Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1904-02-18 / 7. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 7. sz. 3. 1904. ferbuár 18. — A vidéki múzeumok gyarapítása. A múzeumok és könyvtárak országos fel­ügyelőségének ajánlatára Berzeviczy Albert dr. kultuszminiszter az idén a békéscsabai, nagybányai, pécsi, szegedi, szekszárdi és veszprémi múzeumok szépművészeti gyűjte­ményeit gyarapítja nagyobb kollekcziókkal, amelyek hazai festőinknek és szobrászaink­nak eredeti alkotásaiból s a külföldi nagy­mesterek műveinek réz- és kőnyomataiból állanak. — A tolnavármegyei muzeum kol- lekcziója: Csók István festőművésznek az » Ócsényi menyecske« és a »Keresztelési czimű festménye; ezen kívül kap a muzeum 24 réznyomatot. — Eljegyzések. Dr. Wilt Vilmos czeczei uradalmi orvos, a ki a szekszárdi Ferencz-közkór- háznak volt alorvosa és igen kedvelt tagja a szek­szárdi úri társaságoknak, folyó hó 15-én Szent- Endrén eljegyezte Huber Alice kisasszonyt, az ottani vasúti állomási főnök leányát. — Herold Lajos hódmezővásárhelyi posta- és távirdatiszt el­jegyezte Kálmán Iduska kisasszonyt, Kálmán Karoly szekszárd-bel városi r. kath. tanító leányát. — A >dicső« szekszárdi kerület. Boldogult P écsy József, tolnai prépost-plébános még késő öregségében is nagyra volt vele, hogy ő a pécsi egyházmegye ama kerületének volt 37 évig es­perese, melyben a pécsi után legtöbb katholikus lélek s a legtöbb tekintélyes nagyközség van, s azért azt a maga joviális modora szerint követke­zetesen, tosztjainak árjában is, »dicső szek­szárdi d i s t r i k t u st-nak szokta nevezni. Erre való reminiszencziakép e kerület egyik tagja ennek jelenlegi magyarnevü papjait a következő két tréfás disztichonba szedte össze: 'Régi dicsőségtől ragyogó szekszárdi distriktus Szinmagyar papjainak névsorozatja im ez : Zányi, Lajos, Fekete s Pártos, Dióssy a Fenttel; Györkő és Földes, Mozsgai s végre Szabó. — Bezerédj István szobrára. A szekszárdi kereskedő ifjak műkedvelői előadásuk jövedelmé* bői 100 koronát küldöttek a Bezerédj-szoborra. A szoboralap főösszege: 23,259 K. 11 fillér. — Választások. A ladományi r. k. népisko­lához Trapp János tanító, a nádasdihoz U r t i k a Emilia és a bölcskeihez Horváth Józsa tanító­nők választattak meg. — Névmagyarosítás. S t r a s s e r Mihály dr. vezetéknevét »Sz u ny o g«-ra változtatta bel­ügyminiszteri engedélylyel. Már későre járt az idő, mikor a csárda aj­taja előtt nyöszörgő vonítást hallottak. Tógyer fölugrott, megismerte a Jóska hangját. Rohant kifelé. A farkas meglépve, véresen őgyelgett ott. A juhász nagyot kiáltott: — Józska 1 Te csalárd állat, mi történt a nyájjal 1. . . Megtépted |. . . Mi ? Oszt’ szaladt. A csárda . egy negyedórányira volt a juhász- laktól. Tógyer már messziről látta a pusztulást; a nyájnak negyedrésze ki volt tépve. A friss hó párolgóit a piros vértől. A farkas vánszorgott a juhász után . . . Tógyer a dühtől remegve fordult Józska ellen, kivette pisztolyát, aztán rálőtt ... a farkas lerogyott, fájdalmasan vonított, szemeit ké­rőén emelte a dühös juhászra. Ez aztán közelebb ment, hogy megszámlálja, mennyit vesztett el a nyájból. Körülnézett ... A hold éppen arra a helyre világított, ahol három tarkas feküdt, kö/el egy­máshoz, összetépve . . . Mellettük a Talpas vergő­dött, halálkinnal vívódva . . . A juhász visszament. . . Könnyezve, sirva borult a farkasra, amely mozdulatlanul hevert a hóban. Körülötte vértócsa boritotta a fehér hólepelt. Az ég is időközben be­borult, a hold elbújt a felhők mögé. Tógyer fájdalmasan zokogott: Józska te 1 Józska fiam ... s költögette az élettelen testet . . . Hajnal felé megeredt a hó és elboritá — Tógyert, meg a farkasát. Esküvő. Dr. Z i p s e r Jakab, a szekszárdi főgimnázium rendes tanára, folyó hó 14-én Tatán örök hűséget esküdött Kellner Paula kis • asszonynak. — A bonyhádi helyettes klr. közjegyző. A pécsi kir. közjegyzői kamara a dr. P á p é Dénes « • « • * j kir. közjegyző halálával megüresedett bonyhádi j közjegyzői iroda vezetésére dr. T e ő k e Béla kir. közjegyző helyettest küldötte ki. — Állatorvos kinevezése. A földmivelésügyi | miniszter a Szekszárdon nyugdíjaztatás folytán meg- I üresedett járási állatorvosi állásra J a s k ó Géza állatorvost nevezte ki. — Az adó. A szekszárdi m. kir. pénzügy­igazgató jelentése szerint az elmúlt hónap alatt Tolnavármegye területén adókban és illetékekben befolyt 347,674 K. 73 fillér, 2748 K. 82 fillérrel kevesebb, mint a múlt év megfelelő szakában. — Katonai-lóvásár. A cs. és kir. 5. számú katonai lóavató bizottság február hó 18-án Hő- g y é s z e n, február hó 19-én Bonyhádon és február 20-án Szekszárdon katonai lóvásárt fog tartani. — Gazdatiszti vándorgyűlés Szekszárdon. A »Nem Okleveles Gazdatisztek Orsz. Egyesülete* folyó hó 21-én délelőtt 10 órakor Szekszárdon a városháza tanácstermében vándorgyűlést tart; Szluha István országgyűlési képviselő mint elnök, Holló Lajos országgyűlési képviselő, alelnök és M e r z a Márton, a »Magyar Gazdák Lapja* felelős szer­kesztője, mint egyesületi igazgató a Tolnavárme­gyében lakó nem okleveles gazdatiszteket, sőt az érdeklődő földbirtokosokat és bérlőket lapunk ut­ján is meghívják a vándorgyűlésre. A gyűlés tár­gya a nem okleveles gazdatisztekre nézve társa­dalmi, sőt magyar nemzeti szempontból, tehát eléggé végzetesen sérelmes 1900. évi XXVII. t. cz.-nek revíziója, nem különben az ezzel össze­függő kérdések megvitatása s különösen a föld- birtokosok és bérlők szabad rendelkezésének a törvényben irt megszorítása ügyében való orvoslás megvitatása lesz. Reméljük, Tolnavármegye ér­dekeltjei nagy számban jelennek meg az érdekes­nek Ígérkező vándorgyűlésen, mert vármegyénk érdekelt egyéneinek nemcsak tájékozódni kell az életviszonyaikat közelről érintő kérdésekről, hanem azokhoz hozzá is kell szólniok. — A muzeum tanulmányozása. Marossy Arnold, pécsi zirczi főgimnáziumi tanár és a pécsi muzeum őre, múlt szombaton Szekszárdra jött, hogy tanulmányozza |a mi gazdag múzeumunkat. — Tánczpróba a »Szekszárd Szálló* ban. Dobos Adolf táncz- és illemtanár városunkban 6 hetes tanfolyamot tartott a fögimnáziumi torna­teremben, mely idő alatt kiváló ügybuzgósággal és szorgalommal vezette be nagyszámú tanítvá­nyait a táncz művészetébe, mely Dobos veze­tése mellett méltán nevezhető művészetnek. Hogy mily sikere volt működésének, azt megmutatta a ! múlt szombati tánczpróba alkalmával, melyre a ; »Szekszárd Szálló* nagyterme zsúfolásig megtelt érdeklődő és mulatni vágyó közönséggel. Lelki j gyönyörűség volt végigélvezni a programmot, mely­ben a tanítványok ügyes mozdulatai, kiváló készült­ségük valóban mindenkit megleptek. A tanítványok az újabb tánezokat is a legnagyobb biztonsággal és bájjal lejtették végig. Tudósítónk a következők neveitjegyezte fel: Grűn ír énke (Háhn Anna nevelt leánya), Berényi Sarolta, Parti Mariska, Fáit Er­zsiké, Hradek Paula, Dezső Mariska, Schloss Ibolyka, Friedmann Ilonka, Seiner Ilonka, Stann Sárika, Tímár Blanka, Pirnitzer Márta, Hoff Ilonka, Katzenbach Mariska, Újvári Giza, Lintner Vilma, Sternfeld Ilonka, Szabó Mariska, Széles Etelka, Csillag Katicza, Strasser Katicza, Fischli Mariska és még igen számosán. A táncz egész reggelig tartott a legjobb hangulatban. Dobos a legjobb emlékekkel távozik Szekszárdról, mert a szülők kivétel nélkül a leghizelgőbb elismeréssel adóztak fáradhatlan buzgalmának, amit méltán me^ is ér­demelt. — Elutasított felebbezés. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter elutasította Ő c s é n y és Paks községeknek felebbezését, melyben előbbi a szőlőhegyen, utóbbi pedig a hozzátartozó pusz­tákon iskoláknak felállítására vannak kötelezve, — Halálozások. Súlyos veszteség érte Szek­szárdon C s i z m a z i a Sándor volt városi végre­hajtót, kinek nejét, szül F e k e te Juliannát életé­nek 55-ik évében elszólitotta a halál az élők sorá­ból. A gyöngédlelkü hitvestárs és szerető anya temetése mu’t vasárnap délután nagy részvéttel ment végbe. A tűzoltó-testület tagjai díszben je­lentek meg, hogy ez által lerójják részvétöket a férj iránt, aki a tűzoltóságnak egyik legrégibb működő tagja és zászlótartója. A megboldo­gultban C s i z m a z i a József szekszárdi állami végrehajtó édes anyját vesztette el. A halál­esetről a következő gyászjelentést vettük : Csiz­ma z i a Sándor mint férj. C s i z m a z i a Jó­zsef mint gyermeke S á r k ö z y Etelka lesújtott szívvel tudatják, hogy a szerető hitves, a felejt- hetlen jó édes anya és legjobb nagynéni C s iz­ma z i a Sándorné szül. Fekete Julianna hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után 1904. évi február hó 12. napján délután 2 órakor 55 éves korában elhunyt. A megboldogult hült tetemei február hó 14. napján délután 3x/2 órakor Patak-utcza 1132. sz. házból (Kővágó Ist­ván háza) fognak a róm. kath. szertartás szerint | az újvárosi külső sirkertben örök nyugalomra té­tetni. Az elhunyt lelkiüdveért az engesztelő szent mise-áldozat február 15. napján délelőtt fél 8 óra­kor a belvárosi róm. kath. templomban mutattatik be a Mindenek Urának. Szekszárdon, 1904. feeb- ruár hó 13-án. Az Ur áldása és a mi szeretetünk Őrködik sírod fölött 1 — Mély részvétet keltett széles körben ko- ronezói P e s t h y Móricz uzdi földbirtokos halála, kiben az »uzdi atyafiság* egyik oszlopos puritán jellemű fagja dőlt ki az élők sorából. Halálának hirére Szekszárdon a vármegye székházára és a kaszinóra kitűzték a fekete zászlót. A megboldo­gult megyebizottsági tag és Uzdborjád község bírája volt. Bánatos özvegyén kívül két fia; P e s t hy Pál dr. szekszárdi kir. járásbirósági albiró és P e s t h y István dr. karlsbadi orvos siratják halá­lát. Temetése folyó hó 13-án d. e. 11 órakor volt Uzdon, a hol a drága halottat a családi sírboltban helyezték el örök nyugalomra. Haláláról a gyászba borult család az alábbi jelentést adta ki: Özv. Pesthy Mórné sz. Bélák Erzsébet úgy saját, mint gyermekei, unokái, valamint az összes rokonság nevében fájdalom­tól megtört szívvel jelenti, hogy forrón szeretett férje, a felejthetetlen családapa és rokon koronezói Pesthy Mór életének 62-ik évében, 32 évi boldog házasság után, 1904. évi február hó 11-én hajnali 2 órakor jobblétre szenderült. A drága halott hült teteme 1904. évi február 13-án d. e. 11 órakor fog Uzdon a családi sírboltba örök nyuga­lomra helyeztetni. Áldás és béke lebegjen porai felett! Gyermekei: dr. Pesty Pál és neje Bélák Szeréna és kis leányuk Márta, dr. Pesthy István. Testvérek: Pesthy Elek és neje szül. Basa Mária, Pesthy Kamilla és férje Dobrovszky Kálmán, Pesthy Kornélia és férje Fördős Dezső, Pesthy Róza és férje dr. Bélák Sándor, néhai Pesthy Vilma fér­jezve volt Kurucz Józsefné gyermekei. — Hosszas szenvedés után folyó hó 12-én Szekszárdon elhunyt Karlovics Mihály pénzügyőri biztos életének 43-ik és boldog házasságának 18-ik évében. Temetésén, mely folyó hó 13-án délután 5 órakor ment végbe, igen sokan jelentek meg. — A gyászbaborult özvegy az alábbi jelentést adta ki; «Özv. Karlovics Mihályné saját, valamint gyermekei: Vilma, Béla, Janka és Árpádka, úgyszintén az összes rokonok nevében fájdalomtól megtört szívvel jelenti felejthetetlen drága férjnak, a jó apának és roko- nak Karlovics Mihály m. kir. pénzügyőri bizn- tosnak folyó évi február hó 12 én éjjeli 1 órakor a halotti szentségek ájtatos felvétele után életének 43-ik, boldog házasságának 18-ik évében történt gyászos elhunytét. A boldogult hült teteme folyó hó 13-án délután 5-órakor fog az alsó városi csa­ládi sírboltban örök nyugalomra helyeztetni. Az en­\ gesztelő szentmise-áldozat pedig f. évi február hó 13-án reggeli fél 8 órakor fog a belvárosi r. k. : templomban az egek Urának bemutattatni. Szekszárd, 1904. február hó 12-én. Legyen áldott emléke! — Vettük a következő gyászjelentést; Özv. Fülöp Józsefné szül. Rosenstock Jozeíin, Weltmann ! Adolfné szül. Rosenstock Eleonóra, Tauszig Li­' pótné szül. Rosenstock Sarolta és Hirsch Józsefné

Next

/
Thumbnails
Contents