Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1904-12-08 / 49. szám

2 1904. deczember 8. Üdvözöljük vármegyei kereskedőinket | megindított mozgalmuk alkalmából, mely egyesülésüket hozta létre, azon biztos tu­datban és meggyőződésben, hogy jelszavuk mindenkor az lesz, a mi eddig volt s mely más nem is lehet, mint ez : a haza min­den előtt 1 b. KÜLÖNFÉLÉK. A nőegylet teaestélye. Az »Egyesült Szekszárd-Tolnavármegyei Nő­ügyiét* folyó hó 3-án tartotta negyedik teaestélyet a szekszárdi állami főgimnázium tornacsarnokában. Előzőleg műkedvelői előadás volt, melyre Tihanyi Dompkosné alelnöknő felkérésére, ki a teaestélyek rendezésében fáradhatatlan buzgalom­mal és lelkesedéssel működött mindig közre, szí­vesen vállalkoztak Szekszárd előkelőségei. A nagy tornatermet szorongásig megtöltötte az úri közönség, hogy élvezetes estéit ismét egy- gyel szaporíthassa, miben nem is csalódtak, mert valóban olyan kellemes, élvezetes, elegáus, birát« ságos és fesztelen estély volt ez, amilyen eddig kevés fordult elő Szekszárdon, méltán megérdemli tehát a nőegyletet, annak buzgó tagjait, a közre­működőket és a csinos teát felszolgáló hö'gyecs- kéket, a hála, az elismerés szava. Nem is maradt háládatlan a jelen volt közön­ség, a műkedvelők mindegyikét, kik igazán vára­kozáson felül oly kifogástalanul, kedvesen, kitünően játszották el darabjaikat, lelkesen megéljenezték, tapsolták és üdvözölték. Ruhák eltevéséről. jó teáról, szivarokról, ki­szolgálásról gondoskodva volt. Tea és sütemény jó és elég volt s annál jobban esett, mert szép hölgyecskék vitték az asztalra. A kedélyes fiatalság Garay zenéje mellett tánczra perdült s reggelig mulatott. A többi jelen­voltak pedig borozgattak és kedvesen elcsevegtek. Most pedig szóljunk valamit a műkedvelőkről: 1. Wolf Janka szavalta el a »Rab asszonyt* Kiss JóZ'eftől, melyet oly bátran, szabatosan és átérezve adóit elő, hogy az éljenzés és taps alig akart megszűnni Örömmel gratuláltak neki és atyjának is. 2. Duett. Hegedűn és zongorán előadták : Kliéber Gizella és Őrffy Gyula. Kliéber Gizella kifo­gástalan mind zongorajátékban, mind énekben. Őrffy peuig művész Szép régi, jó magyar dalok kifo­gást ilan éneklésével és játszásával gyönyörködtet­ték a jelen voltakat. A darabokat általános kivá i s..gra meg U*lle^t még szaporítani, 3. Herczeg Minskt adra elő »Mi a haza* melodrámáját, zongorán kisérte Pazar Dezső fő- gimnáziumi tanár. Pazar minden oldalról képzett, hasznavthrtő ember. Herczeg Mariska igazán tűzzel és kitünően adta elő nehéz és hosszú szerepét. 4. Magyar da'okat énekeltek a Klieber nővé­rek, zongorán kisérté : Pazar Dezső. Mindenki meggyőző lőtt e? alkalommal is arról, hogy a Klieber nővérek kitűnően énekelnek, kép e t, jó hangú, kedves urleányok. 5. Szedlacsek Lász'ó mérnök szavalta el »Rodostó* czimü szinmű epilógusát. Kifogást dánul, érzésteljesen és jó taglejtésekkel szaval,. 6. Halász Géza erdőgondnok olvasta föl a »Gazdasszonyolc és cselédek* czimü munkáját. Ez a sok oldalról képzett, humoros, örökké jókedvű ember általános figyelem közepette olvasta fel jól kidolgozott, gyakorlatias, a valóságnak megfelelő értekezését, melyet többször 1 helyeslés szakított félbe. Éljenzésekben bőven volt része. Felülfizetett: Wolf Henrik 2 koron ival. Jegyeiket megváltották : Bajó Pál és neje 2 koronával. Az összes bevétel volt 133 korona 40 fillér. Jelen volt asszonyok: Borzsák Endtcué, Döry Pálné, Döry Lászlóné, Fejős Károlyné, Györbiró Benőné, Halász Gézáné, Hoffmann Keresztélyné (Pancsova), HaJmann Süldőmé, Holub Jusosné, özv. Kajos Balázsné, Klieber Györgyné, Kovács Dávidné, özv. Laskó Gyuláné, Marcsikényi Mik lósné (Budapest), Markovich Jenőné, Mattioni Jánosné, Mehrwerth Ferenczné, özv. Orosz Lajosné, Őrffy Lajosné, özv. Papp Lajosné, Pirnitzer Manóné, Reichl Sándorné, özv. Sass Istvánué, dr. Spányi Leone, Surányi Vikto'né, Szondy Istvánné, Tekus VilmoMie, Tihanyi Domoko>ne. Wattay Miklós né, Wiegand J-uioMié, TFb(/Arnoldné, Wolf Héitrikné. Leányok: Adriányi .Mariska, Angyal Irma, Borzsák E elka é« Boriska, Döry Natália, Fejős Emma, Hadanics Blanka, Herczegh Mar ska, Hoff­mann Etelka, Keck Blanka (Paks), Kliéber Gizella és Erzsiké, Marcsikényi Mariska (Budapest) Mehr­werth Irma, Müller Julia, Orosz Flóra, Pirnitzer Irénke, Pausz Janka, Somogyi Paula, Szondy Margit, Triebler Ilma, Wigand Hedvig, Wolf Ilonka. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 49 sz. — Beszámoló. B o d a Vilmos, a szekszárdi erüiet országgyűlési képviselője Csütörtökön d. e. 10 Y2 órakor a város­ház nagy termőben mondja el beszámoló heszedói, melyre e helyen is felhívjuk az érdeklődők figyelmét. — Személyi hir.. Gróf Széchenyi S ndor, vármegyénk fóspánj i és v l>. t. tanácsos múlt vasárnap S'ek-zardra érkezet és részivett az »Országos Magyar Kereskedelmi Egylet« alakuló ülésén. — Fökaiuarásmester. A király gróf Apponyi Sándor valóságos belső titkos tanácsost, lengyeli nagybirtokost főkamarás- mesterré nevezte ki. A kiváló tőurat e méltóság elnyerése alkalmából igen sokan üdvözölték. — Beteg miniszteri tanácsos. Mint részvét­tel értesülünk, Simontsits Béla miniszteri tanácsos, ki már huzamos idő ó'a beteg, annyira rosszul lett, hogy fiát: Simontsits Elemér vármegyei fő­jegyzőt távirati utón hívták a nagy beteghez, ki rögtön el is utazott. — Egyházi ünnep. A róm. kath. hívek ma egyházi ünnepet ülnek a boldogságos szűz Mária szeplőtelen fogantatásának kihirdetése 50. évfor­dulója alkalmából. Az ünnepet megelőzőleg hétfőn, kedden és szerdán a szekszárd belvárosi róm. kath. templomban esti 572 érdkor szent beszédet és litániát tartottak, tegnap pedig délben és este az őrangyala harangozó után negyedórá g s óltak a harangok. Ma déle'őtt 10 óra-or ünnepélyes szent­mise volt. — A képviselőválasztók névjegy­zéke. A tolnamegyei központi választmány tegnap Szekszárdon tartott ülésében álla­pította meg véglegesen az 1905. évre ér­vényes választók névjegyzékét, mely szerint a szekszárdi kerületben 2600, a bony­hádiban 2805. a paksiban 2294, a kölesdiben 2335, a p'i n c z e h e 1 y i- b e n 3412, aszakcsiban pedig 2542 választó van. Az 1904. évben a választók összes száma 15.760 volt, az 1905. évre pedig 15.988; e szerint 228 választóval több van a jövő évi névjegyzékben felvéve, mint az 1904. éviben volt. — A baja —bátaszéki vasút. Már megírtuk, hogy a baja—bátaszéki vasút építését a tavaszszal megkezdik s most arról értesülünk, hogy a vasút és a dunai hid tervével már elkészüli a m. á. v_ igazgatósága. A vasút és a hid előirányzott költ­ségei 8 millió koronát tesznek ki. És a fiatal mostoha anya? Ó, az is kedvében járt. Mindig olyant sütött, vagy főzött, amit Ferkó legjobban szeret. Szóval: szerette volna megtörni a jeget A fiú azonban mindezeket alig látszott észrevenni. — Julis, szólt egy napon a gazda, szeretném, ha az ebédet hamarosan elké­szítenéd. — Tudja kelmed, hogy pontos szok­tam lenni. Még alig múlt tizenegy óra. De már készül. — Készítsd fél tizenkettőre, mert ki kell mennem az aratókhoz. Te meg vigyél ebédet Ferkónak a szőlőbe. Tegnap se evett főttet, pedig egész nap kint dolgozott. Mire a fiatal asszony a szőlőbe ért az ebéddel, már meghajolt a déli nap. Az eget mindjobban elboriták a sötét felhők, melyek a nyugati égbolt alól nyo­multak fel A levegő nyomasztó, forró volt. Ferkó nemsokkal előbb tért be a prés­házba. Julis asszony a melegtől és a szapora gyaloglástól kipirult volt — Soká jöttem, Ferkó? — Minek is fáradt ki, Julis? hoztam én ennivalót a tarisznyában. Úgy is nagy égíháboru van kilátásban. Ki tudja, mikor tud majd tőle haza menni. — Apád küldött. Azt mondta, jobb lesz a főtt étel. Még én sem ettem, hogy jókor kiérjek. András kiment az aratókhoz. — Hát akkor együnk, szólt egyked­vűen a legény. Mire megebédeltek, teljes erővel tört ki a vihar. Egymást érte a villámlás és menydörgés, miközben zuhogott a zápor. Julis remegve kuporodott le egy szeg­letbe, hol a kötözéshez sok kukoriczahéj volt a földre terítve. Ferkó a közelben egy alacson fatörzsön ült — Gyere közelebb Ferkó, én nagyon félek a menydörgéstől. Ferkó illő távolban mellé ült a kuko- riczahéjra. — Jobban fél a dörgéstő, mint éntő- lem, Julis? kérdé. Az asszony egy oldalpillantást vetett reá. — Minek félnék én tőled? — Minek?! szólt a legény, és hang­jában valami fájó szemrehányás rezgeti. Hát nem tudja Julis, hogy én magára ha­ragszom és — gyűlölöm? — Te engem gyűlölsz? kérdé re­megve a nő. Miért ? Mit vétettem neked ? — Mert apám felesége lettél, mikor... Itt elakadt a hangja és fejét két tenye­rébe hajtá, mig a többi szavak egy tompa, mély sóhajtá-ba fúltak Az aszony egészen mellé csúszott és jobbkezét a legény karjába fűzte. — Ferkó, — szólt hangos, reszkető hangon, igazat beszélsz? — Hagyd el Julis, mondá gyenge hangon, fejét fölemelve a legény, már úgy is késő . . . minden késő! — Mért nem szóltál idejében? — Mivel hosszú időre el kellett men­nem, nem akartam. Gondoltam, majd ha haza szabadulok. Aztán abban voltam, hogy te úgy is megértettél engem — egy kicsit. — Egy szegény leány magától nem mer ilyenre gondolni Ferkó. A mondott szót sem érti meg mindjárt. Ezután szótlanul ültek egymás mellett. Julis mindig szorosabban fűzte karját a Ferkóéba, mintha ébrenálmondnék. Talán már egyik sem látta a becsu­kott ajtó hasadékain át beczikázó fényvil­A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós s/er tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainai, úgymint idült bron uitls, szamár burnt és különösen lábbadozóknál influenza ntán ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a kópetet és meg­megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. — A gyógyszertáraiban üvegenként 4.— kqronáért kapható. ~ Figyeljünk, hogy minden üveg az alanti czéggel legyen ellátva: -= F. Hoffmann-La Roche & Go. vegyészeti gyár Basel (Svajcz). 23—35

Next

/
Thumbnails
Contents