Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1905-06-22 / 25. szám

tülvitelé're természetesen nagyon szükséges vi­szont a gazdák részéről a gazdasági egyesület támogatása az által, hogy minél tömegesebben lépjenek be a gazdasági egyesület rendes tagjai közé, hol az évi tagdíj 10 korona. A hőgyészi díjazás eredménye a következő : A) Tehenekért: Az I. dijat — 140 korona — nyerte Kehi Lajos Kistormás. II. dijat — egyenkint 120 korona — nyer­tek: 1. Neller Henrik Murga. 2. Kehi Lajos Kis- tormár. 3. Klem Keresztély Mözs. Ugyanennek ezen tehene nyerte a szekszárdi állatszemlén az I. dijat is. így összesen 160 koronát nyert. III. dijat — egyenkint 100 korona — nyer­tek: 1. Neller Ádám Murga. 2. Werner Henrik Murga. 3. Ifj. Kirchner Jakab Kistormás. 4. Schweizer Márton Tevel. 5/Mertz János Murga. IV. dijat — egyenkint 60 korona — nyer­tek : 1. Werner János Murga. 2. Fáy Henrik Hőgyész. 3. Werner János Murga. 4. Neller Ádám Murga. 5. Mayer János Tevel. B) Üszőkért: Az I. dijat — 140 korona — nyerte Kele- j men József gyulaji lakos, ki e hó 11-én a ta- j mási állatszemlén ugyanezen üszőjével szintén az első dijat — 40 korona — összesen tehát 180 koronát nyert két éves üszőjével. II. dijat — egyenkint 120 kor. — nyertek: 1. Kiefer Péter Kakasd. 2. Mekl Antal Mözs, ki ugyanezen üszőjével a Szekszárdon tartott állatszemlén 30 K-tnyert. 3. Glöckner János Kéty. III. dijat — egyenkint 100 K — nyertek: 1. Penes Károly Hőgyész. 2. Wagner Samu Varsád. 3. Origenheim Miklós Kalaznó. 4. Kirch­ner Jakab Kistormás. 5. .Schollenberger András Diósberény. VI. dijat — egyenkint 60 kor. — nyertek : 1. Glöckner János Kéty. 2. Kemény Vendel. 3. Mayer János Tevel. 4. Lerch József Tevel. 5. Klein Simon Mözs. 1905. június 22. A KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL* Az árvíz és a rendezett tanács. A tisztelt olvasó közönség bizonyára ámu­lattal nézi a címet, meg nem értve, miféle közös vonás lehet e két fogalom közt; de a Sétpatak- menti lakók annál is inkább meg fogják találni az összefüggést. Mert e hét fofyamán valóban csak a városi vezetőség jóvoltából jutottunk kétszer is árvízhez. Ha városunk vezetőségének nem az volt szándéka, hogy itt e forgalmes helyről egy csomó apró, alacsony házat elmo- sasson a föld színéről, hogy helyettük szép, modern magas házak díszítsék a várost, akkor érthetetlenek a tett intézkedések; mert nem kel­lett éppen nagy bölcsesség hozzá, hogy előre lássa, hogy a város végén a patakhoz hozzá csatolt óriásf medencének kisarkitása közepes zápornál is kell, hogy kiszakadjon, hisz lefo­lyása másfelül nem is igen volt, a saroknak pedig erős forgással neki feküdt a viz, a gát csinálásának módja, összetákolása megkönnyí­tette a viz ebbeli munkáját. Nohát f. hó 18-án kaptunk is annyi vizet, hogy az alacsonyabb házakban 1 — 1 lj2 méter magasan is állott, per­sze hát hisz a Tek. Vármegye is segédkezet nyújtott, hogy a színvonalát — már mint a víznek — emelje. Amennyiben a levezető csator­nát egy fakereskedőnek adván bérbe, aki abba épületeket emelt a többi részét pedig fákkal rakta meg úgy azon oldalról is a viz jobb ol­dalra szorult. Azt hinné az ember, hogy a ve­szedelem elmúltával minden faktor sietett hely­rehozni a hibákat, hogy meg ne ismétlődhessék, a gátnál 200 emder dolgozik stb. stb., dehogy, úgy maradt mint volt, hát 19-én kaptunk is aztán még több vizet, de most aztán csakugyan repedezik, roskadozik több ily alacsony ház és kétségbeesve, jajveszékelve járkáltunk mi férfiak nyakig vizbe, mig gyermekeink csöndesen sir- dogáltak a padláson és ha csak akkora ható­ságot láttunk volna mint az öklöm, ha csak az első napi veszedelem után is, megnyugodott lelkünk abban, hogy hát a végveszedelem- íégis csak van gondjuk ránk, de igy bi- elcsüggedtünk. És mi történik a két napi delem után, nagy sürgetésre 3 szál ember a pipaszó mellett a földet a töltés kimo- sou helyére, két hónapra el is készülnek vele. Ha jól tudom, ilyen veszedelem után más vá­rosban- az erősen megrongált épületeket meg­vizsgálják a hatóság részéről, szükség esetén ki is lakoltatják a bennlevőket, ez ‘nálunk isme­retlen fogalom, kinek tetszik, csapassa magát agyon, szoruló szívvel hallgatja a gazda geren­dáinak recsegését, ropogását, nem tudva köz­vetlen veszedelem fenyegeti-e, megrepedezett fala düledezik-e avagy kibírja a javitást, az elszen­vedett kár után pedig, hogy még egy mérnököt * Ezen rovatban közérdekű felszólalásokat díjmente­sen közlünk, a felelősség azonban a beküldőt terheli. A szerk. hivasson, igazán el nem várható attól az egy­szerű polgár embertől. Nohát, hogy ez megtör­ténhetett volna, ha rendezett tanács volnánk, hogy a veszedelem bekövetkeztekor a rendőr- kapitány ölbe tett kézzel nézegesse, — el nem hi- hetem, ennyi az összefüggés a két fogalom között. Egy árvízkárosult. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 25. sz. 7. NYILTTÉR. Figyelmeztetés. Bátorkodni t. vevőim és a n. é. közönség figyelmét azon körülményre felhívni, hogy csak azon sörök az Első Magyar Részvény Serf őzödé Kőbányai gyárából- valók, melyek fenti címmel a címkén és dug-aszon vannak ellátva. Más a verseny által, de a gyár megneve­zése nélkül olcsón ajánlott sör alsóbbrendű pécsi gyártmány. Tisztelettel Friedmann Béla, az Első Magyar Részvény serfőződe raktárosa. MIT IGYUNK? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a termé­szetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. Elsősorban a mohai forrás mint természetes szénsavdus ásványvíz, föl­tétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyuviz ; dús szén­savtartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemek ellen, hanem a benne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor-, légcső- és húgy­szervi betegségeknek. Azért tehát Használjuk a mohai Ágnes- forrást, ha gyomor-, bél­és legcsöhuruttól szaba­dulni akarunk. Dr. Kétly. Használjuk a mohai Ágnes- forrást, ha a vesebajt gyó­gyítani akarjuk. Dr. Kövér. Használjuk a mohai Ágnes- forrást, ha etvágyhiány s emésztési zavarok álla­nak be. Dr. Gebhardt. Használjuk a mohai Agnes- forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. Dr. Glass. Háztartások számára másfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű mesterségesen szén­savval telitett víznél, sőt a szódavíznél is olcsóbban adja, hogy az Ágnes-forrás vízét a legszegényebb ember is könnyen megszerezhesse. Kedveli borviz. Kedvelt borviz. Kapható minden füszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. Főraktár: 7 — 12 Salamon Testvéreknél Ugyanitt ingyen kapható az Ágnes-forrás díszes kivitelű ismertető füzete. *) Ezen rovat alatt közlöttekért nem vállal felelőssé et a szerkesztőség. 153. sz./vh 1905 Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhirró teszi, hogy a duna- földvári kir. járásbíróságnak 1905. évi Sp. 29|3. számú vég­zése következtében, Dr. Spiczer Károly ügyvéd által képviselt Kőim Testvérek dunafőldvári cég javára, Éliás Mór duna- földvári lakos ellen 847 korona 72 fill, s járulékai erejéig 1905. évi március hó 24-én foganatosított kielégítési végre­hajtás utján le- és felülfoglalt és 890 kor. 20 fillérre becsült következő ingóságok, u. m.: ruhaáruk, szövetek és szoba­bútorok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a dunafőldvári kir. járásbiróság 1905. évi V. 29/2. számú végzése folytán 847 koi-oua 72 fill, tőkekövetelés, ennek 1905 évi január hó 18. napjától járó 5% kamatai, 1[3 % váltódij és eddig összesen 99 kor. 14 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig Dunaföldvárott, végrehajtást szenvedett lakásán és üzletében leendő eszközlésére 1905. évi junius hó 30-ik napjának d. u. 3 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly meg­jegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-ai -értelmében kész- pénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is elfognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-e. 120. §. értelmé­ben ezek javára is elrendeltetik. Kelt Dunaföldvár, 1905 évi junius hó 19. napján. TRIETSCH, kir. bírósági végrehajtó. Elsó' osztályú, uj boros hordókra melyek válogatott tölgyfából készülnek, előjegyzéseket és rendeléseket elfogad esetleg kedvező fizetési feltételek mellett is Taussig Ignác. (4669. 1—2.) Eladó vendéglő. Budapesten, állami gépgyárral szem­ben, pályaudvar mellett, nagy sarok­épületben berendezett s munkásoktól igen látogatott régi vendéglő eladó. Átvételéhez elegendő £800 korona. ===== Cim a kiadóhivatalban. . Alulírott községi elöljáróság a képviselőtestület f. évi 48. sz. határozata folytán ezennel közhírré teszi, hogy a község tulajdonát képező „Nzekszárd-Szálló“ vendéglő és szálloda mely áll: egy tágas kávéház, két nagy étterem, egy sörház, 25 szoba, két istálló, az udvarban egy tágas nyári helyiség s az említett lakrészekhez szük­séges kényelmes mellékhelyiségekből, folyó évi augusztus hó 28-án délelőtt 10 Órakor, a városháza nagy tanácstermében Írásbeli zárt aján­lattal egybekötött szóbeli árverésen 1906 évi április 10—tőI egymás­után következő hat évre haszonbérbe fog adatni. A kikiáltási ár az egy évi bérösszegnek megfelelő 7700 koronában állapíttatott meg, melynek 10%'át az ár vei tűkhöz csatolni, vagy az árverés megkezdé kezéhez letenni tartoznak. Az árverési feltételek a hivatalos megtekinthetők. Tájékozásul felemlittetik, hogy Szel törvényszéke, kir. járásgirósága, m. kir. f állami főgimnáziuma, polgári hu- é« leá gyára s még több közintézete. Szekszárd, 1905 évi junius 20-án 1—2 ^nók bánatpénzül ajánla- árverező községi elöljáró a községi elöljáróságnál ’megyei székhely, van kir. LZgatósága, kir. adóhivatala, , vasúti állomása, selyem­Elöljáróság.

Next

/
Thumbnails
Contents