Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1905-09-21 / 38. szám

— Magyar borok díjazása a külföldön. A

lüttichi világkiállítás nagy zsűrije a napokban fejezte be működését. Bírálata a magyarországi bortermelők és borkereskedők országos szövetsége által rendezett gyűjteményes magyar bor- kiállilásra nézve igazán fényesnek mondható, amennyiben a csoportos kiállításban részt vett összes kiállítók részesültek kitüntetésben. A zsűri a következő dijakat ítélte meg a magyar kiállítóknak : Nagy dijai : Hatvani Deutsch Sándor nagytermelőnek Budapesten és Zimmermann Lipót és fiai bornagykereskedő cégnek Abauj- Szántón. Diplome d’nonneurt (díszoklevelet) gróf Apponyi Sándor lengyelt nagytermelőnek, Medaill d’ort ("aranyérmet) Harr Ignác és társa budapesti, Kláber Mór soproni, Wertheimer I. pécsi, Frisch József és fiai tapolcai és Gröber L. és fia budapesti bornagykereskedő cégeknek és bronzérmet Krausz Lajos utódai pécsi bornagykerekedő cégnek és Elter Lajos badacsonytomaji bor- nagvkereskedőnek.

— Elöleges színházi jelentés. Szilágyi Dezső Somogy-, Baranya-, Zala- és Tolnamegyék jeles színigazgatója 1905. évi október hóban megkezdi Szekszárdon szini-előadásait. A társulat 36 tagból áll s mint a névsorból kitűnik, igen jeles erők vannak képviselve.

A tolnai állami elemi iskolai tanítók lakpénzeit a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. miniszter folyó évi január 1-től felemelvén, utasította a községet, hogy a tolnai állami elemi iskolai tanítók részére folyó évi január hó 1-től kezdve elöleges évnegyedes részletekben egyenként évi 300 korona lakpénzt fizessen ki.

— Ninos áram. Mült vasárnap a Magyar Tudományos Színház, Uránia Szekszárdon előadást hirdetett a «Szekszárd Szálló* nagytermében, melyre már esti 8 óra előtt nagy s előkelő közönség jelent meg, hogy végig élvezze Pékár Gyulának a »Párizsi asszony» cimü darabját 180 színes vetített képpel és 18 mozgó- fényképpet Nagy volt azonban a közönség meglepetése, midőn azzal fogadták, hogy nincs áram, néni lesz előadás. A közönség azután • bo- szankodva kénytelen volt eltávozni. Az előadás elmaradását tehát az okozta, hogy a villanytelep nem volt képes áramot szolgáltatni. Bizony sok baj van a mi villanytelepünkkel, mely any- nyira erőtlen, hogy alig képes az utcai világítására elegendő áramot szolgáltatni.

— Államsegély kérés. A kányái rk. iskolaszék Szigeti József tanítója részére I. évötödös korpótlékot kért államsegély címen.

— A koppányszántói templom renoválása

A hívek nagy örömére már befejezték a koppányszántói róm. kath. templom nagyobbitását. A régi templomot két oldalhajóval bővitették ki, melynek költségeihez a patronus: Hornig Károly báró veszprémi püspök közel 30,000 koronával járult hozzá és a kézi napszámot is elengedte a híveknek, akik szintén áldoztak a templomra. A régi torony igen csinons uj sisakot kapott és az egész tetőt eternitpalával fedték be. A belső berendezéssel is csakhamar elkészülnek. A lakosság áldja hálatelt szívvel a pátronátust és elismeréssel van Kämmerer Ernő dr. iránt, aki 60,000 téglával járult a templom kibővítéséhez és azt négy festett ablakkal ajándékozta meg.

— A mezei dfllőutak rendezése A földművelésügyi miniszter Tolnamegye törvényhatóságához a következő rendeletét intézte : Előfordult hogy a községek, amelyek közös diilőutak rendezése és állandó megjelölése iránt vagy nem a kellő időben intézkednek, hanem akkor, midőn a kataszteri munkálatok e betétszerkesztés céljaira már rendeztettek, vagy pedig az állandó megjelölést mellőzik s ahelyett néhány hét alatt elpusztuló karókat, zsindelyeket alkalmaznak és az igy kellőleg nem tájékoztatott fölvételeknél előforduló esetleges téves kitüntetések ellen — a telekkönyvi betétek elkészülte után kell < a mezei közös dülőutak rendezése érdekében fölszólamlásokkal élni. Az ilyen eljárás azt eredményezi, hogy a betétszerkesztés céljaira már rendezett kataszteri munkálatok föl lesznek forgatva, miáltal áttekinthetőségük biztossága veszedelmeztetve van, de egyszersmind az államkincstárra több költséget is ró. A miniszter felhívja a vármegye alispánját, hogy utasítsa a községet, hegy a megyei, községi közös dülőutakat a részletes fölmérést megelőzőleg rendezzék.

1905. szeptember 21.

— A pécs—bátaszókl vasút. Pécs sz. kir. város közönsége a következő átiratot intézte Tolnavármegye törvényhatóságához :

«Kedves Barátaim és Atyámfiái !

A ti vállvetett támogatástokkal, hosszú küzdelmek árán végre sikerült a Dunának baja

j — bátaszéki áthidalását a megoldás elé vinni. Bennünket e hid létesítésére irányuló akciónkban kettős cél vezérelt: egyrészt közvetlen összeköttetésbe jutni a nagy magyar Alfölddel, másrészt intenzivebbé tenni az ipari- és kereskedelmi, más szóval a gazdasági és kulturális kapcsokat a szomszédos törvényhatóságok, ezek között Tolnavármegye közönsége között és mi közöttünk. Azonban a hid kiépítése csak másod- rangú és éppen csak az időrendszerinti elsősége által fontosságot nyert eszköze az akciónak, mert megadja ugyan a lehetőséget arra, hogy a Duna által elválasztott, de egymásra utalt két országrész alkalmas közlekedési eszközök segítségével termelését kölcsönösen kicserélhesse és mindegyik a maga szükségleteit az eddiginél jóval olcsóbban kielégíthesse, de nem biztosítja is még egyúttal azt. Ha ezt a kölcsönös és következményeiben áldásos érintkezést biztosítani kívánjuk, elő kell teremtenünk azokat a közlekedési eszközöket is, amelyek révén a kínálkozó lehetőség kellőképen kiaknázható. Ezek egyike s egyúttal legfontosabbika a tervezett pécs—bátaszéki h. é. vasút, amelynek bejárása már kitüzetett s amelynek kiépülése most már csak attól függ, hogy az érdekelt törvényhatóságok, kellőképpen e célt, amelyet szolgálni hivatva van és a megfelelő anyagi hozzájárulást e vasút részére kilátásba hélyezik-e ? Mi teljesen át vagyunk hatva attól a meggyőződéstől, hogy benneteket ugyanazon szempontok vezettek a bajai áthidalás érdekében lezajlott mozgalom támogatásánál, amelyek minket irányítottak s igy nem kételkedhetünk abban sem, hogy a pécs—bátaszéki vasút fontosságát és jelentőségét is hozzánk hasonló módon méltányoljátok. Folyó évi julius hó 26-án tartott rendes közgyűlésünkben 400.000 koronát szavaztunk meg e vasút támogatására vagyis oly összeget, amelynek előteremtése adókkal amúgy is már túlterhelt polgáraink teherviselési képességét kemény próbára teszi, már a hozott áldozat nagyságával is dokumentálni óhajtván a bennünket hozzátok fűzni készülő szoros gazdasági és szellemi kapcsok során keletkező virágzó életbe vetett hitünk s bizalmunk mértékét. Hisszük és bizton reméljük, hogy ti nem kevésbbé érdeklődtök e vasút sorsa iránt s a mienkhez hasonló arányú hozzájárulás meg- szavazásávál elősegíteni és biztosítani fogjátok annak kiépülését.

Kelt Pécs sz. kir. város közönségének 1905 évi julius hó 26-án tartott rendes közgyűléséből.

A közönség nevében: Majorossy Imre,

polgármester.»

— A dunaföldvári ágostai hitvallású evang. keresztyén templom épitésere 1890. évtől a következők adakoztak : Slezák Józsefné (Dpentele) 1 K, gróf Hattvyllné (Pozsony) 10 K, Zsilinszky Mihály (Budapest) 10 K, Lacza Ilona 4 K, dr. Palkovits István 2 K, Keller József 10 K, Franyó János 8 K, Bokor János 2 K, özvegy Léhner Józsefné 19 K, Bokor Mihály 6 K, özv. Farkas Pálné 20 K. Bekker János gjmjtése helyben : 86T6 K. Gyulai Ádámné 10 K, Wartig Jánosné 10 K, Pólón Juliska 6 K, Wartig Mári 10 K, Artner Edgard 2 K, Szabó György (N.-Kará- csony) 4 K, Stankovics Hermin 10 K, özvegy Kis Gáborné harangra 2 K, Pintér Károly harangra 10 K, Weisz Mihály harangra 1 K, Spiegl Ferenc harangra 10 K, ifj. Spiegl Ferenc, Julcsa és Ilona harangra 17 K, Özvegy Lehme Józsefné harangra 4 K, özv. Seftsik Mihályné harangra L40 K, három halotti harangozás 6 K. — Aizenpreis Ágoston és Ravasz Lajos gyűjtése orgonára es pedig : Kristóf László 30 K, Roxer István 10 K, Aizenpreisz Ádám 4 K, Dezső Endre 5 K, Grósz Ferenc 2 K, Borovitz Adolf 1 K, Borovitz József 3 K, Allgeierné 2 K, Lovokco András 1 K, Klementin Károly 2 K,

i Endrődy Nándor 1 K, Pintér Lajos 2 K, Gaáí

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 38. sz.

5.

József 2 K, Eötvös Gábor 1 K, Szabó Károly 1 K, Spiegl Lajos 2 K, Wartig János 1 K, Pólón János és Etel 2 K, Bodor Istvánná 1 K, Bauch Károly 5 K, Korincs Gyula 2 K, ifj. Mészáros Ferenc 1 K, Schleining Károly 1 K, Spiegl Ferenc 5 K, Aizenpreis Ágoston 5 K, Ravasz Lajos 5 K, Zrínyi Sándorné 2 K, Aizenpreis Gyula 2 K, Hoffmann Ferencné 1 K, Taf- ner és Klosz testvérek épitővállalkozók a tervrajz és költségvetésért 280 K. Összesen 663-58 korona. A «Tolnamegyei Közlöny» 52. számában kimutatott 10651 korona 70 fillérrel együtt 11315 korona 28 fillér. (Folyt, köv.)

— Lopás a piacon. Lúd pecsenyére fájt a foga Bedő Mihályné szekszárdi asszonynak, aki hogy vágyát kielégítse, múlt szerdán ' a szekszárdi piacon Tóth Pál Istvánná ludjai közül egyet elemeit és azzal megugrott. Tóthné azonban észrevette a lopást és az asszonyt üldözőbe vette. A Garay-téren azután egy rendőr a tolvaj asszonyt elfogta. A jelenetnek nagy néptömeg volt a tanúja.

— Tolvaj napszámos. Janosits Lajos fajszi napszámos lolyó hó 17-én Bencze János őcsé- nyi lakostól, akinél szolgálatban állott, 90 kor. készpénzt és egy duplafedelü aranyórát lopott. A tolvaj a tett elkövetése után megszökött.

— Rablógyilkosság Szabadszentkirályon. Ember emlékezet óta nem történt nemes Szabadszentkirály községben rablógyilkosság s most szombatról vasárnapra vérfag3msztó kegyetlenséggel végrehajtott gyilkosság tartja izgalomba a község lakosságát. Eddig csak borközi állapotban szóváltás támadt; viszálykodás közben történtek kisebb nagyobb verekedések; rablógyilkosságra azonban senki sem adta magát. I udósitónk értesítése szerint Beke Zsigmond szabadszentkirályi jómódú gazda szombaton este, amint 17 éves fiával a jószágot ellátta az istálló elé terített pokróczra feküdt. A fiú az istállóban helyezkedett el. Az egész falu mé’ységes mély csendben volt: valamennyien aludtak. Beke felesége és leánya éjféltájban a a lakásba behallatszó lódobogásra és nyeritésré figyelmesek lévén, gyertyát gyújtottak és kimentek az udvarra. Ott találták az istállóból kikerült lovak egyikét felkantározva. Beléptek az istállóba s a mélyen alvó fiút fölverték álmából. A fiú semmiről sem tudott. A lovat ismét bekötötték az istállóba s Beke Zsigmond keresésére indultak. A szerencsétlen embert elvágott nyakkal, holtan találták meg a közeli trágyadombon, szalmával beborítva. A tettes valószínű leg, hogy az istállóba bejuthasson, az ajtó előtt fekvő a gazda nyakát fejszével vágta keresztül, úgy, hogy az áldozat meg se nyikkanhatott. A mint az öreggel végzett, bement az istállóba s a lovak fejébe kantárt vetett. Az egyik ló kiszökött az udvarra, s nyeríteni kezdett. A mint erre a házban fölébredtek s gyertyát gyújtottak, az ablakon kiszűrődő viládosság láttára, a tettes elmenekült. Az esetről a csendőrségnek jelentés tétetvén, tegnap megindult a vizsgálat. A gyanú valami Kari János nevű embert terhel, aki egyszer már Beke Zsigmond ablakán belőtt. A gyanúval terhelt egyént letartóztatták, aki azonban erősen tagad. Jellusisch István dr. törvényszéki orvos tegnap végezte a boncolást. A Szlavóniából átjött cigány karavánt is gyanú terheli. A

i szentlőrinci járás valóságos cigányország ; egy járásbzn se tűrik meg annyira a kóborló cigányok tanyázását, mint itt. A lakosság nem képes védekezni ellenük. Ezek itt állandóan lopnak, rabolnak s nem tanácsos a polgárságnak a cigányokkal kikezdeni, mert az életük | forog kockán. A csendőrség nagy erélylyel végzi j a nyomozást s valószínűleg, mire e sorok nap- : világot látnak, egész bizonyossággal tudni fog- : ják, hogy ki követte el a rémes gyilkosságot.

— Meglopott kötéltáncos. Gazsó Pál kötéltáncos vándorlása közben Bátára vetődött és itt előadást tartott Bokányi András vendéglős udvarában. A játékban segédkezett neki Gyuricza István 15 éves bátai csavargó, aki 40 korona 72 fillér készpénzt és egy pár piros köves arany fülbevalót lopott el tőle. A tolvaj csavargó megszökött.