Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1905-05-25 / 21. szám

XXXIII. évfolyam.

21. szám.

Szekszárd, 1905. május 25.

fü gg etl en ség i

Megjelen: hetenként egyszer, csütörtökön.

Szerkesztőség:

Bezerédj István-utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők.

Kiadóhivatal: Telefon; 11.

Molnár Mór könyvnyomdája, hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők.

Felelős szerkesztő: Főmunkatárs:

BODA VILMOS. HORVÁTH IGNÁCZ.

Laptulajdonos:

GRÜNWALD LAJOS.

Előfizetési ár: Egész évre 12 korona, 'j2 évre 6 kor., 1ji évre 3 kor. Számonként 24 fillér e lap nyomdájában.

Hivatalos hirdetések: 100 szóig 3 korona 74 fillér 100—200 szóig 5 kor. 74 fill. 200—300 szóig 7 kor 74 fillér, minden további 100 szó 2 koronával több Nyilttérbeu 3 hasábos petitsor 30 fillér.

Három uj bolygó.

A négy hónap óta tartó s legnagyobb valószínűség szerint a végtelenségbe húzódó politikai válság természettudósai a lefolyt héten három uj bolygót fedeztek fel a nap vonzkörében. Az egyiket, melynek útja meglehetősen szabálytalan és kacskaringós, elnevezték báró Bánííy Dezsőnek; a másikat, mely valamivel rendesebb körben futja meg pályáját: báró Józsika Samunak; a harmadikat végre, kit királyi utasítás követ útjában, báró Burián Istvánnak; világos jeléül annak, hogy újabban a bécsi ingadozó politika elejtette a grófokat s bárókkal kísérletezik.

Báró Bánfiy Dezsőnek előtérbe nyomulását a felirati vitánál elmondott beszéde, melyszerint az elhárithatlan akadályokba ütköző magyar vezényszó elejtésével az ezred- nyelv terén kellene a szövetkezett ellenzéknek s általa a nemzetnek kárpótlást nyújtani s a múlt héten történt, titokzatos bécsi útja eszközölte Budapesten azt mondta, hogy Miskolczra utazik, de miután manapság semmi sem maradhat titokban s után kérdezőskö- désnek az lett az eredménye, hogy Miskol- czon nincs, csakhamar kipattant a mélységes titok, hogy Bécsben járt s régi összeköttetései alapján, uj tervvel lépve fel, megkisér- lette a talajt előkészíteni a kibontakozás s talán a -— — — maga számára is.

A szövetkezett ellenzék vezérlő bizottsága, mely az ő előre nem jelzett elutazása folytán, kitűzött ülését meg nem tarthatta, egy diplomatikus nyelven megszerkesztett

közleményben, elég érthetően tudtára adta báró Bánlfy Dezsőnek, hogy az ilyen különvált működés a siker kilátásaival nem igen kecsegtet, mert a szövetkezett ellenzék tudta és beleegyezése nélkül csinálhat ugyan valaki külön politikát, de annak ép oly kevéssé lesz többsége az országgyűlésen, mint akár Tisza István grófnak; már pedig többség nélkül, ál;alános alkotmányjogi szempontból tekintve a dolgot, bármily nagy legyen is valakiben a személyes uralomvágy, mostanában nem lehet Magyarországon sem egyezséget kötni, sem pedig békésen kormányozni.

Bánífy Dezső báró követőinek száma az országgyűlésen összesen tizenegy, esetleges kilépésük az ellenzékből tehát mit sem változtatna sem a többségen, sem annak a feliratban foglalt megállapodásain.

A másik bolygó báró Józsika Samu, arról nevezetes, hogy évek hosszú sora óta az erdélyi katholikus status elnöke s a nyolcvanas években ő felsége személye körüli magyar miniszter volt. Feladata a kétes jövőben állítólag az lenne, hogy ha kitűnnék a most folyamatba tett kísérlet után, hogy a király és a többségben levő ellenzéki pártok álláspontja között áthidalhatlan ellentét van s békés kibontakozás egyátalán nem várható, az állásától felmentett Tisza István gróf helyébe lépni, hivatalnoki minisztériumot alakitani, magát az országgyűlésen a legelső napon leszavaztatni s ennek utánna az országgyűlést őszig elnapolni.

Őszig azután a sült galamb bizonyára az osztrák kamarilla szájába röpül.

A harmadik bolygó csak múlt szerdán jelent meg látóhatárunkon. Már ismerjük

egész előéletét. Tudjuk, hogy 58 éves, egész életét a diplomáciai pályán töltötte el, most különben közös pénzügyi miniszter s Bosznia és Herczegovina kormányzója. Állítólag jó érzésű magyar ember, de Fejérváry Géza volt honvédelmi miniszternek a veje. Különben nem minden ip és vő értenek egyet minden köztük fenforgó kérdésben. De hiszen, miután maga kijelentette, hogy a magyar miniszterelnökségre nem pályázik, mi nem is azt vizsgáljuk, hogy mi van a fejében és szivében, hanem, hogy mit hozott magával a zsebében. Benne van-e a megbízás, hogy a többség felirata alapján tárgyalásokba bo- csájtkozhatik a többség vezéreivel s azokat felhívhatja a kormány megalakításának előkészítésére ? Benne vannak-e a belügyi reformok keresztülvitelére vonatkozó meghatalmazások ? Benne van-e az önnáló gazdasági élet és berendezkedés fentartás nélküli jog elismerése? Végre benne van-e az elismerés, hogy Magyarország független állam s jogában áll nyelvét a közintézmények minden ágában teljesen érvényre emelni. Ha ezek mind bent vannak, akkor szívesen emlékezünk köztünk való megjelenésére s magával viheti a meggyőződést, hogy a magyar nemzet békét akar, hogy lojális érzelmekkel van telítve s kerülni akarja a törvényes uralkodóval való összetűzés végzetes esélyeit.

Azonban van egy dolog, a miben, bármi következzék is be, nem engedhet s ez a törvényeinkben biztosított állami önnállósága és függetlensége. Ezt el kell ismerni mindenkinek Bécsben s akkor egy szebb és jobb jövő bekövetkezése állhat küszöbön, ha nem — hát nem! IsT A R C A.

Téli napsugár.

Irta: Ferke Ágost.

Ha rám tekint elbájolón szemed ;

Ha mosolyogni látom ajakad:

Tarolt szivemből új virág fakad,

Kábítva illatával lelkemet.

S az, mint a múltban, újra andalog;

Ismét ezer gyönyört kínál az élet:

Uj Édenét a szerelemnek, véled ;

Utunkra rózsát szórnak angyalok!

De nem! — Csak téli nap késő sugara,

Mely felragyog s elsápad nemsokára;

Nem hoz tavaszt: avval csak hiteget;

Nem olvaszt: csak repeszti a jeget! . . .

. . . S igy rebbensz el te délibábos álom,

Mely most felém derengesz köd megöl :

E napsugár okozza majd halálom ...

E téli, késő napsugár megöl 1 . ..

Igézet.

A fénynek, mondd, a moly miért örül ?

Mért repked úgy a gyertyaláng körül ?

Oh, nézd 1 — oh, nézd 1 ... most mért repült belé ? ... A láng mindkét .szárnyát leperzselé 1

Hogy vergődik szegény az asztalon:

Nagyon gyötörheti a fájdalom 1 S ha szárnya nőne uj, mit tenne ? — S mér’ ne ?

Mér’ ne!?...

A lánghoz mégis mindig visszatérne 1...

* Mutató szerző szeptemberben «Gizy» cimmel megjelenő verskötetéből.

Csak egyre vágyom...*

Nem vágytam én földünk méhét kutatni Ezüst, arany, gyémánt után, s noha Kincsekben épenséggel nem dúskálok,

Vakondok sorsra nem. vágytam soha 1

Nem vágytam én királyi koronára,

De még babér után se nyúlt kezem :

Király leszek akarva, nem akarva,

S egykor, tudom, babér-erdőm leszen.

Nem vágytam én a csillagokba szállni,

Hogy láthassam,. mi van azok felett:

Ké retlenül feltárta rég előttem A végtelen titkát a képzelet.

Nem vágytam én az Istent észrevenni.

Ha nincs: minek fárasztanám szemem?!

S ha van, hát mindenütt, s így bennem is van,

S halálomig elég őt sejtenem 1

Nem vágytam én . . . csak egyre vágytam s vágyom S az egyre felteszem az életem :

Vágyom, hogy úgy szeress, mint ém szeretlek,

S tán ép ez egyet el nem érhetem!...

Krétarajzok.

— A «TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY» eredeti tárczája. —

Irta: Sió.

II.

Értekezlet a gőzmalomban.

Nagy és fontos dolgok magvát hordta méhében az idő. Társadalmi eseményeket és dilettáns dolgokat érdeklő kérdések tömkelegé, összekapcsolva a legeslegújabb kulturális mozzanatokkal, kóválygott a levegőben és koponyákban, mely utóbbiról tudva vagyon, hogy a fin de siede idejében mindennek bőven találkozik benne hely_ — az agyvelőn kivül.

Azon felette fontos, de legkevésbbé sem országos érdekű dolog megbeszélése vált szükségessé, hogy a pincehelyi tiizkárosultak fel- segélyezésére valamelyes vigalmi estély rendez- tessék. Huncut szokása a magyarnak, hogy mikor a felebarátját még a kis gunyhójából is kipörköli a végzet, ugyanakkor ő, annak javára és a saját hasára, ragyásig eszik, iszik, kalamajkát és schnellpolkát ficánkol, holott ha kiadásának csak felét küldte volna is el a mulatság nélkül a tűzi veszedelmet szenvedett polgártársaknak, akkor is a másik fele a saját zsebében marad.

Tehát, mint mondom, vigalmi estély megtartása volt célba véve. Megmozdult minden, mi megmozdulható volt, még a fagyponton telelő hivatalos érdeklődés is s horribilis mozgalmat indítván belül és kivül egyaránt a nemes cél érdekében.

Egybehivódott tehát az értekezlet Barna Sándor barátunk, akkori regálé-bérlő, egyébként nagy ur és gavallér messze vidéken hires gőzmalmában, lévén ott jó tanya, hol a földi gondok remekül kiforrott hegylevével temetődtek el az örök feledés homátyába.

Mielőtt megkezdődött az értekezlet, Barna Sándor barátunk előállt, hogy addig semmibe kezdeni nem lehet, mig a hangszálak meg nem nedvesittetnek ; első §. : igyunk ! Eme világot rengető szörnyű nagy okosságra karban zen-