni, hogy az esetleg fejlődő kis virágot elnyomja a felburjánzó gaz, a hitvány kóró.

Nem csoda, ha ily nagy csalódás után — elvesztve bizalmamat — kerültem a társaságot, s helyette könyveim közé temetkeztem, ahol megtaláltam az idealizmust s csalódott lelkem némileg megnyugodott. De nem csak ez volt rám gyógyító hatással. Tapasztaltabb testvéreim, néhány barátom különös szeretettel vettek körül, vigasztaltak, szavaik mélyen vésődtek lel- kembe. Föltámadt önérzetem és föltámadt büszkeségem, mert éreztem fölényemet s. ha eddig nem is voltam büszke, most az vagyok ! Megválogatom az embereket s e válogatásban szigorú vagyok !

Ezen a csalódáson, ezen a változáson mindenkinek keresztül kell mennie, aki komolyan fogja fel hivatását, aki ki akar emelkedni a mindennapi szürkeségből, a kinek van önálló akarata, öntudata, ítélőképessége; aki meg tudja különböztetni az érzelmeket, aki nem nézi el a jóakaratot észnélküli szerelemnek.

Az ilyen embernek irigyei lesznek nagyszámban, akik mindenre képesek.

Boldog lehet az, aki idejekorán megtanulja ismerni az embereket, mert az nem fog oly súlyosan, oly gyakran csalódni, mert egész más terveket fog alkotni, más utón fog azok megvalósításáért küzdeni, nem úgy, mint fiatal, gyermek éveiben megálmodta. Nem számit az emberek segítségére, sót ellenkezőleg erőt gyűjt arra, hogy támadásaikat visszaverje. Nehéz lesz a küzdelem, fáradságos, mert az életvihara kisded sajkánkat irgalmatlanul meghányja, megtáncoltatja, akadályt akadályra halmoz, kíméletlenül mély sebeket ejt szivünkön, a hegedőket felszaggatja; de ha hajónkat vezeti a becsület, hajtja az erős akarat, kormányozza a szeretet s utunkat bevilágítja az idealizmus csillaga, akkor eljutunk, el kell játnunk a biztos révbe, a védett kikötőbe, ahol megszűnik a vihar s akkor élvezhetjük a vihar által megtisztult lelki nyugodtságot s a megérdemlett boldogságot.

Az első viharon átmentem, megtanultam ismerni az embereket. Tartózkodó vagyok velők szemben, nem tárom fel lelkemet, érzelem világomat, nem közlöm velők gondolataimat. Mondjanak büszkének, nevetek rajta, nevezzenek gőgösnek, mit bánom én. Megvan lelkemnek nyu-