Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1905-08-03 / 31. szám

— Helyreigazítás. Lapunk legutóbbi számának «Városi vízvezeték» c. közleményébe sajtóhiba csúszott be; Az 5-ik bekezdés 3-ik sorában «közül 200-nak» — «körülbelül 200 nak* olvasandó ; a 12-ik bekezdésben «a.) 300 kor-» «a) 400 kor.» értendő. Mely helyreigazítást a cikkíró kívánatéra készséggel tesszük közzé.

— Az istennyila áldozata Pakson julius hó 22-én a délutáni órákban nagy égiháboru dühöngött, mely nemcsak borzalmas égzengéssel rémitett embert-állatot egyaránt, hanem jégzáport is öntött imitt-amott, sőt sistergő nyilával több helyt le is csapott. Egy szegény ember másodmagával a Kérí-ut mellett levő szérűn várta kocsija mellett a vihar elvonulását, hogy taka- rodási munkáját tovább végezze. Egy odatévedt villámcsapás azonban Wolf gazdát s egyik lovát oly szerencsétlenül találta, hogy menten búcsút vettek az élettől. Segítő társát is érintette a villám szele, de csak egyik lábának ártott. A másik ló épen maradt, s az szállította haza szerencsétlenül járt villámsujtotta gazdáját. A Duna fölött is nagyon telítve volt még villamossággal az ellenséges felhőtábor, mert nem csak a Dunába csapott le több ízben a haragos istennyila, úgy, hogy a viz magas sugárban felszö- kelt, hanem a töltésen végighúzódó telefon- vezetékbe is belecsapott s az egyik telefonoszlop körül foglalatoskodó gerjeni gátőr is sérülést szenvedett. Jégkár különösen a csámpai, a biri- tói s a pörösi szőlők egy részét érte.

— Aratási vöröskakas. Dunakömlödön jul.

hó 21-én tüzilárma riasztotta meg a község szorgalmas lakóit, mely annyival is inkább rémesen hatott, mivel a,község felett levő egyik szérűn keletkezett, hol a lakosság fele részének gabonája volt összehordva. A tűz az itt először alkalmazott benzin motorból keletkezett, s csakhamar elhamvasztotta egy gazda egész évi élelmét. Csak a gép körül levők éberségének s a lakosságnak a veszedelemben nagy önfeláldozó készsége mentette meg a községet a bizonyára ínséget s nyomort magában rejtő nagy károsodástól, mert a szérűn, egymáshoz igen közel volt felhalmozva a félközség gabona- termése s ha a tűz, melyet a házak felé fújó szél erősen élesztett, elhatalmasodik, a községet — a házakat — a tűzveszedelemtől megvédeni már alig lehetett volna. A tanulság ebből az, hogy uj szerkezetű gépek használatánál csak kipróbált egyéneket kell megbízni azok kezelésével.

— Vigyázatlan biciklista. Peitler János szekszárdi nagyvendéglői háziszolga múlt hó 31-én biciklijére vette Benkö János 13 éves pincérinast s a kaszinó sarkánál oly vigyázatlanul fordult, hogy elvágódott s a fiúnak egyik lába kitörött.

6.r_________________________________________________

MULATSÁGOK.

— Tarka-estély Tolnán. A »Tolnai Iparosok 01vasóegylet»-e f. hó 23-án jól sikerült tarka estélyt rendezett a tolnai Kossuth szoboralap javára. Az idők jele tükröződik vissza eme hazafias cselekedetben: hazafias motívumok vezérlik a mai közönséget. Érdemeket szereztek azok, akik az alap létesítése körül közreműködtek. A tarka-estély műsorának összéálli- tása műértő kezekre vall. Török Gábor, a mindenkori rendező, mint már annyi más alkalommal, úgy ezúttal is fényes tanúbizonyságot szolgáltatott kiváló rendező és előadó képességéről. Szauter Mariska szolgáltatta az estély szenzációját. A tolnai színpad csillaga hosszabb visszavonultság után újból megjelent a közszereplés terén: feltűnt és elragadta játszótársai elől a babért. Tapsvihart aratott. A közönség hálás volt: gyönyörű virágokat nyújtott fel dédelgetett kedvencének. Kiváló sikert aratott Cérna Annuska, aki szerepét kedves graciózitással adta. Hideg János, Gazdag János és Cérna Rezső szerepüket átérezve oly lelkesedéssel játszottak, hogy a közönséget magukkal ragadták. Előadást tánc követte, mely kivilágos kivirradtig tartott.

— Tánc mulatság Kölesden. Fényesen sikerült táncmulatságot rendezett a kölesdi . ifjúság a nagyvendéglő szépen feldiszitett tánctermében julius 29-én szombaton. A mulatságot Diósszegi .Sándor közismert tánctanitó növendékeinek vizsgájával kötötték egybe. A növendékek igen ügyesen mutatták be a különböző táncokat, többek közt hat pár a palotást, másik pedig a »Sirba» oláh táncot megfelelő festői jelmezekben. A négyest 44 pár táncolta. A mulatság széles jókedvben kivilágos virradtig tartott és bizonyára hosszú ideig kedves emlékét fogja képezni a jelenvoltaknak. A palotást a következő párok lejtették : Nyiredy Sárika — Ausch Pál ; Weil Erzsiké — Ausch Vilmos; Metz Erzsiké —1 Krausz Sándor ; Scherer Juliska — Mecskey István; Kaufman Bella — Ausch Sándor; Nagy Mariska ■— Dórái Ferenc. Jelen voltak. Leányok : Csiba Erzsiké és Annuska, Garai Ilonka, Máthisz Gizika, Várkonyi Erzsiké, Vida Erzsiké, Sommer Malvinka, Szabó Eleonóra, Bűs Erzsiké és Katica, Csapó Mariska, Nyiredy Sárika, Nagy Mariska, Weil Mariska, Szanyó Annuska, Lágler Mariska, Metz Erzsiké, Vár- I konyi Jolánka, Petries Mariska, Scherer Juliska, j Kaufman Bella, Weil Erzsiké, Bús Irénke, j Gazdag Lujzika. Asszonyok : Kálmán Dezsőné, Krausz Samuné, Koritsánszky Dénesné, Hesz Lajosné, Mathisz Gyuláné, Lágler Sándorné, Illés Gyuláné, Csiba Lajosné, Várkonyi Ivánné, Garai Józsefné, Tantó Imréné, Ausch Mórné, Kohn Sándorné, Sommer Simonné, Szanyó Istvánné, Nyiredi Ferencné, Kaufmann Lajosné, Kaufmann Ödönné, Metz Jánosné, Scherer Józsefné, Bús Lajosné, Bús Józsefné, Dórái Sándorné, Szabó Jánosné stb.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 31. sz.

T A N Ü G Y.

Gyermektanulmányozás.

Erdődl Lipót. (Folytatás.)

Vizsgálódásainkat a gyermeket illetőleg, különösen egyéni sajátosságaira nézve, még a szülők kikérdezésével sem merítettük ki. Meg kell figyelnünk a gyermeket a tanév folyamán is. Annabergben e 'célból törzskönyvet (Indi- viquialitátenbuch) vezetnek, melyben minden tanulónak külön lapja van. Rovatai a következők:

1. Testalkata, mennyiben ez a lelki életre befolyhat.

2. Az iskolán kívüli különösen családi viszonyok.

3. Szellemi képessége s előmenetele az egyes tantárgyakban, •

4. Egyéni érdem és akaratnyilvánulás az iskolában és azon kívül.

A törzskönyvet nem csak a kezdő gyermekekről vezetik, hanem valamennyi évfolyamon át. A tanév végén a gyermek összefoglaló jellemzésével lezáratik, mert ez többek közt a következő osztály tanítóját is tájékozza és igy haszna, különösen a nagyon látogatott osztott iskolában megbecsülhetetlen.

Az említettekből kitetszik, hogy nagyon sokat kell foglalkoznunk az egyes gyermekkel, miből már első pillanatra is következtethetjük, hogy ez csak hasznos lehet.

Gazdagon meg leszünk jutalmazva fáradságunkért, időveszteségünkért azon érdekes psycho- logiai tapasztalatokkal, melyeket felismernünk sikerült. Mire eljárásunkkal készen vagyunk, nemcsak tiszta képet nyerünk ^minden egyes gyermek szemléletköréről száraz számadatokban ; nemcsak kellőképpen tanulmányoztuk a kicsikék képzettartalmát: hanem értékes tapasztalataink és ítéletünk is lesznek az érzékek kifejlődéséről az egyes gyermekeknél, hajlamaikról, ügyességeikről, különösségeikről, egyéni sajátosságaikról, nevelésükről, házukról, családjukról. Megismerjük az iskolába lépő gyermek egyéniségét, úgyszólván mély betekintést nyerünk a gyermek szivéb, leikébe.

Miképen értékesítjük már most tapasztalatainkat az oktató és nevelő munka érdekében ?

Mint fentebb emíitém, a kérdések egész sorozatával tudjuk ki és statisztikailag összeállítjuk, mennyi és mily képzeteket hoz a gyermek olyat, amit az iskolai tanításban felhasználhatunk. Megállapítjuk azonban ezzel egyszersmind azt is, melyek azok a képzetek, melyek a gyermeknél hiányoznak és melyek 1 előállításáról aztán az iskolának kell gondoskodnia, nehogy kellő szemlélet és képezet hiányában tisztán szavakkal operáljunk. .

Statisztikai összeállításaink által nemcsak az egyes gyermekre, de valamennyire nézve is megállapíthatjuk a hiányzó képzeteket és a meglevők átlagát, melyhez tanításunkat, mint ter- j mészetes alaphoz, hozzáfűzhetjük.

; Aki a képzetek áthasonulása (appercepció)

fogalmával és természetével tisztában van, az tudni fogja azt is, milyen nagyfontosságu kérdése a padegógiának az: «Ismerni az alapot, melyre építsünk!» Mert ha nem vizsgáljuk a gyermek képzettartalmát, két baj keletkezhetik : vagy többet tételezünk fel vagy kevesebbet.

Ha többet tételezünk fel, homokra építünk, mert nincs meg az appercipiálásra alkalmas képzet. Csak szavakat tanítunk és terheljük a tanuló lelkét anélkül, hogy gazdagitanók. Ha viszont kevesebbet tételezünk fel, a tanuló unatkozik a tanítás alatt s ha megszokja az unalmat, nehéz lesz az élénk érdeklődést, melyre a tanításnál szükségünk van, lelkében újra felkelteni.

Dr. Hartmann Bertalan, az annabergi iskolák igazgatója, ki a gyermektanulmányozással a legmélyrehatóbban foglalkozott, még egy másik nagyfontosságu célt ért el az analysis j által. Mivel ugyanis az a meglevő képzetek átlagát adja, alkalmassá vált arra, hogy belőle az I. és esetleg a II. osztály anyagát megálla- | pithatta, illetőleg tantervének természetes alapjául szolgált.

(Vége köv.)

1905. augusztus 3.

! EGYLETEK és TÁRSULATOK.

j-------------------------------------------------------------------— Meghívó. A Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület 1905. évi augusztus 23-án d.

e. 11 órakor Árva-Váralja várában tartja meg XXIII. évi rendes közgyűlését, amelyre az egyesület alapitó, örökös, rendes és pártoló tagjait tisztelettel meghívja az elnökség.

A közgyűlés napirendje:

I. Elnöki megnyitó.

II. A közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére három egyesületi tag kiküldése.

III. Bold, emlékű József cs. és kir. főherceg ő Fenségének, elhunyt legmagasabb Védnökünk emlékezete. Az emlékbeszédet Lits Gyula, Hont vármegye főispánja, a F. M. K. E. tb. elnöke tartja.

i IV. A magyar társadalom és a nemzetiségek. Értekezés. Tartja Hets Ödön, a F. M. K. E. budapesti választmányának alelnöke.

V. Ügyvezető alelnök beszámolója az egyesület 1904—1905. évi munkásságáról.

VI. Az elnökség 1904—1905. évi jelentése és az igazgató-választmány határozati javaslatai.

VII. Az egyesület 1904. évi össz-zárszám- adása és a törvényszerű fölmentvény megszavazása.

VIII. Az egyesület 1906. évi összköltségvetésének megállapítása és esetleg a törvény- hatósági választmányok kapcsolatos javaslatai.

IX. Eg}ms vármegyei és városi választmányok megalakulásának bejelentése és tudomásul vétele.

X. A zárszámadás-vizsgáló bizottság egy tagjának megválasztása.

XI. Az 1906. évi közgyűlés helyének meghatározása.

XII. Indítványok, a melyek az alapszabályok 16. §-a értelmében, a központi elnökséghez Írásban beadattak.

Az igazgató választmány a közgyűlést megelőzőleg 1905. évi augusztus hó 22-én, este 7

1 órakor Alsó-Kubin városban, a vármegyeház dísztermében ülést tart, hogy a közgyűlés tárgyait előkészítse.

! SZERKESZTŐI ÜZENETEK.

K. J. Decs. Miután időközben a választás megtörtént, felszólalása tárgytalanná lett.

— B. V. Bátaszék. Levele alapján szívesen kijelentjük, hogy Schuller József ur a bátaszéki általános ipartestületnek nem jegyzője, hanem iparhatósági biztosa