Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1905-09-28 / 39. szám

Már bezárom rövid szüreti elmélkedésemet, i kívánva néked, óh szüretelő atyámfia, hogy sok j és jó, sőt kitűnő borod legyen s adhasd el oly ; magas áron az osztrákoknak, hogy mérgükben j (a nagy kiadás miatt) és a kitűnő bor lángjá­tól (ha isszák hegyeink drága levét!) megpuk- kadás helyett térjenek észre, — s minden pohár borban ott lássák felírva hazánk nagy hőseinek j ős jelmondatát: «Ne bántsd a magyart/» S ha ily irányú jó kívánságom, mint al­kalmi ima az égre szárnyal s meghallgattatik, ; — azt hiszem, hogy jövőre a régi magyar | barátság és vendégszeretet napja is újra felra- j gyog, — s még a <nemes önzés■ is megpuhul j annyira, hogy a szegény szőlőtlen emberek is ' meghivatnak vendégekül a boldog szőlőbirtoko- j sok sziiretjére s kapnak egy kis puha kenyeret \ és lágy szőlőt! Palást. A megfelebbezett tisztuj itás. I Lapunkban már egész terjedelmében közöl- j tűk dr. Mayer Gyula és dr. Szászy Endre szék- j. szárdi ügyvédeknek felebbezését, melyet a ; Szekszárd rendezett tanácsú városban folyó hó | 2-án megejtett tisztujitás ellen adtak be. Miután általános érdeklődéssel kisén váró- \ sunk közönsége ezen felebbezésnek kimenetelét, j itt közöljük dr. Hiding Ádám poigármesternek . erre vonatkozó beadványát, mellyel az összes j erre vonatkozó iratokat megküldötte Tolnavár- ! megye alispánjának. Nagyságos Alispán Ur 1 Dr. Mayer Gyula és dr. Szászy Endre szekszárdi lakosoknak a f. évi aug. 29-én I megtartott alakulási ülés, valamint a f. évi J szept. 2-án megtartott tisztujitás ellen be- í adott felebbezését a választásra vonatkozó I összes iratok és okmányok kapcsán tiszte­lettel terjesztem fel. A felebbezésben felső- j rolt indokokra bátor vagyok a következő i észrevételeket tenni: 1. A felebbezés első indoka, hogy a képviselők közül többen nem kaptak meg­hívót, illetve értesítést. Habár ezen állítás : valódiságát felebbezőkn ek kellene igazolni s megnevezni azon képviselőket, akik meg- j hívót nem kaptak, mégis, hogy már ezen általánosságban odavetett állítás valótlan- i sága is kétségt lenül kitűnjék, felemlítem, ; hogy Szekszárd r. t. város 136 törvényes j képviselői közül a választási jegyzőkönyv : tanúsága szerint 125 a közgyűlésen jelen ! volt, a távollevő 11 képviselő pedig a csa­tolt nyilatkozatban kijelenti, hogy szabály- ! szerű kibocsájtott meghívót kaptak, de ma- i gán ügyeik miatt a tisztujitáson meg nem j jelenhettek, miből világos és kétségtelen, ; hogy a képviselők kivétel nélkül mindany- | nyian az ülésre meghíva voltak. Habár a 1 fenthivatkozott okmányok szerint kizárva van, hogy csak egyetlen egy képviselő is volna, ki meghívót nem kapott, mégis idé- i zem a m. kir. belügyminiszternek 1892. évi 84451. sz. határozatát, melyszerint: »A köz­ségi képviselő testület határozatának érvényes­sége attól, hogy minden egyes képviselő-testü­leti tag a szabályszerűen kibocsájtott közgyii- 1 lesi meghívót tényleg kézhez vette-e, vagy nem, függővé téve nincs.« Felebbezők ezen kifogása tehát telje­sen elesik. A kibocsájtott ülési meghívók két példányát tisztelettel csatolom. 2. A felebbezők második kifogása, hogy a községi jegyzők úgy az alakuló valamint a tisztújító ülésen résztvettek. A jegyzők jelen voltak ugyan az üléseken, de közülök egyik sem szavazott, ami az iratokhoz csatolt szavazási jegyzékből kétségtelenül megálla­pítható, s igy a tisztujitás eredményére semmi befolyást nem gyakoroltak ; de ha szavaz­tak volna is, jogosan szavaztak volna, mert az 1893. évi 51050. sz. belügymi­niszteri határozat szerint: «Azon elöljárók, kik hivataluknál fogva jutottak a képviselő- testűletb$, habár hivatali idejök letelt, mégis mindaddig, mig hivatalaikat utódaiknak át nem adták, a képviselő-testületnek teljes jogú 1905. szeptember 28: ___________ TO LNAMEGYEI KÖZLÖNY 39. sz. tagjai». Ugyanígy határozott a m. kir. bel­ügyminiszter 10801/885. sz. határozatával, a mely igy szól : «A községi elöljáróság azon tagjai, akik a képviselő-testületnek sem választott, sem virilis tagjai, hanem hivatalos állásuknál fogva szavaznak, az álta­lános szavazásban szintén részt vehetnek.» 3. Felebbezők harmadik kifogása, hogy Örffy Lajos virilis képviselő nem csak a maga, hanem mint a szekszárdi takarék- pénztár meghatalmazottja is szavazott s igy két szavazatot adott be. Habár az 1886. évi XXII. t.-c. 33. §-a világosan kimondja, hogy egy személy csak egy képviseleti meg­hatalmazást gyakorolhat, a másikat mint virilis képviselő saját személyében gyako- j rolta, s igy egyébb indokolásra alig volna szükség, mégis hivatkozom az 1887. évi 12493. sz. belügyminiszteri határozatra, mely szerint: «A községi képviselő-testület rendes tagja egyszersmind egy távollevő leg­több adót fizető megbízottja is lehet s az ilyen minőségben két szavazatot gyakorolhat.* 4. Felebbezők negyedik kifogása, hogy a polgármesteri, ügyészi és jogtanácsosi állásokra nyilvános pályázat nem lett hir­detve, hanem csak a tisztujitásnak határ­napja hirdettetett ki. Az 1886. évi XXII. t.-c. 82. §-a egyen- kint felsorolja azon állásokat, amelyekre pályázatot hirdetni kell s itt egyedül a köz­ségi jegyzői és községi orvosi állásokat jelöli ki, mint olyanokat, amelyek betölté­sénél pályázat hirdetendő, ily állások pedig ezen tisztujitásokon betöltve nem lettek, ha tehát a törvény taxatíve felsorolja a pályá­zat utján betöltendő állásokat, világos, hogy fel nem soroltakra a pályázat hirdetését nem rendeli, de céltalan is volna, mert pl. a polgármesteri állásra az 1896. évi XXII. t.-c. 73. §-a szerint csak községi választó pályázhat, lévén a polgármester az 1886 évi XXII. t.-c. 63. §-ának második bekez­dése szerint a r. t. város községi elöljárója. — Annyira világosak a községi törvények idevonatkozó szakaszai, hogy eddig nem akadt széles Magyarországon senki, ki e szakaszokat megérteni képes nem lett volna s azok világos rendelkezése ellen felebbe- zéssel élt volna. Egyetlen egy, ehhez ha­sonló esetre tudunk találni az összes ren­dezett tanácsú városok életében, midőn a belügyminiszter 1889 évi 24819. sz. hatá­rozatában kimondotta, hogy a rendezett ta­nácsú városokban az 1886 évi XXII. t.-c. 63. §-ának második bekezdésében felsorolt elöljárói állásokra, ugyanezen törvény 73. §-a szerint csak oly egyén választható meg, aki egyszersmind községi választó. A fel­soroltakból látható, hogy a felebbezésben felsorolt indokok egyike sem alkalmas arra, hogy a választás érvényességét a legkisebb mértékben is kétségessé tenné, mert minden felhozott indok nemcsak a törvény, de bel­ügyminiszteri rendeletekkel is megdöntve van. Az egész felebbezés csak az egyik állásnál kisebbségben maradt pályázó le- küzdhetlen keservének folyománya, ki ezen egyéni fájdalmát a közügy üdvének aláren­delni nem tudja. Szekszárd, 1905 szept. 23. Dr. Hirling Ádám polgármester KÜLÖNFÉLÉK. — Uj táblabiró. Ő felsége Abay Leó szek­szárdi törvényszéki bírót a temesvári kir. ítélő­táblához bíróvá nevezte ki. A kinevezett tábla­biró a szekszárdi kir. törvényszéknek egyik i legszorgalmasabb és pontosabb bírája volt. —■ Uj erdőmester. A földművelésügyi mi­niszter Hoffmann Sándor szekszárdi m. kir. köz­alapítványi főerdészt a VIII. fizetési osztály 3. fokozatába m. kir. erdőmesterré nevezte ki. — Adomány. A betegeskedő Nunkovich Fe­renc nyugalmazott főszolgabíró 100 K-át ado­mányozott a szekszárdi Simontsits könyvtárra. — Esküvök. Reich Árpád, a varasdi 10. hon- védhuszár-ezred századosa, Reich Oszkár, dom­bóvári szolgabiró testvére múlt szombaton eskü­dött örök hűséget vizeki Tallián Zsigmond le­ányának, Margit kisasszonynak. — Mayerwerk | Károly, a Prágában állomásozó cs. és kir. 22. j vadászzászlóalj főhadnagya múlt szombaton ; vezette Pécsett oltár elé Opris Angela Mária kis­asszonyt, Opris Péter posta- és távirdaigazgató leányát. Az egyházi esküvő a vártemplomban ment végbe, melyet dr. Walter Antal püspöki - helynök végzett, aki gyönyörű beszédet inté­zett a boldog házaspárhoz. — Stranczinger Ferenc hőgyészi férfiszabó folyó hó 25-én ve­zette oltárhoz Schídeck Rózsika kisasszonyt. — Honosítási kérvény. Breitenecker Alfréd tolnai gazdasági intéző kérvényt intézett a vár­megye alispánjához, hogy magát és családját a magyar állampolgárok közé felvétesse. — Tanítónői kinevezés. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter Fekete Anna tolnai r. k. tanítónőt, Fekete Ágoston tolnai prépost-plébános nővérét, a mosoni állami iskolához rendes tanító­nővé nevezte ki., — Eljegyzések. Fekete Ferenc máv. tiszt­viselő e hó 20-án eljegyezte Schröder Laura óvónőt Kurdról. — Linde Karolin kisasszonyt eljegyezte Vinecker János Varsádról. — Képviselőtestületi ülés Szekszárd ren­dezett tanácsú város képviselőtestülete folyó hó 26-án délelőtt 10 órakor a városháza nagy tanácstermében rövid ülést tartott, melyen dr. Hirling Ádám polgármester elnökölt, aki pár szóval üdvözölte a megjelenteket és az ülést megnyitotta. Az ülés jegyzőkönyvének hitelesí­tésére a gyűlés Boda Vilmos és Goldberger J. Mór városi képviselőket küldötte ki. A gyűlés második tárgya az ipartanonc-iskola múlt évi zárszámadásának és a jövő évi költségvetésnek tárgyalása volt. A polgármester jelentette, hogy a zárszámadásokat és a költségvetést az ipar­hatósági bizottság helyesnek találta, melyeket a városi számvevő is átvizsgált és ő is rendben levőknek találta. Az iparostanoc-iskola múlt évi zárszámadása szerint a maradvány 62 kor. A jövő évi költségvetés szerint a bevétel 1788 kor., a kiadás pedig 3922 kor. 60 fillér. A hiány fedezésére a törvény értelmében 2%-os pótadó vetendő ki, a többire nézve pedig a vallás- es közoktatásügyi ministerhez államsegély kérendő. A polgármester előterjesztését egyhangúlag el­fogadták. Jelentette a polgármester, hogy a báró Augusz-árvaház árvái közül, mint 12 éve­sek Kovács János, Prájmajer Ferenc és Simon Ferenc léptek ki és ezek helyére az árvaházi bizottság felvételre ajánlja Weisthait József, Tóth Károly és Schmidt Mihály árva fiukat. Ha ezek közül valamelyik egészségi okokból nem volna felvehető, amit a községi orvos fog meghatá­rozni, akkor Szabó Julia árva leány vétetik fel. A bizottsági tagok az előterjesztést elfogadták, mire az elnöklő polgármester az ülést befeje­zettnek jelentette ki. — Kinevezések. A király Jobst Béla pécsi kir. törvényszéki bírót a pécsi kir. táblához táblabiróvá nevezte ki. — A pécsi kir. tábla elnöke Weichart Rezső dr. szigetvári lakos, végzett joghallgatót a pécsi ítélőtábla kerületébe díjtalan joggyakornokká nevezte ki. — Aranylakodalom Megható ünnepély volt folyó hó 17-én Kajdacson, melynek templomá­ban Bereck János plébános szép beszéd kísére­tében megáldotta Németh György és neje, Weszky Jozefa félszázados házassági frigyöket. Az agg gazdatiszt 88 éves és 62 évet töltött a gazda­sági pályán. A magasztos ünnepélyen Sztan- kovánszky János cs. és kir. kamarás is részt vett családjával. Az egyházi áldás után fényes lakoma volt, melyen Horváth Imre gazdatiszt az öreg házaspárt és a Sztankovánszky nemes családot éltette. Hetényi Alajos káplán a jubiláló aranylakodalmas házastársakat köszöntötte föl. A nemeslelkü uraság ez alkalommal a cseléd­ség részére az Imremajorban adott lakomát. — Tanítói kinevezés. A vallás és közok­tatásügyi miniszter Györkös Sándor dombóvári rom. kath. tanítót a gyergyóremetei állami isko­lához nevezte ki. _____________________________________3.

Next

/
Thumbnails
Contents