Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1905-05-25 / 21. szám
1905. május 25. TOLNAMEGYEI KÖZGONY 21. sz. MULATSÁGOK. — Táncmulatság. F. 13-án a decsi iparososztály a József főherceg szanatórium javára Komáromi Ferenc vendéglőjében sikerült tánc- mulatságot rendezett. Jelenvoltak asszonyok: tíodray Endréné, ifj. Császár Jánosné, Fischer Dávidné, özv. Kender Imréné, Kohlman Istvánná, Komandinger Kálmánná, Kovács Ferencné, Kutnyánszky Istvánná, Máté Józsefné, Marcsinké Antalné, Neller Péterné, Dr. Pécsvárady Józsefné, Scherer Jánosné, Simon Lajosné, Schlotlhauer Mihályné, Strausz Gyuláné és Tóth Istvánná. Leányok : Fischer Zsófika, Kovács Etelka és Rotschádl Annuska (Alsónyék). Jegyeiket megváltották : K. A. 2 K, Beck Ignác, Hirschler Jenő (Bpest), Szép M. László, ifj. Baján Lajos 1 — 1 koronával, Molnár Mór (Szekszárd) 80 fill., Guttman Menyhért 60 fill. Felülfizettek: Szántó Árpád mérnök 1 K 40 filk, Babits Géza 1 K 20 fill., Szabó László 60 fill., Kutnyánszky István 50 fill., Komandinger Kálmán 40 fill., Schwitzer Márton 40 fill., Kovács Ferenc 20 fill., Rikker Márton 40 fill A bevételekből levonva a kiadásokat, maradt a József főherceg- szanatórium javára 12 K 70 fillér, mely összeget a rendezőség illetékes helyére juttatta. Műkedvelői előadással egybekötött táncmulatság. A »Döbrökőzi Olvasókör« folyó évi június hó 11-én, pünkösd első napján, Heller Simon nagyvendéglőjében, az olvasókör saját pénztára javára, műkedvelői előadással egybekötött zártkörű táncvigalmat rendez. — Helyárak : I. hely 1 korona 20 fillér. II. hely 1 kor. III. hely 80 fillér, állóhely 40 fillér. Kezdete este fél 8 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Jegyek előre válthatók : özv. Heller Salamonná üzletében és az esti pénztárnál. Kedvezőtlen idő esetén az előadás pünkösd másnapján, esetleg 8 nappal később tartatik meg. Világposta, konfetti-dobálás és szerpentin-csata. Színre kerül: »A szalma özvegy». Eredeti vígjáték 3 felvonásban. Irta: Heller Samu. — Minden színpadot megelőzve. Személyek : Dr. Berger Frigyes, ügyvéd Czégényi János Julianna, felesége — — — Heller Jolán Bella, leánya — — — — Gulyás Gizella Szarka István, bankhivatalnok Tobler Gyula Fürgediné — — — — Csullag Tériké Ivlici, leánya — — — — Felber Rozika Dr. Szállkás, orvos — — Heller Gyula Potyepka Tamás — — — Schaff Jakab Springer Ádám — — — Tóbiás János Rendőrbiztos — — — — Eri Lajos Juci i „ • — Schaff Katica Mari / ö — Gulyas Erzsiké. Rendező: Czégényi János. Történik Budapesten napjainkban, Berger lakásán. J u n i á li s. A tamásii jótékony nőegylet folyó évi junius hó 4-én (vasárnap) a majsamiklósvári erdőben saját pénztára javára juniálist rendez. Kedvezőtlen idő esetén a juniális a kaszinó helyiségeiben fog megtartatni. Ételekről és italokról a vendéglős gondoskodik, a zenét Budi Jóska zenekara szolgáltatja Belépőjegy személyenkint 1 korona. Felülfizetéseket a jótékony cél érdekében köszönettel fogadunk és hirlapilag nyugtázunk. Kezdete d. u. 4 órakor. Tamási, 1905. évi május hó 17-én. A rendező bizottság. EGYLETEK és TÁRSULATOK. — Helybenhagyott számadások. A m. kir. kereskedelemügyi minisztériumban megvizsgálták a szekszárdi kér. betegsegélyző pénztár múlt évi zárszámadásait, melyeket a számvevőség helyeseknek talált. TÖRVÉNYKEZÉS. & szekszárdi kir. törvényszéknél főtárgyalásra kitűzött bűnügyek: 1905. évi május hó 30-án. Varga Ferenc és társa ellen, hamis tanuzás miatt, Linde Fülöp ellen súlyos testisértés miatt, Ambrus György Ürge ellen lopás miatt, Molnár Lajos ellen sikkasztás miatt, Túri János ellen súlyos testisértés miatt, Wagner József ellen lopás miatt. 1905. évi május hó 31-én. Surdi János ellen hivatali sikkasztás miatt, Elek István ellen lopás miatt, Pap Jánosné ellen magzatelhajtás miatt, Vida József ellen lopás miatt. 1905. évi junius hó 2-án. Kovács József ellen lopás miatt, Beszter- czán Ferenc ellen súlyos testisértés miatt, Deák János ellen hatóság elleni er.őszak miatt. — Kisorsolt esküdtek A f. évi junius hó 13-án kezdődő esküdtszéki tárgyalásokra következő esküdtek neveit sorsolták ki : Dr. Selcz József kir. törvényszéki elnök, mint elnök. Kövessy Ödön kir. törvényszéki bíró, Salamon Iván kir. törvényszéki biró, mint szavazó bírák. Esküdtek : Perczel József bérlő, Bikács, Kunczer Ferenc mészáros Bátaszék, Szániel János kereskedő Bátaszék, Debulay Imre lakatos Szekszárd, Adler N. János magánzó Szekszárd, Hayá Nándor takarékpénztári pénztárnok Szekszárd, Nits István borászati felügyelő Szekszárd, Tayerle Henrik földműves Alsónána, Pirnitzer Manó kereskedő Szekszárd, dr. Szily Géza ügyvéd Tolna, báró Schell József földbirtokos Katalin- puszta, dr. Csapó Dániel gazdász Kis Tengelic, Mutsenbacher Ödön fakereskedő Szekszárd, Seiner Lipót kereskedő Szekszárd, Tóth Gyula magánzó Szekszárd, Schneiderbauer József bor- kereskedő Szekszárd, Szibelt Kálmán gazdatiszt Bátaszék, Sekszer Sándor főerdész Tolna, Kis Mór kalapos Szekszárd, Pleszky Antal gazdatiszt Fadd, Berényi László magánzó Szekszárd, Hoffmann Sándor főerdész Szekszárd, Hainrikffy Pál gazdatiszt Ujdombovár Weitzner József takarékpénztári titkár Bonyhád, Tiringer Mátyás kereskedő Bátaszék, Bún Lajos kereskedő Paks, Altdorfer Lipót gazdatiszt Kajmád-p, Széli Gáspár építész, Bátaszék, Zsiko Péter N. földműves Alsónyék, Ma3'er Alajos borkereskedő Bátaszék. Pót-esküdtek : Id. Tóth Pál cipész, Vaczek László rézműves, Fleischer Ödön fakereskedő, Grósz János bérkocsi tulajdonos, Bencze József bádogos, Fülöp Lajos toronyórás, Simon Gyula festő, Wilhelm Ede kályhás, Mirth Gyula könyvelő, Steiner Ferenc Vesztergombi földműves. VIDÉKRŐL. A „DAC.“ Előttem fekszik egy iratcsomag s búvárkodására készülök. Elolvasom minden mondatát, minden egyes szavát, mig végre a végére jutok, hol az olvasás lasabban megy, mert nevek vannak ott olyanok is, kikhez eg}M<ét évvel ezelőtt még a szoros barátság fűzött, kikkel együtt koptattam az iskola padjait. . . S amint a neveket olvasom, önkéntelenül eszembe jut a latin közmondás, hogy: »Donee eris felix, multos numerabis amicos .... Hogy változik az idő ! Alig, hogy kikerülnek némelyek az iskolából, nagyoknak vélik magukat. Alakítanak — mihez ugyan nem kell nagyság — klubbot. A klubba saját nagyságukhoz mért »nagyokat« vesznek be, megokadatolva azzal, hogy nem akarják az »ilyen és olyan« fiuk társaságát. S a klubb megalakul titokban működik néhány »klubba való taggal« titokban. Egy-két hétre az alapszabályok a belügyminiszternél vannak, az jóváhagyja azokat s működik a klubb nyilvánosan. Ez a klubb a »Dunaföld- vári Athletikai Klubb«, mely csupa »intelligens« fiukból áll s köztük nincsen »ilyen vagy olyan« egyéb ifjúság 1 Hát a t. klubb az »ilyen és olyan« fiatalsághoz csatolt engem is, másokat is. Nem említve a szellemi téren a klubb egyes tagjaival való mérkőzést, nem említve azt, hogy az »ilyen és olyan« fiatalabb — teszem magam is — nagyon megtiszteltnek érezzük magunkat, hogy a klubba való belépésre »előre megfontolt nagylelkű és nemes lélekre valló barátság, régi iskolatársi szeretetből kifolyólag« fel sem szólítottak : csak azt az egyet említem, hogy az u. n. »intelligens« ifjúság eleddig 8—10 tagból álló nagyszámú csoportja elég, sőt nagyon is kicsiny ahhoz, hogy szövetkezésükkel az »ilyen és olyanok«-at még csak a rájok hederitésre is rávegye. De hát szép az összetartás, s a klubb tagjai összetartanak. Az »ilyen és olyanok« rájok néznek : a község »intelligenciá«-jára, s eszükbe jut a nagyzási hóbortban szenvedő mesebeli békának csodálatos esete. Kicsiny »nagyságos ur« az, ki indokolatlanul nagynak hiszi magát, s a valódi »intelligencia« nem semmittevés s kérkedésből áll. Eszembe jut boldog gimnázista koromból jó tanárom egy pár szava: »tartsák meg egymás iránt eddig érzett igaz baráti szeretetüket az életben is !« S az élet iskolája máskép tanít. Itt a nagyzásban szenvedők, a magukat intelligensnek képzelők külön szövetkeznek s nem veszik észre, hogy hátuk mögött a markába nevet a világ! Nyugodt szemlélője szokt; ilyfajta feltűnni vágyásnak s az il vekben résztvenni nem kívánok. De '.ellett vennem a tollat, hogy megöl íagam és az »ilyen és olyanok« r at az igazán őszinte barátokat, kike,. is az élet ad az embernek. Az délibáb, szép iOvid időre szól ez tiszta valóság, igaz 'y tartós. S elteszem ez’ újságot a későbbi időki _,, uogy megtanuljam azt: miként kell barátokat megismerni, szeretni, becsülni, s hogy nem az iskola, hanem az élet ad barátot az embernek. S azért irtani e sorokat, mert alkalmas tárgy volt ez a barátságról. Távol állott tőlem a »dac«-olók visszadacolása. Alakítsák meg a klubbot, erősítsék magukat, hisz szép s dicséretre méltó cselekedet a testedzés, de nem kell dobálódzniok az »ilyen és olyan« jelzőkkel s nem kell képzelniük, hogy a világon egyedül ők az u. n. »intelliges« fiatalok. S én nyugodtan tovább nézem őket s biztatásukra csak any- nyit mondok : fiuk csak dacoljatok ! 1 Dunaföldvár, 1905. május 21-én. N. N. IRODALOM, — Ferke Ágost, az «Esz és Erő» cimü, akadémiai dicséretet nyert drámai költemény szerzője, előfizetést hirdet szeptemberben megjelenő «Gizy» cimü verskötetére, melynek előfizetési ára 2 K 40 fillér helyett csak 2 korona. Előrendelések Franke Pál könyvkereskedő címére (Budapest, IV., Papnövelde-u. 8. sz. kéretnek.) T A N Ü G Y. Gyermektanulmányozás. Erdődi Lipót. (Folytatás.) A legértékesebb megfigyeléseket Sigismund Bertalan német orvos »Kind und Welt« czimű kis könyvében találjuk, melyben egy gyermek első három életévének rajzát adja. Nekünk magyaroknak, hét önálló gyermek- tani művünk van, u. m. Domer Lajos könyve : »A gyermekek értelmi fejlődéséről«, a másik Pethes János »Gyermekpsychologiá«-ja. Ransch- burg Pál dr. vezetése alatt pedig a fővárosban már gyermektanulmányozási kísérleti intézetünk is van. E könyvek, Sigismundé és az utána következő phisiológiai irányú munkák kiterjeszkednek mindenekelőtt annak a megfigyelésére, hogy az újszülött gyermek miképen rendelkezik a maga érzékeivel, mikor és miképen kezd látni, hallani, szagolni, Ízlelni, miképen kezdi a meleget érezni, mikor mutatkoznak rajta az első mozgások, mikor kezd mosolyogni, hogy jönnek egymásután az első impulsió, reflex és instructiv mozgások, majd az utánzóit mozgások, ezek után végül a tudatos, akaraton és combination alapuló mozgások ; mikor adja a gyermek először a gondolkodásnak bizonyos logikus operáczióknak a jelét; mikor halljuk tőle az első hangot, mikor látszik, hogy a gyermek bizonyos képzeletet fűz e hangokhoz, mikor utánozza a környezet sorait stb. Szóval e megfigyelések kiterjednek a gyermeki lélek tudatjelenségeinek mindenféle külső nyilvánulásaira. Ezzel befejeztem a phisiologiai irányú gyermekmegfigyelések e rövid és hézagos részletét és áttérek a másik irány ismertetésére, melyet összehasonlító psychologiának lehet nevezni és mely a gyermekek lelki tartalmát igyekszik bizonyos statisztikai módszerek utján kipuhatolni A gyermektanulmányozás ez ágára nézve az impulsus egyenesen Sigismundtól indult ki, a ki azt mondja előbb említett könyvecskéjében, hogy a statisztika ma már mindent tud, de arra nézve még nem próbáltak semmit sem megállapítani a statistikusok, hogy mikép nyilatkozik meg a gyermeki lélek. Sigismund eszméjét felkarolta az ismert jenei paedagogus Stoy, de tervét nem valósíthatta. Egyik legkiválóbb tanítványa Bartholomaci készítette 1870-ben az első idevágó nagy statis- tikai összeállításokat. Ösztönzésére szétküldött a berlini paedagogiai társaság a berlini iskolák igazgatóihoz kérdőíveket, melyek a belépő gyermekekre vonatkozó kérdések bizonyos sorozatát tartalmazták. E kérdések utján megtudakolták a gyermekektől, megvannak-e nekik bizonyos képzeteik vagy ügyességeik. A vizsgálat eredménye meglepő és összefoglalva az volt, hogy a gyermekek rendkívül szegények voltak képzetekben, környezetüket nem ismerték, még legközvetlenebb földrajzi ismeretüket, városrészüket sem. (Folytatása köv.)
