Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1905-01-26 / 4. szám

— ellen, időszerűnek tartjuk, hogy röviden foglal­kozzunk ezen, szeretett hazánk békés fejlődését veszélyeztető szociálista párt politikai álláspontjával, illetve, miután Szekszárdon a szociálista jelölt programmbeszédjét nem hallhattuk, ezen veszedel­mes pártnak végső czélját röviden óhaj'juk ez al­kalommal megismertetni. Hazánkban három irányú szocialisztikus párt van. Legnagyobb a magyarországi szociáldemokrata párt vagyis a Bokányi párt, mely a szekszárdi választó kerületben is állított jelöltet valami Bauer Imre nyomdász személyében. Ezen párt szervezete már 15 éves és közel 100 ezer tagot toglal magá­ban. Ennél kisebb, de azért 60—70 ezer párthív- vel rendelkezik a «magyarországi újjászervezett szocziáldemokratapárt» az úgynevezett Mezöfi-isták A harmadik párt a «független szocziálistapárt, a Várkonyi-isták. Ezek vannak a legkevesebben és akcziójuk is — hála Isten — mindig kisebb térre szorul. Az elsőnek tagjai igazi munkálok és köz­ségünkből is vannak tagjai. Az ujjászervezettek többnyire vidéki kisgazdák, földmivesek és kubi­kusok, a független szoczialisták többnyire gazda­sági munkások. A két első párt között a legé’e- sebb küzdelem folyik hazánkban s nagyon gyűlö­lik egyniUst. X A három szocziálistapárt követelései azon­ban, amit nyíltan hangoztatnak, teljesen azonosak; de van egy titkos programjuk, amit lopva, alattom- ban hintenek el s ez a legveszedelmesebb, mert forradalmi irányú t. i. felforgatni akarják a mai társadalmi rendet, az összes vagyont közössé tenni s a teljes népegyenlöséget elérni. Az újjászervezett szocziáldemokratapárt tehát igen veszedelmes hazánkra és rendkívüli erőteljes intézkedésre van szükség, hogy terjedését n eg- akadályozhassuk. A szocziálisták nyílt programmjukban köve­telik, hogy minden 20 évet betöltött férfi és nő általános, egyenlő és titkos választói joggal bírjon; a főrendiház és a civilista intézmény töröltessék el. A nép közvetlenül hozza meg törvéuyeit az állami, megyei és községi ügyekben. Ingyen igaz- ságszo'gáltatás és jogvédelem, általános néple- fegyverezés. Minden birtok köztulajdon legyen s ennek jövedelme az egész nép javát szolgáló intézmény alkotására fordítandó. Kívánják a munka­könyvek és cselédigazolványok eltörlését, napi nyolczórai munkaidőt, adózás eltörlését stb. íme, ezek a kívánalmak a fenti titkos óhajtás nélkül nem is volnának rosszak; csakhogy ezek egy részének keresztülvitelét elérhetjük anélkül is, hogy a mai békés társadalmi rendet felforgassuk. 2. ____________________________ TÖ VISEK. .A. nemzet ítél! Azt mondta a hatalmas ur, a mindenható mi­niszterelnök nemrégiben, mikor az erős kéz“ dur­ván ellökte a Gróf András.sy Gyula szelíd béke jobbját egy honboldogitó kompromisszum ér­dekében, hogy hát: »alea jacia est! — a koczka el van vetve! — semmi béke, semmi alku és békés megegyezés ! — Én törvénytelenül is, ex-lex-ben is keresztül hajtom az uj választást, a mikor a nem­zet ítél/« És úgy tett, amiként beszéle. íme ma a nem­zet ítél. Hogy milyen lesz az Ítélete : azt már hol­nap megtudjuk mondani úgy nagyjából. De ez az ítélet nemcsak a kormány eljárása, viselt dolgai felett fog elhangzani, hanem a nemzet it 1 most saját maga felett is életre-hal álra. Soha még fon­tosabb, válságosabb helyzetben nem igen Ítélt a »felséges nép* mint most, egy 1000 év óta! . . . Ám lássa Ítéletének hasznát, vagy kárát maga az Ítélő biró, a nemzet !.. . Egész országban, de különösen a székes- fővárosban és ott, a hol több jelölt küzd a man­dátum dicsőségéért, szép nemzetisziriű zászlóerdőt lenget a fagylaló januáriusi szél. Tehát ez: egy igazi »nemzeti-tél U No meg aztán, mint Losoncgon is történt, sok helyen a mameluk képviselőjelölt zöldeket beszélvén, az igazság beszédének hangoztatásához szokott ujabbkori balpárti kuruczok ezt nem tűrhetve, meg­obstruálták a gyatra szónokát magyaros rövidség­gel és izzó hazafisággal s mi lett az eredmény ?... Ellenzéki piros vérnek fehér hóra bő hullása! . . . Piros vér, fehér hó, zöld beszéd — mint ok és okozat. — Hát ez is azt bizonyítja — mint a tri­kolor zászló-erdő, — hogy ez a tél: *nemzeti téli* * Én is azt mondom: »nemzeti téU, Tisza azt mondja: »a nemzet itél«. Mindaketten egyet mon­dunk s mégis mily távol állunk egymástól?! . . . Oly távol, mint ég a földtől, oly távol, mint üdv a kárhozattól! E nemzeti télen a nemzet itél. — Hajh ! ha igazán úgy lenne. Ha 17—18 millió magyar és nem törpe szám 900.000 = (9 százezer!) járulna csak az urnák hoz, milyen más sorsa lenne Tisza urnák !?!... Ha titkosan történnék a szavazás, ha a sze­gény megyei, állami, községi tisztviselő, jegyző, tanitó, biró stb. mind szabadon vallhatna szint s követhetné jó magyar szive, lelke, nemes és szent sugalmát, mitse tartva a »félsz*.-tői, a boszútól, TOLNAMEGYEI KÖZLÖMY 4. sz. az elhelyezéstől, a előléptetés raegak eredmény ? Hátha egy harmadának az ínséges időbe pénzén: mily m? tani, mikor a »; No de én éhségbe hazám sorsa felett, — Tegr fordulása. Ez azt je­lenti a hagyorr hogy a medve most fordult a mási z ő barlangjában. Azt jelenti a naptár szeiuu, ..agy most vau télközepe s gyorsan megyünk már kifelé a bájos tavaszba. Jó ómen ez a magyarnak, hogy a mostani politi- tikai téli zordonságot is csakhamar felváltja már a polgári szép és szent szabadság megérkezésének arany ideje, bájos tavaszi napsugaras melege. A kezdődő muszka forradalom is egy verőfényes su­gár nekünk a ié!i sötét éjszakában, hogy »jönni fog, mert fonni kell, egy jobb kor, mely után buzgó imádság epedez százezrek ajakán /« Igen, a muszka forradalom a mily öröm-hir a szegény vitéz japá­noknak, oly reménykeltő nekünk szegény magya­roknak is, mert megfélemlíti, megállítja, gondolko­zóba ejti a z-arnoki hajlamakat, hogy hát — — izé — hogyan is múlik el ez a nemzeti tél, ha Tisza szerint (Tisza ellen) ez a »nemzet itél\« Palást. KÜLÖNFÉLÉK »5. január 26. — Fényes esküvő. Regényes vidékéről neve­zetes bükkösdi völgyben áll az ősi kastély, melyben január 21-én régi dicsőségünk egy elmaradt sugarát véltük fényleni «jelenünk homályában.» Kisjeszeni és megyefalvi Jeszenszky Ferencz vendégszerető házában volt a fényes esküvő; nővérének özv. Hirsch Lajosné szül. Jeszenszky Etelka bájos két leányának, Ilonka és Elzának menyegzőjén disz- magyarban ünnepelt a násznép. Ilonkát Jobaházi Döry Ödön, Elzát Nádasi Nádosy Elek vezette oltárhoz. 21-én délelőtt 11 órakor indult a díszes menet, miután Döry Pál, tolnamegyei alispán, nász­nagy, magyaros szokás szerint a menyasszonyt, Ilonkát kikérte, könyekig megható beszéd kísére­tében. Elől Jeszenszky Rezső szolgabiró és Döry Jenő jogszigorló «botosvőfélyek» nyitották meg a diszmenetet. Utánuk (a férfiak diszmagyarban, ille­tőleg egyenruhában) Vetsey Géza Jeszenszky Iván­nal, továbbá párban Jeszenszky Andor és Szikorszky Tádé, Országh Lajos, báró Fiáth Elemér és Szily Tamás; Spindler Mária Nádosy György vezérkari századossal, Szily Tamásné dr. Gtyöry Pista ügyvéd­I, a fegyelmitől, az ». mily más lenne az ly 9 százezer szavazó vásárolni nem lehetne sek és bárók potya Kzeti tél lenne a mos­A bál a község egyik harmadrangú korcs­májában lolyt le, s miután a meghívó a rendező­ség előtt ott még ismeretlen valami, a ficzánkolni vágyó leány- és legénysereg a kisbiró által eszkö­zölt dobszó által hivódott meg. Húsz fillér leszur- kolása ellenében betessékeltettünk a bálterembe (?) rendes körülmények közö t ivószoba. Az x lábú íróasztal kétségbeejtő positurában feküdt égnek meredve a »gádor« ajtóban, hogy odabenn több legyen a hely a tánczra ; egyúttal alkalmas eszköz a bornak szesze által érintett honpolgároknak az egyensúly pontos betarthatására. A szoba párját ritkító módon volt dekorálva; az ajtóval szemben egy régi jó idők emlékeit gyászoló tükör, melynek hiányos darabjai más vigalmi alkalmakkor elkese­redett harczot vívtak a literes üvegekkel, s a még épségben maradt részein pedig a fényt a légysereg évtizedes népvándorlási kísérletei hiuülották meg. A jobb felöli ablakon egy a választási mozgalmik idejéből visszamaradt zászló óhajtozott lengeni, azonban ez, a rajt hatalmaskodó por által sehogy- sem sikerült neki. A zászlónyél ugyancsak a vá­lasztási alkalomkor hősiesen és ravasz czélzással kiütött zápfog talizmánja. Két darab kép; az egyik valami mesebeli herczeget ábrázolt, bemutatkozása azonban rosszul sikerült, miután a szorgalmasan rajta kutató seprőnyél esztetikátlanul a herczeget mind a két szemevilágától megfosztotta. A másik kép keret nélkül került a falra, rámája családi éh­ínség elfojtása miatt az ószereshez került. Itt-ott néhány ravasz módon összefűzött csokréta (a cso­kor- és bokréta szavak egybeolvasztása) melyek a leleményes honfiak ügyessége folytán a keskeny- szélű pórge kalapokra és »dómány« gomblyukakba vándoroltak. A talpalávalót, — tekintettel az ürgeöntés és vályogvetésre alkalmatlan időre, — egy jól szer­vezett zenekar szolgáltatta, élükön egy hallását veszített prímással. Megkezdődvén a táncz, a leányoknak felké­rése a következő módon eszközöltetett: a legények kiállottak a szoba közepére, egyik-másik egyet sodorintván bajuszán, szemlélgeítók a lányokat. Aztán az első legény oda szólt a fal mellett sor­ban áldogáló leányok egyikének : — Kati! Gyere hadd forgathassalak meg kedvem szörint! — biztatásképen mutatóujjával hivogatólag intvén feléje. A Katinak szólított honleány, lesütött szem­pillákkal, arczán erős pírral tánczra perdült a le­génynyel. így aztán a többiek is. És kopogtak a patkós sarkú csizmák, perdülték a bokorugró szok­nyák, a mi szórakoztatásunkra. Mikor az án belefáradtunk a nagy bámész- kodásba, egyikünknek eszébe jutott, hogy jó volna egy kissé »táplálkoznunk« is. Előhivódott tehát a vendéglős. Első megje­lenésre ravasz ábrázatu polgártárs, merészen éonek álló kikent bajussszal: fejét egy bizonytalan szír házi sapka diszité, mely — több mint valószín. — valamikor rokonságban állott a ház teljhatalmú úrnőjének harisnya állományával. Elül egy nagy melleskötény lógott le róla, a balcsipőjénél félig feltüzve; egyebekben az egész ember úgy nézett ki, mint egy sakkfigura. Bort rendeltünk. A mig a fővendéglős borért loholt, belejtett a ház »úrnője«, mely lejtése közben a 99 kilós némber, a mellettem álló orgona és torok »han­Sirolin 15> A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainai, úgymint idült bronchitis, szamárüurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és meg­megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. — A gyógyszertárakban üvegenként 4.— koronáért kapható. :—:----Figyeljünk, hogy minden üveg az alanti czéggel legyen ellátva: F. Hoffmann-La Roche & Co. vegyészeti gyár Basel (E vaj ez). 30—35

Next

/
Thumbnails
Contents