Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1904-11-24 / 47. szám
2. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 47. sz 1904. Dovember 24. Igazán bámulatos, hogy Magyarorszá- I got még el nem pusztították azok, kik Isten és a földiek jóvoltából rajta uralkodnak. Hogy ez mielőbb megtörténjék, arra minden el lett követve; de a mint a dal mondja: j az Isten, a jó Isten nem engedte. b. Borügynökök. Már régóta készülődöm egy ctikket írni a borügynökökről és éppen most, midőn hivatásom' j ból kifolyólag ki - ebbszerü betegség miatt kell a szobát őriznem, nyílik alkalmam, hogy nézeteimet | a régi és a mai borügynokökről papírra tegyem és arra kérjem ezen lap igen tisztelt szerkesztő urát, hogy czikkemnek becses lapjában egy kis helyet adni kegyes legyen. A borügynökség magában véve nem valami ideális foglalkozás, de végre is nem lehet minden megélhetési forrásnak ideálizmus az alapja és igy annak reális és társadalmi oldalával kivánok foglalkozni. Tekintsünk c»ak vissza a nyolczvanas évekre, a mikor még Svájc/, és Francziaország beözönlött milliói bo'dogitották bortermelőinket felvásárolván az akkor termelt boraink legnagyobb részét és azokat pár év eltelte után magyar főúri asztalokon elegánsan vignetiázot' palaczkokból, mint »valódi bordeauxit« itták, persze sokkal jobban ízlett, mert külföldi volt. Ezen időben meglehetős nagy számban volt itt Szekszárdon borügynök és a kik még képesek visszaidézni emlékezetükbe az akkori borügynö köket, azok jól tudják, hogy ezen egyének mily fontos szerepel játszottak fiz akkori borértéke ítés terén, el sem volt Képzelhető egy boreladás ügynök nélkül. Igaz ugytn, hogy az anyagi jólét és fényes I jövedelem poharát, majd azt mondhatnám kivétel | nélkül minden egyes fenékig iiriiet'e, de ezt is csak fáradhatatlan kitartásuknak, ernyedetlen szorgalmuknak köszönhették, mert becsületes munkás emberek voltak kivétel nélkül. E/en itt említett régi borügynökök, daczára annak, hogy nem voltik iskolázottak, szakmájukat nem könyvből tanulták, mégis értettek hozzá, ke/ehék mesterségüket teljes szaktudással, ismertek az elbánást úgy a termelőkkel, mint a kereskedőkkel, mert hiszen az a Hivatása, az a kötelessége a borügy nőknek, hogy a termelő és kereskedő érdekeit összhangzásba tudja hozni, bogy közvetítő szerepével mindkettő érdekét felszinen tudja tartani, ezt értették öregjeink, ebből kell, bogy tápot merítsenek az uj aera borügynökei, ha már a régieket részben elszólitotta a Mindenható és részben jól megérdemelt nyugalomba intette őket. Node lássuk az uj kor borügynökeit, kikről eredetileg szólni akartam. Az újabb kor borügy* nőkéit három kategóriába sorozhatjuk. Az egyikbe azok tartoznak, kik részben átörökölték foglalkozásukat elődeiktől, részben, maguk alapították meg üzleteiket, a másodikba azok tartoznak, kik eredetileg borkereskedéssel foglalkoznak, de mégis ügynökösködnek és a harmadik csoport az a »fekete sereg«, a melynek létezése adta a tollat kezembe, hogy azokat megénekeljem, vagyis helyesebben mondva: elsirassam. Az első csoport egy elég tisztes gárda, részben idősebb, részben fiatalabb generáczió, kiknek végez éljük az, hogy a termelők és kereskedők között a vételt és eladást kö/vetítsék, a mennyire csak lehetséges elővigyázva, hogy egyiknek sem legyen panassza az elintézés ellen. Ezen borügynökök létezése, nem csak, hogy jogosult, de feltétlenül szükséges, a bortermelés és értékesítés ezek nélkül el sem képzelhető, noha az újabb időben sűrűn említett úgynevezett borértékesitési szövetkezetek, melyek részben már meg is alakultak és részben most vannak alakulóban, de a melyek fennállásához én a magam részéről vajmi kevés reményt fűzök, mit különben majd a jövő be fog fényesen igazolni. A második csoport a borkereskedések alatt lappangó borügynökök. Még ezek ellen sem lehet senkinek kifogása, mert végre is ha valaki foglalkozik is fix borkereskedéssel, ez még nem zárja ki azt, hogy ha egy ilyen ezég kap nagyobb borkereskedőtől megbízást, hogy részére bizományosképen borokat vásároljon, hogy az illető idejét és tevékenységét úgy a maga, mint a termelők jóvoltáért ki ne használja, mert tény az. hogy minél nagyobb a kereslet az árak annál jobban emelkednek és minél több a vevő, annál köny- nyebb a nyerstermények értékesítése, ez különben is egy régi nemzetgazdaságiam tétel lévén, feleslegesnek tartom bi/onyitgatn. Ám jön a harmadik csoqort a «fekete sereg». Egy mindenféle mesterséget avtjinunt züllött, nyers, magukat borügynököknek nevező tömeg, a mely áll: tönkrement falusi kreizlerosokbói, elrészege- dett mesteremberekből és olyan polgáremberekből, kik a kapát és a kaszát megunták és az uj foglal, kozásban egy szebb hajnal hasadását remélik. Ezé;i sereg sajnos ma már igen nagy tért hódított és megmételyezi létezésével, úgy a vevőket, mint az eladókat, de legtöbbet árt maguknak a tisztességes borügynök&knek. Nézzünk csak ki a szekszárdi vasútállomáshoz. Ott látjuk egy töredékét ezen alakoknak, a reggeli, a délutáni és az estéli érkező vonatoknál. Alighogy a vonat berobog, máris készeolétde helyezkednek és nem egy esetben is, még egymás között is tettlegességre vetemednek. Az elmúlt hetekben szemtanúja voltam egy nem mindennapos jelenetnek, mikor egy vevőmet vártam a vonatnál, ki jelezte jövetelét. Egy olyan korcsmáros-féle ember szállt ki a vonatból és mikor kiért a perronból, nem is kérdezték tőle, hogy kicsoda, micsoda, csak egyszerre elkapja kezéből az egyik kis kézi bőröndjét, a másik esernyőiét és csaknem hogy szét nem szedték az atyafit, mire az idegen már rendőrért akart kiáltani, de ekkorra szétszaladtak a hyenák. Ám tes'ék a nagy közönségnek az ilyen alakokról véleményt mondani. És vallon a járásbíróságoknak nincs-e folyton az ilyen külömben szegényjogon perlekedő alakokkal folyton dolguk, kik minden esetből pereket kovácsolnak, perlik a vevő!, perük az eladót és zsarolják mindkettőt a végtelenségig, ezek rontják a tisztességesen dolgozui kívánó borügynökök renoméját. Ezen alakokat még csirájukban kellett volna pozdorjává törni, de ma már abból kikésiünk és. ha már társadalmi utón ezen bajon segi'eni nem lehet, ám segítsen rajtunk a hatóság, van mód erre elég, sőt tételes törvény is. Ott van kéznél a »tisztességtelen versenyt tiltó törvény«, van ott paragrafus elég, melyeket alkalmazni lehet ezekre az alakokra. Ki kell őket irtani, minden lehető eszközzel, de a helyze'nek meg kell tisztulnia és mire az Úristen felsegélyezi szőlőinket, hogy ismét annyi borunk terem és olyan minőség, hogy a külföldre szállíthatjuk borainkat, kell hogy legyen egy egységes hazafias érzelmű borügynöki kát, mely hivatva legyen arra, hogy termelőink töménytelen befektetéseit és évtizedes fáradalmait azzal jutalmazza, hogy boraikat évről-évre illő árakon értékesíthessék és azoknak a külföldön jó piaczot teremtsenek. Adja Isten, hogy úgy legyen/ Kramer József Néhány nap múlva azonban Briliantschniuck kijelenti, hogy ő lovagiasan viselkedett, de Csipkés Rezső megijedt, hüvelyébe dugta kardját és ün- nepies bocsánatot kért — amiért ő is bátor volt elégtétel adásra felkérni. Leit ebből aztán garnisont rá'ó patália. Cs'pkós ez által fel volt oldva azon lovagi kötelessége alól, amely szerint egy b fejeze t ügyről szó ne tétessék és elmondta a dolgot úgy, amint volt és megmutatta bizonyságul a jegyzőkönyvet is. Erre a leleplezésre aztán Briliantschmuck »izgatott« és »ideges« lett. Bgy bajtárssal megizente Csipkésnek, hogy : vagy jelen'se ki becsület szavára, hogy ő, Brillant- shhmuck bocsánatot kért tőle. Csipkéstől, ebben | az esetben becstelen gazember; vagy nem erősítheti meg becsületszavával, mert nem igaz, ekkor pedig hazug gazember. És ő, Briliantschmuck minden esetben be fogja jelenteni ezt a dolgot a | »Commandant«-nak, mert ilyen ember nem érdemli meg az »österreichische« tiszti bojtot. Cs pkés elképedt esen az alávalóságon. És nem tudta hirtelen mit csináljon. Újból elégtételt kérni ettől nem akart, legjobbnak látta a colgot bejelenteni s döntsön a katonai becsületbiróság. I Az bizonyosan igazságosan dönt. Hiszen »Gentle- I men« az mind, aki viseli a kardboitot. Mert hiszen — természetesen azoknak legkisebb szennyet sem szabad becsületükön tűrni, hanem mindjárt kard, pisztoly, avagy Utaczius ágyúval kell elégtételt I szerezni. Szóval ment a mi Csipkésünk s bejelentette i I az esetet. Bekérték aztán a jegyzőkönyvet, amely sze- j rint Biiliantsckmuck csakugyan bocsánatot kért. Úgy gondolták, hogy majd kihallgatják mind- j nyájukat, akik tudtak a dologról, de bizony senkit sem hallgattak ki. Leirat'ák Csipkéssel jegyzőkönyvbe panaszát. Persze nehezen ment ez. Összeültek a magyar önkéntesek, de nehezen boldogultak. Egypárszor vissza is adták, de végre eltagadták. Erre ugyancsak jegyzőkönyvben meg kellett írni Briliantschmucknak vélelmét. Könnyű volt neki német jegyzőkönyvet írni. Aztán néhány napig szünet volt. Végre lejött az Ítélet. Mindnyájan azt hittük fényes elégtétel lesz az Csipkésnek. És mi volt a fényes elégtétel: az, hogy Briliantschmuckot bezárták három napig einzliba I és utána majd Csipkés kerül ugyancsak három napra — szigorított egyesbe »wegen bübische Benrhmung« . . . Tessék, itt az elégtétel. I'd ki a parancsból és rá máz lásd be. A katona urak, akik annyira féltik becsületüket, igy ítélkeztek egy egy évre császári ruhába bujtatott polgári becsület ügyében . . . És miért? Megmondom. Azért, hogy ne keressék máskor megsértett becsületük orvoslását. Intézzék el maguk közt. Hogy ne menjen hire annak, hogy becsületbeli ügyben kellett ítélkezni. Ez port verne fel. Pedig ez ne legyen. Elret- tenttő példának csinálták hát. Azért, hogy : lássátok : fordultatok csak ide becsületeteken esett csorba kiköszörüléséért, hát nem mégysz száraz bőrrel te feljelentő, becsületedet szerető sem. Össze csukunk, marakodjatok ott. Tudjuk, hogy elmegy majd a kedvetek a sértett becsületetek kérésétől. Aztán meg: hadd lássa a világ, hogy milyen szép egyetértésben él a »gemeine Armee« és tiszti kara. Hadd lássák! Hiszen a ráma szép is, oh be szép; de a kép ... Ja! ez katona dolog 1 Sirolin A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tfldőbetegségeknél, légzőszervek bnrntos bajainai, úgymint Időit bronchitis, szanárhornt és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvagyat és a testsúlyt, eltávolítja a Köhögést és a k ipetet és megmegszünteti ^ az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. — A gyógyszertáradban üvegenként 4»— koronáért kapható.... Figyeljünk, hogy minden üveg az alanti czéggel legyen ellátva: —■ ■■■■ P. Hoffmann-La Roche & Co. vegyészeti gyár Basel (Svajcz). 21—35
