Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1905-07-13 / 28. szám

— Megszökött tolvaj szolga. Friedmann Mór szekszárdi szobafestő f. hó 11-én reg el azt vette észre, hogy irodájának zárt asztalfiókja fel van törve s abból 50—55 korona pénz hiányzik. A csendőrség kinyomozta, hog> a tolvaj nem volt más, mint a nála szolgálatban volt Simon Dániel, ki előtte való napon a szolgálatából kilépett. Mire volt gazdája a lopást észrevette a tolvaj szolga megszökött s most körözik.- A Dunából kifogott holttest. Snerits Ferenc és Krammer János dunaszekcsői halászok folyó hó 6-án Bátánál a Dunából egy 35 40

év körüli, középnagyságú, barna bajuszu es gömbölyű arcú férfi hulláját fogták lu. Dr. Boszkovitz Mór bátaszéki községi orvos vizsgálta meg a holttestet és konstatálta, hogy rajta, külerőszak nyomai nincsenek és igv valószinü, hogy az illető öngyilkosság folytán fulladt a Dunába.

— Rendőri Síinek. Agyonlőtte a postakocsist. Levelezőnk Írja, hogy a Bátaszék mellett levő Furkó-pusztán Péter Ignác postakocsist agyonlőtte Szabó Gáspár bátaszéki kovácsinas.

•Az eset úgy történt, hogy Szabó Gáspár 140 koronát lopott édes atyjától és ezzel a pénzzel elment Péter Ignáccal Dunaszekcsőre, a hol együtt mulattak, majd kártyázni 'kezdettek és Péter Ignác Szabótól nemcsak a pénzt, hanem még az ezüst óráját is elnyerte. Ezért boszut forralt Szabó Péter ellen és szándékát végre is hajtotta úgy, hogy háromszor rálőtt, melynek következtében a 17 éves postakocsis meghalt. Mikor a suhanc áldozatát vérében látta, megijedt és beleugrott a kútba, innen még élve kihúzták, majd felkötötte magát, de a vékony zsineg elszakadt fölötte. A csendőrség a gyilkos j suhancot bekísérte a szekszárdi kir. törvényszék 1 fogházába.

— Segédjegyzői állást keres egy jó családból való érettségit tett ifjú Tolnamegyében, esetleg a szomszédos vármegyékben. Cime megtudható a kiadóban.

— A viz mint gyomor- és bélbetegségek óvószere. Mindenki tudja, hogy a Karlsbadban j és Marienbadban gyógyulást kereső gyomor- ! betegek legnagyobb kontingensét magyarok alkotják. Ennek oka pedig az, hogy a magyar konyha igen ízletes, de meglehetősen nehezen emészthető táplálékokkal látja el fogyasztóit, továbbá az, hogy a magyar ember étkezés után boritalhoz van szokva. A bor pedig a zsíros ételek emésztését gátolja.

A táplálkozásnak ezen betegségekre vezető hátrányait az ivóvíz van hivatva kiköszörülni. Erre azonban a víznek tisztának, jónak és olyannak kell lennie, hogy a táplálékot az emésztéshez kellően előkészítse.

Közismert dolog, hogy e célra a mohai Ágnes-forrás a legelső sorban felel meg, mert nem csak kitűnő oldószere a tápanyagoknak, hanem alkalikus viz lévén, tiszta is, a gyomrot az emésztő nedvek elválasztására alkalmasan izgatja és kellemes izü borital. Háztartások nagy üvegekben a mohai Ágnesvizet különösen olcsón szerezhetik be.

6.

_______________________________________________

MU

LATSÁGOK.

— Műkedvelői előadás Tolnán. A tolnai iparos ifjúság, f. évi julius hó 9-én Tolnán a «Japánhoz» címzett vendéglő kerthelyiségében műkedvelői előadással egybekötött igen sikerült n>ári mulatságot rendezett. A mulatságnak a verőfényes szép idő is kedvezett; igy az minden tekintetben sikerültnek mondható. Ott láttuk Tolna inteligenciájának jó részét, valamint a kereskedő osztályt és túlnyomó nagy számban az iparosokat. A fesztelen jó kedv a reggeli órákban ért végett. Szinre került: Joáchim Ágoston «Egy szerencsétlen 11 ótás» cimü 2 felv. vigjátéka. A darab érdekes meséje és élénk menete folytonos derültségben tartotta a közönséget, csak egy nagy hibája van, mert száműzve van belőle a szép nem, — igy az egész darabot

férfiak játszák. — Különös elismerés illeti ezúttal Hideg János és Gzerna Rezsőt, mind kettő régi ismerőse már a tolnai közönségnek. E két fiatal ember volt most is, nemcsak kezdeményezője, de lelke, megteremtője az egész mulatságnak. Az első a címszerepet játszotta, igazán kitűnő jellemzéssel, eddig mint jó drámai hőst ismertük, de bemutatta, hogy a komikus szerepekben is ép oly jól megállja a helyét. Czerna Rezső pedig Samkőy nyug. kapitány szerepét kiváló ügyességgel és gonddal, a nála megszokott élénk előadással játszotta. Maixner Ferenc a vándorló legény szerepében ügyes mókáival sok derültséget okozott. A többi szereplők és Dékán Sándor mint erdőkerülő, Schonwald József mint Aladár urfi, Weber József mint inas, továbbá Szeremlei György és Szabó Lőrinc a két rabló személyesitői, mindannyian ügyes mozgásuk és bátor fellépésükért érdemelnek dicséretet. Az összes bevétel : 200 kor. 20 fillér. Felülfizettek: özv. Rozmáyer Ferencné 4 kor. 20 fill., Döry Ernő 1 kor. 40 fill., Foydl Ferenc 80 fill., Mátics János 80 fill., és Heincz Ferenc 40 fillért. Egy jelen volt.

— A högyészi «Polgári Kaszinó» 1905. évi julius hó 16-án, vasárnap, méltóságos gróf Apponyi Géza «Nyúlás» nevű erdejében saját könyvtára javára zártkörű táncestélyt rendez. Belépés személyenként két korona, családjegy (3 személyre) öt korona. Kezdete délután 5 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. Kedvezőtlen idő esetén a mulatság a «Polgári Ka- i szinó összes helyiségében fog megtartatni.

TANÜGY.

Gyermektanulmányozás.

Erdőd! Lipót- (Folytatás.)

Ismernünk kell a nemzeti Maractert, továbbá azért is, hogy szerinte határozzuk meg nevelési elveinket, mert a mint Herbart mondja: «A nevelési elvek csak akkor felelnek meg az egyes nemzeteknél, ha azok a nemzet természetéből vonattak le.»

Az imént kifejtett nagybecsű eredménye mellett a gyermektanulmányozásból a nevelő és oktató munkának is van úgy eszközeire, mint céljaira nézve is nagy haszna.

Mielőtt ezt kimutatnám, lássuk előbb mi- : bői is áll a gyermektanulmányozás és mikép hajtsuk azt végre.

Az eljárás rövid vonásokban a következő.

Az iskolába lépő gyermeket az állat, növény, ásványország természeti tünemények, mennyiségtan, időmérték, színek köréből vett, továbbá a községre, a szülőföld határára, az ember foglalkozására, vallási, társadalmi és egyéb dolgokra vonatkozó 100 vagy annál is több kérdéssel, melyeket a hazai viszonyokra és helyi körülményekre való tekintettel állapítunk meg, kikérdezzük. Az eredményt rovatos jegyzékbe írjuk.

Iskolám viszonyaira és a helyi körülményekre való tekintettel a kérdéseket következő- képen állítottam össze.

A. ) Állatország. Látott-e futó nyulat a mezőn, mókust kúszni a fán, teheneket legelni; hallott-e kakukot szólni, fakopogtatót (harkályt) kopogni a fán, pacsirtát énekelni; látott-e békát vízbe ugorni, halat úszni a vízben, pillangót virágra szállni, méhecskét virágra szállni, csigát mászni, récéket úszni, tyúkot csibéivel ?

B. ) Növényország. Látott-e hársfát az ut mellett, tölgyfát, somfát, kökénybokrot, vadrózsabokrot, mohát, gombát az erdőn, virágot erdőn, mezőn; virágzó barackfát, almafát almával rajta, szénát a réten és miből lett ?

C. ) Ásványország. Látott-e homokgödröt ?

D. ) Természeti tünemények. Látott-e zivatart, ködöt, felhőt az égen végig húzódni, jégesőt, szivárványt, nap felkeltét, naplenyugtát és merre, holdat kifli alakban, csillagos eget; járt-e harmatosfűben ?

E. ) Időbeosztás. Tudja-e az óráról megmondani, mennyi az idő ; el tudja-e mondani a hét napjait, az évszakokat ?

TQLNAMEGYEI KÖZLÖNY 28. sz.

F. ) Tamási község. Merre van lakása, a piactér, Buda (városrész), a vásártér, a katho- likus iskola és a templom, a községháza, a posta, a nagyvendéglő, a vasúti állomás, a malom ?

G. ) Szülőföld határa. Merre van a Kai* váriahegy, Miklósvár, a Vadaskert, a Rácvölgy ( Adorján, a temető, Szemcse, a Koppány, ennek hídja ; látott-e gabonaföldet, krumpliföldet; milyen a táj télen : volt-e már városban ?

H. ) Az ember foglalkozása. Utazott-e már kocsin, vonattal; látott-e már szántani, aratni, csépelni és mivel, kertben dolgozni ?

I. ) Mennyiségtan. Ismeri-e a háromszöget, négyszöget, a kockát, a gömböt, a kört; tud-e egytől—tízig számlálni ?

J.) Színek. Ismeri-e a vörös, sárga, zöld, kék, fehér, fekete, szürke, barna szint ?

K.) Vallási dolgok. Hallott-e Istenről; tud-e bibliai történetet, imát; volt-e templomban; látta-e, mikor a thórát kiveszik ; látott-e esküvőt ?

(Folyt, köv.)

__ 1905. julius 13.

— Gödöllőn folyó évi szeptember 15-én megkezdődő 2 éves méhészmunkás tanfolyamra pályázat hirdettetik. Felvétetik 6 olyan egyén ki 18. életévét betöltötte, de 35-öt túl nem haladta. A kérvényt julius 31-ig, a m. kir. földművelésügyi miniszterhez (Budapest, V., ország- ház-tér, 11. sz.) küldendők be. A tanfolyamra felvettek szabad lakást, teljes ellátást, orvosi segélyt, gyógyszert, könyveket, 60 korona ruhapénzt, szerzámokat.és eszközöket ingyen kapnak. A kérvényhez szükséges; keresztlevél, iskolai bizonyítvány, községi bizonyítvány, orvosi bizonyítvány, hadkötelezettségi bizonyítvány, és gyakorlati működéséről szóló bizonyítvány.

Szekszárd, 1905. évi julius hó 6-án.

Tihanyi Domokos,

kir. tanfelügyelő.

— A bonyhádi algimnázium 1904—1905 évi

értesítőjét Gyalog István igazgató tette közzé, melynek bevezető részében 64 oldalon hozza az intézet összes leltárát, mely összesen 5857 darabból áll és 12.663 kor. értéket képvisel. Mély részvét hangján emlékezik meg ezután Beke Andor rendes tanár az intézet két oszlopos tagjának elhunytáról, kik az iskolának egyházi és világi szolgálatában erős támaszai voltak a bonyhádi ágost. evang. algimnáziumnak. Ezek voltak Fördös Vilmos megyei ügyész és Bauer Adolf főesperes. Az összes 4 osztály tanulóinak száma volt 155, kik közül 34 megbukott, és pedig egy tárgyból 19, két tárgyból 6, kik javító vizsgát tehetnek, és több tárgyból 9, ezek osztály ismétlésre utasittattak. A tanári személyzet 6 rendes tanár, 4 vallás- és 1 énektanitó- ból állt. _____

— Tanügyi hírek. A szálkai községi nyári menedékházhoz -Sztanisics Szmilyka oki. óvónő választatott be.

— A gyönki aut. ortizr. hitközség az ottani magániskolát izr. hitfelekezeti iskolává változtatta át. Az iskolához Kovács Lajos oki. tanítót választotta be.

Kring Gyula kétyi ág. ev. tanító II. ötödéves korpótlékának fedezésére 200 korona államsegély utalványoztatok.

Máy Erzsébet högyészi rk. tanítónő fizetésének kiegészítésére 200 korona államsegély utalványoztatok.

— A miniszter elrendelte, hogy a kir. tan- felügyelők az ismétlő iskolákat is vigálják meg.

— A szekszárdi rk. óvodának a miniszter fedezet hiánya miatt államsegélyt nem engedélyezett.

— Szakoson 1907. évben a miniszter állami óvodát állít fel.

— Pécsei Rezső cikói rk. osztálytanító 1905. jannár 1-től 800 koronával és Maximovics Blanka mázai községi tanítónő 1905. február 1-től 800 koronával az országos tanítói nyugdíjintézetbe felvétetett.