Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1905-06-08 / 23. szám

tárt Klinger Ferenc kitk. és iskolaszéki taggal megvizsgálta és azt a legnagyobb rendben ta­lálta. A rend és pontosság Fent László uj pénztárnok érdeme. Az elnök a hitközségi tanács tudomására hozta, hogy 1906-ban lesz a bel­városi templom felszentelésének 100 eves év­fordulója, mely alkalomból gyűjtést indított meg a templom belső díszítési munkáinak ledezéséie és felkérte a hitközségi tanács és iskolaszék tagjait, hogy a gyűjtésben résztvenni szíves­kedjenek, mely célból köztük gyüjtőiveket osz­tott ki. Több kérvény elintézése után az ülés véget ért. — Tennis-pálya. Mindenütt nagy kedvvel űzik a sport kedvelők az egészséges testmoz­gást a tennis-pátyákori. Alig van ma mái váios vagy nagyobb község, ahol az intelligens kö­zönség ne tartana fenn egy-két tennis-pátyát. így, mint értesülünk, Simontornyán a lövész­egyesület védnöksége alatt alakult egy tennis- pálya társulat, mely múlt hó 28-án tartotta meg ünnepélyesen első játékát a közönség nagy ér­deklődése mellett. Tudósítónk kiemeli, hogy ügyességükkel kitűntek : Stärk Mariska és Ella, Fried Vilma, Samschula Malvin, Löwy Ezzsike, Frammer Margit, Fried Pál, Stärk Rezső. A játék vezetéséért és betanításáért Szabó István kísszékelyi intézőt méltó dicséret illeti. ta”n ügy. 6. ________________________________ — É vzáró vizsgálatok. A szekszárdi róni. kath. iskolák 1904-1905. tanévi vizsgálatainak az iskolaszék által megállapított sorrendje. A belvárosban : Csütörtök, junius 15-én d. e. IV—V—VI fiúosztály. Elnök : Döry Pál. Vizsga- biztosok: Dr. Hirling Ádám és Frei János. Csü­törtök, junius 15-én d. e. III. fiúosztály. Elnök: Tomcsányi Lajos. Vizsgabiztosok: Nagy György és Groszbauer Ferenc. Csütörtök, junius 15-én d. u. I. fiúosztály. Elnök: Wosinszky Mór. Vizsgabiztosok: Föglein Márton és Nagy János. Csütörtök, junius 15-én d. u. II. fiúosztály. El­nök: Tomcsányi Lajos. Vizsgabiztosok: Prant- ner Antal és Ujj János. Péntek, junius 16-án d. e. IV—V—VI. leányosztály. Elnök: Kiss Ká­roly. Vizsgabiztosok: Nag}^ János Prantner és Dittrich Ferenc. Péntek, junius 16-án d. e. III. leányosztály. Elnök : Wosinszky Mór. Vizsga- biztosok: Vesztergombi György és Doroghi István. Péntek, junius 16-án d. u. I. leái-yosz- tály Elnök: Mehrwert Ferenc. Vizsgabiztosok : Groszbauer Ferenc és Nagy György. Péntek? junius 16-án d. u. II. leányosztály. Elnök: Wo­sinszky Mór. Vizsgabiztosok: -Ujj János és Prantner Antal. Újvárosban: Csütörtök, junius 15-én d. e. IV—V—VI. osztály. Elnök: Dr- Fent Ferenc. Vizsgabiztosok: Sipos Márton és Mé­száros Károly. Csütörtök junius 15-én d. u. I. osztály. Elnök: Dr. Fent Ferenc. Vizsgabiztosok: Föglein Márton és Doroghi István. Pénteken junius 16-án d. e. III. osztály. Elnök: Dr. Fent Ferenc. Vizsgabiztosok : Sipos Márton és Mé­száros Károly. Pénteken, junius 16-án d. u. II. osztály. Elnök: Dr. Fent Ferenc. Vizsgabiztosok: Sipos Márton és Mészáros Károly. Bátaszék- utcai iskolában: Szombaton, junius 17-én d. e. I. osztály. Elnök: Wosinszky Mór. Vizsgabizto­sok: Frei János Takler és Vesztergombi György. Szombaton, junius 17-én d. e. II—III. osztály. Elnök: Kiinger Ferenc. Vizsgabiztosok: Ujj János és Nagy János Prantner. Gyermektanulmányozás. Erdődi Lipót (Folytatás.) Bartholomaeinek különösen Németország­ban sok követője akadt. Rein Vilmos Jénában, Lange Károly Plauenben és Hartmann Bertalan az »Analyse des kindlichen Gedankenkreises (A gyermek gondolatkörének analisyse)« Írója Annabergben. Az amerikaiak a gyermeki lélek kutatásának ez ágát is felkarolták rendkívüli buzgósággal. A kutatás e területén is elöhár Stanley Hall. Ma már egyesületek vagy egyéb szerveze­tek vannak a gyermekek tanulmányozására Európa összes nyugati államaiban. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 23. sz. Nálunk, mult év márcz. 31-én tartatott az első gyermektanulmánjmzási értekezlet leleky Sándor gróf elnöklete alatt. Ezóta a^ gyermek­tanulmányi bizottság élénk munkásságot fejt ki czélja érdekében. Ranschburg Pál di. \ ezetése alatt a gyermekek rendszeres és tudományos vizsgálatának terjesztése végett a fővárosban tanfolyamot nyitott; gyermektanulmányozási kiállításra is készül. Ezenkívül foglalkoznak egyes tanítóképzőkben és iskolákban is a gyermekek tanulmányo­zásával. 1896-ban a II. egyetemes és országos tan­ügyi kongressus szintén foglalkozott e kérdés­sel és igyekezett abban állást foglalni. Az álta­lános és iskolai paedagógiai szakosztály hatá­rozattá emelte Waldapfel János dr. javaslatát, metyben Waldapfel dr. tagadja, hogy a paeda- gogia positiv feladataira nézve i~yerhetne értékes irányadást a gyermektanulmányozásból, mégis ajánlja azt »érdekes népps3mhologiai és kultur- statistikai tanulságok kedvéért, melyek paeda- gogiailag is értékesíthetők.« És valóban, ha egyébért nem, nekünk, magyaroknak, e czélért kellene a gyermektanul­mányozási mozgalmat megindítanunk. A gyér mekmegfigyelés nem csak magával a gyermek­kel, hanem a szülői házzal való szoros kapcsola­tot is feltételezi. Ez által tág tért nyerünk a népiélek tanulmányozására. Alkalmunk nyilik behatolni a magyar népiélek mélységeibe ; meg­figyelhetjük, elleshetjük annak minden jeles tulajdonságait, mint hibáit is. Ha ezen lelki tulajdonokból a jellemzőket összefoglaljuk, meg­kapjuk a mag}yar nemzet lelkületének, karak­terének tiszta képét. A mely nemzet ismeri önönmagát, ismeri jeles tehetségeit: a nemzeti erényeket, az nemzeti tudatának magaslatán áll A nemzeti tudatban hatalmas életerő rejlik ; el­hanyagolása a nemzet elsatnyulását sőt vég­pusztulását vonhatja maga után. A nemzeti öntudatot tehát az géniusz, mely a nemzet életé fölött őrködik; hatalom, melynek biztos alapja az erős nemzeti lelkidet. Kérdem, vanTe nemzet, melynek égetőbb szüksége volna ily géniuszra, mint a magyarnak, melynek léteiét még saját határain belül is annyi veszedelem fenyegeti. Ezer éves múltúnk világos tanuságtétel, hogy nemzetünkben vannak jeles tulajdonságok, melyek az idők viharaival képesek voltak és képesek lesznek dacolni. Ezeket a jeles tulajdonságokat megkeres­hetjük a gyermektanulmányozás keretében, ezeket aztán fejlesztenünk, ápolnunk, szakadatlanul erő­sítenünk és a fiatal nemzedék • szivébe kell olta­nunk. (Folytatjuk.) IRODALOM. — »Nóta Újság.« Klökner Ede budapesti zeneműkiadó kiadásában életrevaló zenéslap lá­tott napvilágot: „Nóta Újság“ címen. A kedves formájú lap, amelynek egyes száma 20 fillérért kapható — kéthetenkint a legnépszerűbb kup- lékat és dalokat közli énekhangra és zongorára. Most a Linek Lajos pompás címlap rajzával ellátott kotta Fáik Richárd népszerű »Samu ! Samu !« cimü habitűé kupléját közli amelyhez Hetényi Albert irt fülbemászó zenét. A »Nóta Újság« egyes számai minden zeneműkereske­désben és a hirlapelárusitóknál kaphatók. — A Nagy Képes Világtörténet 220. fü­zete egy érdekes térképet hoz : Magyarországot Nagy Lajos és Mátyás korában. A két birodalom külön színezéssel van e térképen feltüntetve s érdekesen mutatja Magyarország hajdani nagy­ságát a mikor hozzá tartozott Mátyás alatt, Ausztria, Morvaország, Szilézia és Csehország is, Nagy Lajos alatt pedig Bosznia, Szerbország, Bolgárország, Havas- Alföld, Moldva, Halics, Lodoméria, Lengy elország, Kujávia, Pod olia, Maszovia, Volhinia, Podlészia. Igazán olyan kor volt ez, a melyre nem nagy túlzás a költő szava: Magyar tenger vizébe hullt az* Észak, Kelet, Dél hulló csillaga. Területben legalább három­szor akkora volt ez a Magyarország, mint a mai, nem is beszélve híréről és nagyságáról, a mely Mátyás király alatt megreszkettette a nagy német császárságot. Lajos alatt pedig elért Nápolyig, mikor az öcscsét, a szerencsétlen Endrét, Johanna áldozatát, boszulta meg vitéz magyar seregek fegyverével, a mely hősi had­járatnak örökké élő emléke az Arany János Toldija. A Nagy Képes Világtörténetnek különben is legfőbb érdeme, hogy a magyar nemzeti történetet beleolvasztja az európai történelembe és a magyar szempontot nem mellőzi az európai | . . V események leírásánál sem. A most megjelent 220, és 221. füzet a Csuday Jenő dr. tollából került ki s a köznépkori intézmények bomlását és a renaissance pirkadását rajzolja. A 12 kö­tetes. nagy munka szerkesztője Marczali Henrik, egyetemi tanár. Egy-egy gazdagon illusztrált kötet ára díszes félbőrkötésben 16 korona ; füze­tenként is kapható 60 fillérjével. Megjelen min­den héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Bu­dapest, VIII., Üllői-ut 19. sz.) s minden hazai könyvkereskedés utján, havi részletfizetésre is. MULATSÁGOK. 1905. junius 8. — Nyári mulatság. A Szekszárdi Keres­kedelmi-Alkalmazottak Egyesülete folyó hó 3-án a vasúti vendéglő nyári helyiségében sikerült táncestélyt rendezett, annyiban mondható sike­rültnek, mert csak kevesen jelentek meg de ezek pompásan mulattak a reggeli órákig. Anyagi- lag sajnos, nem volt kielégítő, mert a nagyközön­ség feltűnő távolmaradása folytán a bevétel nem fedezte a kiadásokat. Jelenvoltak asszo­nyok : Andorné, Lovich Sarkadi Lászlóné, Lichtenberg Miksáné, Özv. Schlesinger Mórné Özv. Singer Ignácné, Fritz Gyuláné, Hahn Lipótné (Dees), Özv. Müller Adolfné, Özv. Lengyelné, Schvarcz Sándorné, Flach Samuné, Waldner Ignáczné, Mutschenbacher Ödönné. Leányok: Lichtenberg Anuska, Kohn Flóra, Schlesinger Hermin, Singer Rózika, Halász Margit, Etel és Janka, Hahn Etel és Ilona (Decs), Müller Regina, Lengyel testvérek Schvarcz Rozika, Flach Esztike, Waldner Rózsika és Mutschen­bacher Mária. — Nyári mulatság. A decsi önkéntes tűz­oltóegylet folyó év. junius hó 4-én saját zász­lóalapja javára táncvigalmat rendezett, mely alkalommal felülfizettek: Leitesdorfer Aurél Szék szárd, Nikitics Imre Szekszárd, Cs. Köncö" András 2—2 koronát. Boda Vilmos Szekszárd^ Kelemen Mihály, özv. Bozsolik Ferencné, Schvaro Miksa, Szánthó Árpád Paks, Müller György Sárpilis, Fischhof Kálmán Szekszárd 1 — i ko­ronát, Balázs M. János, Guttmann Menyhért 60—60 fillért, Beck Ignác, Fischer Simon, Kom- mándinger Kálmán, Simon Lajos, Babies Géza, Szalay Imre id. Sárpilis, Tany László Orbó-p., Bolgár Béla Ujberek-p., Dr. Kobilic Elek, Jev- rics Szilárd Kölesd, Komáromi Ferenc, Schvitzer Márton 40—40 fillért, B. Szőke István 30 fillért. Jegyét megváltotta Szabó Lajos 1 koronával. Fent említett felülfizetőknek, úgy Szalay Imréné úrasszonynak, a világposta kezelésénél való közre­működéséért, a jótékony czélra való tekintetből köszönetét mond a parancsnokság. Bevétel volt 130 korona. Kiadás 80 kor., zászlóalapra maradt 50 korona. — Tűzoltói majális Fadtlon. A faddi önk. tűzoltó egylet f. évi május hó 28-án a várszegi erdőben jól sikerült majálist rendezett, melyen a következők fizettek felül: Jegyeiket megvál­tották :' Bartal Béla cs. és kir. "kamarás 20 kor. Rozmann János Szekszárd, Németh Gyula 2—2 k., Schaád Gyula Paks 1 k., Felülfizettek: Grün- wald Lajos 6 k., Zányi György 5 k., iíj. Bűtös János 4 k., Pfleger Hugó 3.80 f., Zdrahál Gyula 3.20 f., Linka Károly 2.80 f., Schlott Jenő, Grünwald Mórné, Kreskai János, Szekeres István, Braunberger Ignácz 1.40—1.40 f., Mácsik András 1 k., Wiedemann Ferenc, Marrach Antal, Taub- ner Ármin, Szentmártoni Lajos. Samai János 80—80 f., Braun Mór, Schwartz Oszkár, Vig József, Stern Sándor, Marosi Sándor 50—50 f., Braun Sándor, Marosi István, Majorics Károly, N. N., N. N., N. N., Grünwald Jakab, Aulik Dá­vid, Tantos János, Csehák János, Báli Mihály, 40—40 f., Lőwi Mórné, Stern Mór 30—30 f., Fischer Jakab, Czajner Ántal, Wézer Mór, Szabó Lajos 20—20 f., Potola György 10 f. Összesen 70 korona 20 és fillér, mely kegyes adományokért hálás köszönetét mond az egylet parancsnoksága. — A vasúti szolgák mulatsága. A dombó­vári máv. szolgák személyzetének köre folyó hó 1-én igen jól sikerült mulatságot rendezett a Mód-féle vendéglőben, melynek jövedelmét az egyesületi könyvtár gyarapítására fordítják. — Felülfizettek: dr. Kertész Lipót, Dobó Mátyás és Vadkerty Gyula 4—4 kor., Kántor László, Gábriel Lajos 3—3 kor., Obernik Ede, Kernén}'' Ignác, Rozsics Endre, Faics Kálmán, Kulivoda Jenő, Krammer Gyula 2—2 kor., Vadkerty An­tal, Horváth József, Budai Márton, Drusbánszky József, Müller József, özv. Csonkáné, Baán Fe­renc, Aranyosi Béla, ifj. Ábrahám Lajos l—1 koronát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents