Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1904-09-15 / 37. szám

Királyi elismerés Mittweg Henriknek. A király elrendelte, hogy Mittweg Henrik bátaszéki urad. főtisztnek nyugalmaztatása alkalmából hű és sikerdús szolgálataiért elismerése tudtul adassák. A kitüntetett férfiú életrajzi adatat a következők ; Mittweg Henrik, uradalmi főtiszt, a patronus képvislője szül. 1838. május 24.én Trierben, hol atyja jónevű ügyvéd és igazságügyi tanácsos volt. Gimnáziumi tanulmányait ugyanott a gazdaságit Viesbádenben végezte. Tanul* mányainak elvégzése után 1862. november 19-én a bécsi Terezianum Morvaországban fekvő dürnholzi uradalmában lépett szolgálatba; pályáján gyorsan haladt előre, mert már 1868-ban az alap magyar- országi birtokára Bátaszékre helyezték át, s ideig­lenes tisztartóvá nevezték ki, mely állásában 1873- ban véglegesítették és az akkori uradalmi főtisztnek rövid idő múlva bekövetkezett halála után az ura­dalom vezetésével is megbizatott. 1886-ban, midőn az uradalom a magyar minisztérium kezelésébe ment át, a többi tiszttel együtt ő is a m. kir. alapítvány szolgálatába lépett. Főtisztté 1887. évben nevezte­tett ki, s időközben a kalocsai apátsági uradalom vezetésével és felügyeletével is megbizatott. 1799. decz. 17-én, buzgó szolgálatainak elismeréséül 0 felsége a király a Ferencz*József renddel tüntette ki. Mittweg Henrik fő liszt rendkívül nagy érdeklődéssel viseltetett a bátaszéki templomépités ügye iránt. Mint a patronus képviselője, a hitközséggel szemben erősen védte annak jogait és érdekeit, de a templom fölépítése körül szakavatott ellenőrzésével hervadha­tatlan érdemeket szerzett. — Esküvő. Folyó hó 12-én fényes es­küvő volt Zombán. Lunova János községi jegyző leánya Ilonka és Schlegel Ferencz nasici titkár fia Ferencz, rasinjai gazdatiszt esküdtek egymásnak örök hűséget. Nász­nagyok voltak: Willlnger Márton szőlőnagy­birtokos és Rohr Vilmos állami állatorvos. — Nyoszolyó lányokul ott láttuk: Lunova Mariska, Hoffner Mariska, Bözsike és Tóth Mariska kisasszonyokat, nz anyakönyvveze­tői szertartást Steib Mihály döripatlani jegyző, az egyházit pedig Schlegel Antal káplán, a vőlegény bátyja végezte. Az esküvőt lako­dalom követte, ahol a hangulatot Garai Lajos | zenekara még élénkebbé tette. A fiatal pár másnap Rasinjára, uj fészkébe költözött. — Vas Gereben szobra. A Balaton mellett fekvő Almádi községben, ahol Vas Gereben sokat tartózkodott, elhatározták, hogy szobrot állítanak neki. Kívánjuk, hogy a megindult mozgalmat mielőbb siker koronázza. — Hivatalvizsgálat. Pflepss Ferencz pécsi kir. főügyész múlt szombaton Szekszárdra érkezett és megvizsgálta az ügyészséget és a fogházat. A tapasztalt rend és pontossággal természetesen meg volt elégedve. — Ipariskolai igazgató. A bátaszéki ipartestü­let a Dömyet Ferencz nyugdijaztatása által meg­üresedett ipariskolai igazgatói állásra Pápay Géza j Béni községi tanítót választotta meg. — Izraeliták ünnepe. Múlt szombaton és va­sárnap ugyancsak meglátszott városunkban is, hogy az izraelitáknak nagy ünnepjük volt, mert a keres­kedések legtöbbjét bezárták. Az izraeliták ugyanis az 5665. újévet ünnepelték. Ezek az ünnepek a világ teremtése és a Sinai hegyen való kinyilat­koztatásra emlékeztettek. Folyó hó 19 én lesz az izraelitáknak a hosszunapjuk, mely a legfontosabb és legnagyobb ünnepük. — A pécsi kir. közjegyzői kamara f. évi szeptember hó 8-án tartotta évi rendes közgyűlését, melyen Baranyai Béla dr. elnök előterjesztette évi jelentését, amelyet a közgyűlés jóváhagyóla^ tudo­másul vett s az igazságügyminiszterhez fölterjesz­teni határozott. A közgyűlésen azután megejtették a tisztujitást, melynek eredményeként egyhangúlag megválasztattak : elnökül: Baranyai Béla dr. pécsi kir. közjegyző, alelnökül: Ziegler Kálmán Csáktor­nyái kir. közjegyző, egyúttal rendes kamarai tagul is, továbbá rendes kamarai tagokul megválasztattak még: Visy Lajos mohácsi, Ursziny Pál dárdai és Nagy Ernő szigetvári közjegyzők, póttagokul: Tolnai Géza dr. siklósi es Plihál Viktor n.-kanizsai kir. közjegyzők. A kü?gyűlésen jeleq voltak még: Lanhhaimer Oszkár dr. alsó-lendvai, Barna Lajos sásdi, Kolldt Lajos dr. szt. lőrinszi, Kassa Sándor dr. marczalii, Kdldi Gyula dr. szekszárdi, Madarász István dr. pécsi és Boor Jenő dr. bonyhádi kir. köz­jegyzők is. 4.___________________________ _______ — A Garay naptár. Az ószszel ismét megjelenik Tolnavármegye teljes czimtárá- val és kiváló irók dolgozataival a Garay János Nagy Képes Naptára. A naptár szép- irodalmi részének egyik ékessége lesz Dr. ! Várady Antalnak, az orsz. magy. Szinművé- i szeti Akadémia igazgatójának »Mindörökké« ; czimü hosszabb, remek költeménye. Evről- j évre szélesebb körben terjed e közhasznú munka és méltán számíthat is támogatásra, mert bő tartalmánál fogva a munka elő­állítása a kiadótól, Molnár Mór nyomda­tulajdonostól nagy anyagi áldozatot is kö­vetel. — Várady Károly dr. Az újonnan kinevezett Vdrady Károly dr székesfehérvári tankerületi fő­igazgató tiszteletére Debreczenben, a hol főgim­náziumi igazgató volt, távozása alkalmából nagy­számú barátai és tisztelői nagyszabású bucsulakomát rendeztek, melyen százötvenen vettek részt. — A debreczeni főgimnázium növendékei és Várady dr. volt tanítványai Woloffka Nándor dr. püspök veze­tése mellett rendeztek igen szép búcsú ünnepséget a főgimnázium disztermében, a melyen a növendé­keken kívül a város előkelőségei is megjelentek. — A szüret. Minél közelebb jutunk a szü- j rethez, annál szebbek a szüreti kilátásaink; mert az | esőzés után beállott meleg napok oly szépen meg- | érlelték a szőlőfürtöket, hogy a fehérfajok már aranysárgák, a kádárka pedig egyre feketedik. Ha még 2-3 hétig kitart a meleg idő. Akkor kitűnő vörös bort készíthetünk. A Bakta—Bartina hegy­községben, mint halljuk, folyó hó 26-án eresztik meg az általános szüretet. — A Duna szabályozása Paksnál. Paks alatt igen rakonczátlan a Duna folyása, neki fekszik a partnak és tépi, szakgatja. Különösen a Sárkány gödör nevezetű partrészen észlelhető ez, ahol épen a legszegényebb lakósok földjei vannak, melyekből már 300 méter szélességben több mint 300 holdat elmosott. Ettől a nagy kártól eltekintve, a Duna e partszakgató kedve még az ott eszközölt parterősi- tási munkálatokat és a parti kövezetét is veszélyez­teti, mert a partvédelmi munkálatok nem teljesítet­tek az egész paksi vonalon, hanem csak annak egy kis részén, noha az emelt védőgátak mögött 20000 hold jóminőségü föld terül el. A szorongatott pak­siak egészen megkönnyebülve értesültek a földmi- velési miniszter elhatározásáról, hogy a paksi Duna- part védelme állami fetadatul jelöltetett meg, szép reményeiket azonban nagyon lelóhasztotta az az ér­tesülés, hogy a takarékosságra hajló miniszter e munkálatokat a 3 évre megállapított munkaprog­ramból kihagyta. A község elöljárósága megkereste a földmivelési minisztert, hogy tekintettel az őket fenyegető nagy romlásra és veszedelemre, vegye föl munkaprogramjába a paksi Dunapart védelmi mun­kálatait. — Uj Szentháromság szobor Faddon. A szép faddi kath. templom előtt már ott áll az a remek Szentháromság szobor, mely Kálmáu Ede pécsi szobrász műterméből került ki. A Szobor szentelést, mint már megirtuk, múlt vasárnap Hanny Gábor pécsi apád-kanonok, praelátus végezte, a kit a faddiak nagy ünnepséggel logadták. Bandé­rium ment eléje az állomásra és úgy kisérte a fellobogozott községbe, melynek apraja-nagyja szeretettel üdvözölte a volt faddi plébánost. Hanny Gábor praelátus nagyhatású egyházi szónoklatot tartott, majd szentmisét mondott. A szoborszente­lésre a vidékről is sokan Faddra jöttek, úgy a környékbeli papság is szép számmal volt képviselve. A magasztos ünnepély befejezéséül Zányi György faddi plébános megvendégelte a vendégeket, aki­nek nagy érdeme, hogy a gyönyörű góth stylü templom elé egy olyan remek Szentháromság-szo­bor került, mely ritkítja párját a környékben. A szobor közel 10,000 koronába ke'rült. — Szellemidézés. A »Pécsi Közlöny* leg­utóbb megjelent számában olvassuk, hogy Faddon lelketlen kuruzsló kezdi a szellemidézéssel a hi­székeny embereket ámítani. A halottak lelkeit be­szélteti és a nép tódul hozzá, mert mindenki sze­retne meghalt hozzátartozóiról valamit tudni. Igazán esodálatos, hogy még a mostani felvilágosodott korban is találkoznak olyanok, akik felülnek az ámító I szellemidézőnek. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 37. sz. — Tánczestély a kaszinóban. A szekszárdi kaszinóban folyó hó 7-én az igazgatóság táncz- estélyt rendezett, melyen az aranyfiatalság igen jól viselte magát; mert nem vonult az asztalok mellé, hanem igazi jó kedvvel tanczolt. — Ott voltak: Asszonyok: Bodnár Istvánné, dr. Beöthy Károlyné, Hoffmann Sándorné, Holub Jánosné, Klie- bér György né, Kövessy Ödönné, özv. Laskó Cyuláné, Nits Istvánné, Orosz Lajosné, Örffy Lajosne, Stann Istvánné, Surányi Viktorné, Szondy Istvánné, Tóth Károlyné, Wattay Miklósné, Wiegand Jánosné és Wilcsek Sándorné. Leányok: Adriányi Mariska, Csiba Terka (Kölesd), Hercegh Mariska, Hoffmann Etelka, Klieber Giziké, Klieber Böske, Kövessy Sári, Orosz Flóra, Somogyi Paulin, Stann Mariska, Szondy Margit, Tóth Böske és Wigand Hedvig. — Jegyzői közgyűlés. A tolnamegyei községi és körjegyzők egylete Szekszárdon, a vármegyeház gyüléstermében 1904. évi szeptember ho 20-ikán délelőtt 10 órakor Kerbolt István elnöklete alatt rendes közgyűlést tart és ezt megelőzőleg ugyan­csak Szekszárdon a Szekszárd szálló 3. számú helyi­ségében szeptember hó 19ikén délután 6 orakor pedig a választmány ülésezik. A közgyűlés tárgyso­rozata. Elnöki jelentés. Az egylet 1902. évi pénz­tári számadásának megvizsgálásáról zámvizsgáló bizottsági jelentés. Ugyanazon bizottság jelentése az 1902. évi egyleti majális számadására vonatko­zólag. Az egylet 1903. évi pénztári számadásának előterjesztése. A milleniumi ösztöndij-alap számadá­sának előterjesztése. Az 1903. és 1904-ik évi egyleti erdei mulatságokról szóló számadások elő­terjesztése. A folyó évre szóló költségelőirányzat megállapítása. A jegyzői nyugdij-szabályrendelet módosítására vonatkozó javaslat előterjesztése. Az országos központi jegyzői egylet alapszabályainak módosítása. Az országos központi jegyzői egyleti közgyűlésre megbízottak küldése és ezek megvál­asztása. Időközben érkezett tárgyak. Tisztujitás. — Iskolaépítés. Hőgyészen, mint már meg­írtuk, uj iskolát epitenek, melynek alapkövét folyó hó 8-án tették le. Az alapkőszentelést Streicher Péter hőgyészi esperes-plébános végezte. Az ünne­pélyen gróf jxpponyi Géza kegyur és neje szül gróf Széchenyi Paula is részt vettek. Gróf Apponyi Géza a község elöljáróit, a megjelenteket és a munkásokat este megvendégelte. — Az ifjúsági könyvtárak. Berzeviczy Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter legújabb kör­rendeletében elrendelte, hogy minden népiskolában ifjúsági könyvtárakat kell felállítani. Az ifjúsági könyviárak költségeit az iskola pénztárából kell fedezni, ha erre az iskolafentartó képtelen volna, akkor állami segély kérendő, — Tánczestély a szekszárdi polgári olvasó-1 körben. Kisasszony napián rendkívül látogatott tánczestély volt a szekszárdi polgári olvasókörben,, melyen igazi demokratikus társaság gyűlt egybe. A négyeseket 90 pár tánczolta, a zenét Garay Ferkó zenekara szolgáltába. — Czipészipari tanfolyam Szekszárdon. A pécsi kereskedelmi és iparkamara kérelmére a m. kir. kereskedelemügyi miniszter Draskoczy Bertalan vándortanitó vezetésével Szekszárdra czi­pészipari szaktanfolyam tartását engedélyezte. A tanfolyam teljesen díjmentesen csupán a mesterek részére lesz. Novemberben 4 hétig fog tartani. Czipész iparosaink máris nagyon érdeklődnek ezen üdvös, eddigi tudásuk és ügyességüket csak fokozó és a mai kor igényeinek inkább megfelelő, nagyobb versenyképességet biztositó intézmény iránt. Meg bocsájthatlan mulasztást követne el azon czipész^ mester, ki ezen semmi áldozattal nem járó hasznos oktatás elöl elzárkóznék, mert hasonló alkalom aligha fog nyílni — Tolnán a »Fekete Sas* vendéglő nyári helyiségében f. é. szeptember hó 4 én szüreti mu­latság volt, melynek tiszta jövegelméből, Buday János ren. bízott, elnök utján, az önk. tűzoltó egye­sületnek 16 korona jutott. Amidőn az összeg átvé­telét nyilvánosan nyugtázzuk, egyben az egész rendező-bizottságnak a jótékony adományért hálás köszönetét mondunk. Máté K. parancsnok, L-.hman Gy. pénztáros. — Tanitói közgyűlések. A tolnamegyei ágostai tanitóegyesület folyó hó 14—én Sárszentlőrinczen tartotta évi rendes közgyűlését; a tamásividéki rk. taitóegyesület pedig folyó hó 22—én tartje meg köz­gyűlését Tamásiban. — Tűzök. Ma éjjel a felső utczában leégett Csötönyi Dániel nemrég épült lakó háza gabonája,, takarmánya és gazdasága épülete. A tűz az egész épületet és sok gazdasági eszközt elhamvasztott. A kár meghal)adja a 6000 koronát. Biztosítva a. tető volt. — A gondatlanságnak'majdnem áldozata lett Szabó Ferencz Sági alsó utczai földmives lakó­háza. Ugyanis magára hagyott 7 éves kis fia vala­hogy gyufához jutott és mig 7-én reggel édesanyja a piaczon járt, a ház félreeső helyiségében tüzet rakott; a nagyfüstre a szomszédok figyelmesek let- és a már égő tetőt hamarosan elöntótték. 1904. szeptember 15.

Next

/
Thumbnails
Contents