Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1904-03-03 / 9. szám
6 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 9. sz. 1904. márczius 3. — A * Tolnamegyei gazdasági egyesület» közgyűlése. Múlt hétfőn délelőtt 11 órakor tartotta még a «Tolnamegyei gazdasági egyesület« tisztújító közgyűlését a vármegye székházában, melyen Jeszenszky Andor elnökölt. A közgyűlés elhatározta, hogy búcsúzó feliratot intéz dr. Darányi Ignácz volt földművelési miniszterhez és üdvözlő feliratot küld Tallián Béla földmivelésügyi miniszternek. Felolvastatott a kimerítő elnöki jelentés, mely élénken tűnteti fel az egyesület áldásos és közhasznú működését. A számvizsgáló bizottság jelentésének meghallgatása után a közgyűlés megállapította az egyesület 1904. évi működési programját. A megejtett tisztujitás eredménye a következő : Elnök : Jeszenszky Andor, alelnökök : Sztan- kovánszky János és Pei czel József. Igazgató választmány tagjai: Altdorfer Lipót, Apáth Alajos, Apponyi Sándor gróf, Apponyi Géza gróf, Bakay Dezső. Bartal Béla, Bei nreder János, id. Bernriedar József, Bezerédj Pál, Blascsok Gyula, Boross Gyula, Csapó Dániel, Döry Frigyes, Döry József, Döry Pál, Forster István, Fördős Dezső, Fördős Vilmos, Han- zély János, Jagicza István, Kollmann Gyula, Kovács Sebestyén Endre, Mitthweg Henrik, Nits István, Perczel Dezső, Perczel Lajos, Pleszky Antal, Sass László, Simontsits Elemér, Széchenyi Domokos gróf, Széchenyi Sándor gróf, Tiringer Vilmos, Vizsolyi Ákos, Wilczek Sándor, ifj. Bernrieder József, Döry Hugó, Leopold Sándor, Kilián Ottó, Tomcsányi Lajos. Számvizsgáló bizottság: Máthis Kálmán, Tóth Károly és Forster Zoltán. Bikaközvetitő bizottság tagjai: Altdorfer Lipót, Apáth Alajos, Forster István, Hainrikffy Pál, Jagicza István, Pleszky Antal, Kollmann Gyula, Jakabffy Imre, Tiringer Vilmos, Wilczek Sándor, Huber . Lajos, Parraghy Mihály, Bernrieder János, ifj. Bernrieder József és Döry Hugó. — A könyvkereskedő üzletköre. Egy konkrét iparkihágási ügynek eldöntése végett a budapesti kereskedelmi és iparkamara legutóbb azt a véleményt adta, hogy könyvkereskedő nincs jogosítva étlapok, étrendek, szállítási bárczák s hasonló nyomtatványokra szóló megrendelések eüektuálására és továbbá, hogy a könyvkereskedő czégépek az ilyen nyomtatványokon nyomdai impresszium gyanánt való alkalmazása a sajtótörvény szerint elbírálandó kihágásnak a tényálladékát állapítja meg. — Egy úri hintó — teljesen jó karban — jutányos áron eladó. Bővebb felvilágosítást ad: Müller Bernát bognár Szekszárd újváros, Pandur (Fehér)-féle ház.l Egy tanuló felvétetik Moliiár Mór könyvnyomdái intézetében Szekszárdon. EGYLETEK és TÁRSULATOK. A szekszárdi általános ipartestület közgyűlése. A szekszárdi általános ipartestület folyó évi február hó 28-án délután 2 órakor tartotta meg évi rendes közgyűlését a városháza nagy tanácstermében, közepes érdeklődés mellett. A közgyűlés megnyitása után az egylet érdemes elnöke: Andre István tette meg évi jelentését, mely a következő- képen hangzik : Mélyen Tisztelt Közgyűlés I Amidőn az ipartestület elöljáróságának múlt évi működésére vonatkozó elnöki jelentésemet megtenni óhajtom, méltóztassanak megengedni, hogy visszavezessem tisztelt iparos társaimat testületünk keletkezési idejére. Testületünket illető nagyobb fontosságú mozzanatokról már a múlt évben volt szerencsém tájékoztatni a mélyen tisztelt közgyűlést, most csak egyetlen nagyobb fontosságú dologról kívánok említést tenni s ez testületünk vagyonának keletkezése s annak jelenlegi állapota. Mélyen Tisztelt Közgyűlés! Testületünk 1890. évben alakult minden alapvagyon nélkül. Nitsner Pál testületünknek volt ügybuzgó elnökének agyában szülemlett meg a gondolat, hogy az ipartestületnek otthont kell szerezni, hogy az ne legyen j kitéve a házigazdák szeszélyes furfangjának s ne legyen alárendeltje senkinek. Az ő elnöksége alatt I szerezte meg testületönk a ma is tulajdonát képező házat. Mélyen Tisztelt Közgyűlés. Iparos társaimnak bizalmából 7 év óta állok testületünk élén. 7 évvel | ezelőtt, midőn a testület vezetését átvettem, a j tulajdonunkat képező házon még 1600 kor. teher j volt. A legnagyobb örömömre szolgál azonban, hogy a mélyen tisztelt közgyűlésnek azt lehetek szerencsés bejelenteni, hogy testületünk összes tar- I tozásai törlesztve vannak, nincsen testületünknek semmi terhe, ellenkezőleg a háznak 4000 koronára való becsülésévet 4446 kor. 80 fill, tiszta vagyon áll rendelkezésünkre s ezen felül a rokkant iparosok alapjára is 2356 korona 07 fillér vagyont volt szerencsénk gyűjteni. Amidőn testületünk vagyonának fejlődésére vonatkozó jelentésemet az előbbiekben előadni volt szerencsém, azon reményemnek adok kifejezést, hogy amidőn testületünk a kamatteher fizetésétől megszabadult, sokkal gyorsabb lépésekkel haladhat előre, mint ezideig, s remélem, hogy amig az anyagi gondokkal küzdő testületünk amennyire lehetett és ereje engedte, eddig is eleget tett kötelezettségeinek s tagjainak, igen tisztelt iparos társaimnak érdekeit eddig is megvédte, a jövőben ezt fokozottabb mérvben fogja megtenni s testületünknek most már csak egyedüli főtörekvése lesz, az amúgy is elnyomott kisiparosokon minden időben és alkalommal segíteni s amennyiben szükséges lesz, anyagilag is támogatni. Ezen tevékenységét testületünk első sorban a testület tagjaival szemben óhajtja érvényesíteni. Fájdalommal jelentem továbbá, hogy tisztelt tagtársaink közül a múlt évben Horváth József, Tamás Ferencz, Inselt Gyula és Schmidt Mihály elhaláloztak. Végül jelentem, hogy 15-en részben elköltözés, részben elhalálozás és iparuk abbanhagyása folytán a testület tagjai lenni megszűntek s így utánok 26 kor. 50 fill, tagdíj törlendő lenne. A testületi elöljáróság múlt évi működésére vonatkozó jelentésem a következő; A lefolyt 1903. évben 1 rendes közgyűlés tartatott. Elöljárósági ülés 7 volt 45 határozattal. Békéltető bizottsági ülés 10 volt 14 panaszszal, melyekből 13 Ítélettel és 1 egyezségileg lett elin- lézve. Békés utón ülésen kívül elintéztetett 120 panasz. Uj iparos volt 39, lemondott 7. Az önálló iparosok száma 385. Bejelentetett 504 és kijelentetett 364 segéd. A segédek létszáma 157. • A szállót igénybevette 370 segéd. Átutazóban volt 370 segéd. Tanoncz felszabadult 36, beszegődött 56, a tanonczlétszám 112. Munkakönyv kiadatott 34 darab. Az iktatóba érkezett 169 ügydarab, ebből elintéztetett 168 drb, elintézetlen 1 drb és pedig a segédeknek az adókivetéshez leendő kimutatása. Amidőn ipartestületünk elöljáróságának 1903. évi működését e szűk keretben ismertetni szerencsés voltam, testületünk nevében őszinte és hálás kös zönetem nyilvánítom mindazoknak, kik testületünket a lefolyt évben erkölcsileg avagy anyagilag támogatni szívesek voltak. Az elnöki jelentést a közgyűlés szívesen tudomásul véve, észrevétel nélkül elfogadta. A számvevőség részéről Henczel Péter bejelenti, hogy az egyesület 1903. évi zárszámadását megvizsgálták és azt 1213 kor. 33 fill, bevétel, 1086 kor 58 fill, kiadás és 126 kor. 75 fillér, pénztári maradványnyal helyesnek, kelőleg indokoltnak és okmányoknak találták, miért is a számadást jóváhagyni és a pénztárnoknak a felmentést megadni javasolják. A közgyűlés a számadást elfogadta és Börcsök József pénztárnoknak a Jelmemvényt a szokott óvás fentartása mellett megadta. Az egylet 1904. évi költségvetését 1470 kor. 80 fillér bevétellel és 1055 kor. 14 fillér kiadással irányozta elő a közgyűlés. Az önhibájukon kívül rokkanttá vált iparosok segélyalap^zámadás 2356 kor. 7 fillér vagyonnal szintén elfogadtatott. Három szegény munkaképtelen öreg iparos segély iránti kérelmét kellő alap hiányában sajnálattal nem teljesítette a közgyűlés. Ebből kifolyólag Szakái József indítványozza, hogy a rokkant alap gyarapodása a tagok e czélra való külön megadóztatásával gyorsittassék, hogy az rendeltetésének minél előbb megfelelhessen. A közgyűlés a bölcs eszmét nagy tetszéssel és rokonszenvvel fogadta, mivel azonban az indítvány alapszabályszerűen a közgyűlés előtt 8 nappal bejelentve nem lett, érdemlegesen nem határozhatott felette azonban alkalmilag leendő megvalósítását elvileg kimonta, egyszersmind pedig utasította az ipartestületi elöljáróságot, hogy a segélyezés módja és mérvére nézve alapszabály tervezetet dolgozzon ki s azt a legközelebbi közgyűlés elé terjessze. Majd André Istvén elnök megköszönve a belé annyi időn át helyezett bizalmat, a maga és tiszttársai nevében eddigi állásukról lemond. A közgyűlés osztatlan bizalommal, kitörő lelkes éljenzéssel ragaszkodik fáradhatatlan, s az egylet ügyeit annyi önzetlenséggel és kitartással, a haladás utján oly szépen vezető elnökéhez és őt 8-ad Ízben is újból elnökévé választja. Az egylet elöljáróivá: Schiszler Károly, Börcsök József, Helfer Károly, Vida József, ifj. Tóth Ferencz, Székelyi József, Debulay Imre, Vaczek László, Moizes Károly (uj), Haudinger Gyula (uj), Hidassy Mátyás, Vágner Károly, Hahn Ferencz, Bukovenszky József, Gyuricza Pál (uj), Mucsenbac- her Lipót, Wilhelm Ede (uj), Pozsgay János, Kres- kay Ferencz és Schulcz Gusztáv, számvizsgálókul pedig Ferencz Gyula, Henczel Péter és Fusz Ferencz választattak meg. Egyébb tárgy hiányában, Kovács Dávid iparhatósági biztos és André István tesiüleli elnök éltetésével az ülés véget ért. KÖZGAZDASÁG. Tolnavarmegye selyemtenyésztése 1903. évben. Tolnavármegyében 1903-ban 127 községben közterületeken és közutak mellett volt 25.041 darab lombszedésre alkalmas szederfa. Esett egy selyemtenyésztőre átlag 5 darab. A magántulajdonban levő szederfákon kívül a fenti szederfáknak köszönhetjük, hogy 4,737 selyemtenyésztő 82.017 kgr. gubót termelt és 148.380 koronát keresett. Átla gos keresete egy tenyésztőnek 31 korona volt, legmagasabb keresete pedig egy tenyésztőnek 172 koronára rúgott. A selyemtenyésztés megkezdése óta 2.131,684 koronát fizettek ki a vármegyében. Tolnavármegye szederfa állománya : Az országos selyemt, felügyelőség kiosztott részint a vármegye községeinek, részint magánfeleknek 1903- ban 1,456 darab kiültetésre alkalmas szederfát ; 275.165 darab 2—3 éves szederfa csemetét. Működése óta pedig kiosztott 67.405 darab kiültetésre alkalmas szederfát; 1,713.363 darab 2—3 éves szederfacsemetét. Ez évben a községi faiskolákból kiültettek 9,155 darab szederfát. Kiültettek ezenkívül közterekre és közutak mellé 3,080 darab másnemüfát, daczára annak, hogy fentebb kimutattuk, milyen nagymérvben veszi hasznát a szegény ember éppen a szederfáuak. Ez évben tönkrement a vármegye területén 1,253 darab szederfa. A vármegyének azon tiz községe, ahol 1903- ban a selyemteuyésztés legjobban sikerült: Község Selyemtermelők száma 1903-ban Termeltek selyemgubót 19 03-ban A selyemtermelők keresete term elt gubóik után 1903-ban Esik átlag egy termelőre ke reset 1903-ban Legmagasabb kereset, mely et egy selyemtermelő elért 1903-ban A selyemtenyésztés megkez dése óta a selyemtenyésztőknek kifizettetett kgr. k o róna Tolna 292 6032 10958 37 127 140972 Szekszárd 352 5292 9710 27 117 182011 Szedren 181 3871 7057 38 123 111238 Dunaszentgyőrgy 190 2905 5323 28 72 125105 Ocsény és Szőlőhegy 146 2773 5199 35 88 52020 Bölcske 135 2656 4983 36’ 109 58286 Kölesd 104 2005 3574 34 129 41051 Nagykajdacs 148 1839 3239 21 68 96184 Padd 124 1597 3048 24 70 54945 Dunaföldvár 150 1470 2601 17 72 18970
