Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1905-01-04 / 1. szám
2. nünk a barczot és nem szabad visszarettennünk a látszó akadályoktól; mert különben minden úgy fog történni, a mint azt a ha- , talom emberei akarják. — Dunaföldvárott összetartott az ellenzék és fényes győzelmet aratott, mert minden jelöltjét beválasztották a megyebízottsági tagok sorába. — Szek- szárdon ugyan a hivatalos lisztában felvett jelöltek győztek, de ezek között csupán két igazi kormánypárti van. A főkerületben 6 évre megválasztattak: dr. Fent Ferencz újvárosi plébános, Kiss Károly kir. járásbiró, | dr. Hirling Ádám városi főjegyző és Sipos Márton birtokos, — 3 évre: Nagy János Prantner és Bogiéin Márton földmives gazdák. Az alkerületben 6 évre megválasztattak: Ágoston István táblabiró, dr. Steiner Lajos és Tőrök Béla ügyvédek. — Bátaszéken megválasztattak: dr. Mayer Gyula szekszárdi ügyvéd, Erdős Gábor bátaszéki községi jegyző, Rüll Nándor földbirtokos, Návay Emil urod. főtiszt és Szél Gáspár építész. — Dombóvárott megválasztattak : Paál József, dr. Rolf Aladár és dr. Honig János. — Múlt hó 30-án esett meg a megyebizottsági tagok választása Tolnán Bajó Pál tb. fő- fószolgabiró elnöklete alatt. Választás alá került öt megyebizottsági tag. A választás az ellenzék győzelmével végződött. Megválasztattak: dr. Szily Géza, Biiday János, Horváth Ferencz ellenzékiek és a hivatalos jelöltek közül Simontsits Elemér vármegyei főjegyző és Bodnár István m. kir. pénzügyi számvizsgáló, kiknek megválasztása nagy eröfeszitésbe került. — Baddon a megyebizottsági tagválasztás alkalmával a függetlenségi és 48-as Kossuth-párt jelöltjei kerültek ki győztesen. Beadatott 104 szavazat. Grümvald Lajos földbirtokos, lapunk kiadótulajdonosa 95, Koleszár Ferencz pedig 89 szavazattal választattak meg megyebizottsági tagokká. Mind a két megválasztott rendíthetetlen hive pártunknak. Nagyon érdekesen végződ itt Nagyszokolyban a vármegye-bizottsági tag-választás, melyet Hirsch Ignácz miklósvári bérlő és Majsamiklósvár község bírája, m;nt kiküldött elnök vezetett. A választást az tette érdekessé, hogy egy tagsági hely három éves mandátummal volt betöltendő, amely Halom Vincze volt nagyszokolyi ev. ref. lelkész elhalálozásával üresedett meg; ezenkívül kettőt kellett választani 6 évre. Az elnök megnyitván a választást, tudtára adta a szavazóknak, hogy a szavazólapra 3 nevet kell jegyezni, de egynek neve után odaírandó, hogy »3 évre«, mert hát egynek csak 3 évi mandátuma lesz. Azt is kijelentette, hogy amelyik szavazólapon egyik név után nem lesz odaírva, hogy »3 évre«, az ilyen szavazó lapon kitüntetett harmadik nevet figyelembe nem veszi, hanem csak a két első szavazatot és pedig 6 évi megbízatásra. Hogy ily esetben, midőn 3 éves is, meg 6 éves is választandó, mi az eljárás? — §. nincs. Sokat is törte az elnök a fejét, hogy hogyan szavaztasson. A fentebb ismertetett módot vélte legjobbnak, pedig leghelyesebb lett volna, ha minden megjegyzés nélkül szavaznak, s a 3 legtöbb szavazatot nyert közül azt jelentette volna ki 3 évesnek, akire legkevesebb szavazat esett, mert hát nyilvánvaló, hogy aki kevesebb szavazatot kap, abba a közbizalom kevésbbé összpontosul, tehát az legyen a három éves. És igy elkerülhető lett volna annak eshetősége, hogy valaki meg.választassék 3 évre is, meg 6 évre is, a mi aztán be is következett. Ugyanis daczára annak, hogy az elnök a visszautasítást illetőleg tett, fentebb körülirt kijelnntésével gyakran élt, — mert hát azt, hogy oda kell irni »3 évre«, csak azok tudták, a kik a választási eljárás megnyitásakor jelen voltak és hallották. — mig ellenben azok, a kik később, majd délután jöttek szavazni, ezt nem tudták, következőleg a »3 évre« megjegyzést nem tették meg s igy az elnök kijelentéséhez képest nagyon sok szavazatot nem vett figyelembe, — mégis megtörtént, hogy M. Fejes Lajos nagyszokolyi földmives kétszeresen lett megválasztva és pedig 3 évi megbízatással. A második 6 éves Dr. Kiss Ernő tamási-i ügyvéd lett 50 szavazattal. Ezeken kívül legtöbb szavazatot kaptak és pedig 6 évre : Gönczi Pál ev. ref. tanító (40), Balázsi Sándor földmives (38) és iíj, Lágler Sándor jegyző (32), 3 évre : Pap Gábor földmives (20) és ugyancsak Balázsi Sándor (18). Volt egy nagyon érdekes szavazólap, teleirva Dr. Kiss Ernő kivételével, a többi tamásii ügyvéd nevével, a beadója bizonyosan haragosa lehet Dr. Kiss Ernő ügyvédnek. A választást tömegesen megfelebbezik. — Népgyülés. Mint értesülünk, Szakoson folyó hó 6-án, vizkeresztnapján .délelőtt népgyülést tartanak, hogy tiltakozzanak Tisza István és Per- czel Dezső törvénytiprása ellen. A népgyülés szónokai lesznek: Rátkay László, Hentaller Lajos országgyűlési képviselők és dr. Szalag Mihály a szakcsi választókerületnek függetlenségi és 48-as Kossuth-párti képviselő-jelöltje. ,> TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1. sz. 1S)5. január 5. T Ö V I S EK. Farsang-i üdvözlet! Volt már a boldog ünneplés ivánásból elég, — a boldog uj évből túl-sok, - hát legyen a czikkem czime : >farsangi üdvözlet« Vagyis: Ölömmel üdvözlöm b. lapumat az ujev\ uj ruhájában, a függetlenségi és 48-as Zossuth-párfo ság szép fényes és magyarosan sujtzos uj, díszei köntösében I . . . Debuisset pridem 1 Mr régen igy kellett volna; de most is jobb, mint oha. Egészséggel viselje b. lapunk — e már jó megtermett embernyi-ember, e kedves szellemi gyrmekünk — a rászabott szép uj, magyar ruhát, nay időknek messsze távoláig; mig csak a 48 magaztos, szent eszméi mind egy szálig, egy jottáig estet nem öltenek ! . . . És örömmel üdvözlöm b. lapunk t. Ovasóit is, kikről hiszem, hogy most nemcsak a szmuk szaporodott meg, vagy meg fog szaporodi, hanem az érdeklődésük, az olvasói kedvük is uy emelkedik, mint a nyári lesült pázsit a tarts ltngy esőzés után, mikor örömkönnyektől reszbtő kezükbe veszik a régi b. lapunkat, aranyos j köntösében, gallérján 3 fényes csillaggal: *liigget- lenség /« >1848!« »Kossuth /« * Nem akarok személyes érdemeket keesni, csak annyit mondok, hogy tanukkal igazolhaúlag, én már régen rebesgettem, sőt írogattam, ogy e fontos lépés megtételére égető szükség mn. Különösen pedig, mióta laptársunk a *Tolnaiír- megye< nyílt kormánypárti programmal lépett velünk szemben a politikai küzdőtér porondjára, tgy kedvező alkalmat sem mulasztottam el, hogy e.ie balpárti forró óhajomnak hangot ne ad|ak. Nohát — hála Istennek! — a kegyes óhaj édes valóra vált. A faddi zöld erdőből (Grünwald) fakadt bl végre a politikai uj élet csergedező kies patakji. A hires faddi hóhér (B. M.) lakóhelyéről lett kim- tetve balpárti lapunk közvetítésével a szabadság égi fája, mely arra van hivatva, hogy terebély ágaival üdítő lombsátort s biztos enyhet adjon honszere lemtől égő, honboldogságért sóvárgó lelkűnknek ! Éljen a zöld erdő, — éljen Grünwald úri — — — Ezennel meg van czáfolva a régi közmondás : >Faddot — hadd ott;< * TÁR CZ A Hymen rózsalánczai. Csaknem úgy látszik, hogy az emberek a házasság gyűlöletével jönnek a világra. Minden kisleány alkalomadtán kijelenti, hogy: «Sohasem fogok férjhez menni!» A fiú és az ifjú ellensége a házasság intézményének és sokan annyira kardoskodnak elhatározásuk mellett, hogy megfogadják, miképp az agglegénykor legvégső határáig, sőt talán még azon túl is nőtlenek maradnak, A legtöbb fiatal ember nem szívesen mond le azokról az előnyökről, melyeknek az agglegénység örvend a I házasság tervével való aggályoktól egészen eltekintve. «Feláldozzam a szabadságomat ?» ez az slső kérdés, melyet a józangondolkozásu fiatal ember felvett magának. «Nem sokkal jobban értem igy magamat ? Társadalmi tekintetben nőtlen- *ágem előny ; mig a papucshős alázatos szolgája a házszabályoknak, én a szalonok hőse vagyok, elkényeztetve anyáktól és nagynéuéktől, körülhálózva a női fiatalságtól és ha hijján is volnék minden más kvalitásnak, mely a figyelmet magamra vonhatná, házasulandó fiatal ember — párti vagyok a ki, az évek múlásával se veszíti értékét — ellenkezőleg értékem egyenes arányban növek lési szándéka mondják az anyák. Dédelgetnek a mit vejükkel soha sem tennék, féltékenységgel és irigységgel figyelik útjaimat egymás között vetélkednek, hogy melyik fűzhet jobban magához kedvességgel és szeretetreméltósággal, diadalmaskodom valamennyi öreg és fiatal férj fölött, akik — bármennyire is erőlködnek — csak korlátolt emberi jogokkal biró egyének maradnak.» ilyennek mutatkozik a házasság a legtöbb agglegény fejében. De hát persze azért, ez önző és némileg jogosult okoskodás daczára, mégis egyiküknek-másikuknak üt az óra, a mikor közömbösségéből kilép, feladja előnyeit és a sokat szidalmazott papucstiősök táborába vonul, de vannak olyanok is, kik örökösen háztüzet nézni járnak vagy az ártatlan udvarlás határát nem lépik át, elannyin-, hogy házasulási kedv ijesztő módon apad. Már-már — ha nem is egészen komolyan — felvették az agglegényadó eszméjét; nem volna lehetetlen, hogy oly országban, hol e népesedési mozgalom föltűnően pang, a spártaiak és rómaiak rendszabályaikhoz térnének vissza, noha ellenkezik a modern törvényhozással, hogy olyasmiért adóztassák meg az embert, a mije nincs. Nálunk ellenkezőleg a család fentartóját sokkal érzékenyebben adóztatják, mint a nőtlen embert. Már Cäsar is is kényszerítve volt a házasulási ellenszenvet leküzdeni, és pedig sokféle eszközzel: megtiltotta a 54 éven félüli nőknek, kiknek sem férjük, sem gyermekeik nem voltak, hogy ékszereket viseljenek és hord kocsikat használhassanak. —- Montesquien ezt kitűnő eszköznek tartja, hogy «a hajadonságot hiúsági oldalán támadják meg.» Augusztus császár törvényei még sokkal szigoruabbak voltak. A nőtlenekre ujjabb büntetéseket szabott és fölemelte a családapáknak járó jutalmakat. A mikor az agglegények- és leányok száma mégis túlhaladta a házasok számát, utóbbiakra a különben csak öreg embereket megillető előjogokat ruházta, például a külön helyeket a színházakban; nős férfiaknak, kiknek a legtöbb gyermekük volt, tiszteletbeli állások betöltésénél előnyben részesültek; a kinek három gyermeke volt nem kellett adót fizetni. Apák kik nem akarták kiházasitani gyermekeiket vagy vonakodtak lányaiknak hozományt adni, erre I a törvény által kényszerítve lettek. Látni való hogy a római császárok erélyesen hajtották végre intézkedéseiket, de ezek a törvények régen elvesztették hatályukat és egyetlen állam se hozta be őket újból. A házasságtól irtózó agglegén nyugodtan élvezheti előnyeit, s egyedüli vezeklése csak az, hogy előbb vagy utóbb mégis csak ^ ^ pucshős lesz ő kelméből. Sirolin 9 A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hnrutos bajainai, úgymint idült bronchitis, szamárhurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megmegszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. — A gyógyszertárakban üvegenként 4.— koronáért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg az alanti czéggel legyen ellátva:-----F. Hoflmann-La Roche & Co. vegyészeti gyár Basel (Svajcz).
