Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1905-08-10 / 32. szám

amit ő is óhajt. Indítványozza tehát, hogy az állandó választmány javaslatához vétessék fel ezen pont is ; «önkéntesen lefizetett állami adókat a közigazgatási és községi alkalmazottak el nem fogadhatnak». Beszédét azzal végzi, hogy nagyon kívánatos ezen pont elfogadása, mert ezen esetben egyhangú lesz a határozat.

Szabó Károly bizottsági tag megokolja, hogy a közelmúltban egy közgyűlés sem volt oly érdekes, mint a mostani, midőn Tolnavármegye törvényhatóságának állást kell foglalni a mostani politikai zűrzavarban ; bár nem felejtette el — úgymond — a novemberi és januári határozatokat, mégis, biztató reménynyel jött e közgyűlésre, hogy Tolnavármegye egy szivvel és lélekkel csatlakozni fog a többi hazafias vármegyékhez. Ezt már abból is remélte, mert a főispán néhány hét előtt azokkal szavazott a főrendiházban, akik kimondották a törvénytelen kormány iránti bizalmatlanságot, vármegyénk hazafias alispánja pedig elfordult a bomladozó szab.adelviipárttól és végül a márciusi közgyűlés elfogadta március 15-nek nemzeti ünneppé való avatását.

Az állandó választmány határozata — mondja tovább — jó utón indul, midőn megtagadja az adófizetést és ujoncozást, de mellék- utakra tér, midőn az önként felajánlott adók elfogadását és önként jelentkező katonák be- sorozását meg nem tiltja. Nekünk kötelességünk azon lenni, hogy a nemzetellenes és törvénytelen kormány mielőbb elsöpörtessék. Tudja, hogy az indítvány elfogadása által egyesek s az állam kárt szenvednek, de most nem erről van szó, hanem ezredéves alkotmányunkat kell | megvédenünk; hangsúlyozza, hogy most tart- J sunk össze, mert ha most kitartunk, győznünk j kell s hallják meg a bécsi Burgban is, hogy a magyar nemzet alkotmányáért fölveszi a küz- : delmet.

Utána Rátkay László országgyűlési képviselő ismert ékesszólásával azzal kezdte beszédét, hogy ne vegyék rossz névén, ha ő jogi kérdésekkel foglalkozik. Azt bizonyítja be, hogy nem lépünk le a törvényesség útjáról, ha az adó elfogadását és a katonai szolgálatra önként jelentkezők besorozását megtiltjuk ; ha a pénz és véradót megadjuk Fejérvárynak, akkor kiadtunk minden fegyvert a kezünkből és csak mosolyogni fog rajtunk.

Ma még gróf .Széchenyi ül a főispáni székben, akinek emlékszik székfoglaló beszédjére, melyben kijelentette, hogy működésében a jog és igazság pajzsát fogja szem előtt tartani. A mostani alkotmányellenes kormány álarcoskodik és mindig mélyebben sülyed a törvénytelenségben, melynek az lesz a következménye, hogy a főispán leköszön, az alispánt pedig fölfüggesztik s arra sem lesz módunk, hogy közgyűlést tarthassunk. Most még csak egy fegyver van kezünkben alkotmányunk megvédésére : a pénz- és véradó megtagadása. Sajnos, hogy a koronázatlan király, Becht báró áll felettünk s azt kívánják, hogy az egyesült ellenzék a felülről diktált elvek alapján alkossanak kormányt. Az országgyűlést elnapolták, most nincs más fegyver kezünkben, mint a törvény s ezzel védelmezzük meg megtámadott alkotmányunkat. — (Óriási taps.)

Petrich Ferenc, a 79 éves öreg kuruc, a 48-as küzdelmekre hivatkozva, óhajtja a két indítvány közötti különbség kiegyenlítését s pártolja a Boda-féle javaslatot. Döry Pál alispán az állandó választmány védelmére kel s kifejti, hogy a törvényben van, miszerint az országgyűlés által meg nem szavazott adót nem tartozunk fizetni s a meg nem szavazott újoncokat kiállítani. Minden polgár megtagadhatja ezt, de arra nem talál paragrafust, hogy az adót nem szabad elfogadni. A katonát is megtagadhatjuk a kormánytól, mert az önként jelentkező újonc belépéséhez szülői beleegyezés kell ; ne adja tehát beleegyezését az apa, mert ehhez joga van. Az önkéntes adófizetés megtagadását nem tartja elég eszköznek arra, hogy a kormányt helyéből kimozdítsuk.

J4._________________________________

_

Si

montsits Elemér főjegyző polemizál Szabó és Rátkay beszédével, ő is azt hangsúlyozza, hogy olyan törvény nincs, mely az önként befizetett adók elfogadását és az önként jelentkező újoncok kiállítását eltiltaná ; azért ajánlja az állandó választmány javaslatát elfogadásra.

Vajay István orszgy. képviselő kész az egyhangú határozatért meg a jobb indítványt is mellőzve, , az állandó választmány határozatát elfogadni.

Gróf Apponyi Géza is elitéli a törvénytelen Fejérváry-kormányt s ha az állandó választmány javaslata nem fogadtatnék el, akkor ő is Boda Vilmos javaslatához csatlakozik.

Döry Pál alispán reflektált Vajai beszédjére s kijelenti, hogy ő is egyhangú határozathozatalt szeretne.

Még Pulay István, Grünwald Lajos, Bartál Béla, Totth Ödön, Bodor György, id. Bernrieder József szólották a tárgyhoz.

Ezután hosszú vajúdás után tűzték a szavazásra felteendő kérdést.

A közgyűlés az állandó választmány javaslatát egyhangúlag elfogadta, melyben bizalmatlanságot mond a kormánynak, megtagadja az adót, az újoncok kiállítását, a hazafias tisztviselőkben pedig megbízik, hogy a törvénytelen kormány rendeletéit nem teljesiti. Boda Vilmosnak fent idézett pótinditványát 104 szavazattal 88 ellenében nem fogadták el.

Ekkor, a főispán délután 2 órakor felfüggesztette a közgyűlést s a tárgysorozat többi pontjainak tárgyalását ebédután folytatták.

KÜLÖNFÉLÉK.

— A tegnap lefolyt vármegyei küzgyülés közölhetése végett lapunkat fél nappal későbben adtuk ki, amiért tisztelt előfizetőink és olvasóink szives elnézését kérjük.

— A király születésnapja. I. Ferenc József apostoli magyar királynak folyó hó 18-án lesz a születésnapja, mely alkalomból a szekszárd—- belvárosi róni. kath. templomban délelőtt 9 órakor ünnepélyes hálaadó istentisztelet lesz. A

| szent misén az összes hivatalok és hatóságok testületileg jelennek meg. Az ünnepi szent misét : Wosinsky Mór apátplébános végzi fényes segédlettel.

— A szekszárd-be városi rom. kath. templom restaurálása. Wosinsky Mór szekszárdi apát-plébános, mint már megírtuk, a belvárosi r. k. templomot 100 éves jubileuma alkalmából nagy műizléssel restaurál- tatja. A templom újból leendő kifestetése céljából a szekszárdi kath. hívek között gyűjtést indított meg, melynek már eddig is szép eredménye van, a régi templomi ablakokat pedig művészi festésű ablakokkal helyettesíti, melyeknek költségeit az ő buz- gólkodása folytán a vallás- és közoktásügyi miniszter és egyes vallásos lelkületű hívek viselik. Most állítják be a templom szentélyébe a pátronátusnak, a kultuszminiszternek két ablakát, melyeknek kartonját T u r y Gyula festőművész készítette, az üveg technikát meg Walter Gida végezte. A régi szekszárdi apátság a Bencések tulajdona volt és ezen vonatkozás van visszaadva a most készülő képen. Nevezetesen az első j kép azt ábrázolja, hogy midőn a történelem 1 tanúsága szerint szent István fiával, szent Imre herceggel meglátogatta a pannonhalmi apátságot, ott Mór bencés apát őt háromszor csókkal üdvözölte. — Ezen szentéletü Mór alatt, ki később pécsi püspökké lett, alapittatott 1063-ban a szekszárdi apátság és ugyancsak az ő szerzetházából, Pannonhalmáról telepíttettek Szekszárdra a Bencések. — A második kép főalakja szent István, amint Bencipertnek átadja a pécsi püspökség alapításának okiratát s ezen aktusnál szent Gellért Csanádi püspök, Mór pécsi püspök kortársa assisztál. — A templom bejáratától jobbról levő szép kép assziszi szent Klárát ábrázolja, amint a zárdát ostromló szaracénokat a kezében levő mons- '

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 32. sz.

franciával tartóztatja fel. A kép alatt báró Augusz és gróf Sigray családok címerei láthatók. Ezt a képet báró Schell József és neje szül. gróf Sigray Klára festették. Még a kórus hatalmas ablakát kell festett ablakkal kicserélni, hogy az impozáns templom minden ablaka üvegfestésü legyen. Ezen ablak költségeinek elvállalására Wosinsky Mór apáinak már sikerült egy hithü szekszárdi maecenást megnyerni. Az ablakot szent Cecilia alakja fogja díszíteni.

— Eljegyzések Lévay Nándor zombori tanító múlt vasárnap tartotta eljegyzését Szek- szárdon Kőkényessy Józsa kisasszonynyal, Kö- kényessy József vármegyei tisztviselő leányával.

;— Alsószalóki Kivácsy Károly paksi kir. iárás- birósági albiró eljegyezte özv. Zrínyi Mihályné, szül. Kindl Erzsébetet. — Bergmann József budapesti vaskereskedő, Bergmann Ilka szekszárdi tanítónő fivére, Budapesten eljegyezte Lindtner Emma kisasszonyt.

— Kossuth Lajos nevenapja. A megdicsőült nagy hazafinak, Kossuth Lajosnak nevenapjátaz idén fokozódott kegyeletes érzéssel ülik meg országszerte az egyesületek, testületek és társadalmi körök. Jó példával jár elől a budai polgárság, mely az idén fényesen fogja megünnepelni Lajos napját. Az ünnepet a II. kerületi függetlenségi párt rendezi augusztus 24-én, csütörtökön este a budai lövölde kertjében, a melyet a polgári lövészegyesület választmánya — tekintettel az ünnepnek pártok fölött álló, hazafias jellegére — készséggel engedett át.

— Kirándulás Japánba. Nem ismeretlen már a hirlapolvasó közönség előtt azon terv, hogy egy magyar küldöttség készül Japánba, a mely diszalbumot nyújt át Mutsu-Hito császárnak és diszkardot két legkitűnőbb hadvezérének : Togó tengernagynak és Ogctma marsallnak. Az intéző bizottságban benn van Rátkay László országgyűlési képviselő is.

— Esküvő. Brebovszky Elemér, a szekszárdi állami főgimnázium tornatanára, múlt szombaton esküdött örök hűséget a tótkomlósi ág. ev. templomban Cliován Milike kisasszonynak.

— Kinevezések. A szekszárdi m. kir. p. íi. a dunaföldvári adóhivatalhoz Mohay Sándor szekszárdi adóhiv. díjtalan gyakornokot segély- dijas gyakornokká, — a szekszárdi adóhivatalhoz pedig Nyári Andor székesfehérvári lakost díjtalan gyakornokká kinevezte; —A dunaföldvári adóhivatalhoz Máriás Elek szekszárdi adóhivatali Szolgát sajat kérelmére áthelyezte, — s helyére a szekszárdi adóhivatalhoz Hangonyi Lajos szekszárdi lakost, a pénzügyigazgatósághoz pedig Prázsmári Béla dunaföldvári lakost hivatalszolgává kinevezte.

— Kántortanitó választás. Az alsónánai ág. ev. iskolaszék a megüresedett kántortanitói állásra a pályázók közül Fritz Lipót kiskéri tanítót választotta meg.

— Adomány. Dús Dániel őcsényi jegyző a Simontsits könyvtár gyarapítására 10 koronát adományozott. A Simontsits könyvtárra eddig 876 korona folyt be.

— Szekszárd város leégésének szomorú emlékezése. Szomorú emlékezetű év a szekszárdiakra nézve 1794-ik év, midőn augusztus 7-én Kajetán napján az egész város, 600 ház, köz- tüük a vármegyeház, plébánia, 'városháza és az épülőfélben levő belvárosi templom is leégett, melyet 1805-ben tehát 100 évvel ezelőtt szenteltek fel. Ezen jubiláns év alknlmából a templomot Wosinsky Mór apátplébános teljesen restaurálta^ a. A város leégésének szomorú emlékezetéül a belvárosi rk. templomban múlt hétfőn reggeli 8 órakor alapítványi nagymise volt, melyet Wosinsky Mór apát végzett. A misén a város elöljárósága Nagy György biró és dr. Hiding Adám főjegyző vezetése alatt jelent meg.

— Kinevezések. Vass Antal szekszárdi kir. járásbirósági írnok a tamásii kir. járásbírósághoz írnokká neveztetett ki. — Bezerédj Pál miniszteri meghatalmazott a tolnai selyemfonodához Parti Nándort, Parti Józsel tolnai főjegyző fiát gyakornokká nevezte ki. — Fejérváry Imre báró, dr., Baranyavármeg3,Te és Pécs szab. kir. város főispánja, Szivér István dr. pécsi ügyvédet dr. Hirling Adám szekszárdi főjegyző unokaöcscsét vármegyei tiszteletbeli ügyészszé nevezte ki.

— Törvényszék köréből. Laurencsits Gyula tamásii kir. járásbirósági dijnokot saját kérelmére a szekszárdi kir. járásbírósághoz áthelyezte és helyére Resch Sándor paksi kir. járásbirósági irodagyakornokot a tamásii kir. járásbírósághoz állandó dijnokká kinevezte. Továbbá Simon Géza és Prantner József szekszárdi lakosokat az elnök vezetése alatti kir. törvényszék betétszerkesztéséhez ideiglenes dijnokokká kinevezte.

__________________1905. augusztus 10.