Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1905-06-22 / 25. szám

tőlem, hogy honnan jövök. A szőlőfenékről. ( Már legfőbb ideje lévén a szőlővesszők ki- j ásásának, búvár-napszámosaim munkáját voltam , ellenőrizni. j

(Karos és Lábas úr szívesen kezet rázva, | hatalmas karcsapásokkal haladnak ellenkező I irányban.)

De im feltűnik Kupak úr Zsinóros inzsel- j lér úrral és egy ingó-lengő teknőből mérő- '■ zsinórral méréseket vesz fel.

Kupak úr (fejét rázva): Borzasztó. Nem hittem volna, hogy e csapás is bekövetkezzék. Csákányos emberekkel az összes gátakat fel- szakittattam, hogy viruljon drága városunk. De . hiába. A veszedelem Damokles kardjaként függ fejünk felett. Egy szép napon azt vesszük észre, hogy a város — teknője megfeneklik. E súlyos csapást elviselni nem bírnám.

(Könnyezve veszi elő zsebkendőjét, majd aggódva tekint végig a viz tükrén. Egyszerre megragadva Zsinóros űr karját, görcsös nevetésbe tör ki.)

Kupak úr: Hahaha! Jaj, végem van! Mindjárt megfulladok ! Nézze, Zsinóros úr! Egy előkelő idegen ! Hogy úszik ! ? Hahaha ! Istenemre e férfiút spirituszpreparátumba kellene tenni. Ezek a tempók! Ez a fejtartás ?! Látszik, hogy nem városunkba való. i

(Mindketten óriási nevetésbe törnek ki. A heves testmozdulatoktól a város — teknője felborul és a két érdemes férfiú hatalmas tempók- , kai tart a jövevény felé.)

Kupak úr (alig tudva visszatartartani ne- 1 vetését) : Uram! Ezret egy ellen, hogy Ön nem idevaló. Kitől tanult úszni ?! (Negédesen végigmustrálja az idegent.) Kérje vissza barátom a leckepénzt. '

Zsinóros úr (megbotránkozva) : De egyáltalán, ha uraságod szárazföldi patkánynak született, miért nem marad otthon. Ajánlom uram, hogy még mielőtt a 6 órai korzó részéről óriási blamázs érhetné, forduljon vissza.

Az idegen alak (hálásan pislogva veszi elő övéből zsebkendőjét és sürü könyhullatások között) : Fogadják uraim köszönetemet. Örökké lekötelezettjük maradok. (Ügyetlenül visszafelé úszik. Kupak úr és Zsinórod úr egy darabig hahó tázva szemlélik, majd elbúcsúzva egymástól, ellenkező irányban eltávoznak.)

Eközben leszáll az alkonyat. A kecske- i békák kara rágyújt a vizi-indulóra, melyből ; fenségesen emelkedik ki s tör az égnek a bölöm- ; bikák bass-secondja. Majd leszáll az éj, fekete leplet borítván a csillogó víztükörre. A város toronyórája fenséges komorságban üti el a tizet. Ekkor, mint a hattyulovag sajkája, nesztelenül

1905. junius 22.

— Gusztikám . . . elég volt . . . menj haza — nem bírok . . . álmos vagyok — ah ! 1 tagolá ásitásszerü, alig érthető hangon.

Az ifjú kezét végig húzta mámoros arcán ; és látható meglepetéssel bámult az alvó nőre. !

— Lehetséges-e — suttogá önmagához, hogy egy nő igy leigya magát ? ilyent még soha sem volt alkalmam láthatni . . .

Mái fölkelt, hogy távozzék, midőn a szép ; özvegy mámoros álmában megmozdult.

A gőzgép nem mozdul, ha a kavargó, ' forró gőz nem hajtja. Sőt ha ez több a kelleténél, még féktelenkedik is.

És igy van az ember indulata a szeszszel.

A Guszti korában ugyan ezt az indulatot mozgásba hozta volna a — sejtelem is. De szerencsére épen együtt volt — mind a kettő.

Különben alig öt perc múlva az ifjú — mint egy tolvaj — kiosont a szobából.

< A bájos kis özvegy azonban még is meghallotta és legott felnyitá szemeit, majd hirtelen felült, mig szép arca lángban égett — futó lángban.

— Elmenekült! — szólt csengő kacagással. Elhitte, hogy holtrészeg vagyok. Pedig csak az érzelemroham kábított el egy kicsit, meg azután most alaposan megtréfáltam fiatal rokonomat.

siklik tova a víztükrén egy hatalmas mosó- j teknő, melyből konyhatündéreknek és istállólakájoknak elfojtott vihogása hallatszik. A tek- nők száma mind nagyobb és nagyobb lesz és mindmegannyi fekete és ide-oda mozgó pontok vesznek el a távolban. «Közel s távolban semmi fény.» Csak a vizibikák koronkénti neki bődii- lése és a vizi maradarak szárnysuhogása zavarja az éj csendjét.

De im óvatosan és nesztelenül közeledik egy dagasztóteknőben Ökrös Tibold, városunk hallhatatlan érzelmi-dalnoka és egy muskátlis ablak alatt kikötvén, lantját énekre hangolja:

«Leszállt az éj, a fekete est,

De mi ennek feketéje bánatomhoz képest.

Szeretném a világnak kiorditani

így is úgy is lábaidnál fogok meghalni !»

Az érzelmi ének utolsó akkordjai fuldokló zokogásban vesznek el. — Majd ismét egy közkedvelt népdalt énekel el:

«Házam előtt kecskebékák brekegnek,

Hálát adok én a magas egeknek,

Hogy nem békának, de költőnek születtem A legszebb lányt a keblemre öleltem.»

Ekkor óvatosan kinyílik a muskátlis ablak és megjelenik Ő, az imádott lény.

Ökrös ur : (Hévvel.) Imádott angyal !

E poétikusan fenséges éjben eljött hozzád a dalnokok királya, hogy hódolatteljesen lábaid elé boruljon. (Ökrös úr türelmetlenül kitárja reszkető karjait és drámai állásban a felbillenő dagasztóteknőből a vizbepottyan, majd úszni kezd az ablak felé.)

0 (Boldog mosollyal szemléli a közelgő lovagot. Azonban a mosoly ajakán megfagy. Dermesztő hidegséggel, melynek minden szava késszurásként hat a szegény érzelmi dalnokra) : Ökrös úr! Én megszűntem az Ön számára élni. Én Önt elfelejtettem. Óh én szerencsétlen, hogy ily hamar szertefoszlottak ábrándjaim! Ő, a dalnokok királya, városunk érzelmi nagybőgője, marhahólyagot köt fel és úgy közeledik hozzám ! Ökrös úr a marhahólyag kitörülhetetlen nyomokat hagy szivemben. Én csak olyan férfiúé lehetek, ki a maga becsületes két kezével és két lábával tud úszni és nem szorul marhahólyagokra. Isten Önnel ! Jó éjszakát !

(A muskátlis ablak becsukódik. Ökrös úr könyező szemmel és vérző szívvel dagasztó- teknőjébe száll és feltűnés nélkül távozik az éj fekete leplének védőszárnya alatt).

_____KÜLÖNFÉLÉK._____

— J

ózsef főherceg temetése. A nemzet mélységes fájdalma és a főváros összes harangjainak zúgása mellett kisérték múlt hétfőn József főherceget ősei és övéihez a szent István kápolna sírboltjába, ahol a nádorcsalád elhalt tagjai nyu- gosznak. A magyar nemzet ebben a vigasztalan ! időben kétszeresen megsiratta a legmagyarabb j főherceget, aki gondolkozásában, érzésében és J cselekedetében igazán magyar volt, nálunk szü- j letett, köztünk élt és magyar földben nyugosz- ! nak hamvai. — Fejedelmi gyászpompával ment j végbe temetése, melyen a király is részt vett. Ott volt a temetésen az egész nemzet mélységes bánattal. Tolnavármegye törvényhatóságát a temetésen gróf Széchenyi Sándor főispán, Döry Pál alispán és Kovács Sebestyén Endre bizottsági tag képviselték. Döry |Pál alispán a vármegye közönsége nevében diszes koszorút heI lyezett a ravatalra.

— Űrnapja. Ma van a rom. kath. j anyaszentegyház legmagasztosabb ünnepe,

mely alegméltóságosabb Oltáriszenség tiszte- j leiére van rendelve. E napon az egész világ ! kath. egyházaiban körülhordoztatik diszes j kísérettel harangzugas és mozsarazás közt ; az Oltáriszentség és a négy égtájon felálli- j tott diszes oltársátorokból áldást osztanak ! a hívőkre. A szekszárd-belvárosi templomból ! ma indult a körmenet fényes kísérettel a Vár-utcán, Garay-téren keresztül a Széchenyi és Bezerédj-utcákon át vissza a feldíszített templomba, mely útvonalon több ház fel van ez alkalomból díszítve zöld gályákkal, virágfüzérekkel és szent képekkel. A r. k. olvasókör testületileg vett részt felszentelt zászlója alatt a körmeneten. Az újvárosi templomból jövő vasárnap indul a körmenet.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 25. sz.

— A vármegyék szerepe. Nagy napok várnak a vármegyékre, az alkotmány védbástyáira; mert állást kell foglalniok az uj kormánynyal szemben és meg kell aka- dályozniok minden törvényellenes intézkedéseit. Nagy mozgalom indult meg az egész országban, hogy a törvényhatóságok visszaverhessék az alkotmányunk ellen intézett támadásokat. A szomszédos Somogyvármegyéből vesszük a hirt, hogy ott már a vármegyei tisztviselők is csatlakoznak a közönség mozgalmához és ellene szegülnek majd minden alkotmányellenes kormányrendeletnek. Hiába rendelik majd el az'ujoncozást, meg az adószedést, egy rendeletet sem vesznek tudomásul és határozottsággal visszautasítják. Ez a mozgalom legközelebb kifejezést nyer a vármegyei közgyűlésen, ahol hátát ozatilag csatlakoznak a többi vármegyéhez, ahol az ellentállást már korábban kimondották. — Ebben a lelkes hazaíiságban, ebben a nagyszerű kuruckodásban vanuj momentum is. — A somogyiak túltesznek a többi vármegyén. A közönség ugyanis mozgalmában kifejezetten jelzi, ha az ellenálló tisztviselőket a főispán különös rendelkezési jogánál fogva állásuktól fölfüggesztené, vagy elmozdítaná, ők ez ellen tiltakoznak és a tisztviselőknek a teljes fizetést megadják. A helyettesítéssel megbízottakat nem tekintik a vármegye tisztviselőinek és bojkottálni fogják őket. — Hogy Tolnavármegye vájjon a kurucmegyék közé tartozik-e ? azt a legközelebb tartandó közgyűlésében fogja megmutatni, midőn Heves, Borsód és a többi vármegyék hazafias átiratai felett kell majd határozni. Mi hisszük, hogy minden magyar bizottsági tag a nemzet mellé fog állani.

— Eljegyzések. Dr. Dienes Pál fővárosi tanár eljegyezte dr. Geiger Valéria tanárnő kisasszonyt, Geiger Gyula volt szekszárdi ügyvéd leányát. — Mehrfels Lajos szekszárdi közjegyzői irodavezető Tolnáról eljegyezte Schweitzer Mariska kisasszonyt, Schweitzer János birtokos leányát. — Dr. Steinekker Ferenc föld- mivelésügyi miniszteri fogalmazó, Steinekker Ferenc volt szekszárdi urod. felügyelő fia eljegyezte Budapesten Mocsáry Malvin kisasszonyt. Hellebrandt István bonyhádi iparos eljegyezte Obermayer Erzsiké kisasszonyt.

— Bírósági kinevezés. A pécsi kir. ítélőtábla elnöke Metz József szentlőrinci lakos, végzett joghallgatót a pécsi kir. ítélőtábla kerületébe díjtalan joggyakornokká nevezte ki.

— Az érettségi vizsgálat eredménye. A

szekszárdi áll. főgimnáziumban múlt csütörtökön és pénteken tartották meg a szóbeli érettségi vizsgálatot, melyen dr. Kuthy József c. főigazgató elnökölt. A vizsgálat eredménye az, hogy a jelentkezettek közül Németh Pál visszalépett, a többi tizenhárom pedig sikerrel kiállotta a vizsgálatot. Jól érettek lettek: Parrag Ottó, Pekl Pál és Szondy István. Egyszerűen érettek: Braun Vtktor, Fáy Henrik, Győrbiró Jenő, Kesserü Zoltán, Lovinusz József,Müller János, Nyáry Andor, Sommer Jakab, Sternfeld József és Várkonyi István.

— Esküvők. M i 11 w e g Dénes, a tolnai uradalom pénztárosa múlt csütörtökön esküdött Budapesten örök hűséget Altdorfer Anna

! kisasszonynak, Altdorfer Lipót kajmádi uradalmi ! intéző húgának. — Goldschmiedt Dénes | tolnamegyei nagybérlő folyó hó 10-én Buda- : pesten tartotta esküvőjét Fischer Margit kisasszonynyal, Fischer Henrik prágai kereskedő , leányával. — Waldmann Dávid e hó 25-én \ vezeti oltár elé a dombóvári izr. templomban ! Goldschmiedt Olga kisasszonyt, Gold- ! schmiedt Samu kereskedő leányát. Az esketési szertartást dr. Goldschmiedt Izrael, az offenbachi j zsidó hitközség főrabbija, a menyasszony nagy- j bátyja végzi.

' _— Áthelyezés. A magy. kir, államvasutak

: zágrábi üzletvezetősége Vermes Izsó mérnököt áthelyezte a szekszárdi osztálymérnökségtől a ; pécsi osztálymérnökséghez.

— Tanári Vizsga. Babits Mihály, néhai Babits Mihály táblabiró tehetséges fia, kitüntetéssel letette a középiskolai tanári vizsgát a magyar és latin nyelvtani szakból.

o.