Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1905-09-14 / 37. szám
— Vadászati engedély tilalmi időben. A. földmivelésügyi miniszter megengedte Bezerédj Pál főrendiházi tag, selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, hogy a nevezett részben Tolna, részben Pestvármegye területén fekvő, a kalocsai érsekségtől bérelt vadászterületein úgy a túlságosan elszaporodott vadállomány megfelelő apasztása, mint a fővadak által okozott erdő és mezőgazdasági károk csökkentése céljából szarvasbikákat folyó évi október hó 15-től f. é. november hó 15-ig, szarvasteheneket, üszőket és borjukat pedig folyó évi október hó 1-től pedig október 15-ig ; továbbá 1906. évi január hó 1-től ugyanez év február hó 15-ig tilalmi idő alatt is lőhessen, illetve lövethessen s a lelőtt vadat értékesíthesse. — Uj bornagykereskedö cég. Gonda Béla és Leopold Károly utódai bornagykereskedö cég volt tagja Szekszárdon borbizományi üzletet és bornagykereskedést alapított. — Baleset. Fried Bernát és fia simon- tornyai bői gyárában f. hó 8-án súlyos baleset érte Brumszauert, akinek 3 ujját a bőrsimitó gép összezuszta. Ápolás végeit behozták a szekszárdi Ferenc-Közkórházba. — Uj szer a filokszera ellen. Záborszky József zalaegerszegi pénzügyi tisztviselő és szőlősgazda már régóta kísérletez a fillokszeraelleni védelem megkönnyítése érdekében. Záborszky- nak sikerült a védekezésre a szénkéneknél jobb és olcsóbb anyagot találni, amelylyel folytatott kísérletek a fillokszerával elborított nyomorult, tőkéket uj életre, dús vegetációra keltették. Az anyag teljes kipróbálása céljából a feltaláló nagyobb mennyiséget készített, és felkérte a föld mivelésiigyi minisztérium szőlőszeti szakosztályát hogy a kísérletekhez szakértőt küldjön és a szer jelentőségéről véleményt mondjon. — Báli Mihály biztosította az életét. A halálraítéltek kivégzője, Báli Mihály 6000 koronára biztositotta az életét a Nagyar Általános Biztositó Társulatnál. A halálos Ítéletek végrehajtója, mint köztudomású, Faddon jó módban él és Kozarek halála után Ő lett Magyarországon a gonosztevők hóhérja. — Késelés az utcán. Nagy riadalmat okozott folyó hó 8-án Szekszárdon a Széchenyi- utcában Vas István budapesti illetőségű legény vérengzése, aki Burkovits Ádám tolnai és Reiter Ferena szekszárdi mesterlegényeket orozva meg- szurta. A csendőrség a vérengzőt elfogta. — Megszökött sikkasztó. A pécsi rendőrség távirati utón kereste meg főszolgabirósági hivatalunkat és értesítette, hogy Pécsett Lakatos Aurél könyvelő 1200 koronát elsikkasztott és azután onnan megszökött. A szökevény 26 éves magas fiatalember ; haja vörösesbarna, bajusza ugyanolyan szinti nyírott, orrcsiptetőt visel és dülöngő járású, szökése alkalmával sárgás szinti fekete kockás ruhát viselt. — Tűz. Balogh Márton szedresi lakos háza f. hó 5-én eddig ismeretlen okból kigyuladt s a hozzá tartozó istálló épülettel együtt leégett. Azonkívül több gabonanemü és téli takarmány lett a lángok martaléka; az istállóban pedig egy ló is benégett. A ház biztosítva volt, igy a kár egyrésze megtérül. — Becsen f. hó 9-én pusztított a tűz. Leégett Mészáros Mihály háza, istállója és Bubenik Orbán istállója, fészere. — Verekedés. Harc községhez tartozó öreg szőlőhegyen Doszpod Gábor harci lakos Kahl Mártont egy karóval úgy helyben hagyta, hogy 10 napig gyógyuló sérülést szenvedett. A szekszárdi kir. járásbírósághoz jelentette fel a asendőrség Doszpod Gábort. — Meglopott kereskedő. Römer Herman őcsényi kereskedő üzletéből Kis István ottani lakos különböző tárgyakat lopott el. Tetté azonban rajta vesztett és a lopott tárgyakat tőle a csendőrség elkobozta. Szélhámos. Ismét Kopacsek István volt paksi anyakönyvvezetőről szól az ének, aki állását elveszítve, most szélhámoskodásból és lopásból él. Gsak pár nappal ezelőtt szabadult ki a börtönből és máris Tolnán tűnt fel, ahol Csorna Rezső aranyóráját lopta el folyó hó 11. A veszedelmes szélhámos a lopás után ismeretlen helyre megszökött. — Szurkálás Folyó hó 10-én a csatári völgyben Csabai József és Pollermann István szekszárdi lakosok összekülönböztek és Csabai József úgy megszurkálta Pollermann Istvánt, hogy 2—3 hétig nyomhatja az ágyat. — Kiadó lakás üzlethelyiséggel, a vásártéren levő, ifj. Müller Ignác tulajdonát képező házban egy lakással egybekötött üzlethelyiség kiadó. _6. ________________________________ — Postai pénzküldemények értékesítése a községekben. A nagy- és kisközségek címére akár a községi pénztár javára, akár állami adó fejében postán érkező pénz- és értekküldemények, nevezetesen pénzeslevelek, pénzescsomagok, postautalványok és takarékpénztári utalványok hiánytalan elszámolásának ellenőrzése céljából, a belügyminiszter a pénzügyi és kereskedelemügyi miniszterrel egyetértőleg körrendeletét intézett a törvényhatóságokhoz. Nagyközségekben, mint a körrendelet írja, a szóban levő pénz- és értékküldeményeket a posta a községi pénztárnok és ellenőr, együttes aláírására szolgáltatja ki. Az aláírások mellett a községi pénztár bélyegző-lenyomatát kell alkalmazni. Az átvételre jogosultak aláírásának és ajközségi pénztár bélyegző-lenyomatának a posta- hivatalhoz való bemutatása a községi elöljáróság által kiállítandó és a járási főszolgabíró által láttamozando értesitvénnyel történik. Egyidejűleg a nagyközség képviselő-téstülete által a biró részére kiállított hivatalos meghatalmazás érvényét veszti, azonban továbbra is a postahivatal őrizetében marad. . A kisközségek címére érkező pénz- és értékküldeményeket a posta csak abban az esetben szolgáltatja'ki, haa postai kézbesítő-okmánya községi biró névaláírásán kívül az illetékes kör- jeg5^ző aláírásával és e mellett a körjeg}^zőség bélyegző-lenyomatával is ellátva van. Felhívja tehát a belügyminiszter a vármegyék közönségét, intézkedjenek, hog}^ a vármegye területén lévő nagyközségek elöljáróságai ezen körrendeletben előirt bejelentési kötelezettségüknek haladéktalanul eleget tegyenek. Intézkedjenek továbbá, hogy a vármegye területén lévő körjegyzőségek a posta- (és távirda) hivatalhoz jelentsék be azokat a kisközségeket, a melyek a postahivatal kézbesítő körébe tartoznak. A bejelentésnek az illető községek megnevezésén kívül tartalmaznia kell: a körjegyző sajátkezű aláírását és a körjegyzőség azon bélyegzőjének lenyomatát, a melyet a körjegyző a postai kézbesítő okmányokon leadatni fog. A bejelentésben azt a kisközséget is meg kell nevezni, a melyben a posta- (és távirda-) hivatal működik. A bejeléntések a járási főszolgabíró utján történnek, ki azokat láttamozva f. é. október hó 15-ig a posta- (és távirda-) hivatalhoz juttatja. Az aláírásra jogosultak személyében bekövetkező változást a postahivatalnak megfelelő módon haladéktalanul be kell jelenteni. A postai kézbesítő okmányok jogérvényes nyugtázására nemcsak a községi biró, hanem akadályoztatása esetén a helyettes biró is illetékes s abban az esetben, ha azok írástudatlanok, kézjegyük hitelesítőjéül nemcsak elölj árósági tag, hanem más községi lakos is szerepelhet. A körjegyző aláírása és a körjegyzőség bélyegző lenyomata azonban minden esetben szükséges. A kézbesítő okmányt a körjegyző írja alá és látja el a bélyegző-lenyomattal, midőn a meghatározott látogatási napokon a köréhez tartozó kisközségekben megjelenik. Nincs tehát megengedne, hogy a kézbesítő okmányokat a kisközség portómentes levélben küldje meg a körjegyzőnek aláírás végett s a körjegyző cdáirás után portó mentesen küldje vissza a kisközségnek. A körjegyző a pénzküldemén}mk hiánytalan elszámolása tekintetében a bíróval (pénztárnokkal) egyetemlegesen felelős lévén, a kézbesítő- okmányok aláírása alkalmával a beérkezett összegeket nyilvántartásba veszi és azok helyes elszámolásáról meggyőződést szerez. A nyilvántartást egy-egy évi használatra kell berendezni. Ez a rendelet f. é. november hó 1-én lép életbe. Színházunk. Az a helyiség — a Szekszárd-Szálló nagyterme — hol időközönként hozzánk vetődő színészek előadásaikat megtartani szokták, alig szolgál rá ezen tisztes címre, hisz sokkal inkább szolgál minden más célra és építési módja, valamint berendezése is inkább minden más célnak megfelel, mint szinielőadások megtartására. Node mióta rendezett tanácsú várossá lettünk, biztató mosolylyal kandikál felénk a távol homályos ködéből az állandó színház kedves képe. Dehát balgaság volna hinni, hogy rendezett tanácscsá való alakulásunkkal nyomban megvalósulnak minden várakozásaink, jogos reményeink, mintha csak az újszülött gyermektől várnók, hogy születése percében járjon, beszéljen és egyék, talán még hogy mindehhez szüzdohánnyal megtöltött, hosszuszáru pipára is gyújtson ; végre is még csak egynéhány napos város vagyunk, még pedig hozzá szegény város és ha — szerencsétlen politikai viszonyaink fölytán — szegény minden város, széles e hazában ebből aztán szerencsétlen földrajzi fekvése, csekély környéke stb. folytán városunknak legalább is kétszeres aeag jutott. Éppen ezért bele kell, nyugodnunk abba, hogy még jó ideig színháznak előléptetett nagytermünk szolgáljon időnként hozzánk vetődő Thália papjainak templomul. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 37. sz. És igy talán nem lesz érdektelen azzal az eszmével foglalkozni, hogy a mai állapotban továbbra is teljesitheti-e nekünk ezen szolgálatot ? Aktuálissá teszi ezen kérdést azon körülmény, hogy e hó folyamán az »Uránia« tart ott előadásokat és több mint valószínű, hogy őszszel vagy a tél valamely szakán egynéhány hétre egyik vagy másik színtársulat is beköszönt hozzánk. Köztudomású dolog, hogy a »Párisi Nagyáruház« két év előtti katasztrófája országszerte, sőt tán túlzás nélkül állíthatom, hogy világszerte megdöbbenést keltett és a hatóságok siettek is mindenütt mindazon helyiségeket, hol az emberek nagyobb számban szoktak összejönni, tűzrendészed szempontból megvizsgálni és találtak is mindenütt pótolni valót, hogy a mennyire a gyarló emberi észtől telik, az esetleges veszedelemnek elejét vegyék. Hát nálunk a viszonyok oly ideálisak, hogy minden veszedelmet kizárnak ? Tamáskodom benne. Aki csak egyszer is végignézte csak a félig telt ház előtt tartott előadás után az eltávozást, azt a tolongást és hogy igy is vagy egy fél órát vesz igénybe, mig az utolsó látogató is a szabadba jut, az némi fogalmat szerezhetett magának arról, hogy mi történne itt, ha amitől Isten óvjon bennünket — egy «segély» vagy «tüz» kiáltás hangzanék el a házon belül vagy akár kívül. Még gondolatnak .is borzasztó! A terem egyedüli, elég szűkre szabott kijárója is csak 6 vagy 8 felvezető lépcsőn érhető el, az előcsarnok akkorácska, hogy ott alig fér el 20—30 ember és kijárata előtt közvetlenül ott tátong a mélység. Igaz, hogy lépcsők vezetnek le, ha van hozzá ideje, baj nélkül le is ér az ember, de ha nagy a tolongás, lába nem ér talajt. Szerény véleményem szerint okvetlenül szükség volna ott legalább is még egy kijáratra, természetesen az udvarra eső oldalon. — A kijárat elé pedig egy tágas folyosót, kényelmes, széles lépcsőkkel, továbbá az előcsarnokot megnagyobbítani kell, azáltal, hogy az utcai oldal felé deszkafallal elkerített részt a deszkafal eltávolításával hozzácsatoltas- sék. A Kereskedelmi Kaszinó helyiségéből, az ug\mevezett kis teremből az előcsarnokba nyíló ajtó előadások alkalmával mindig nyitva legyen, hogy szükség esetén a közönség az elcsarnok- ból 2 ajtón át juthasson a folyosóra, hogy nyugodtabban jusson a lépcsőkhöz. Különben ezen sorok megírásának célja csak az, hog}^ az erre hivatottak figyelmét ezen körülményre felhívjam, a vizsgálatot megejtő szakközegek majd megállapítják a szükséges intézkedéseket és hogy mindaddig, mig azok nem foganatosíttattak, előadások megtartása egyáltalán megengedhető-e ? Kr. K. 1905. szetepmber 14. MULATSÁGOK — A szekszárdi rk. olvasókör f. é. szept. hó 17-én a kör helyiségeiben, tánccal egybekötött szüreti mulatságot rendez. Belépó-dij személyenkint 60 fillér. Kedvezőtlen idő esetén a szüreti mulatság a leközelebbi vasárnapon fog megtartatni. Figyelmeztetés ! A tagdíj hátralékosok tagsági kötelezettségüknek legkésőbb októbar 1-ig eleget tenni szíveskedjenek. — A szekszárdi kath. legényegyesület ifjúsága f. é. szeptember hó 17-én a Mutschen- bacher kertben saját pénztára javára konfetti és szerpentin csatával egybekötött zártkörű szüreti táncmulatságot tart. TÖRVÉNYKEZÉS. & szekszárdi kir. törvényszéknél főtárgyalásra kitűzött bűnügyek: 1905. évi szeptember hó 19-én. Folkmann János ellen, súlyos testi sértés miatt. Nagy Sándorné ellen, gondtalanságból okozott súlyos testi sértés miatt. Markovits Konstantin Radinovits László ellen lopás miatt. Piros István ellen, gondtalanságból okozott súlyos testi sértés miatt. László Gsapó András és társai ellen, súlyos testi sértés miatt. 1905. évi szeptember hó 21-én. Steinbach Béla és társai ellen, erőszakosság miatt. Besenyei Miklós és társa ellen emberölés vétsége miatt. Rumpler József ellen, sikkasztás miatt. Kovács István és társai ellen, súlyos testi sértés miatt. 1905. évi szeptember hó 23-án. Sörös Katalin és társa ellen magzatelhajtás miatt.
