Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1904-11-10 / 45. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 45. sz. — Szekszárd nagy áruházát képezi a Pod- j vitictz es Eibenschütz czég, mely oly nagy raktár- * ral rendelkezik fa-, vas- és kárpitos bútorokban, órákban, vásznakban, kelengyékben,. inga- és zseb­órákban stb, hogy méltán felkeltheti a közönség érdeklődését. A czég külön asztalos- és kárpitos- műhelylyel is rendelkezik, hogy a közönség kényei mét minden tekintetben kielégíthesse. EGYLETEK és TÁRSULATOK Jegyzőkönyv. Felvétetett Gyönkön, 1904. évi junius hó 28-án a «Simontornyai járás jegyzői egyleté«-nek rendes közgyűlésében. (Folytatás.) A jegyzőknek magánmunkálatokkal való fog­lalkozása egyidejű a község-jegy ?ői intézménnyel. Élet szükségletből fejlődött jogszokáson alapult, a mi ellen a közönség köréből nagyobb panaszok, hosszú idejű szabályzaton volta idején sem voltak hallhatók. Az utóbbi időkben a társadalom két igen intelligens osztálya tett lépéseket arra nézve, hogy a jegyzőket ettől a jövödelemtől megfoszsza — és ez a törekvés a községi és körjegyzők, valamint a segédjegyzők illetményeinek szabályozásáról szóló törvényjavaslat bizottsági tárgyalásakor ismét sze­rencsét próbált. A kormány élén azonban ma olyan férfiú áll. a ki közéletet a nép közt tanulta megismerni. Ez a férfiú a bizottsági tárgyalás folyamán kijelentette, hogy a jegyzői magánmunkálatoknak rendezését és intézményét fenntartandónak tartja es nagysulyt helyez rá, hogy az a közigazgatás végleges ren­dezése alkalmával is fentartassék. Először azért, mert t z a közönség érdeke is megkívánja, másodszor azért, mert nagyon szük­séges, hogy az a közigazgatási tisztviselő, aki a nép közt él ne csak akkor érintkezzék a néppel a mikor katonát állít, hanem tanácsadója, vezetője, gondozója legyen a nép érdekeinek. Ettől az igaz meggyőződéstől áthatva a közigazgatás egyszerűsítéséről szóló 1901. évi XX. t. ez. alapján a községi és körjegyzők részére kiadott ügyviteli szabályzat . alapján végezhető magánmunkálatokról alkotandó vármegyei szabály­rendeletek főbb elveire nézve szabályrendelet ter­vezetet bocsátott ki, hogy a vármegyéknek irány­adóul szolgáljon. Összeállítottam egy ilyen tervezetet, a mely­ben a vármegyénk területén érvényben levő díj­szabás mellett más három vármegye díjszabását is felöleltem és a három díjszabás egyes díjtételeiből egy átlagos díjszámítási táblázatot készítettem. Szabadságában áll az igen tisztelt közgyűlés­nek, hogy ezt a kérdést tárgysorozatába felvegye és tárgyalja. Még ehhez a tervezethez azt kell hozzá ten­nem, hogy azon magánmunkálatok, a melyek után a díjakat a törvény vagy rendelet állapítja meg, itt felsorolva nincsenek. Ha a közgyűlés a magánmunkálatokra vonat­kozó tervezetemet tárgyalás után elíógadja, úgy kérek egyszersmind felhatalmazást arra nézve, hogy a tervezet a törvényhatósági bizottsághoz az egyesület részéről felterjesztessék, mivel a bel­ügyminiszter ur a törvényhatóságokat jegyzők magánmunkálataira vonatkozó szabályrendelet julius hó végéig való felterjesztésére felhívta. A tárgyalás során a szabályrendelet tervezet 4. §-ának 10. pontja alá foglalt kérvények fajtáik szerint megvannak jelölve és a dijak is minden egyes kérvényfaj után meg vannak állapítva. A múlt évi julius hó 19-én Gyönkön meg­tartott tiszti értekezleten megbizattunk, hogy az ügyviteli szabályzat 27. §-a szerint azokat a minta­lapokat, melyeknek szövegét és formáját miniszteri rendelet vagy szabályrendelet nem szabja meg, állítsuk össze. Minthogy azonban a közigazgatás sokféle aprólékos ágai között hetek mennének reá, hogy ezeket a mintalapokat a közigazgatás minden ágára kiterjedőleg megállapítsuk, ez pedig egyéb elfoglaltságaink között nem lehetséges, ennélfogva múlt évi augusztus hó 9-én felhívtuk kartársainkat, hogy a mindennapi közigazgatás gyakorlása körül készítsenek jegyzeteket arra nézve, hogy melyik közigazgtási ágakban és mely aktusok körül tarta­nák szükségesnek mintalapok alkalmazását és ezen jegyzeteiket és esetleg a mintalapok alakjára és tartamára vonatkozó javaslataikat a múlt év végéig velünk közölni szíveskedjenek. Sajnálattal kell azonban jelentenem, hogy felszólításunknak nem lett sikere, a minek folytán bővebb anyag hiján a saját adat gyűjtéseinkre voltunk utalva, s habár a mintalapok összeállítá­sának munkája folyamatba van is, — az ma még nincsen olyan teljes és kerek egesz, a melylyel a közgyűlés elé léphetnénk. 1904. november 10. Ugyan azon a tisztiértekezleten szóba került a marhák egészégi állapotának igazolása körül fenálló nehézség, vagyis az 1888. évi VII. t. ez. 9. §-nak utolsó bekezdésében, az az intézkedés foglaltatik, miszerint a község igazolni tartozik azt, hogy a község kerületében, valamint tudomása sze­rint, a szomszéd községekben sem uralkodik az illető állatfajra veszélyes,/ragadós betegség. (Folytatása következi k.) A KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. * — Válasz a «Tolnamegyei Közlöny« folyó évi 39. és 41. számában a «Közönség köréből» czimü hasábon megjelent 2. közleményre, melyekben a sióagárdi tanító-választás és a tanítónő üldözése tárgyaltatott. (Vége.) Még egyet! Nem is régen, mert e hónap elején történt Sióagárdon az is hogy a szüreti szabad napokat élvező mindennapi tanulókat és menházba járókat a jegyző dobszó mellett rendelte 1 be a róm. kath. iskolába, mert tetszett a községi I orvosnak is az éppen szüreten levő tan- és men- házkötelesek felett vizsgálatot tartani! Erről elő- 1 zetesen sem az iskolaszéki elnök, sem a 2 tanerő, sem a menházvezetőnő nem értesittettek, de a dobszót sem érthették meg és csakis kéz alatt, majdnem a szőllőben a szüreten tudtuk meg azt, valamint még azt is, miként a meg n em jelenő gyermekek szülei kemény pénzbírsággal fognak sujlatni! — Tehát egy róm. kath tanintézetben így mer graszszálni egy falusi jegyző ? k nek hitfele- kezeties intoleráncziá)át a helybeli kálvária felállí­tása alkalmából is sajnosán tapasztal uk, ami rom. kath. hitvallású lakosokból álló nagyközségünkben stb. — Hát azt minek lehet jellemezni, hogy a jegyző addig, mig a fogadatlan pr kátornak sze­repét játsza a III. s. számú tanítónő nem esedékes fizetése ügyében, üldözőbe vevén a sajtó terén is a plébánost, addig semmit sem törődik azzal, hogy a ÍI. s. számú tanítónő, a menházvezetőnő, avagy az üldözött plébános fizetősöket, ha kapják meg, ha nem is! — Kozvetetlen tanúságul hozom fel azt, hogy vannak nekem több évek után is elég párbérhátralékosaim, az idei párbérilletményeimnek is alig kaptam be, máig csak 20 százaléká is, ezért is magamnak kel eit többszörös 40 fi léi fize­tés mellett doboltatnom, holott nagytekin'ető Baió Pál t. főszolgabíró ur is olvasta a siógárdi visita- tió canonica azon rendeletéit, melyek máso a at ugyanő lattamozni szíveskedett s amelyek igy «-z *1 I nak: G) 'Hogy a plébános jövedelmei czivődások j és hiány nélkül szolgáltassanak, a község elöljárói I úgy a gabonát, mint a pénzt, amit a házaspárok | és özvegyek adnak szedjék be és pedig a pénz ' egész összegét Szent-G-yörgy napjáig a plébá nos I udvarára szállíttassák be | hogyha némelyek nem fizették volna, a h ányt a község az adós elleni viszontkereseti joggal pótolja.» — — A visitatio canonica ilyetén szabványait évenként fel említeni a helybeli elöljárósághoz intézett párbér- I kérelmi ügyemben, tehát eléggé ismeretesek a/ok. Mégis elmúlik Szt.-György, el Szt. M hály napja is, de az elöljáróság nemcsak nem ' elie-iti ebbeli kö­telmét, hanem e helyett tetszik a iegy/őnek min­den évnegyedben a segédjegyzőt egy esküdttel adó­intő czédulákkal a plébánia házba küldözgetni úgy, hogy adófizetheési halasztásért kéi>y-z rültem a szekszárdi nagys. pénzügyigazgató u>hoz folya modni. — Ugye csak jegyzőnek járjon ki ponto­san minden hátralék nélkül, ma már megketszere zett fizetése is (nem irigység sugalm tzza szavaim it!) a plébános pedig él eu meg a ha latlan sok hátra­lék után is, sőt elég magas ad jat is pontosul fizesse be? — Úgy a plébános, mint a helybeli r. k. iskolaszékkel szemben is tanusi ott mindé*en I felemlített és még felemlíthető viselkedéseket csakis I a bosszú műveletek számába sorolhatom, és el­mondhatom, hogy immár nagyon is he yén való foglalkozás lenne az, hogyha a jegyző ur a köz i ségi szent béke kedvéért is, melyet senkinek sem j szabad felzavarnia! — mondana le bosszú politi­kájáról és elmélkednék többször a bosszú fogalma felett s könnyebbség végett ajánlom is neki, hogy : emlékezzék sokszor, nagyon sokszor vissza, a mi >ap I minden provokáczióm nélkül is hozzám intézett so­raiban idézett Z-chokke H. azon szavaira, amelye­ket jegyző ur boszantásomra s bántalmazásom czél- j jából következő sorokban küldött meg nekem «Mi : a bosszú ? — azon aljas baromi vágy, kárt tenni annak, ki véleményünk szerint megsértett; legyőz- ■ heteden szomj, azt, kit gyűlölünk, vérig sebezni, i hogy kárörvendve szemlélhessük gyötrelmeit s ezen aljas öröm érzetében, elfeledhessük azon keserű­séget, amelyet az véleményünk szerint nekünk okozott.» Végül az én egyáltalán tanúsított magam- tartását akarja Z'cho ke H. altat körülírt bosszú­vágyban leledző rágalmtzóm megbírálni, aki na­ponként mutatkozó legbizarrabb magatartásának szá­nalmat gerjesztő alaktalankodásaival azt látszik ta­* Ezen rovatban közérdekű felszólalásokat díjmente­sen közlünk, a felelősség azonban a beküldőt terheli. A szerk. nusitani, hogy ő az illemtan legelemibb szabályait sem ismeri, avagy azokkal mit sem törődik, lévén ő oly bibliás ember, kinek főtudománya és álta lános magatartása az ő legnagyobb tekintélye azon szavainak valósításában szokott visszatükrö­ződni, hogy ; «Calumniare Fortiter, semper aliquid haeret» — vagyis magyarul mondva : «Csak rágal­mazz bátran, mindig tapad abból valami.» Nagyon sokat lehetne ezen rágalmazónkról felhoznunk, de bizony ő nem érdemes arra, hogy vele a sajtó terén továbbra is foglalkozzunk! Eny- nyire sem terjeszkedtem volna ki, ha a nyugtalan vérü és bőrébe " igazán meg nem férő rágalmazó engem és a sióagárdi r. k. iskolaszéket sértegető kétszeres felszólalásaival jelen visszautasító rövid sorok megírására nem hivott volna ki. Ennyit mégis úgy a magam, mint a sióagárdi r. k. iskolaszék nevében. Sióagárd, 1904. okt. hó 26-án. Fischer Lipót, plébános iskolaszéki elnök. 5. _ A «Tolnámé gyei Közlöny» 44. számában «A közönség köréből» czimü rovatban személyemre vonatkozólag Írtakra nézve megjegyzem, hogy az érdekelt tanítónőnek a 10.000/1894. számú vallás­os közoktatásügyi miniszteri utasítás 10. §-a szerint előre kiszolgáltatandó fizetését — panasza folytán — ugyanezen utasítás 15. § a alapján törvény- és kötelességszerüen hajtottam be. Az erre vonatkozó ügyiratokat felettes hatóságomnak megvizsgálás vé gett előterjesztem. A hosszú lére eresztett személyeskedő fór- medvényre egyébként semmi megjegyzésem. Aki Fi'-cher plébános urat ismeri, az úgyis tudja, mint vélekedjék arról M^gis nem hagyhitom megemlítés nélkül, hogy a plébános ur ellenségeit nagyon távol keresi. Legnagyobb ellenségét saját magaban talál­hatja föl. A förmedvénynek még folytatása is kilátásba lévén helyezve, előre is kijelentem, hogy a szemé­lyemre vonatkozó rága'mazó és becuiletsértő állitá- j sok és kifejezések miatt bűnvádi feljelentést fogok tenni. Egyebekben pedig ami személyemet illeti: I «Honni sóit qui mal y pense». Sióagárd, 19U4. november 7. j Virányi Károly, j í:u,: ' jegyző. TÖRVÉNYSZÉK. k szekszárdi kir. törvényszéknél főtárgyalásra kitűzött bűnügyek: 1904. évi november hó 15-én. Czinkon Boldizsár ellen, rágilmizás miatt. Kremsberger József ellen, lopás miatt. Tarczal Jan >s el en, gondatlanságból okozott su’yo-. resti sértés miatt. Papp Mihály és társai ellen, lopás miatt. Rumpler Anial ellen, su'yog resti sértés miatt. 1904. évi november hó 17-én­Krizsák István és társai ellen, hitóság elleni eiőszak mia t. Pasker Ferencz ellen, emberölés miatt. Farkas Kálmán eben lopás miatt. 4 szekszárdi anyakönyvi hivatal ertesites 1904. évi november hó 2-től 9-ig.. Született: 7 gyermek. 5 fiú 2 leány. Kihirdettetett: Hirscfeld Izidor — Grünfeld Idával, Főglein Antal — Péterbencze Erzsébettel, Házasságot kötött; Kocza József — Szabó Erzsébettel, Klézl Sándor — Kovács Júliával. Szászi Ferencz — Pekari Lenkával, Szegedi István — Simon Teréziával, Tóth Lajos — özv. Búzás Pálné Német Viktóriával. Baka István — Taksonyi Júliával. Reder Ádám — Szabó Erzsébettel. Rozmann János — özv. Mácsik Jánosné Nagy AnnávaL Káldi Sándor — Domonyai Júliával Meghalld« Schmideg Adolf 56 éves ügynök, Huber Lőrinczné sz. Mucz Gertrud 47 éves, Cziráki György 33 éves, Bóvári Jó- zsefné Nagy Katalin 53 éves, Szűcs József 50 éves földmives, egy ismeretlen siketnéma 40 éves férfi, Keserű Istvánné szül. Horvát Erzsébet 29 éves, Futter Gyula 46 éves fényképész, Kistakács Jánosné Takács Rozália 62 éves, Prantner József 76 éves földmives. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: BODA VILMOS.

Next

/
Thumbnails
Contents