Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1904-03-17 / 11. szám
1904. márczius 17. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 11. sz. — Gyűjtés II. Rákóczi Ferencz szobrára. Dory Pál alispán meleghangú felhívást intézett a vármegye közönségéhez, melyben adakozásra hívta fel vármegyénk hazafias lakosait. Tolnavármegye törvény- hatósága tudvalevőleg 11. Rákóczi Ferencz- nek Kassán emelendő lovasszobrára már 500 koronát szavazott meg. A Rákóczi- szoborra szánt összegek az adakozók tetszése szerint akár közvetlenül az alispáni hivatal czimére küldhetők, akár az egyes ! községek elöljáróságánál szolgáltathatók be. — Választmányi ülés- Tolna vármegye tiszti-, segéd , kezelő' és szolgaszemélyzet nyugdíj alapjára felügyelő választmány folyó hó 18-án d. e. 10 órakor ülést tart a vármegye stékházáb <n. A választmány tárgyalni fogja Lőrinczy József volt vármegyei alszámvevő nyugdíjaztatási ügyét. — Nyomdász-sztrájk Szekszárdon. A szekszárdi nyomdászok múlt csütörtökön mind a három nyomdában beszüntették a munkát azért, hogy igy magasabb bért követeljenek a nyomdatulajdonosoktól. A sztrájk csak két és fél napig tartott; mert a nyomdatulajdonosok és a sztrájkoló nyomdászok között bákés megegyezés jött létre, Lapunk kiadója: Molnár Mór eddig is olyan humánusan és méltányosan elégítette ki a nyomdászok igényeit, hogy a sztrájk nem ő ellene irányult, hanem egyedül azon általános mozgalomnak tulajdonítandó, mely ma Európaszerte a munkáskérdést uralja. — A szekszárdi r. k. olvasókör márczius 13-án tartott hazafias diszelőadásán befolyt jegyekből és jegy megváltásokból összesen 590 korona, mely összegből a tiszta jövedelem felét, azaz 173*83 korona a k. kör a Szekszárdon fehllitandó Bezerédj István-szobor alapjának növelésére ajándékozza. — Az előadáson 800 sz. felül jelentek meg Szekszárd hazafias és műpártoló közönségének szine-javából, valamint a társadalmi osztályok min- ben rétegéből, nemkülönben Agárdról, Harczról, Tolnáról, Mözsről és a Sárközből is számosán. Felülfizettek: Bezerédj Andor 20 kor., Simontsits Elemér 5 kor. 80 fill., Boda Vilmos 4 kor., Lajos Gyula (Tolna) 1 kor. 60 fill., Perler Keresztély (Tolna) 5 kor., Pápay István (Mözs) 1 kor., dr. Stener Lajos I kor. 60 fill., N. N. 60 fill. Jegyeiket megváltották: Góczy János (Bátaszék) 5 kor., Sztankovánszky János (Kajdacs) 5 kor., Scbyda Artur (Paks) 2 kor., Bún Lajos (Paks) 5 kor., Rinaldi Ottó (Lengyel) 10 kor., Vilczek Sándor (József-puszta) 2 kor., báró Schell József (Katalin- puszta) 5 kor., Tiringer Vilmos (Lengyel) 1 kor. 40 fill., Csapó Vilmos (Tengelicz) 5 kor., Hanny Gábor (Pécs) 4 kor., Tenczlinger Lajos (Tolna) 2 kor., Zányi György (Fadd) 4 kor., Szandtner Antal (Szekcső) 3 kor., dr. Krum Péter (Pécs) 2 kor., Rátkay László 6 kor. — A nemes lelkű jótevőknek a nyilvánosság előtt mond köszönetét a kath. kör elnöksége. — A kör műkedvelői a hazafias színművet vasárnap, márcz. 20 án Kossuth Lajos halálának évforduló napján közkívánatra megismétlik. A tiszta jövedelem a kath kör könytára javára fordittatik. — Márczius 15 én a vidéken is nagy ünnepségek folytak le és eddig a következő helyekről érkeztek hozzánk tudósítások : Köleseién nagy lelkesedéssel ünnepelték meg márczius 15-ét. A három tornyon s a községházán már kora reggel ott lengtek a nemzeti zászlók. Tíz órakor a polgári olvasókör és az első iparos ' asztaltársaság saját zászlói alatt majdnem teljes számban felvonult a református templomba, amely csakhamar megtelt intelligens, iparos és földmivelő közönséggel, felekezet különbség nélkül. A kezdő ének után Lágler Sándor ev. pap lépett fel a szószékre, és mondott megható imádságot. Ezután a földmivelő dalos egyesület énekelte el a »Hymnus «-t, amelynek végeztével Kálmán Dezső reform, pap hazafias beszéde hangzott fel a szószéken. A templomi ünnepség végződött a >Szózat«-tal, a melyet szintén a dalos egyesület adott elő. Most a Kossuth-szobor előtt gyülekezett össze a templomi közönség. Itt a dalos egyesület éneke után Kálmán Dezső szavalta »Kossuth Lajos emlékezete« czimü költeményét, majd Scherer Lajos, a 48-as párt jegyzője mondott minden pártszinezet nélkül sikerült beszédet Még egy hazafias dal következett s a polg. olvasó-egylet által rendezett ünnepély véget ért. A dalos egyesületet Janso (ref.) Megyesy, (kath.), Stúbi (ev.) tanítók felváltva dirigálták. Este az olvasókör halvacsorát rendezett, amelyben a tagokon kívül néhány vidéki ismerős is részt vett. A kedélyes lakomán felköszöntőket mondottak : Kálmán Dezső Koritsdnsuky Dénes elnökre, az elnök a két lelkészre, Lágler Sándor a vidéki vendégekre, Kálmán Dezső pedig megemlékezvén a kölesdi választókerület első népképviselőjéről, a most elhunyt Percnél Miklósról, felolvasást tartott az 1848. évi kölesdi képviselőválasztásról. A kedélyes társaság arután még sokáig együtt volt vidám nótázás és muzsikaszó mellett. Az Scsényt dalárda az ifjúsággal egyetemlegesen ünnepelte meg a szabadság hajnalhasadásának 56-ik évfordulóját. Az ünnep sorrendje a következő volt: Délelőtt 10 órakor isteni tixztelet tartatott, ahol Döntök Péter ev. ref. esperes megható imát és beszédet mondott. 11 órakor körmenet volt s itt ifi. Abró Lajos IV, o. gimnáziumi tanuló szavalta el a «Budapest» alkalmi költeményét. Délben 60 terítékű társas ebédre gyűltek össze Nyéky József házában, ahol az öreg honvédeket is megvendégelték. Ifjú Abró János az öreg honvédek érdemeit dicsőítette, ifjú Papp István pépig a nap jelentőségét ecsetelte. Esti 8 órakor fáklyásmenetet tartottak és ifi. Nyéky József Petőfi Nemzeti dalát szavalta nagy tűzzel. Utána táncz- mulatságot rendeztek, mely a legnagyobb rendben folyt le. A > Gmdlicsaládi Ifjúsági Kört egyszerűen, de emelkedett hangulatban ünnepelte meg márczius 15-ét ’Az ünneplést a »Hymnus« eléneklése nyitotta meg, ezután elnök a nap jelentőségét tárgyaló beszédet intézett a hallgatósághoz, majd szavalatok következtek. S'avaltak: Németh Antal »Talpra magyar«, Gold József »Hunyadi«, Bad János »Szózat«, Károly József pedig egy szép záróbeszédet intézett a hallgatósághoz. Az egyesület kizárólag földmivelő ifjakból áll, de az elhangzott beszédek és szavalatok oly szép hanglejtéssel lettek elmondva, hogy valóban intelligens embernek is dicséretére váltak volna. A »Szózat« éneklésével az ünnepség véget ért. — Szabadhegyi Aladár színigazgatóról, ki társulatával nálunk hosszabb ideig játszott, azt írja a Kaposvárott megjelenő »Népjog«, hogy a nevezett igazgató nem jogosan használja >a nagy- szombati állandó színház igazgatója« hangzatos czimet; mert a nagyszombati színháznak Mezei Béla a színigazgatója. — Mi a Sirolin ? »Sirolin« a modern phar- maceutikai vepytannak egyik vívmánya. Mig a tüdőbajok ellen eddig alkalmazott szerek (Creosot, Gusjacol) stb. rossz szaguk, utálatos izük és égető hatásuk m:att a betegeknél ellenszenvet eredményeztek, sőt ellentétes hatást gyakoroltak, addig a »Sirolin« meiy igen kellemes szagu és jóiz syrup a gzermekek és legelkényeztetettebb gyomor által is szívesen vételik és könnyen lesz emésztve, A »Sirolio« gyógybatása tüdőbajoknál számos előkelő orvos, korház és szakközlöny által felette előnyösen lesz ajánlva és konstatálva. Egy tanuló felvétetik Molnár Mór könyvnyomdái intézetében Szekszárdon. VIDÉKRŐL. öcsény, 1904. márczius 15. Dávid István őcsényi lakos már több ízben bemutatta szilajságát, de oly nagy mértékben még nem, mint a múlt hét folyamán. Ekkor ugyanis 20 éves fia ellen tört, aki elég bátor volt szemére vetni erkölcstelen életét. Fejszével kergette fiát, aki menekülvén előle, az ablakon vetette ki magát; mégis sikerült a gonosz apának egy konyhakést felkapni, amivel menekülő fiának vállát keresztül szúrta. Dr. Pécsvárady decsi orvos a sebet bevarrta, a késelő apát pedig a csendőrök letartóztatták. _____ A sok esőzések következtében Tolna vármegyének «Sárköz» néven ismeretes része ugyancsak úszik a sárban. Ores kocsit alig bir négy ló. Valósigos istenkisértés a szegény állatokat befogni. A nép, mely e vidéket lakja, a szoba küszöbét sem kívánja átlépni. A gazda emberek nem trágyázhatják földjeiket, szóleiket, szántás-vetésről szó sem lehet. Pedig ez a jóra való magyar nép ugyancsak sok útadót fizet 1 Dehogy aztán mégis miért nincs köves útja, azt bizony csak a vármegye vezetősége tudná megmondani. Nem rég egy hajadon tartotta esküvőjét Ocsényben, akit egy bátai legény tett magáévá. Mikor a bátai nástnép a falu alá ért, ott teljesen megfeneklett, se ide, se oda, — lekellett a vendég uraknak, meg asszonyoknak a kocsikról szállani s térdig érő sárban másztak — úgy szólván — négy- kézlább a leányos házhoz. Ez azonban tűrhető volna, hisz’ a szerető szivek mindenen keresztül győzedelmeskednek, hanem, hogy az ily utak mily károsak a gazdaságra, azt kimondani sem lehet. Mivel erről már több Ízben is esett szó, most leghelyesebb teendő az volna, hogy egy küldöttség a kormány előtt elzengené a sárnak keserű nótáját s hihető, hogy a kérelem meghallgatást nyerne. Utóbb is csak ez lesz a leghelyesebb tenni való I KÖZGAZDASÁG. _____________________________ 5. Te mesvári Szt. József országos vásár. Temesvárról Írják nekünk a következőket: A temesvári idei Szt. József őrse. vásár iráut, a mely márczius hó 17-étől 21-éig fog megtartatni, általános nagy érdeklődés mutatkozik. A kik a múlt évi vásárt megfigyelték, emlékeznek, hogy a különben terjedelmes vásártér szűknek bizonyult, mert csak a felhajtott lovak száma a 16.000 meghaladta, a minthogy a temesvári lóvásárok Magyarországon a legfontosabbak és legnagyobbak közé sorozandók. Előreláthatólag az idei felhajtás is nagymérvű less, mert külföldi vevőkre számítanak, különben a lótulajdonosok esen vásárunkat rendesen látogatják már azért is, hogy sz állatok értéke és ára dolgában tájékozás szerezzenek. Szarvasmarhában a felhajtás, minthogy az e vásárra nézve érdekkel bíró vidékek vészmentesek, is nagy számúnak ígérkezik. A vásár első napján díjazással egybekötött tenyész bikavásár fog tartani, melyet a temesvár- megyei gazdasági egyesület rendez s a mely iránt már most is nagyfokú érdeklődés észlelhető. Díjakat a m. kir. földmivelésügyi minisztérium, a temesvármegyei gazdasági egyesület és Temesvár sz, kir város adományoznak. Sertésekbe>i is ez évszakban különösen sovány állatokban, a melyek hizlalásra vétetnek, nagy felhajtás várható és juhok és bárányok is főként ezen vásárra hajtatnak fel nagyobb mennyiségben. A KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. Mélyen tisztelt Szerkesztő Ur I Becses lapjának múlt számában egy rövid bir jelent meg a muzeum-parkról. A hír minden tekintetben megfelel a valóságnak, de némi föl- világositásul legyen szabad néhány szóval megvilágítani a helyzetet. A kert fönntartására előirányzott 600 koronából fizeti a község az u. n. kertészt, a ki 240 koronát kap munkája fejében. A 240 korona kétségkívül nem sok arra, hogy egy kertész idejének javát — különösen nyáron — a kert gondozására fordítsa s valósággal úgy is van, hogy a jelenleg alkalmazásban lévő, kertészethez egyáltalán nem értő napszámos a kert gondozásával vajmi keveset törődik; de nem is törődhetik, mert a község számára külön napszám mellett más munkákat kell végeznie. A bajok meg- 1 szüntetése végett a muzeum részéről több Ízben I történt felszólamlás, de mindezideig elintézetlen I ez az óhajtás, hogy a park egy szakértő kertész I gondozására bizassék. Hogy kinek akaratán múlik j a kérdés elintézése, nem tudom, de a muzeum I igazgatóságát nem illetheti vád, mert mindent el- j követett, hogy a park ügye rendeztessék. Teljes tisztelettel maradtam Haugh Béla muzeum-őr.
