Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1904-10-20 / 42. szám
2. TOLNAM'^gyBI KÖZLÖNY 42. «. ______________________**>4. október 20. EGYLETEK é s TÁRSULATOK. Jegyzőkönyv. Felvétetett Gyönkön, 1904. évi junius hó 28 án a «Simontornyai járás jegyzői egyletéinek rendes közgyűlésében. (Folytatás 'j A régóta felszínen levó kérdés seg°’.4i«4t az a téves felfogás késleltette, hogy a jegyzők állami segélyezése a községi önkormány’^,„1 gS9ze. törhetetlen, Egy törvényhozási intézkedés a községi, valamint a hitfelekezetek által fenntartott elemi iskolákban működő tanitók fizetés -nek rendezéséről szóló 1893. évi 26. t. ez., áll ’^zzel a felfogással szemben. Es mégis több mint 10 évnek kellett elmúlnia a törvény meghozataláig. — Pedig az 1871. évi XVIII. t. ez. meghozatala óta bejárt 32 év alatt a társadalmi és közgazdasági állapotok s a megélhetés kellékei annyira megváltoztak, hogy ma már családos köztisztviselőre nézve a létminimum a 800 koronát messze túlhaladja. De a szóban forgó idő alatt a jegyzők munkatérbe is lényegesen megszaporodott. S miután a legutóbbi időkban a törvényhozás a közalkalmazottak minden csoportjának javadalmazását javította, joggal várhatták a községi jegyzők is helyzetük javítását. A községek túlterheltsége azonban kizárja, hogy e javadalmazás a községek újabb megterhel- tetésével rendeztcssék már azért is, mert a jegyzők túlnyomó része szegény községben szolgál. A jegyzői javadalmazás kiegészítésének terhét az. állam vállalta magára, munkájának túlnyomó része állami teendő. A jegyzői javadalmazás rét dezésénrk kérdését azonban a fizetés mértékének szabályozása még nem meríti ki. A gyenge fizetés mellett a jegyzők helyzetét még az is súlyosbítja, hogy községek nagyrészében a segéd munkaerő vagy egyáltalán nem, vagy nem kellő számban áll a jegyző rendelkezésére. Az ország öszes nagyközségei és körjegyzőségei közül, — melyeknek száma 4541, — 2000 olyan nagyközség és körjegyzőség van, melyben rendszeresített segéd munkaerő nincs, E 2000 nagyközség, illetőleg körjegyzőség közül 653 helyen a jegyző dijnoktartási átalányban részesül, 1347 községben pedig semmiféle segédmunkaerő nincs és a jegyző dijnok tartási átalányban sem részesül. A kellő munkaerő hiánya pedig a jegyzőket egyénileg is sokkal jobban sújtja, mint más köztisztviselőket. Más hivatalokban a munkaerő hiánya csupán ügyhátralékot idéz elő s az illető tisztviselő részéről a munkaerő hiányára való hivatkozás mentségül elfagadtatik. A jegyző azonban ezzel ritkán védekezhetik, mert minden késedelemért a felsőbb hatósá gok ment- n rendbírsággal illetik, ez ellen pedig törvényeink értelmében még esik lelebbezés- nek eines helye. A vázolt helyzettel szemben a törvény megállapítja azt a javadalmazási minimumot, a melynél kevesebb illetőleg segéd jegyzőnek sem lehet. Ez a minimum a jegyzőkre nézve 1000 korona A hol az összes javadalmazás ezen az összegen alul van, a javadalmazás ezen öss/eg ereiéig kiegészi- tetik és pedig vagy a község, vagy állam által. Gondolkodik a törvény arról is, hogy a hosszú szolgálat a javadalmazás emelésével jutalmaztassák. E czélra a jegyzők számára 100 koronás ötödéves korpótlék van rendszeresítve, mely habár 400 koronánál feljebb nem is emelkedhetik, még is áldásos, mert a korpótlék összegének megállapításánál a törvény életbelépését megelőző szolgálat is számításba esik. A íeB’yzók munkaterbének apasztása czéljá- ból részb vagy egészben az á'l-tm kincstár I terhére «egédjegyzői állásokat rendszeresít. Az államilag segélyezett segédjegyzőí állá *°.#ra csak jegyzői képesítéssel biró egyéneket juttat, mi által a községi közigazgatás értelmi szin- I vonalának emelésében nagyban hozzájárul. Mindezeknek a kérdéseknek a megoldása nagy lépés a közigazgatás szervezeti reformjárak I meg valósi'ása felé. a mi a ma fennálló viszonyok mellett alig késhet már sokáig. Ebben a törvényben a jegyzői állá 4 jogkörének szabályozása is helyet fog foglalni. A jegyzőnek a jelenleg érvényben levó törvényekben megállapított szolgálat helyzete ni cs öszhangban sem minősítésnek mértékével, >em állá I sának jelentőségével. A magyar törvényhozás mindaddig csaknem I teljesen alszárkózott az önkormányzat terén minden I I lényegesebb szervezeti újítástól. A régi önkormány- j zat külső formáihoz mindig mereven ragaszkodott s inkább az önkormányzat lényegét áldozta fel ! amazért. Fennálló községi törvényünk a helyi önkormányzat alapjául még mindig a régi jobbágy köz- : séget vette. Meghagyta a község élén a birát, állását 1 semminemű értelmi képzettséghez nem kötötte. A I nagykorúságon és magyar állampolgárságon kivül egyetlen minősítése az, hogy az illető községben községi választó legyen. Pedig a községek ma már nemcsak jobbágy-ágból kifejlett földmives osztály primitiv ügyeit intézik. Ma már jelentékeny részt vesznek az állami, vármegyei közigazgatás végső fokú intézésében, sőt hivatalos működésűk túlnyomó részben éper. erre irányul. Már pedip ezt a feladatot a régi kor bírája végezni nem képes. Érezték ezt már a 19-ik század elején is egyes vármegyék, melyek a községi jegyző feladat körét szabályrendeletileg részletesen megállapították. De különösen érezte ezt az újabb törvény- hozás, a mely a mellett, hogy a bírót a régi kösségi önkormányzat jelkápéül meghagyta a községi önkormányzat jelképéül meghagyta a község élén, egyúttal a község jegyzői állás fokozatos fej lesztéséről is gondoskodót. Szabályozta előbb a köztisztviselők minősítéséről szóló 1883. évi t. czikkben s a jegyzői állást mind magasabb elméleti képzettséghez kötötte s ezzel a jegyzőt értelmileg is magasan a biró föló emelte. Legújabban pedig az 1901. évi XX. t. ez. 32 §-a alapján kibocsátott községi ügyvételi szabályzat a bírót valósággal a jegyző alá helyezte, midőn 78. § ban kimondotta, hogy a jegyző a képviselőtestületi gyűléseken az elnöklő bírót teendőiben támogatni és neki tanácscsal szolgálni köteles. A törvényhozás és a kormány ily értelmű rendelkezései folytán a biró ma már csak névleg áll a község élén, a községi közigazgatást tényleg a jegyző vezeti. A jegyzőnek s a föléje rendelt, de tényleg mégis gyámsága alá helyezett birának egymáshoz való viszonya természetesen viszás, minek meg változtatását a jegyzők mind nyomatékosabban süégetik. De dűlőre jutott ezzel a törvénnyel a községi és körjegyzők magánmunkálatának kérdése is. (Folyt. köv.) Nöegyleti Az * Egyesült szekseárd-tolnamegyei nőegylet« folyó évi október hó 30 án délután 3 órakor a szeks árdi rom. kath. ovoda nagytermében rendkívüli közgyűlést tart, melyre az egyesület tagjai lapunk utján is meghivatnak. Az egyesület tagjai köze a napokban tartott választmányi ülésben folytatólag felvétettek: özv. Orosz Lajosné, Vattay Miklósné, Prekal Her.rikné és Podhoránszky Gézáné. KÜLÖNFÉLÉK. Fiirt. Egy kis leány, — mint beszélik, — Az ntezákon naphosszat Flirtet, pedig jó mamája Otthon görnyed, varrogat. »Ej mit?!« — mond ő. — »Bánom is én, Bennem már ilyen a vér; Otthon ölni, dolgozgatni, Ez velem össze nem fér.« »Nézzétek csak, milyen bouton! 8 mi fő, hogyan csillognak?« — Menjen inkább szép kisasszony Divatáru-reklámnak. Ott aztán majd parádézhat És flirtelhet eleget, De ha arcza megöregszik: Biz’ azt mondják — elmehet! SIÓ. (Sió.) Az uj bor a felöltő és az elpofozott lámpaducz. Manapság, mikor a hamar alkony odó nap estére válik, a munka után szórakozni vágyó ember egyébb dolga híján el'átogat a szöllőhf gyre. Mindenkinek akad egy komája, vagy sógora, ha ez nem hát szomszéd, vagy jóbarát, a ki meginvitálja egy kis uj borra a hegyre, hol aztán bedörrentenek a rozoga kis kályhába, melyben csakhamar vigan pattog a tűz, ezen pedig fői a gulyás, paprikás esetleg a kinek mi jól esik. Aztán körül ülik az asztalt, nem keresve az etiquette szabályait, kanalazzák a férfikéz készítette párolgó paprikást, miközben nyakló nélkül áldoznak Bachus oltárán. Egy ilyen alakban megesett czinikus történtről szól a nóta, melyet mi a maga furfangos valóságában közre adunk az ujbort kó-tolgatók javára és okulására. Az..........i közhivatal egyik szobájában serényen f olyik a munka; ez a munka pedig azért folyik oly serényen, hogy a szobában együtt h vata- loskodó két kebel barát délutáni öt órára elkészüljön dolgával, lévén az öt óra oly kellemes terminus, mikor a két ur, egy harmadik ur által rendezett ujbor kostolási «eset*-re voltak elindulaudók. Aztán elérkezett az öt óra is, szöllőbe is kiértek, meg is vacsoráltak s megkezdődött a «kóstolgatás». Kőzben-közben meg eredt a nyelvük; az első ur már nagyokat mondott, második még nagyobbakat, a harmadik pedig akkorákat, hogy maga se m hitte el. Aztán ittak tovább. Ám de az uj bor csalfa, ravasz jószág csúszik tovább is, mint kellene; s a két vendég ur addig-addig szoríthatta az üveg bői a levegőt, a mig alaposan «benyaltak.* Úgy éjfél tájban haza felé indultak. Útközben megeredt az eső, síkossá téve a talajt, minek következtében az egyik ur a fáradságos utazás közben elveszett. A másik ur ravasz lépésekkel járta a lassú csárdást, miközben botjával kereste a támpontot; és aztán, hogy haza felé közeledett, érezni kezdé, hogy hűvös az é szakai levegő, minek okáért tanácsosnak vélte a hóna alatt czepelt felöltőt magara venni. Igen ám, de hogyan; mikor a saját emberségéből megállani sem tudott, mert attól félt, hogy hasra vágód k. — Meglátta az egyik lámpaduczot, oda utazott, aztán átölelte, melynek segítségével keserves háromnegyedórai erőlködés után sikerült a felöltőt magára venni. Most következet az elindulás, a mely sehogysem ment, mivel a lámpa- duczczal együtt belegombolta magát a felöltőbe. E feletti haragjában s a továbbjutásnak többféle Sirolin A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tndnbfttflgségfthnél, légzőszervek hnnttos bajainai, úgymint időit bronchitis, szamárhnrnt és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvagyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a kópetet és megmegszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó -ize miatt a gyermekek is szeretik. — A gyógyszertárakban üvegenként 4.— koronáért kapható. ==■■ Figyeljünk, hogy minden üveg az alanti czéggel legyen ellátva: F. Hoffmann-La Roohe & Go. vegyészeti gyár Basel (Svajcz). 16—35
