Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1904-03-10 / 10. szám
4. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 10. sz. — Pályatétel. A szekszdrd-vidéki r. k. tanító• egyesület az I904. ívre kővetkező pályatételt tüei ki : * melyek azon nemzeti történelmi mozzanatok, melyeket a népiskolákban részletesebben lehet és kell tanítanunk, hogy a történelmi oktatást helyesen felfogott czéljainak eleget tegyünk.» A pályázatban csak egyesületi tagok vehetnek részt. A legjobb dolgozat jutalma Pártos Zsigmond esperes-plébános űrtől 1 darab húsz koronás arany. A dolgozatok I904., jutiius ló ikéig nyújtandók be Tolnán, Fekete Ágoston egyesületi elnöknél. — Előmunkálati engedély. A kereskedelemügyi miniszter Kronberger Lipót budapesti, Peko- novits Dániel, Rabinek Pál paksi és Perczel József bikácsi lakosoknak a Fejér és Tolnavármegyei helyi érdekű vasút Paks állomástól kiágazólag Dunaszentgyörgy Gerjen, Fadd és Tolna községek érintésével a magyar kir. államvasutak rétszilas- szekszárdi vonalának Tolna-MÖzs állomásáig vezetendő rendes nyomtávú gőzmozdonyu helyi érdekű vasútvonalra. — Rovancsolás. A szekszárdi m. kir. pénz- ' ügyigazgatóság egyik kiküldött tisztviselője rovancsolást tartott a bonyhádi m. kir. adóhivatalban és azt rendben találta. — táriszer ajándékozás A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter a kistormási ág. hitv. ev. iskolának ingyen tanszereket engedélyezett. — Tárgyalási napok. A közigazgatás egyszerűsítésével jár azon újítás is, hogy a főszolgabíró a I meghatározott napokou megjelenik a nagyobb köz- j ségekben, hogy a helyszínén felvegye s esetleg el- I intézze a panaszokat, vagy kérelmeket s igy a felek- I nek nem kell a székhelyre kimenni. Járásunk területén a folyó évben K 0 c s 0 1 á n | márczius, május, julius, szeptember és november 10. napján, — N a k 0 n ugyanezen hónapok 20. napján, K u r d 0 n pedig 30. napján lesz tárgyalási nap. Április, junius, augusztus, október és december 10 én Döbrö közön, 20 án Szakcson és 30-án G y u 1 a j községben fog a főszolgabiró megjelenni. Ha vasár- vagy ünnepnapra esik a dátum, akkor a következő napra lesz halasztva. — Elhunyt igazgató tanító. Mély részvéttel vettük a szomorú hírt, hogy Somogyi János bonyhádi nyugalmazott igazgató-tanitó hosszas szenvedés után folyó hó 3-án életének 59-ik évében, Bonyhádon elhunyt. Somogyi János a tanítói karnak egyik oszlopos és képzett tagja volt, akit mindig első helyen láttunk ott, ahol a tanítói érdekekért küzdeni kellett. Teljes mértékben bírta a tolnamegyei tani'óság bizalmát és szeretetét, amit nyilt és bátor szerepléseivel érdemelt ki. Több évig elnöke volt a »Tolnamegyei Általános Tanítóegyesületének és a »Bonyhádvidéki Tanitóegylet«-nek. A magyarosításnak igazi apostola volt, a miért kitüntetésben is részesült. Polgártársainak bizalmát is annyira megszerezte, hogy megválasztották megyebizottsági tagnak. A függetlenség: és 48-as párthoz tartozott, mely benne egyik lelkes tagját vesztette el. Az elhunyt gyászbaborult családja a az alábbi gyászjelentést adta ki: »Özvegy Somogyi Jánosné szül. Kal'upka Mari, továbbá Somogyi Marczel és neje szül. gróf Forgách Jenny és Somogyi Béla fájd tlomtelt szívvel jelentik a szeretett férj, legjobb atya és apósnak, Somogyi János nyugalmazott igazgató-tanitónak folyó évi márczius hó 3 án 1 órakor, hosszas szenvedés után, életének 59-ik évében történt gyászos elhunytát. A boldogulnak hült tetemei folyó hó 5-én délután fél 4 órakor helyeztetnek örök nyugalomra, a gyászmise pedig ugyanazon nopon délelőtt 8 órakor lesz a mindenhatónak bemutatva. Kelt Bonyhádon, 1904. márczius hó 3-án. Nyugodjék békében«. — A »Bonyhádvidéki Tanítóegyesület« pedig a következő jelentésben tudatta Somogyi János kiváló tauférfiu halálát: »A »Bonyhád-vidéki Ta- nitóegylet« fájdalomtelt szívvel jelenti, felejthetlek érdemekben dús elnökének: Somogyi János nyugd. igazgató-tanitónak folyó évi márczius hó 3-án 1 órakor hosszú szenvedés után életének 10-;k évében történt gyászos elhunytát. A boldoguljuk hült tetemei f. hó 5-én délután 1/s4 óra- k r helyeztetnek örök nyugalomra, a gyászmise j e it; ugyanazon; napon délelőtt 8 órakor lesz a RÍ lidenhrónak bemutatva. Nyugodjék békében!« — A fogház lakói. A szekszárdi kir. törvény- széki fogházban a múlt hónapban le volt tartóztatva 126 egyén, akik közül fegyházra volt Ítélve 2, börtönre 1, fogházra 29, vizsgálati fogságban volt 22, felebbezés alatt állott 12. A fogházi kórházban kezeltetett összesen 18 egyén, ezek közül felgyógyult 12, további gyógykezelés alatt maradt 6. — A Paksi Protestáns Ifjúsági Egylet 1904. február hó 13-án saját pénztára javára műkedvelői előadással egybekötött zártkörű tánczestélyt rendezett, mely az elért szép erkölcsi siker mellett anyagilag is elég jól sikerültnek mondható. Szinre került Győri Vilmosnak «Az öreg béres» czimü népszínműve. Teljes elismerést és dicséretet érdemel a szereplők szorgalma, kik a terjedelmes színmüvet rövid 3 hét alatt szép eredménynyel betanulták ; de a íőérdem Hudák János ág. ev. segédlelkészt illeti, ki fáradságot nem ismerő buzgóság- gal tanította be és rendezte a darabot, mely — tekintve azt, hogy 44 szereplővel volt dolga, — nem csekély feladat volt. — Összes bevétel volt: 535 kor. 40 f., melyhez felülfízetésükkel hozzájárultak : Graepel Hugó Budapest 10 kor., Mácsik Lajosné 2 kor., T. Gy. 3 kor., Bültl Gusztáv 1 *20 kor., Ekecsi Sándorné 1 kor., Frank Gyula 1 kor., Pámer Mihály 40 f., Paczolai István 1 '40 kor., Gries Bernát 20 f., Róka István 20 fi, Hagy- mássy Lajos 2 kor., Cseh János 20 f., Bereczki Ferencz 40 f., Mongolt Katalin 20 f. — A nemes szivü adakozók fogadják e helyen az egyletnek hálás köszönetét. — Köszönet. Fadd község elöljárósága egy magát megnevezni nem akaró urhölgynek, a községi szegények részére adományozott 10 koronáért, — utóbbiak nevében, mély köszönetét nyilvánítja. — Magyarul nem tudó tanitó. Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő hivatásához hiven meglátogatta többek között a medinai gör. kelt. hitfelekezeti iskolát és arról győződött meg. hogy Werkovits Dómján tanitó nem tud magyarul. A kir. tanfelügyelő ezt bejelentette a közigazgatási bizottságnak, mely elrendelte a nevezett tanitó ellen a szükséges intézkedéseket. — Kiállítás Veszprémben. Különösén érdekes mezőgazdasági ipari-, gazdasági gép- és állat- kiállítás nyillik meg augusztus hó 28-án Veszprémben, melyen bemutatásra kerül az ős Bakonyvidék minden nevezetessége. A kiállítást a Veszprémvár- megyei Gazdasági Egyesület rendezi, mely kiállítás fővédnöke Tallián földmivelésügyi miniszter, a rendezőség élén pedig Kolozsváry József főispán és Páur Ödön titkár fáradoznak ezen speciális vidéki kiállítás rendezésén. A kiállításon a különleges bakonyi terményeken és faiparon kívül hely jut az egész ország minden érdekességének bemutatására is, miért is szívesen hivjuk fel vidékünk érdeklődőinek figyelmét is a veszprémi kiállításra. Bejelentési határidő julius 1. Részletes felvilágosítást és bejelentési lapokat készséggel küld bárkinek is a « Veszprémvármegyei Gazdasági Egyesület« titkári hivatala Veszprém. — Gazdák, ha nagy terméshez akarnak jutni, Mauthner-féle magvakat vessenek. Idei árjegyzékét, mely 226 oldalra terjed, Mauthner Ödön cs. és kir. udrari magkereskedése Budapeeten, Rottenbiller- utcza jj, mindenkinek ingyen megküldi. A kitünően tisztított, legnagyobb csiraképeséggel biró, fajtiszta magvak árai alacsonyak. Különösen fölemlitendők az impregnált takarmányrépamagvak és a legnemesebb gabnafélék dús választéka. — Kegyetlen szülők. Varga András és ennek j felesége döbröközi lakosok folyton ütlegelték és verték Miklós nevű fiukat, mert nem dolgozott a szülők kedvére. Március 1-én reggelizés közben szintén szóváltás került e miatt apa és fiú körött, mire az anya a kefében levő késsel szájon ütötte a fiút. Az apa aztán dühében földhöz vágta a gyenge testalkatú és együgyü fiút, az anya pedig seprőnyéllel össze-vissza verte, úgy, hogy több súlyos sérülést ejtett rajta. A szegény fiúnak egyik karja is eltörött. Ilyen állapotban elvonszolta magát a szomszédba és ott feküdt, mert a szülők megtagadták tőle az ápolást, sőt a hajlékot is. Dr. Kovács Rezső, aki a beteg fiút megvizsgálta, a hatóság által a budapesti klinikára szállíttatta. Az esetről jelentést tett a csendőrségnek, amely a nyomozást meg is tartotta. — Közgyűlés. A »Vöröskereszt egyesületi szekszárdi fiók egyesülete folyó hó 12-én délután 3 órakor a vármegyeház kistermében közgyűlést tart Döry Pálné elnöklete alatt, melyre az egye- sülét tagjai lapunk utján is tisztelettel meghivatnak, — Bezerédj István szobrára a bonyhádi takarékpénztár 100 koronát küldött a szoborblzottI ság elnökének, mellyel a szoboralap 23,360 kor. 71 fillérre emelkedett. — Özvegyi segély. A vallás- és közoktatás- J ügyi miniszter néhai Sto/czenbach Jakab szárazdi • nyugalmazott ág. hitv. ev. tanitó özvegyének 518 K. 32 f. segélypénzt folyósított. — Halálozás. Súlyos csapás érte Weiner Sámuel dombóvári kereskedő*, kinek jótékonyságáról ismert neje, született Paunz Katalin hosszas szenvedés után életének 56-ik évében elhunyt. Tej metése márczius hó 2-án rendkívül nagy részvét I mellett ment végbe. A gyászbeszédet Dr. Rosenthal bonyhádi főrabbi tartotta meg nagy ékesszólással, amelyben oly szívhez szóló szavakban méltatta az elhunyt humánus érdemeit, hogy szem nem maradt száraz a nagy meghatottságtól. Rendkívül hatással volt a derék lelkész felhívása a gyerme- I kekhez, hogy jó anyjuk nemes példáját követve, gyakorolják vallásfelekezeti külömbség nélkül a felebaráti szeretetet. — A gyermek. Párisi újságok irják ezt a j bájos történetet. A város szélének egyik utczáján j kigyuladt a minap egy kis földszinti ház. Mire a i tűzoltók odajöttek, az egész épület lángban állott, i A tűz körül összegyűlt tömegből kétségbeesett jaj- I gatás hallatszott: —•- Mentsék meg a fiamat, az én egyetlen kis fiacskámat! Az égő ház lakója kiabált, egy fiatal özvegyasszony a k' nem volt otthon, amikor tűz támadt. A szerencséién asszony háromszor is be akart rontani a házba, de vissza tartották, közben azonban kiabáltak egyesek: — Be kell menni a gyerekért] — Hozza ki valaki 1 — Ne engedjék ott veszni! Bemenni azonban senki sem mert. Ekkor kijött a szomszédos házból egy ötesztendős kis leányka. Megállt és nagy gyönyörűséggel nézegette a tüzet, a tűzoltók fényes sisakját, a fecskendőket és a nézőket. Hirtelen eszébe jutott valami s mielőtt valaki észrevette volna, bent volt az égő ház kapuja alatt. Kiabáltak utána, hívták vissza, de nem hallgatott senkire. Eltűnt. Alig telt el néhány kínos másodpercz, a kis leány megjelent az utczán egy vele egykorú fiúcskával, akit a karjánál fogva húzott magával. Az emberek megkönnyebbült lélekkel, az anyák boldogan futottak hozzájuk. — Miért mentél be? — kérdezék a leánykától. — Meg akartam mutatni Pierének is a tüzet. — És nem féltél semmitől? A kis leány csodálkozó tekintettel kérdezte • — Mitől féltem volna? A gyermek, a ki nem ismerte a veszedelmet, elkövette azt a hőstettet, a melyre a nagyoknak nem volt bátorságuk. — Ketté vágta a vonat. Borzalmas halállal múlt ki Hajba Lajos dombóvári máv. mozdony- vezető, aki a vonatot Gyékényesre vezette, ahol egy tehervonat, midőn a pályatesten át akart menni, derékon ketté vágta és rögtön meghalt. A szerencsétlenül járt mozdonyvezető tragikus esete tiszttársai között őszinte részvétet keltett. Hajba Lajos még fiatal ember volt és alig öt hónappal ezelőtt nősült. — A kaláber hatása. Egy orvost a legbizalmasabb kalábriász-párti mellől hívták a kaszinóból egy beteghez. Egész utón az a kassza kontra f orgott a fejében, a mit öt tromf ellen hideg bálával nyertek vele szemben. A betegnek nagyon erős láza volt. Egész testét forróság emésztette. A doktor ur megfogta a páciens ütő erét, a balkezével pedig az óráját tartotta. És nagy csöndben busán számitgatta a másodperczeket. Félhalkan ejtett ki minden szót! — ... Öt,, hat, hét, nyolcz, kilencz, tíz, alsó, felső, király, disznó . . . — Tessék ? I — mond rémülten a beteg. — Pardon, pardon, — felelt szórakozottan az orvos — nem önt gondoltam. 1904. márczius 10.