Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1905-10-26 / 43. szám

— Szekszárd r. t- város kapitánya. Folyó hó 19-én foglalta el Molnár Lajos Szekszárd városának első rendőrkapitánya hivatalát és immár megkezdte hivatalos működését, melyhez sok várakozással néz eléje Szekszárd közön­sége. A városi hivatalos helyiségek uj elhelye­zése folytán neki azonban oly szűk szobácska jutott, mely semmiképpen sem felel meg azon igénynek, mely a rendőrkapitányi ügykör foly­tan őt méltán megilletné. Az ő hivatala okvet­len megkívánja, hogy hivatalos helyisége mel­lett a közönség számára is legyen egy elő­szoba, nehogy a nyitott folyosón kelljen vára­koznia addig, mig a kapitány a felekkel tárgyal. A helyiség cserét minél előbb keresztül kell vinni, mert a mostani helyiség nemcsak a rendőr- kapitánynak, hanem a közönségnek is igen al­kalmatlan. És ezt minden költségesebb építkezés nélkül meg lehet változtatni, ha t. i. áthelyez­tetik a kapitányi hivatal a jobb oldali folyosóra, hol az anyakönyvi és közgyámi hivatal van, amely két szoba sokkal megfelelőbb lenne a rendőrkapitányi hivatalos helyiségnek. Ajánljuk e változtatást a polgármester ur szives figyel­mébe. — Esküvők Laky Endre m. kir. honvéd- j főhadnagy, Laky Gusztáv volt kölesdi jegyző fia a napokban esküdött örök hűséget Horváth Erzsiké kisasszonynak, Horváth János békés­csabai főgimnáziumi tanár leányának. — Lé ay Nándor Zombori tanító folyó hó 24-én délelőtt esküdött a szekszard-belvárosi rk. templomban örök hűséget Kökényesy Józsa kisasszonynak, Kökényesy József vármegyei írnok leányának. — Lakoma Ács Vendel tiszteletére A szekszárdi posta-, távirda- és távbeszélő hivatal főnökének Acs Vendelnek felügyelővé történt kineveztetését fényes lakomán ünnepelte meg a hivatal tisztikara, jóbarátai és tisztelői. A min­den izében fényesen sikerült lakomán elsőnek a korra és a postai szolgálatra nézve is leg­idősebb Zaruhay r Ferencz szállító postamester az ünnepekre ; Éber Márton nyug. tanító az ünnepelt nejére és a jelen volt hölgyekre ürí­tett poharat. A tisztikar csaknem valamennyi tagja felszólalásával is kifejezést adott szeretett főnöke kitüntetése fölött érzett örömének. Mély hatást keltett a hivatal rangidősebb iisztviselő- jének, Waldmann Antal p. t. főtisztnek pohár­köszöntője. Megkapó szavakkal ecsetelvén — a 1 hivatása magaslatán álló posta- és távirdai szolgálat teljesítésével járó terhes szolgálatot, melynek buzgó és lelkiismeretes teljesítésében az ünnepelt élete java részét töltötte el. Külö­nös örömüknek adott kifejezést, hogy a hivatal célirányos vezetése, kötelessége lelkiismeretes teljesítése, szakadatlan buzgó munkálkodása és magas színvonalú szakismeretei kineveztetése által felsőbb helyen is elismertetett. Az egész tisztikar és az összes személyzet nevében, mély hálájának adott kifejezést, hogy mindig becsü­letes lélekkel és atyjai jó indulattal viseltetett személyzete iránt; vonzalmuk és szeretetükről biztosítván őt azon ígérettel fejezte be beszé­1905. október 26. gátolt meg utamban semmi sem, sőt éreztem egy kis szeretetet egyesek részéről jó akaratú 'buz­dítást s tanácsot. De mikor hajóm szépen elő­rehaladott, feltámadt az emberekben az irigység s az irigység rossz tanácsadó, az irigység min­den rosszra képessé tesz. Megrágalmaztak gáládul, kíméletlenül; azt mondották, hogy büszke, gőgös vagyok, mert nem tűrtem meg a szenyt, mert utáltam a léha­ságot s kerültem azt; azt mondották, hogy lelkem üres, hogy minden tettemet az önzés vezérli; hogy irigylem mások boldogságát; hogy kiölöm ismerőseimből a szeretet érzelmét; hogy képtelen vagyok a szeretetre, jóra s minden nemes dologra. Küzdöttem egy ideig a felzu- duló piszok árja ellen, a mely oly váratlanul sújtott, mint az Égből alá sújtó villám ; de mi­kor megtudtam, hogy még jó barátom is, kit végtelenül szerettem, még az is megcsalt, hogy még az is ellenem szegődött s segített irigyeim- nek, elvesztettem erőmet, kitartásomat erős aka­ratom megtörött. Ekkora csalódásra elkészülve nem voltam. Lelkem búba merült, kerestem a magányt, borongós volt hangulatom. Temettem egy álmot, az emberekbe vetett hitet, bizalmat, szeretetet. Hát ilyenek az emberek ! Nem a szeretet melege éleszti leikeiket, hanem a gyűlölet, az irigység ; nem a közjó vezérli őket, hanem nz egyéni érdek, önzés és hasonlesés. Nem világit oda be az idealizmus tiszta fénye, hanem a re­alizmus fekete sötétsége; kell nekik bartáság ? cimboraság, a mely segíti őket gazságuk kivi­telében, nem pedig nemes célok elérésére. Ké­TOLImAMEGYEI KÖZLÖNY 43. sz 3. dét, hogy ha talán a sors valaha el is válasz­tana bennünket egymástól, ez lesz a mi emlékünk, ez lesz a mi búcsúnk, az Isten áldja meg az Isten éltesse a mi kedves főnökünket jics Ven­delt. A hivatal főnöke válaszában meleg sza­vakkal emlékezett meg Opris Péter igazgatóról, kit a tisztikar egyhangú lelkes elhatározással még az éj folyamán táviratilag üdvözölt. A tár­saság a legvidámabb hangulatban a késő éjjeli órákban oszlott szét. — Vasutasok községi választójoga. Nemrég sokat vitatták a kérdést, hogy a vasúti alkal­mazottaknak van-e községi választásoknál sza­vazati joguk ? A belügyminiszter most újabb elvi döntést hozott arra nézve, hogy a kis- és nagyközségekbeo, továbbá a rendezett tanácsú ! városokban vasutas — ha községi adót nem * fizet — nem bir községi választójoggal ; a tör­vényhatósági joggal felruházott városokban azonban igen. — Bucsuzás a községházától. Folyó hó j 22-én délelőtt érdekes esemény folyt le Szek­szárd rendezett tanácsú város polgármestere előtt E napon búcsúzott el a község volt elöl­járósága a volt bírótól és főjegyzőjétől, miután az elöljáróság szerepe az átalakulás folytán megszűnt. A búcsúbeszédet a volt elöljáróság nevében Jánősíts Károly intézte a volt bíróhoz és főjegyzőhöz, melyre a köszönő beszédet dr. Hiding Ádám polgármester mondotta. — A szekszárdi menedékházak költségvetése. A szekszárdi községi iskolaszék múlt pénteken Boda Vilmos elnöklete alatt tartott ülésében elfogadta a városi menedékházak költségveté­sét. A kiadás 3544, a bevétel pedig 2988 ko­rona ; a hiány tehát .556 korona, mely összeget a város fogja fedezni. Elhatározták, hogy kará­csonykor minden menházban karácsonyi ünne­pélyt rendeznek és erre felkérték Tihanyi Do- mokosnét, Holub Jánosnét, Tekus Vilmosnét, Nits Istvánnét, Ágoston Istvánnét és Török Török Bélánét. A menházak támogatásával megbizat- tak ; Nits Istvánné, Leicht Lajosné, Holub Já- nosné és Stock'mger Jánosné. — Orvosi tiszti vizsga Kováét Rezső dom­bóvári orvos, az ottani gyermektelep felügyelő orvosa Budapesten kitűnő eredménnyel letette a tiszti orvosi vizsgát. — Felolvasás a múzeumban vetített képekkel. A múzeumban múlt vasárnap esti 6 órakor a felnőttek, hétfőn pedig a tanuló ifjúság részére érdekes és tanulságos felolvasást tartott Molnár József gazdasági titkár és vármegyei gazdasági előadó «Közép Európa nagy városai» címen A felolvasást lelkes tapssal honorálta a közönség. A vasárnapi előadást Wosinsky Mór apát-plé­bános, múzeumi igazgató társaságában Sémayer Vilibald, a budapesti muzeum néprajzi osztályá­nak igazgatója is érdeklődéssel végig hallgatta. Tanügyi hirek. Lakbér fölemelés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a dom­bóvári állami iskola tanítóinak lakbérét három­száz hatvan koronára emelte föl. — A vármegye költségvetése. Az állandó választmány pénzügyi szakosztálya folyó ho 20-án vette tárgyalás alá Tolnavármegye 190L. évi költségvetését és azt el is iogadta. A költség- vetési előirányzat 303.536 korona 24 fillér, mely összege 4113 korona 5 fillérrel haladja meg az 1905. évi sziikszégletet. A fedezet a következő ; Állami javadalmazás 268.478 K 09 fill. Ingatlanok jövedelme 890 » — » Gyámpénztári tartalékalap 4.319 » 69 Katonabeszállásolási alap 544 » — Különféle bevétel 215 — » Téritmények Pótadó 3-400 25-689 > 46 * Összesen : 303.536 K 24 fill. — Szabályrendelet. Molnár Lajos rendőr- kapitány javaslata a csendháboritás eltiltása tárgyában Szekszárd r. t. város területén. — Aki illetéktelenül a város területén, tereken, utcán, utakon és általában a szabadban az éjjeli vagy nappali nyugalmat háborító zajt, aki viselkedésével csődületet, nyilvános helyen ve­rekedést, lármát idéz elő, durván szitkozódik vagy viselkedésével botrányt okoz, aki a nyil­vánosság jellegével biró helyek nyílt vagy zárt helyiségeiben a közrendet vagy mások élvezetét háborítja, vagy egyes személyeket közbotrányt okozó cselnkmények által megsért, aki a gyalog közlekedésre szánt utat minden ok nélkül el- álja, amennyiben cselekménye a fennálló tör­vényekbe vagy szabályrendeletekbe nem ütközik, kihágást követ el és az 1901. évi XXV. t.-c. 23-ik $-ában megjelölt célokra fordítandó 40 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, a pénz- büntetést képező összegnek behajthatatlansága esetén pedig az 1879. évi XL. t.-c. 22. §-a ér­telmében megállapítandó elzárással büntetendő. Kihágási esetekben elsőfokulag Szekszárd r.-t. város rendőrkapitánya, másodfokulag a vár­megye alispánja, harmadfokulag a m. kir. bel­ügyminiszter bíráskodik. — A dombóvári Szabad Lyceum. Folyó ho 15-én tartotta a dombóvári Szabad Lyceum 1 egyesület választmányi ülését, melyben elhatá- I rozták, hogy minden második vasárnap elő- | adást tartanak és az előadások illusztrálására ! egy vetítőgépet szereznek be, de addig is az «Uránia» két-három előadásra kölcsön ad egy gépet. Az első előadást november második fe­lében fogják megtartani, mely alkalommal Gyenis Antal állami iskolai igazgató olvas fel. — A pécs püspöki erdő megvizsgálása. A vallás és közoktatásügyi miniszter Tresznyánszky László m. kir. közalapítványi erdészeti taná­csost küldötte ki, hogy a pécsi püspöki erdőt vagyoni szempontból megvizsgálja. — Államsegély. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Polgár Alajos paksi áll polgár- iskolái tanárnak a latinnyelv tanításáért a tan­díjon felül 180 korona államsegélyt utalványozott az 1905/1906. tanévre. pesek egy kis haszonért, másoknak tenger fáj­dalmat okozni. Nem kiméinek senkit. Nincs előt­tük semmi szent, nem ismernek nemes érzelmeket. Becsület, szeretet! nevetséges apró kis dolgok, ki gondolna köztük ilyenre ? A hol a pénz, ott a becsület, ott az igazság ! . . . . S mig azt gondolják, hogy valaki az ő emberük, addig az a legkedvesebb lény a vi­lágon, kinek minden tette helyes, minden gon­dolata szép, minden szava elragadó, addig «sze­retve» van, de azután, ha elhagyja őket, mert megismerte szürke voltukat, üres lelkűket, ak­kor a kedves lényből egyszerre hálátlan terem- J tés lesz, aki megszámlálhatatlan hibája, meggon­dolatlan tettei és beszédei által méltó lesz a gehenna tüzére ! . . . Bizony csalódtam! Azt gondoltam, hogy rendezett kert az emberek szive, melyben a ne­mes érzelmek virágai nyílnak s kénytelen vol­tam tapasztalni, hogy az esetleg fejlődő kis vi­rágot elnyomja a felburjánzó gaz, a hitvány kóró. Nem csoda, ha ily nagy csalódás után — elvesztve bizalmamat — kerültem a társaságot, s helyette könyveim közé temetkeztem, ahol megtaláltam az idealizmust s csalódott lelkem némileg megnyugodott. De nem csak ez volt rám gyógyító hatással. Tapasztaltabb testvéreim, néhány barátom különös szeretettel vettek kö­rül, vigasztaltak, szavaik mélyen vésődtek lel- kembe. Föltámadt önérzetem és föltámadt büsz­keségem, mert éreztem fölényemet s. ha eddig nem is voltam büszke, most az vagyok ! Meg­válogatom az embereket s e válogatásban szi­gorú vagyok ! Ezen a csalódáson, ezen a változáson min­denkinek keresztül kell mennie, aki komolyan fogja fel hivatását, aki ki akar emelkedni a min­dennapi szürkeségből, a kinek van önálló aka­rata, öntudata, ítélőképessége; aki meg tudja különböztetni az érzelmeket, aki nem nézi el a jóakaratot észnélküli szerelemnek. Az ilyen embernek irigyei lesznek nagy­számban, akik mindenre képesek. Boldog lehet az, aki idejekorán megtanulja ismerni az embereket, mert az nem fog oly súlyosan, oly gyakran csalódni, mert egész más terveket fog alkotni, más utón fog azok meg­valósításáért küzdeni, nem úgy, mint fiatal, gyermek éveiben megálmodta. Nem számit az emberek segítségére, sót ellenkezőleg erőt gyűjt arra, hogy támadásaikat visszaverje. Nehéz lesz a küzdelem, fáradságos, mert az életvihara kis­ded sajkánkat irgalmatlanul meghányja, meg­táncoltatja, akadályt akadályra halmoz, kímélet­lenül mély sebeket ejt szivünkön, a hegedőket felszaggatja; de ha hajónkat vezeti a becsület, hajtja az erős akarat, kormányozza a szeretet s utunkat bevilágítja az idealizmus csillaga, akkor eljutunk, el kell játnunk a biztos révbe, a védett kikötőbe, ahol megszűnik a vihar s akkor élvezhetjük a vihar által megtisztult lelki nyugodtságot s a megérdemlett boldogságot. Az első viharon átmentem, megtanultam ismerni az embereket. Tartózkodó vagyok velők szemben, nem tárom fel lelkemet, érzelem vilá­gomat, nem közlöm velők gondolataimat. Mond­janak büszkének, nevetek rajta, nevezzenek gő­gösnek, mit bánom én. Megvan lelkemnek nyu-

Next

/
Thumbnails
Contents