Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1904-03-24 / 12. szám

1904. márczius 24.

5.

Házassági czelbol ismerkedni legbiztosabban lehet »Házasulandók Lapja* utján ; ma, mikor a társas érintkezés, ismerkedés annyira meg van nehezítve, legczelszerübb egy ilyen lap utján isme- retsé et szerezni, mely házasulandók kozott az egész országban és külföldön is elterjedt. Számos házassági ajánlatot férfiaktól, különböző hnzományu nőktől tartalmaz. Száma 40 fillérért küldetik az »Országos Általános Pályázati Hírlap* pal együtt, mely utóbbi tartalmazza az országban megüresedett összes állásokat, pályázatokat. Kiadóhivatal : Budapest Erzsébet-körüt 18 s-so

— Tolvaj cseléd. Eizenmann Mária szekszárdi cseléd azzal hálálta meg gazdájának, Molnár Gyula kereskedőnek a jóságát, hogy a boltból különböző árüczikkeket lopott. A szarka'ermészetü cselédet gazdája feljelentette a bíróságnak.

— Kabáttolvajok- A szekszárdi csendőrség kinyomozta, hogy Klieber Györgyné úrnő téli kabátját, — mely még folyó hó 6-án tűnt el Krammer János polgári iskolai igazgató lakásának folyosójáról, a hol Klieberné családjával zsuron volt — Varga István, Maleta József és Bálint János szekszárdi legények lopták el. A kabáttolvajok fölött a szekszárdi kir. járásbíróság fog Ítélkezni.

— Betöréses lopás. Nagyszokoly községben márczius 15. és 16-ika közti éjjelen feltörték Lé- tiárt József kisbiró és Mészáros Imre padlását, s mindkét helyről nagymennyiségű sertéshúst loptak. A nyomozást a felsőiregi csendőrőrs megejtette, s az erős tagadásban levő gyanusisottak ellen a feljelentést megtette.

Pályázatok, betöltendő állások. Hézagpótló áldásos vállalat az «Országos Általános Pályázati Hírlap*. Cselédeknek, munkásoknak van Magyarországon közvetítőjük, csak az értelmiségbeli álláskeresőknek nincsen. Ezen hiányt czélsze- rüen, olcsón, hozzáférhetően pótolja nevezett lap, mely azonnal hirt ad az országban megüresedett összes állásokról; ezáltal minden álláskereső egy helyen központosítva, könnyen, áttekinthetően megtalálja a megüresedett állásokat, melyekre gyorsan pályázhat, mi által már igeu sokan jutottak jó álláshoz. Szolgálatot tesz az alkalmazástadóknak is, mert minden megüresedett állást ingyen közzé tesz. Ezért állást nyerni legbiztosabban ezen lap utján lehet. Közöltéinek a hivatalos pályázatok is. Hetenként megjelenve, minden számában számos állami, közigazgatási, magántisztviselői, gazdasági, hivatalszolgai, pénzügyőri, kereskedősegédi, könyvelői, üzletvezetői, orvosi stb. állás van. Ingyen melléklete : «Házasulandók Lapja», melynek segítségével házassági czélból könnyen, gyorsan ismerkedni lehet. Száma 40 fillér, mely levélbélyegben küldhető. Kiadóhivatal: Budapest, Erzsébet-körüt 18. Képviselők fiókkiadóhivatalok vezetésére, minden nagyobb vidéki városban kerestetnek. s_B0

— Tisztátalan verseny. Legutóbb különböző hivatalos vizsgálatok alapján konstatáltatok, hogy egy felsőmagyarországi czég (R. és Társa L.-ben) edényei gyártásához, könnyen megközelíthető okokból, tiszta czinn-oxyd helyett a tetemesen olcsóbb antimon-oxydot használja, miáltal azonban a fennálló, s törvény által előirt egészségügyi tekinteteknek meg nem felelő áru hozatott forgalomba. Nem kételkedünk azon, hogy mindama gyárak, melyek tekintet nélkül a mostani nyomott piaczi helyzetre és a czin-oxid magas árára, mindig és most is czin-oxidot használnak edényeik gyártásához, az egész zománczedény-szakma érdekében, eféle visszaélés ellen a legerélyesebben állást foglalnak. — Egyelőre a pozsonyi Westen P. betéti társaság zománczozott edények gyára konstatálta, hogy az általa gyártott, szürkén zománczozott »Szecessio« edényeinek egyéb főelőnye abban áll, hogy ezen edények zománczmázához kizárólag csak oly anyagok használtatnak, melyek nemcsak hogy a törvény előírásának teljesen megfelelnek, de még ezenfelül sokkal erősebb savak ellenében is teljes ellentálló képességgel birnak és ezáltal ezen *Se- czessió« zománcz edényeket, melyeket kevésbbé mutatós voltuk miatt némely helyen még nem elég igazságosan Ítélnek meg, minőségi szemdontból méltán az elsőrangú főzőedények közé kell sorolni.

TÖRVÉNYSZÉK.

__

\ s

zekszárdi kir. törvényszéknél főtárgyalásra kitűzött bűnügyek:

1904. évi március hó 29-én.

Veber Imre és négy társa ellen, súlyos test' sértés miatt.

Lőwinger Izsó és tizenegy társa ellen, lopás

miatt.

1904 évi március hó 31-én.

Schell Jakab ellen, súlyos testi sértés miatt.

Id. Mészáros János és két társa ellen, hatóság elleni erőszak miatt.

Gyuricza István ellen, súlyos testi sértés miatt.

MULATSÁGOK.____

— A szekszárdi Izr. népiskola tanitótestü lete folyó hó 19-én a »Szekszárd Szálló» dísztermében műkedvelők és az iskola itjusága szereplésével nagyméretű és sok élvezetet nyújtó előadást rendezett. Az igen változatos és fölötte érdekes előadás első számát Deutsch István II. o. t. által szépen előadott stilszerü »Prolog« képezte. Ezt követte a »Hófehérke« czimü gyönyörűen kiállított élőkép. A műsor harmadik száma a »Hamupipőke« czimü gyerínekszindarab Volt, melyét iényeS kiállítással és tökéletes alakítással adtak elő a gyermekek. Az előadásnak e pontja valóban csodálkozásba ejtette a közönséget és kitörő lelkesedéssel nyilvánította tetszését Weigl Lujza tanítónőnek, aki fáradhatatlan buzgalommal és bámulatos türelemmel végezte a gyermekeknek oly precziz alakításra való betanítását. A darabban a főszerepeket Weisz Boriska III., Bruck Blanka IV., Waldmann Anna

111., Sternfeld Mirgit II., Tauszig Ilona III., Fischhof Sárika IV., Friedmann Kornél IV., Salamon Béla

111., Szigeti Bandi III. és Boschán Jenő IV. oszt. tanulók töltötték be s kedves játékukkal méltán rászolgáltak a közönség lelkes tapsaira. A színdarab után egy kápráztató lényü élőképet alakítottak, mely valóban ritka művészi érzékre valló kiállításával és a főalak plastikus szépségével a nézők elragadtatá'-át vonta maga után. A műsor gyermekszámái ezzel véget értek. A műkedvelők előadása két nagyon érdekes számból állott: Stern- feld Frida és König Géza, Szomaházy I,-nek »Éjjel a. gyógyszertárban« czimü csinos diologját a műkedvelőkkel szemben támasztható legmagasabb fokú várakozásokat javai túlhaladó ügyességgel adták elő. A közönség nagy-tetszését több perczig tartó óriási tapssal nyilvánította. A műsor utolsó számaként Weigl Lujza művészi tökéletességgel szavalta el Hirschfeld Ida gyönyörű zongorakiséretével Ábrányi Emil hatásos költeményét: »Mi a haza?«, melyhez a zenekiséretet Horváth Ákos irta. A programmnak ez utolsó számáról is túlzás nélkül el lehet mondani, hogy legmagasabb színvonalon álló hangverseny keretébe is méltán beleillett volna. A műsor végeztével a közönség, mely a termet zsúfolásig megtöltötte, lelkes ovácziókkal halmozta el Weigl Lujzát, akinek az estély rendezésében a legnagyobb szerep jutott s aki nemes, önzetlen intencióval vállalt feladatát fáradhatatlan buzgalommal és kiváló tehetségének kifejtésével teljesítette. Nagy és méltó elismerésben volt része König Géza tanítónak is, aki a műsorban vállalt szép sikerű szereplésén kívül a rendezés körül is nagy ügybuzgóságot tanúsított. A nagy erkölcsi sikerrel az anyagi haszon is arányban állott, amennyiben a jótékony czélnak jutó összeg jóval meghaladja a 200 koronát. A rendkívül élvezetes előadást táncz követte, mely a reggeli órákig eltartott. Az estély alkalmával felülfizettek: Szekszárdi Ipartestület 20, Szabó László 10, Goldberger J. Mór 5, Reich Ármin 4, dr. Leopold Kornél 4, Leopold Sándor 4, Grünwald Lajos (Fadd) 3, Fischhof Jakab (őcsény) 3, dr. Müller Ferencz 3, Goldberger Arnold 2, Leopold Lajos 2, Röttler György 3, ÖSzterreicher (Bátaszék) 2, Leitersdorfer Ignácz 2, Schmidek Mór 2, Strasser Béla 1, Glantz M. ifj. 1, Vas Aladár 1 kor., Schlesinger Jenő 60 fill.

— Hangverseny. A magyar szent korona országai Vöröskereszt Egyletének dunaföldvárí fiókja 1904. évi április hó 4-én az »Egyenlőségi Kör« helyiségében a helybeli szegények javára tánc'C'.al egybekötött hangversenyt rendez. Belépő

JTOLNAMEGYE1 KÖZLÖNY 12. sz.

dij : Ülőhely 2 korona, állóhely 1 korona. Ke dete ; pout 8 órakor. Felülfizetések a jótékony czél javára I köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak, j Jegyek márczius 27-ikétől kezdve előre Válthatók Somló Manó papirkereskedésében. Műsor: l. A I kanyargó Tisza mentén. Énekli a dalárda Mezey | János karmester vezetése mellett. 2. Monolog. Előadja Haan Erzsiké. 3. Dal az első csókról. Huszka Jenő »Bob herczeg« czimü operettjéből. Énekli S >hár Aladárné, zongorán kiséri Vasváry Emilné. 4. »Helyre Kati«. Hubay Jenőtől. (Csárda- I jelenetek 4 sz.) Hegedűn előadja Alsóthakáchy Farkas Béla, zongorán kiséri Jéhn Margit. 5. Fel- I olvasás. Tartja Rátkay László. 6. Magyar népdalok. Zongorán előadja czigánykiséret mellett dr. Scheffer Sándor. 7. »Mert oly későn«. — »Nefelejcs«. Hubay Jenőtől. Énekli Sohár Árpádné, zongorán kiséri Vasváry Emilné. 8 »Szép Ilonka«. Melodráma. Szövegét irta Vörösmarty Mihály, zenéjét szerzé Erney József. Szavalja ifj. Rátkay László, zongorán kiséri Jéhn Margit. 9. Bordal. Énekii Cziráky Andor, zongorán kiséri Osztrich Stefánia. 10. Férfikar. A »Kurucz furfang«-ból. Énekli a dalárda. * 1

EGYLETEK és TÁRSULATOK.

— Jelentés. A Szekszard-Tolnamegyei Rab- segélyző-egylet folyó hó 25-én tartja meg évi közgyűlését, mely alkalommal az elnökség a következő jelentést teszi:

Tisztelt Közgyűlés!

A Szekszárd-Tolnamegyei Rabsegélyző-egylét | az elmúlt évvel működése XV. évét töltötte be, mely év egyletünk történetében jelentékenyebb, mert j ez évben egyletünk úgy anyagi, mint erkölcsi téren i üdvös működésével fokozottabb mérvben járult hozzá j a társadalom által fenntartott emberbaráti intézmé- ; nyék jótékony feladatához.

Nagy örömünkre szolgálhat ez évben különö- I sen az, hogy helyi társadalmunk művelt osztálya a lefolyt évben a rendes tagdijakon felül nagyobb ösz- \ szeggel járult egyesületünk nemes czéljához és ez I által lehetővé tette azt, hogy a segélyre szorult j megtévedt, szabadságukat vesztett emberek s külö- j nősen — módosított alapszabályaink értelmében — j azoknak nyomorban levő, otthon maradt családtag- j jaik is segélyezhetők lesznek.

Igaz, hogy újabb időben a hasonczélu ember i barát intézmények szaporodása és egyéb közműve- j lődési intézményeink fenntartása a társadalom némely ; rétegében nagyobb terheket ró a jószivü adakozókra ! s igy a mi egyletünknek az eddiginél hathatósabb , támogatását alig várhatjuk, de ha egyletünknek j kettős alapját t. i. az anyagi segélyezést és szel- j lemi kiképzést tekintjük, még minden igyekezetünk j mellett is elégtelennek bizonyulna humánus czélunk I elérésére azon Összeg melyet a társadalom önkén- i tes adakozása nyújt, na igazságügyminiszter ur u i nagyméltósága nem segélyezné évenkint egyesüle1 tünket; igy az elmúlt évben is 600 koronát volt j kegyes kiutalványozni, melyért az egylet háláját és j mély köszönetét e helyen is kifejezi.

Egyletünk, mint a Tiszt. Közgyűlés előtt tudva van, a társadalom azon erkölcsileg beteg osztályának segélyezésére és javítására alakult, mely bizonyos időre ki lett ragadva a természetadta szabadságból, mert károsak és veszélyesek voltak a társadalom egészséges, tisztalelkü osztályára.

Az ilyen szerencsétlenek támogatása és javítása nem annyira az anyagi segélyezés, — mint inkább azoknak erkölcsi nevelése, lelkületének, eszének a jóra térítése által érhető el; azért egyesületünk a támogatásra szoruló, megtévedt szerencsétlenek anyagi segélyezésén kívül legfőképpen azoknak szellemi kiképeztetésére törekszik.

E czélból tartja fenn egyletünk immár 15 esztendeje a rabiskolát, melynek vezetője: Kálmán Károly szekszárd-belvárosi tanító ismert buzgalmával, lelkiismeretes kötél ességteljesitésévei és kiváló szakértelmével évenkint igen szép eredményt szokott elérni a vezetése elé bocsájtott rabiskolai tanulókkal, kik egyesületünk választmányi tagjai előtt a deczétnbér 27-én megtartott évzáró vizsgán iS ä hazai történelemből, a polgári jogok és kötelességek ismeretéből meglepő értelmes feleletet adtak.

Nagy súlyt fektetett a vezető tanító a rabisko- laban a raboknak erkölcsi nemesítésére s e végből válogatott olvasmányok tárgyalása által a nemes őszinteséget, a felebaráti szeretetet, a hasznos foglalkozást és a munkás életfe való hajlandóságot iparkodott tanítványaiban felébreszteni és a jó, szép és nemes cselekedetek iránti érzést fejleszteni. — Azonkívül szép eredményt mutattak fel egyesek a számolásban s az idegen ajkúak a mágyarnyelv- és beszéd elsajátításában is.

Ezek után — hálás köszönetét mondva azon nemesszivü emberbarátok áldozatkészségéért, kik