Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1905-08-24 / 34. szám

4.

— Bankett. Selcz József dr. törvényszéki éi-'

nők, most már kúriai biró, tiszteletére fényes vacsorát rendezett a törvényszék bírói kara. A minden tekintetben sikerült vacsora augusztus 22-én volt a kaszinó nyári helyiségében, ahol a kir. törvényszék minden itthon levő tagja, bírák, albirák, tisztviselők, segéd és kezelő- személyzet, az ügyvédi kar teljes Számban, pénzügyigazgatósági tisztviselők, orvosok, tanárok, mérnökök, tanítók, kereskedők, egyszóval Szekszárd intelligenciája teljes számban megjelent. A körülbelül 100 főből álló, Szekszárd szine-javát ' majdnem teljesen magában foglaló társaság 8 óra után kezdett gyülekezni. Az ünnepeltet küldöttség kérte fel a vacsorán való megjelenésre. 9 órakor megkezdődött a pompás vacsora, amelyet Lukács kaszinói vállalkozó adott. Pecsenyénél elsőnek Markovics Iván törvényszéki biró állt fel s az egész kir. törvényszék nevében üdvözölte Selcz József dr. kúriai bírót s midőn egyrészt fájdalmának adott kifejezést a felett, hogy innen távozik, másrészt örömét nyilvánitá, [hogy az ország legfelsőbb bírói karában fog ezután helyet foglalni. Döry Pál alispán a vármegye, Beke Ferenc az ügyészség, Totth Ödön az ügyvédi kar részéről emeltek poharat Selcz egészségére. Ezekre Selcz József dr. egyszerre válaszolt. Beszédjében kiemelte azt, hogy 12 évet töltött Szekszárdon s ezen időre mindég édesen fog visszaemlékezni. Ifi- tette biró társait, az ügyvédi kart, akikkel legtöbb érintkezése volt ittléte alatt s megköszönte nekik s a többi megjelenteknek, hogy távozása alkalmával rendezett vacsorán megjelenni szívesek voltak. Minden megjelentre, s a város összes lakosságára Isten áldását kérte. Boda Vilmos humorom felköszöntőben ünnepelte a távozót, ^ n pedig Abay Leó törvényS7b' ' Le fel, aki fáradságot nem ki‘mére Selcz József dr. tisz.acsorát rendezte. Végül .^rvényszék jegyzői karát kőiéi, mint a jövő reméryét s neki igen ^ces munkatársait. A társaság azután kedélyes beszélgetés közt Garay Lajos zenéje mellett még sokáig együttmaradt.

— Kossuth-szobor Tolnán. A tolnai Kossuth- szobor bizottság megalakulása céljából a tolnai iparos-egylet vezetősége ismételten felhívást bocsátott ki, a Tolnán levő összes egyesületekhez, kérve azok tagjait, hogy f. hó 27-én d. u.

2 órakor a szobor bizottság megválasztása végett -— az iparos olvasóegylet helyiségében — megtartandó közös értekezleten jelenjenek meg. E célból már f. hó 13-ára volt egy értekezlet összehiva, azonban dacára, hogy az iparos egyletnek magának van vagy 350 tagja, mégis az értekezleten alig tizenöt ember jelent meg.

— Az uj iparfelügyelőségek. Eddig csupán 17 iparfelügyelőség volt az országban, amely szám oly kevés volt, hogy az iparfeliigyelősé- gek nem voltak képesek az ügyeket gyorsan elintézni. Ezért most 34 kerületre osztották fel az országot. Tolnavármegye ezentúl is a pécsi iparfelügyelőséghez fog tartozni. A kerületi beosztás folyó évi november 1-én lép életbe.

— Magánvizsgálatok a polgári leányiskolában.

A szekszárdi polgári leánjdskolában a tanév elején tartatni szokott magánvizsgálatok az idén szeptember hó 6-án fognak megtartatni.

— A 48-as öreg honvédek nyugdiját felemelték. A magyar szabadságharc dicső öreg honvédéinek nyudiját f. évi szeptember 1-től fölemelik 45—50 százalékkal. Az emelkedés folytán a nyugdijtöbbletek a következők : ezredesnek 600 korona, alezredesnek 552 korona, őrnagynak 480 korona, századosnak 408 korona, főhadnagynak 312 korona, hadnagynak 204 korona. A nyugdíjas özvegyek az itt felsorolt többletek felében részesülnek. Az őrmesternek és özvegyeiknek nyugdija 36 koronával emeltetett mig a tizedesek és közvitézek nyugdijának fokozásáról már a volt miniszterelhök gondoskodott. A miniszterelnök elhatározásával a 48—49-iki aggharcosoknak és özvegyeiknek nyugdija minden kategóriában emeltetett 270,000 korona többletkiadással. Az adóhivatalok utasítást kaptak, hogy a felemelt nyugdijakat már

3 905. szeptember hó 1-én folyósítsák.

— Szekszárd rendezett tanácsú város tisztviselői. Rövid idő múlva Szekszárd rendezett tanácsú város megalakult képViselő-teStülete megtartja a tisztujitá.st, mely iránt általános az érdeklődés. A főjegyzői, jogügyi, tanácsnoki, rendőrkapitányi és ügyészi állásokra többen reflektálnak. A polgármesteri állásra egyedüli jelölt dr. Hiding Ádám főjegyző, kinek megválasztatása egyhangú lesz. A főjegyzői állásért pályáznak: Matzon Béla és Janosits Károly szekszárdi jegyzők és Erdős Gábor bátaszéki főjegyző, A jogügyi tanácsnoki állásra: Hilbert István dr., Dömötör László és Oszoly Károly, szekszárdi ügyvédek. A gazdasági tanácsnoki állásra: Nagy György Hangonyi első biró. Rendőrkapitányi állásra: Rác József p. ü. számvizsgáló, Dömötör Miklós szekszárdi anyakönyvvezető, Lippich Zoltán belügyminiszteri kezelő tisztviselő és Szvoboda Sándor pancsovai rendőrkapitány. A tiszti ügyészi állásra: Albersz Rezső dr., Mayer Gyula dr. és Török qüó dr. szekszárdi ügyvédek. Városi orvosi állásra: Komáromy Gyula dr. községi orvos. Közgyámi állásra: Kuncer János községi közgyám, Pénztárnoki állásra: Konstancer László községi pénztárnok.

— Szüreti kilátások. A tartós szárazság és az elviselhetetlen meleg miatt az idén rossz szüretünk lesz. Különösen a homoki és lapi szőlők szenvednek sokat, sőt a hegyi meleg- fekvésű szőlők is száradásnak indultak. Nagy baj és szomorúság ez ; mert a költséges szőlő- miveléstől Így mindenkinek elmegy a kedve. A talaj annyira kiszáradt, hogy nem táplálkoz- hatik belőle a szőlőgyökér és igy a szőlőszemek éppenséggel nem fejlődnek. Az idei termés félannyi sem lesz, mint a tavalyi volt. A rossz termésre való kilátás folytán az alacsony borárak is emelkedőben vannak, aminek azok örülnek, akiknek pincéjük még tele van múlt évi borral.

— Mikor jönnek haza a katonák? Sok

szülő hiába várja szeptemberben haza katona fiát; mert az idén a harmadik évüket kiszolgált katonákat szeptember helyett majd csak decemberben eresztik haza, ha ugyan a mostani helyzet még rosszabbra nem fordul; mely esetben talán még továbbra is visszatartják fiainkat. — Mint a függetlenségi párt központi lapja hiteles forrásból értesül, az idén a honvédez- redek két évet szolgált legénységét is vissza szándékozik tartani a hadügyi vezetőség. Bihar honvédelmi ügyvezetőnek erre vonatkozó rendeleté néhány nap múlva fog megjelenni.

— Simontornya Szent István napján avatták fel vármegyénknek ezen intelligens községében, az ujjonan épült községházát, fényes ünnepség keretében. Délelőtt 1 1 órára volt kitűzve az ünnepély kezdete, de már előzőleg a nép ezrei lepték el a nemzeti szinti zászlókkal és virágos girlandokkal díszített teret. Az ünnepélyen jelen volt Totth Ödön, a vármegye tiszti ügyésze, báró Jeszenszky György főszolgabíró, Késmárky és báró Jeszenszky szolgabirókkal, Rátkay László, a kerület orsz. képviselője és igen sokan a vidék értelmiségéből. Az ünnepély dísz- közgyűléssel kezdődött, melyet a községnek már többszörösen megválasztott érdemes községi birája Takács László nyitott meg lelkes szavakkal. Azután Bereczk István községi jegyző olvasta fel a képviselőtestület határozatát, mely az építés történetét mondja el. Utánna dr. Kis Endre, Lövy Jakab, báró Jeszenszky György Totth Ödön, Dr. Vas, Német György tartotj tak még magvas beszédeket. A díszközgyűlés

I béfejeztével, a képviselőtestület kivonult az uj épület díszes erkélyére, a honnan Bereck István községi jegyző és Rátkay László szól- lottak a néphez. Az ünnepély után száz terítékül bankett volt, melyen egymást érték a felköszöntők. Délután pedig a népünnepély vette kezdetét. Az uj községháza negyvenezer koronába került és egyike a legszebb községházaknak ! De nemcsak külseje csinos, hanem ügyes a belső elrendezése is. Feltétlenül büszkék lehetnek rá a simontornyaiak, a vállalkozó építők : a Lővy testvérek is. Meg kell még említeni azt is, hogy az építésre a szükséges összeget Bereczk István községi jegyző lelkes vezetése mellett Simontornya értelmisége, az iparosság és a nép egyetértő akaratával, pár rövid év alatt teremtette elő. Példát adván ezzel, hogy minő sokat tehet az e " *■'

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 34. sz.

— Arató ünnepély. Gróf Apponyi Géza Nagytormás pusztai arató munkásai, ragaszkodásuk és bizalmuk igen szép jelét adták, a midőn az aratás és takarodás fáradságos munkálatát befejezték. A munkálatot részben felső- nánai, részben pedig két}fi munkások végezték,

i S mind két kozségbeliek két arató gazda felügyelete alatt állottak; az előbbit Birkenstock Bálint felsőnánai, utóbbit Müller János kétyi aratógazda vezette. A derék munkások, tekintve az idei szociális mozgalmakat, hogy feltétlen megelégedésükről bizonyságot nyújthassanak, úgy maga az uraság, mint a puszta kezelő kasznára iránt közös elhatározással a munkálatot ünnepélyszerüen fejezték be: Valamennyien ösz- szejöttek, s az asszonyok búza kalászból font koszorú és csokrokkal, sarlóval, gereblyével, a férfiak vállukon himes kendővel, fellobogózott kaszával, zenekaruk vezetése alatt a tisztilak elé vonultak fel. Természetesen a puszta cselédségét a szokatlan körülmény kiváncsivá tette, — mind az aratómunkások köré csatlakoztak, s midőn Kiesling Ferenc uradalmi kasznár kívánságukra megjelent, valamennyien kalapot emelve levegőt rezgető éljen kiálltással fogadták. A nevezett két aratógazda a nép hangos megnyilatkozása után elő lépett és egyenként elmondták megelégedésük, hálájuk és szeretetiik i érzelmét úgy gr. Apponyi Géza főur és családja,

I mint Kiesling Ferenc kasznár iránt, kérve az i utóbbit, hogy emberi bánásmódját és igazságos j intézkedéseit a munkások javára jövőben is tartsa I fenn, nem különben a munkások bizalmát és feltétlen tiszteletét tolmácsolja maga az uraságnáh Kiesling Ferenc uradalmi kasznár szép szavakban köszönte meg a nép ragaszkodását és biztosította a munkásokat az uraság mindenkori humánus és méltányos elismeréséről, hogy mindenkor méltó bánásmódban részesülnek. Ezek után némi pénzt osztott ki a közös áldomás fedezésére, amidőn újból hangos éltetés és zenekaruk játéka mellett rendben elvonultak.

— Tanítónő választás. A hercegfalvi iskolaszék a megüresedett tanítónői állásra StroU

] Regina szekszárdi okleveles tanítónőt válasz- j tóttá meg.

— Halálozások. A szekszárdi iparos osztály- ! nak egy közbecsülésben állott tevékeny tagja :

: Tóth Ignác borbély- és fodrász mester hunyt el

folyó hó 19-én életének 57-ik évében. A meg- , boldogult 28 évvel ezelőtt jött Szekszárdim és- itt virágzó üzletet alapított, mely most is az első üzletek egyike. Nagy vadász volt és azon vadászok közé tartozott, akik ritkán hibázzák el a célba vett vadat. Halálát a rokonságon kívül bánatos özvegye siratja. Temetésén, mely vasárnap délután ment végbe, nagy részvét nyilvánult Haláláról az alábbi gyászjelentést vettük : Özv. Tóth Ignácné szül. Doór Evilla, úgy a maga mint nővére özv. Máthisz Nándorné szül. Doór Mária és id. Debulay Antal mint apósa, úgy annak neje Kliemann Anna mint anyósa és az összes rokonság nevében mély fájdalomtól megtört szívvel jelenti hőn szeretett férjének Tóth Ignácznak folyó évi augusztus hó 19-én d. e. 10 órakor életének 57-ik, boldog házasságának 27-ik évében rövid szenvedés és a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után történt gyászos elhunyták A boldogult hült tetemei f. hó 20-án d. u. 5 órakor fognak a gyászházban (Kossuth Lajos-utca) a róm. kath. egyház szertartása szerint beszenteltetni és onnan az újvárosi régi sirkertben levő családi sírboltba örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise áldozat pedig folyó hó 21-én reggel fél 8 órakor fog a belvárosi róm. kath. templomban a mindenhatónak bemutattatni. Szekszárd, 1905, évi augusztus 19. Áldás és béke poraira! — Súlyos csapás érte Darázsi János szekszárdi posta altisztet, szekszárdi tűzoltó alparancsno- kot, kinek neje szül. Borbély Julianna hosszas szenvedés után életének 52-ik évében elhunyt. Temetése múlt hétfőn délután 5 órakor ment végbe, melyen a tűzoltóság Boda Vilmos fő- parancsnok vezetése alatt jelent meg. A tűzoltói zenekar a temetési menet alatt gyászindulót játszott.

1905. augusztus 24.