Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1905-06-29 / 26. szám
1905. juniias 29. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 26. sz. o. Valóban: difficile est satyr am non seii- bere ! (Jól magyarul — most! —: a fájdalom és bosszú könnyei kört kell nevetni e csúnya, csuda dolgot ! ... De hát ezt is megértük a 2-ik kiadású, bővített és rosszabbitott Tisza István-féle «alkotmányos» kormányzás csúnya idején! . . .) «Macht nichts!» azt mondja Bécsváry Géza. Mit se tesz ! — mondja a szinmagyarjó hazafi — Más viharokat is látott már drága hazánk egy ezredév alatt. Ha Bécs tud várni: mi is tudunk. Ha ő dudál, mi arra nem táncolunk, mi arra fütyülünk. Várunk szeliden, türünk csendesen és készülünk erősen minden jöhető nemzeti csapásra ! * Ami az én csekély személyemet illeti, én most testedzésül, honfibu-felejtetőül, mindennap kijárok Etl Pepi barátom világhírű gyógyfürdőjébe, a kies Csörgeteg-re, melynek bájhullámaiban csak úgy bukdácsolnak fel — halak módjára — a honmentő magasztos szent eszmék. — Itt üdülök. Vaszary Kolozs hercegprímás kollegám a nagy Balatonban, nekem — kicsiny papnak — jó a kis Csörgeteg tava is. Ide jártam tavaly is. Tessék velem tartani, nem kell vésztő] tartani! Legközelebbi levelem már e «báj-tóról» keltezem ! . . . Palást. Nagy sztrájk Tolnavármegyében. Már múlt számunkban hirt adtunk arról, hogy Tolnamegye tamásii járásában néhány pusztában a mezei munkások sztrájkolni kezdtek. A sztrájkmozgalom azóta oly nagy mérveket öltött, hogy a hatóságnak teljes erejével minden intézkedést meg kellett tennie, hogy e mozgalmat elfojtsa, illetve továbbterjedését megakadályozza. A fölizgatott mezei munkásnép azonban — úgy látszik — az erélyes intézkedésekre nemhogy lecsillapult volna, hanem még nagyobb erővel fogott a mozgalom terjesztéséhez, úgy, hogy most már a mezei munkások sztrájkja átcsapott a simontornyai járásba is. Dőry Pál alispán a mozgalom kitörésekor azonnal intézkedett, hogy a zendülés helyére kellő számú katonaság vezényeltessék. A felbőszült munkásnép a katonaság láttára irtózatos dühvei ment ki a vetésre és pusztákra, kapával, kaszával pusztítva mindent, mi utjukba esett. A kirendelt csendőrség a főkolomposok közül először 21 munkást fogott el, kiket nyomban beszállítottak a szekszárdi kir. törvényszék fogházába. Legveszedelmesebb volt a zendülés e hó 27-én a tamásii járás legtöbb pusztáján, mely napon a vármegye székházán egész éjjel per- manenciában volt az alispáni hivatal és erélyes alispánunk várta a jelentéseket és osztotta intézkedéseit. Kiszállt a veszélyes helyre dr. Kozá- csek József kir. aliigyész is, hogy a letartóztatottakat nyomban átvegye, kik közül e napon ismét 20 főkolompost tartóztattak le, 189 munkás ember ellen pedig tegnap ment az elfogatási parancs Tamásiba. Dombóváron a szilíasl majorban az aratók szintén megtagadták a munkát, kik közül a dombóvári erélyes főszolgabíró 30 napi elzárásra ítélt el 41 aratót. Ezek közül 21-et nyomban beszállítottak a csendőrök Szekszárdim. A fogva maradt 20 munkás azonban e hó 27-én kijelentette, hogy munkába áll, mire a szekszárdi kir. fogházban levő 21 társuk is hajlandó lett erre, kiket azután nyomban szabadon bo- csájtották és ezek tegnap reggel haza is utaztak. Legnagyobb ellenszegülés mutatkozik a tamásii járásban, hol Meggyes pusztán a békés arató munkásokat szemcsecsehi csavargó néptömeg zavarta ki a munkából. A csendőrség közbelépésére sem hagytak fel ezen dologkerülők az izgatással, mire a csendőrök fegyvert használtak és két embert meglőttek, ezek egyikének a kezefején ment keresztül a golyó. Itt egyedül a csendőrség tapintatos eljárásának tulajdonítható, hogy emberélet még dddig nem esett áldozatul. Lapunk zártakor értesülünk, hogy a simontornyai járásban Ozorán is kiütött az aratósztrájk és itt még nagyobb tömegű munkásnép hagyta abba az aratást. A zendülés lecsendesitésére a megye két járásába 700 gyalogos és 300 lovas katona lett kirendelve. A munkásnép zavargása még e pillanatban egyre tart, sőt most már a simontornyai uro- datomban is zavarognak a munkások. Az aratósztrájk tulajdonképeni oka — mint egyik fogva volt sztrájkoló e sorok Írójának elbeszélte. — az volt, hogy az utóbbi időben beállott kedvezőtlen időjárás miatt silányabb termésre lévén kilátás, a munkások a szerződésben kikötött javítást 11-ed részről 8-ad részre akarták változtatni, amit természetesen a gazdák nem ajánlhattak meg ; közbe jött azntán rögtön néhány izgató idegen nép, szájaskodó beleavat- kozása, kik az amúgy is elégedetlen népet még inkább izgatták tulmagas követelésük kielégítésére. így terjedt egyik pusztáról a másikra, a munka abbahagyása. —K. Oda a szekszárdi vicinálishoz. j Hatalmas dübörgéssel ki szaguldasz S rohansz hegyen, völgyön, síkon át, F.alaplevéve hajtom meg előtted Az örök haladás zászlaját. 0 mily dicső vég! Hiába, csak úgy van, Halad, változik ez a világ, Mert lam a kisded kávedarálóbó! Fürge kis gőzmasmat csinál. Hired s neved hetedhét országra szól, Mint a lőcsei kalendárjom : Ha tálán mégis csak rosszat-beszélnek rólad, Az nem más. mint csak aljas rágalom. Én utaztam ra tad s elmondhatom, — Hogy ne érjen a szegyen pirja itt — Csak Tolnáig mentem, de átszenvedtem A pokolnak összes kinjait. Mit neked Tolna-Mözs, mit neked Kölesd, Te csak repülsz a szellők szárnyán, Es ezt okosan teszed, mert valaki Utolér egy rozzant talyigán, Büszke vagy magadra, de büszke is légy, Te ked-lyes — Furcsa-nacio És még soká ne háborgasson téged Az örök civilizáció, Dübörögj hát tovább, hosszú, Beláthatatlan időkön át, Kalaplevéve hajtom meg előtted Az örök haladas zászlaját. Debreczeni diák. különfélék. — Tisztelettel felkérjük hátralékos előfizetőinket, hogy a folyó í évre járandó előfizetési összeget a mellékelt postautalványon lapunk kiadóhivatalához beküldeni szíveskedjenek. — A vármegyék szerepe. Valóságos lázba hozta az egész országot a parlamentnek elnapolása. A magyar országgyűlés erre egy határozatot hozott, melyben felhívják a vármegyei és városi törvényhozó testületeket, hogy az alkotmányellenes kormányzást ne támogassa, hanem akadályozza meg. — Tehát minden vármegyének és városnak az alkotmány védelmére sorompóba kell állnia. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága sem maradhat el a többi hazafias vármegyéktől, a melyek már felemelték tiltakozó szavukat az alkotmány-sértés ellen és kimondották, hogy a törvénytelen kormány rendeletéit nem teljesitik. Nem szabad tovább várni Tolnavármegye törvényhatóságának sem, hanem sürgősen rendkívüli közgyűlés egybehivására kell felkérni vármegyénk főispánját, gróf Széchenyi Sándor v. b. titkos tanácsost, a kinek hazaíisága és alkotmánytisztelete méltó őseinek erényeihez, a ki a főrendiházban szavazatával megmutatta, hogy nincs bizalommal a mostani törvénytelen kormány iránt. — A rendkivüli közgyűlésén jelenjék meg minden bizottsági tag, hogy annál impozánsabb legyen a törvényhatóság tiltakozása. A nemzet jogos követeléséért folytatott harc meg fogja hozni a biztos győzelmet. — Hogy a nemzet passzív ellenállásában mily nagy erő rejlik, fényesen beigazolta a múlt század története, midőn a nemzet visszavivta elvett alkotmányos jogait a zsarnoki önkénytől, a mely most is a nemzet ellen tör, hogy azt erőszakkal megfossza ezredéves alkotmányától. A jog, törvény és igazság velünk és ügyünkkel van, tehát mi el nem veszthetjük imádott hazánk és nemzetünk legszentebb jogait. Magyarok-! Nehéz lesz, keserves a próba, Álljunk egy táborba, mind egy sorompóba ! — A rendezett tanács. A nagyarányú politikai mozgalmak ma annyira uralják a helyzetet, hogy a mi fontos ügyünkről: a rendezett tanácsról egészen elterelődik a közfigyelem. — Ennek ' tulajdonítják, hogy a miniszternek jóváhagyó leirata még eddig nem került Szekszárd városhoz, a hol pedig már szeretnék megtenni a szükséges intézkedéseket a rendezett tanácscsá való átalakulás tárgyában. — Kinevezések. Gróf Széchenyi Sándor vármegyei főispán, v. b. t. tanácsos dr. Martin József és ifj. Haypál Sándor szekszárdi lakosokat tiszteletbeli árvaszéki jegyzőkké nevezte ki. A kinevezettek a hivatali esküt Döry Pál alispán kezébe teszik le. — A központi választmány ülése. Tolnavármegye központi választmánya folyó évi julius hó elsején ülést tart a vármegye székházában, hogy kitűzze a bonyhádi választás határnapját és megalakítsa a választó-bizottságot. — Wosinszky Mór szekszárdi apátplébános, a vidéki múzeumok országos felügyelője múlt vasárnapon hat heti szabadságra ment. Ez idő alatt megvizsgálja a békéscsabai, szentesi, temesvári, gyulafehérvári, nagyenyedi, kolozsvári, karcagi, tiszafüredi, nyíregyházi, miskolci, rima- szombati, balassagyarmati, soproni, szombathelyi,, keszthelyi, veszprémi, pécsi, nyitrai, pozsonyi, magyaróvári, Selmecbányái, körmöcbányai, eperjesi múzeumokat. Kőrútjának befejezése után Balf fürdőben piheni ki fáradalmait. Távolléte alatt a plébániai teendőkat Mozsgai Sándor és Wölfel Ferenc s. lelkészek végzik el. — A függetlenségi párt erősödése Nagy megnyugvással és örömmel olvassuk, 1 hogy a függetlenségi párt az egész ország- » ban gyarapodik és nemcsak a köznép, de a főúri osztály soraiból is napról-napra többen csatlakoznak az orsz. függetlenségi párthoz, i így legutóbb a függetlenségi párt 72 kül- i tagot vett fel a pártkörbe, kik között vár- ; megyénkből ott találjuk ifj. Wéber János farkasvölgyi nagybérlőt és Dobó Mátyás ipa- : rost Dombóvárról. — Műegyetemi assistens A vallás és köz- oktatásügyi miniszter Orfíy Jenő mérnököt, Orffy Lajos szekszárdi takarékpénztári vezérigazgató fiát a budapesti műegyetemre assistenssé nevezte ki. — 3Iiniszteri elismerés. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Zsengeri Márk görbői izr. tanítónak nyugdíjazása alkalmából hosszas tanítói működéséért és különösen azért, mert az ifjúsági egyesület szervezése és fentartása körül érdemei vannak, elismerését fejezte ki. — A kitüntetett érdemes tanító 35 évet töltött a rögös tanítói pályán és mindenkor szivén viselte nemes hivatását. A most 65 éves nyugalomba vonult tanféríinak kívánjuk, hogy a legjobb egészségben élvezhesse nyugalmas napjait. — Gyarapodik a Simontsits könyvtár A szekszárdi kaszinó társadalomtudományi Simontsits könyvtára egyre gazdagodik jótékony adományokkal. Legújabban a könyvtár részére 30 kötet értékes könyvet küldött dr. Somló Bódog fiatal tudós, a nagyváradi jogakadémia tanára, aki egy levél kíséretében küldötte meg ajándékát, melyben Simontsits Elemér kaszinói igazgatónak örömét fejezi ki, hogy vidéken ilyen hasznos és fontos könyvtárt alapítottak. Egy névtelen pedig 60 koronát küldött Simontsits Elemérnek a könyvtár gyarapítására. — Uj gazdasági kör. Jeszenszky Andor elnöklete alatt folyó hó 24-én Dombóvárött, a a főszolgabírói tanácsteremben a gazdák értekezletetet tartottak, hog}^ megalakítsák a gazdasági kört. Az értekezleten elhatározták ugyan a gazdasági kör megalakulását, de véglegesen csak majd julius 1-én tartandó gyűlésen határoznak.
