Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1904-12-01 / 48. szám

6. 1904. deczember 1. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 48. sz. Indítványozom ennélfogva, hogy adjon a közgyűlés felhatalmazást arra nézve, hogy az ismertetett nyilvántár tásnak évente egyszer való ffcltferjesztfesét fftszölgabitó útnál kétvéhyézlifesSém. Á Ícibáj§áki buntetésjiéhz'ek kezelésétől, nyil­vántartásáról és elszámolásáról szóló, továbbá az elkobzott és a gazdátlan jószágok értékeléséből befolyó összfcgek ny 51 vári tart ásóra, kezeléSéte éS felszámolására vonatkozó 12^1)0/1903. számú bélugy- miniszteri rendelet egyöntetű értelmezése szükséges- nfek mutatkozik és főszolgabíró ur frlkérendő volna tiszti értekezlet összehivásátá. Ve'gré jélénVém, Hogy á ffiái közgyűlésé ki­tűzött tárgyakat a múlt nó 26-áh Uzdon megtar­tott választmányi ülésünkön előkészítettük. Megvizsgáltuk ugyanekkor, hogy egyesületünk házi pénztárában 144 korona 42 fillér készpénzt talátunk és megállapítottuk-, hogy a házipénztár javára eső, követelésbeli hátralék 104 koronát tészen ki.) Megállapítottuk továbbá, hogy ösztöndíj ala­pítványunk álaga a riiegvizsgált számadás szerint 1688 koroná 42 filléh Mindezeknek utána kérem a t. közgyűlést, hogy a Dőring Frigyes segélyezésére vonatkozó intézkedésemet jóváhagyni, jelentésemet pedig tu­domásul venni szíveskednék. A melyek után vagyok a t. közgyűlésnek Nagyszékelyben, 1904. évi junius hó 27-ik napján tisztelője: Ludvig József e'gyl. elnök. (Vége köv.) IRODALMI csarnok. _ Fülvmíle-dul. Fülemüe, rózsabokor ágo'h, Édes dalod messze, messze szálljon! SsáTljon él a rózsám ablakáig, Mikor ezer csillagfény sugárzik. ? . . A mi úgy cseng, úgy bong a szivembe, Fülemüe vedd dalos füledbe; Holdvilágos, csendes tavaszéjen, Altasd el a rózsám véle szépen! SOMOGYI GÉZA. Őszi harmat után... — Történelmi elbeszélés. — Irta: SCHULTHEISZ REZSŐ. (Folytatás.) 7 Tihamér lassan útnak indult. Végigmenve a főutczáu egy szűk sikátorba fordult. Mindamellett, hogy szép holdvilágos éj volt, e sikátorban mégis a legbizonytalanabb félhomály uralkodott. Á mint már csaknem a végére ért, az egyik sötét kapu­aljból egy titokzatos alak suhant ki. Szürk* kö­pönyegbe volt burkolva s amint a kétes holdvilág egy pillanatra szemére húzott kalapja alá világított, Sárkány álnok, vörös arczát lehetett felismerni Ovatossan haladt Tihamér után, mindig a legsöté­tebb helyeket keresve, nehogy a holdvilág valami­kép árulója legyen, mert nem szeretett volna most a szemébe nézni. homokkal beszórt, kanyargó utak olyanok voltak a hold fényében, mintha szélé’á, rehéf keli/ébiszálagok futnának szét inindeielé. Á sötét fenyőfák, mélyek már néhány évtized vihaifjáit látták élvonúíhi Lejük fölött titbkzáfós féthóftiáfybá vonták a kert némely részét; misúti delsiáki növények közt a lé^bódi- fobb illatot árákztó Virágúk pomßaztäk. De leg­szebb részé a kertnek az észáki részben álló, hárs­fáktól kör'ri'yézétt rózSálügas volt. Szebbét fel­képzelni lsem lehet, mint égy vérvörös és hálvány- rózsaszinü rózsákkal elborított lugast, melyét a hold- fefty eiüstöS látyóllal borított bé. TiHániétt is mégragádtá égy pillanatra a györiyörü látvány, de nem sokáig nézegette á parádicsoniszerü kertet, mert fiiás érzelmek foglal­ták el szivét, riyóniasztó góndök és böszúvágy foglalkoztatók agyát. Mivel a találkozási hely még | megállapítva ntetfi volt, táláloinra a bairá kanyargó I örvényen indult, mely a rózsabokorhoz vezetett, j Mikór már meglehetősen közelvolt hozzá, a lugas I misztikus félhomályában lázas agya lehér fátyolba öltözött és egymást kergető tündéreket vélt feí- I fedezni, pedig Bóriskája állott ott és fehér zseb- j k'endőjét lobogtatva igyekezett Tihamért a lugasba J csalni. Es csakhamar sikerült is neki, mert észre- | vévén, hogy csakugyan tündér van a lugasban, j dfe az ő szerelmes Bóriskája, kettőzött gyorsa- ! sággal sietett az eleven kis tündért karjaiba zárni. Épen a mint á lugásbá lépett egy hosszú fe­kete árnyék suhant el a lugas élőtt, mely Sárkány köpönyegbe burkolt alakjából eredt. A jellemtelén férfiú eddig a bokrok közt bujkálva követte Tiha­mért, a kis ökörszemeket, a bokrok kedves kis lakóit felzavarva álmukból, melyek ijedtén, csipogva rebbentek szét. Most azonban, hogy a lugas mögé ! kerüljön, a lugashoz vezető másik utón kellett j hirtelen átsuhannia, miközben a holdvilág által j megnyujtott árnyéka a rózsalugas előtt is láthatóvá j lett, é4s aligha árulójává nem válik, ha a bentlevők í éppen nem szivük legkeövessebb tárgyával lettek ! volna elfoglalva. így sikerült a gyalázatos Sárkány- j nak a lugas mögé kerülni s elhárítva egy helyütt ! ! a rózsákat, sunyi, ravasz arczát a legszebb keretbe I illesztette és így szemtanúja lett a szerelmesek i közti jelenetnek. Böriska Tihamér nyaka köré fűzte karjait, j vállára hajtotta fürtös fejét. Szó nem jött ajkára, I I csak zokogott, sirt keservesen. Tihamér átkarolta j karcsú derekát, csókolgatta, homlokát, haját, csitit- j gáttá édes vigasztaló szóval, de a mint felemelte ! fejét és a rózsák közt beszűrődő holdfény be- világitá arczát, látni lehetett, hogy az ő sötét, I mély tüzü szemei is könnyben úsznak. — Oly jó volna igy meghalni, kedves Tihamér ! — Nem szabad ily fiatalon még a halálra ! gondolni, édes Boriska, és különösen nem szabad magának, aki eddig még szerető szivet sem ismert. Ha szülői szeretetébén nem is volt része, azért ne érezze magát oly elhagyottnak, mert van egy szív, melynek minden dobbanása a magáé s ez a szív itt van az én keblemben! — Igen ! . . . tudom, hogy ez a szív az enyém, de éppen ezt a szivet, mely egyedül az enyém, a kegyetlen sors el akarja rabolni tőlem és egy undok, jellemtelen férfiú karjai közé dobni . . . Brrr ! . . irtózom a gondolattól is, inkább í meghalni! (Folytatása következik.) Tihamér kiért már a sikátorból és egy kis réten keresztül a kertek felé vette útját. Legalkal­masabbnak és legbiztosabbn-k tartotta, hogyha megkerülve a kertet hátulról igyekszik bejutni. Sárkány a földre hasalt és úgy csúszott utánna s valahányszor Tihamér megállt, ki soha erre nem járva, egy kissé tájékozódni kívánt, lehasalt a földre és úgy meglapult mind nyúl a barázdában. Végre czélhoz értek. Tihamér rövid gondol­kodás után átvetette magát a kerítésen, Sárkány ezt nem is tudta, de nem is akarta utánna csinálni, hanem a léczkeritésen felfedezett nyíláson csúszott át, mint egy fürge gyik. Tihamér a kertbe érve megállt és körülnézett. Gyürki uram kenje nem hiába volt hires egész Ersek-Ujvárott, de csakugyan lebilincselt minden­kit, akiben a természet szeretete és a természet 1 szépségei iránt való fogékonyság csak a legcseké­lyebb mérté kben is megvolt. A szép, tiszta fehér ) Előjegyzési, fali és tárca naptá­rak, doboz-levélpapirok, képes levelezőlapok modern kivitelben, irodai dísztárgyak és felszere­lések, művészies kivitelű képek, albumok, másoló és sokszoro­sító gépek, üzleti könyvek nagy választékban jutányos áron sze­rezhetők be MOLNÁR MÓR papíráru - különlegességek áru- 13 raktárában, Szekszárdon. 0 A szekszárdi anyakönyvi hivatal értesítése 1904. évi november hó 23-tól 30-ig. Született : 3 gyermek. 1 fiú, 2 leány. líázasságót kötött: Hirschler Izidor — Grünfeld Idával, Fülüp György — Kaszás Júliával. meghéltak ■ Boross Gyula, 58 éves (Irodalmi intéző, 8iv. Steinét Mártonná Jantner Anná 75 éves, Dorogi Ferenc* 70 éveS napszámos, Horváth Ántalné Grelinger Alojzia, 51 éves, Zsidó János 74 éves napszámos, Vámos Ferenc* 2 hónapos, Eil Rozália 55 'éves. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. KöáZlHü’ét-UyilVáiiitás. Mindazon jó ismerőseimnek, rokonaim- és I tisztelőimnek, kik egyetlen leányom temetésén megjélentek és részvétüknek oly szép jelét adták, — I fogadják ez utón is hálás köszönetem kifejezését. Hőgyész, 1904. novembfer hó 26-án. Ffliöp Károly nyug. m. kir. honvédszázadös. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. P. Paks. Teljes pangás állott be a borüzletben, mely szomorú gazdasági jelenségnek mélyre fekvő okai vannak. Szives üdvözlet. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: BODA VILMOS. HIVATALOS HIRDETÉSEK.. 4673. sz.Akvi 1904. Árverési hirdetmény. A győnki kir. jbiróság mint telekkönyvi hatóság köz­hírré teszi, hogy Rothauser Illés végrehajtatnak, Németh Jánosné szül. fiyöre Zsuzsánna végrehajtást szenvedő elleni 105kor. 60 fillér tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a kisszékelyi 623 .sztjkvben A. | 64/b hrsz. a. fog­lalt végrehajtástszenvedő néven álló ház, udvar és kertre az árverést 975 koronábanezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1904. évi deczember hó 30. napján d. e. 10 órakor Kisszékely község­házánál megtartandó nyilvános árverésesen a megállapított kikiáltási áron alul eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becs­árának 10 %-át készpénzben vagy az 1881: LX. t.-c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi novem­ber hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezé­hez letenni, avagy az 1881 : LX. t.-c. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Gyönkön, 1904. évi október hó 12-én. A győnki kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. Dp. Kővágó, kir. aljárásbiró. 53 7. sz./v. 1904. Árverési hirdetmény. Alólirt kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t. ez. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti V. kerületi kir. járásbíróság 1904. évi S. d. IX. 606/3. számú végzése által Neubauer Schosberger Sárkány mungó Textilipari ezég végrehajtók javára özv. Stern Joachimné kereskedő paksi lakos kereskedő ellen, 220 kor. 02 fill, tőke ennek 1904. évi január hó 1-ső napjától számítandó 5°/0-os kamatai és ed­dig összesen 65 korona 40 fillér per és végrehajtási költség követelés és netán még fölmerülendő egyéb költségek végett elrendelt kielégítési végrehajtás foganatosítása alkalmával biró- ilag lefoglalt és 601 koronára becsült Mandarin, palmerston, kangarn és ladenféle szövetek nyilvános árverés utján el- adataak. Mely árverésnek a paksi kir. járásbíróság 1903. évi V. 225/2. számú kiküldést rendelő végzése folytán Paks községben végrehajtást szenvedett üzlethelyiségében leendő eszközlésére 1904. évi decz. hó 9-ének d. e. 9y2 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly meg­jegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t. ez. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becs­áron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. ez. 108. §-ában megállapított feltételek sterint lesz kifizetendő. Kelt Pakson, 1904. évi nov. hó 27-én. IFaxragla. G-yu.la, kir. bir. végrehajtó.

Next

/
Thumbnails
Contents