Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1905-09-14 / 37. szám

XXXIII. évfolyam.

__________________37. szám.______ 'fizekszárd. 1905. szeptember 14.

fü

ggetlenségi és 48-as Kossuth-párti politikai hetilap.

Megjelen: hetenként egyszer, csütörtökön.

Felelős szerkesztő: Főmunkatárs:

BODA VILMOS. HORVÁTH IGNÁCZ.

Laptulajdonos :

GRÜNWALD LAJOS.

Szerkesztőség:

Bezerédj István-utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét Ij illető minden közlemények intézendők.

Kiadóhivatal: Telefon: 11.

Molnár Mór könyvnyomdája, hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők.

A kritikus nap.

Mindennek ami létezik van eredete, fejlődési tetőpontja és enyészete. Van tehát a magyar nemzeti jogokért folytatott nagy küzdelemnek is. A császári kirendeltség, mely a mi történelmünkben Fehérváry-kor- mány név alatt le^z megörökítve, levetette álarcát s a maga mivoltában mutatkozik be a nagy közönségnek Születése idejében : a porondon való megjelenésekor, majdnem bocsánatot kérve, hogy létezik, azzal iparkodott port hinteni a nemzet szemébe, hogy kijelentette, miszerint nincs más célja, csak a nemzet és uralkodója közti ellentéteket akarja elsimítani s a békés kibontakozás útját egyengetni. Alig három hónapnyi uralkodás után a hatalom birtoklása fejébe szállt s most már állandó maradásra rendezkedik be, nyiltan bevallja, hogy elhatározott akarata, a nemzeti ellentállást letörni s többszöri képviselőválasztás elrendelésével elsöpörni, megsemmisiteni minch nkit, ki hazaellenes tervei megvalósításának útjába áll. Lám a z dett-vedett nép ek, vagy hogyis mondta Battonyán Jusih Gyula, a képviselőház e nöke ? — hogy megnőtt a szarva rövid nehány hét alatt.

Csalódik aki azt hiszi, hogy ez erő- növekedést maga magából mentette.

Hatdmas tényezők állnak háta mögött. Lassanként a len zet emberek sötét hátterében csoportosul, felvonul mindaz az ellenséges erő, mely Magyarország legutóbbi négyszáz éves történetében nemzetrontó szerepre vállalkozott.

Gyüléseznek, egyesülnek már a nemzetiségek, hogy a legfelsőbb hatalom támogatása mellett, harcba szálljanak a magyarság ellen. Mit törődnek ők a következményekkel, hogy a magyar nemzet leveretése esetében újra közös szolgaság lesz osztályrészük, csak most Bécs által szitott s állandóan táplált gyülölségiiknek adhassanak kellő módon kifejezést.

Tudják Bécsben, hogy a magyar arisztokrácia és közoposztály volt mindég az, mely az alkotmányos szabadság megvédésére mindent áldozni képes volt s e tekintetben nagy erőkifejtésre késznek mutatkozott; ezek ellen tehát az elégedetlen s a nagy katonai terhek és nagyhatalmi hóbortok által elszegényített alsóbb néposztályokat kell a harcba vinni, hogy igy minden külső erőszak mellőzésével, az ország kebeléből életrehivott erők közrehatása mellett, ellensúlyozhatok, esetleg megsemmisithetők legyenek.

Számba van véve, mint már máskor is említettük, éppen azon nemzetrétegeknek, melyek értelmiségüknél s vagyoni függetlenségükből kifolyólag a nemzeti jogok védelmére leginkább alkalmasak, a képviselő- választások többszöri elrendelése utján való

Előfizetési ár: Egész évre 12 korona, x/2 évre 6 kor., 1ji évre 3 kor. Számonként 24 fillér e lap nyomdájában.

Hivatalos hirdetések: 100 szóig 3 korona 74 fillér 100—200 szóig 5 kor. 74 fill. 200—300 szóig 7 kor 74 filler, minden további 100 szó 2 koronával több Nyilttérben 3 hasábos petitsor 30 fillér.

elszegényitése és igy ártalmatlanná tétele. — íme igy bontakozik ki a sötét terv Magyarország megrontására s nemzeti törekvéseinek letörésére mind világosabban, mindinkább érthetően.

Azt hinné az ember, hogy a nemzeti lét forogván immár kockán, ennek az országnak minden lakosa, mint egy szív, egy lélek áll ki a harctérre, hogy a nemzet legbecsesebb örökségét: alkotmányos szabadságát megvédelmezze. Szó sincs róla. Még mindig akadnak elég nagyszámban egyesek, kik önző célból, anyagi érdekekből vagy tán a ranglétrán való gyors kapaszkodás reményében nem a nemzet mellett, hanem ellene foglalnak állást s a küzdők letörésére vállalkoznak.

Ezek fejei mindenesetre azok, kik császári felhívásra vállalkoztak arra, hogy a magyar nemzet ezredéves alkotmányát félretolva s figyelembe nem véve az országnak a legutóbbi országgyűlési képviselőválasztás alkalmakor kifejezésre jutott akaratai, törvénytelenül fogják kormányozni az államot. A hazafias és szövetkezett ellenzék pártjainak vezérlő-bizottsága, most kimondotta, hogy ezek ellenében az 1848-iki törvényben megállapított jogával élve, vád alá helyezési inditványnyal fog az ország- gyűlés elé járulni, mely hogy nagy többséggel el lesz fogadva, az iránt kétség alig merülhet fel.

A 3 C A

Fekete szem.

Fekete szemtől óvakodjál Jámbor keresztyen, elhihedd; Nincs az a buvetrontó zsoltár Mi tőle megvédné szived Babonázó, sötét par csillag,

A kárhozat ölére csal,

Hol a gyönyör rózsái nyilnak S megöl kéjes fajdalmával.

Ez a két fölséges túzesóva Engem is orvul meglepett.

Két fekete szem ream szórta S meggyujtotta a telkemet Tüzet kiáltok, ég a vérem És szomju ajkam perzseli, Könnyek esőjét esdve kérem S szemem zsaráttal gyűlt teli.

Viaskodó, almatlan éjek, Virrasztás szivtépő tusán, Sokszor pihegve alig élek, Mintha az ég szakadna rám.

S mig harsogó tűz folyamával Az izzó láva eltemet; Vérszomjas, örök mosolyával Látom a fekete szemet.

S ha elveszek, és ott a sírban A férgek rágják agy velőm,

S mi örömem volt, minek sírtam,

Nem ölelget melengetőn:- Holló hajából szálló illat Akkor is őrültté teszen,

Megvakúl bár a többi csillag,

Gyújt, ragyog a fekete szem.

LIPCSEY ÁDÁM.

Világküzdelem a tüdó'vész ellen.

Irta: Korányi Frigyes.

Korányi Frigyes a hazai tüdővész elleni küzdelem apostola, a József kir. herceg Szanatórium Egyesület közgyűlésén tartott beszédéből közöljük a következőket:

.Az 1901. évben Londonban tartott nemzetközi tuberkulozis-kongresszuson Európa statisztikai adatokkal rendelkező államainak hivatalos közléséből az tűnt ki, hogy Európának 346 millióra tehető lakosságából tüdővészben minden egyes évben átlagosan 1,100.000 embernél több hal meg. Ismerve lévén az áldozatul esett tüdővészesek betegségének átlagos lefolyási ideje, ebből hozzávető számítást lehet venni az ugyan egy időben létező betegek számára is. Ezen számításból azt lehet következtetni, hogy Európában a tüdővészben szenvedő betegeknek száma állandóan 7 millió\körül forog. (A londoni kongresszus idejétől fogva tett tapasztalatok és

számítások ezzel a következtetéssel teljesen összhangzásban állanak.)

De a tüdővésznek ezen pusztító hatása nem egyformán oszlik el Európa különböző államaira. Legnagyobb Európában 106 millió lakost számitó óriás Oroszbirodalomban, ahol minden egy millió lakosból átlag 3986 és igy összesen 400.000 nél többen halnak meg évenként tüdővészben. Közvetlenül Oroszország után jön Ausztria 3625 és Magyarország 3483 tuberkulózis halálesettel minden millió lakos után. Legkisebb Angliában, ahol egymillió lakosból átlagosan 1358 esik áldozatul, utána a Németbirodalomban, ahol az áldozatok száma minden millió után már 2245. Ezen egy bepillantás világosságba helyezi azon feladat magasztos voltát, amelyre velünk budapesti egyesülettel együtt a József kir. herceg Szanatórium Egyesület vállalkozott.

Magyarország lakosságának feltűnően lassú növekédése már orvosi pályám első kezdetén lekötötte figyelmemet.

A külföldön bámulatot gerjesztő méretekben fejlődött tovább a tüdővész elleni küzdelem.

A mozgalom világmozgalom lett. Megindult a Balkán félszigeten is, testet kezdett ölteni az európai Törökországban ; virágzott az amerikai Egyesült-Államokban, amelynek területén az utolsó nyolc év alatt 141 szanatórium lett felállítva. És ezen hóditó ut egyre terjedt tovább nemcsak területi tekintetben, hanem a szana-