Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1904-09-01 / 35. szám
TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 35. sz. 1904. szeptemberig 2. mint a képviselő urak közül számosán igen gyakran tapasztaltuk, hogy községi életünknek úgyszólván gyermekkorában ránk szabott nagyközségi ruhánkat már teljesen kinőttük, mindenütt szőrit és akadályoz bennünket a fejlődés terén, .az a túlságos gyámkodás, melynek a törvény szerint alávetve vagyunk, már nem fedél meg a máskülönben eléggé duzzadó és életerős községi életünknek ; hiába isin érjük fel a legfontosabb életviszonyaink szabályozásának szükségességét, tétlenül s megkötöttt kezekkel kell állanunk, mert még szabályrendelet alkotási jogunk sincs, legalább nincs olyan, melynek áthágóit büntetéssel sújtani lehetne. A felsőbb hatóság is kénytelen a mi ügyeinket úgy bírálni el, mint a legkisebb kisközségét, pedig ki tagadhatná, hogy mások egy 15 ezer lakossággal biró vármegyei székhelynek kívánalmai, életviszonyai és mások 1—2 száz lélekkel biró kisközségé. Tisztelt képviselőtestület! A létesítendő intézmények egész sorozata előtt állunk, ha fejlődni és nem visszamenni akarunk. Ezen intézmények legnagyobb részét azonban csak állami segélylyel, állami támogatással leszünk képesek megvalósitani. Aki az ilyen állami támogatások kieszközlésének kérésében részt vett, az tudja, hogy minő óriási külömbség van egy nagyközség és egy város kérelmének súlya között. A nagyközség kérelménél mindjárt azzal állnak elő, hogy ezen intézményt falun felállítani nem lehet, mert a tisztviselők nem szívesen mennek falura, a másik intézményt pedig azért nem állíthatja fel a kormány, mert még számos város nélkülözi a kért intézményt, már pedig azoknak több igényük van az állami intézményekre. Ezen ránk nézve hátrányos elvnek alkalmazását világosan láthatjuk, ha egy tekintetet vetünk a tőlünk nem messze fekvő városokra. Nem is említve Pécs és Székesfehérvárat, mert ezek törvényhatósággal bírnak, de ott van Kaposvár és Veszprém, az állami intézmények egész tömegével vannak ellátva, nekünk mindig csak a morzsa jutott s azt is méregdrágán kellett megfizetni. Ezen lekötöttség, ezen alárendelt helyzet okozza, hogy önálló egyéniségünk kellő vonásokban kidomborodni s a városi feladatok teljesítésére alkalmasakká válni nem tudunk mindaddig, mig olyan szervezetet nem nyerünk, melyben a polgárok szabadsága s erős önkormányzat utján létesítendő intézmények lehetősége biztosítva nincs, mely intézmények végeredményében a város polgárainak vagyoni jólétét, szellemi fejlődését s anyagi függetlenségét vannak hivatva előmozdítani. Ezek előre bocsájtása után még bátor vagyok megjegyezni, hogy ez ügynek érdemében határozat- hozatalra szükség nincs, csak egy bizottság kiküldését hozom javaslatba, mely az ügyet minden oldalról tanulmány tárgyává tegye, hogy annak idején a képviselőtestületet készületlenül ne találja. Ajánlom indítványom elfogadását. (Általános élénk helyeslés, »elfogadjuk!«) A minden oldalról felhangzó lelkes éljenzés lecsillapultával a képviselő-testület egy nagy bizottságot választott és ezt megbízta a további szükséges intézkedések megtételével. A kiküldött bizottság múlt kedden d. u. 3 órakor már gyűlésre is jött össze a városháza nagytermében, hogy a reáruházott feladat megoldását mielőbb keresztül vigye. A gyűlésen jelen voltak: Nagy György Hangonyi biró, dr. Hirling Ádám főjegyző, Bod a Vil// mos, Orjfy Lajos, 7örök Béla, dr. Steiner Lajos, dr. Leopold Kornél, dr. Pirnitzer Béla, Ssondy István, Matzon Béla, Szűcs Ferencz, Hátik Antal, Csépi Sándor, Kunczer János, Nagy János Prant- ner, Frei János Takler, Majsai György, Veszter- gombi István, Vesztergombi György, Pranlner Antal, Dittrich József, Dorogi István, Uj János, Vörös Ignácz, Csöt'önyi István, Décsházy György, Tóth Ferencz és Kővágó János. Az értkekezletet Nagy István Hangonyi biró nyitotta meg, mire dr. Hirling Ádám főjegyző javaslatot tett a szükséges megalakulásra. A jelenlevők erre lelkesedéssel elnökül Boda Vilmos országgyűlési képviselőt, lapunk szerkesztő tulajdonosát, előadóul és jegyzőül pedig dr. Hirlittg Ádámot választották meg. Boda Vilmos a legnagyobb köszönettel és hálával elfogadta a megtisztelő bizalmat, mert — úgymond — ő is kiakarja venni Szekszárd ezen üdvös mozgalmából a maga részét. Beszédében hangsúlyozta, hogy minden zökkenés nélkül kell a rendezett tanácscsá való átalakulást keresztülvinni, azért csak a legszükségesebb állásokat kívánja szervezni olyan javadalmazásokkal, melyeket a város megbir. Még egyszer megköszönve a bizalmat, kijelenti, hogy minden erejével igyekezni fog annak megfelelni. (Éljenzés). Dr. Hirling Ádám javaslatára, melyhez többen hozzászólottak, a gyűlés elhatározta, ho^y haladéktalanul megkezdik az adózók összeírását, mely czélból aláírási iveket nyomatnak házszám, név, foglalkozás és adóösszeg rovatokkal. Az összeírást a bizottsági tagok fogják végezni, s azt lehetőleg 8 —10 nap alatt az elnökség rendelkezésére bocsájtják. A tisztviselők adóját külön aláírási ivekre vezetik. Szekszárd állami adója 143,000 korona, melynek felénél több szükséges, hogy társadalmi utón a rendezett tanácscsá való átalakulást kérhessük. Megjegyezzük, hogy a közvetlen adófizetők adója 76,000 koronát tesz ki. Amint az aláírások rendben lesznek, úgy azokat a rendezett tanácsot kérő felterjesztéssel együtt beküldik a vármegye törvény- hatósági bizottságának, hogy az október hóban tartandó közgyűlésben már tárgyalás alá vehesse. Orffy Lajos indokolt javaslatára megbízták az elöljáróságot, hogy a- helypénzszedési jog megszerzése végett tegye meg as uradalomnál a szükséges lépéseket, mert ezzel lényegesen lehetne növelni a város jövedelmét. Az is elhatároztatott, hogy esetleg nagy küldöttséget menesztettek a miniszterhez a helypénzszedési jog biztosítása érdekében. Boda Vilmos elnök újból lelkesedéssel szólt a rendezett tanács mellett, mire a nagyfontosságu gyűlés véget ért. Ifjúsági egyesületekről. Napról-napra jeremiádokat. olvashatunk a napilapok hasábain, hogy a lateinerek — hivatalnokok száma egyre növekszik, hogy az ifjúság leginkább a tudományos pályákra tódul stb. Nagyjában véve igazuk van ezen hírlapi czikkek Íróinak, amennyiben néhány év óta tényleg feltűnő nagy azon ifjak száma, kik a népiskolából kikerülve tovább folytatják tanulmányaikat. Az ipari pályáknak ezen ignorálása, különösen akkor, midőn Magyarországot az agrikultura ingadozó talajáról az ipar és a kereskedelem stabil alapjaira kívánván fektetni, első sorban képzett, művelt iparos és kereskedő osztályra volna szükségünk, — megdöbbentő jelenség ugyan, de némileg enyhíti azon körülmény, hegy egyre gyarapszik azok száma is, akik iskoláik elvégzése után ahelyett, hogy a szellemi proletáriátust szaporítanák, nagyon helyesen valami iparos vagy kereskedő pályát választanak. De én szerény czikkem keretében nem a szellemi tultengés kérdésével akarok foglalkozni, hanem egy ezzel éppen ellentétes problémára akarok rámutatni. Hiába keseregnek ugyanis egyesek, hogy a felsőbb iskolák zsúfolva vannak, hogy a népesség nagy része a szellemi foglalkozásokra tódul, mert a tapasztalat másképen beszél. Bizony vidéki, különösen falusi ifjainknak majdnem 4/6 része legfeljebb jól-rosszul elvégzi a népiskolát, a legjobb esetben 1—2 évig még az ismétlőbe jár, azután pedig senki sem törődik szellemi erőinek továbbképzésével. Pedig az ifiuságot az iskola után magára hagyni nagyon káros, ennek tulajdonítható, hogy a nép nagy része ——• az iskolában tanultakat csakhamar elfelejtve — tudatlanul, elhagyottan nő fel, akit azutan a legkisebb ok is anyagi és erkölcsi romlásba dönthet. Miután ezen szomorú állapotok javulás helyett mindinkább elfajultak, taníérfiaink keresni kezdték a baj okát. A népiskolát nem lehetett vádolni, mert az megtesz minden tőle telhetőt a művelődés érdekében. Nemcsak tanit, de nevel is a mai népiskola; ez természetesen csak azjalapokat rakhatja le, melyeket azután tovább kellene fejleszteni. Az ifjú azonban az iskolából minden átmenet nélkül az élet forgatagába kerül: az élet külömböző körülményeihez képest ezer, meg ezer benyomás éri lelkét, mely véleményeit átgy rja, érzelmeit megváltoztatja, ismereteire pedig rávonja a feledés fátyolét. Gyakran nehéz problémákat állít eléje az élet, melyeknek megoldásánál szélesebbkörü ismeretekre, támaszra és vezetőre volna szüksége. Már régen éreztük ilyen vezető tényező hiányát, melynek czélja volna a népiskolából kikerült ifjúságot hazafias-erkölcsös szellemben továbbképezve a társadalomban megtartani, vezetni. Ezen czélt szolgálják az ifjúsági egyesületek. Közoktatás- ügyünk volt kiváló vezetője, Wlassics Gyula ezekkel vélte az említett bajokat orvosolni, a népiskolai oktatás művét befejezni és méltó utódja, Berzeviczy Albert, jelenlegi vallás- és közoktatásügyi miniszterünk a legnagyobb előszeretettel karolta fel Wlassics kedvenezét, mely népoktatásunknak egyik legkiválóbb alkotása. Ma már hazánkban több, mint 200 ifjúsági egyesület működik, melyek a rövid idő daczára is nagyon szép és üdvös eredményeket képesek felmutatni. A megyénk területén működő ifjúsági egyesületek között egyike a legkiválóbbaknak a görbő- pinczehelyi, mely közoktatásügyi kormányunk nemes intentioinak minden tekintetben megfelel és megyénknek méltó büszkeségét képezheti. A görbő pinczehelyi ifjúsági egyesület létezését Zsengeri L. Márk tanítónak köszönheti, kinek a nevelésügy és a társadalom körül máris hervad- hatlan érdemei vannak és aki ezen egyesület megalapításával a kultúra szolgálatában megőszült feje köré fonódó babérkoszorú legszebb levelét szerezte meg. Aki ismeri a nép psichologiáját, az képzelheti csak el, mily herkulesi munkába, szinte emberfölötti erőfeszitésébe kerülhetett a megalakítás. Mindenütt közönyösségre, sőt bizalmatlanságra talált. De ő nem csügg< dt. Azzal a szívós kitartással, a szent ügy iránti nemes lelkesedéssel, mely csak fajunk legkiválóbbjainak a sajátja, küzdött, fáradozott, megmozgatott minden követ és hogy mily eredménynyel, annak legékesebben szóló bizonyitéka a szépen virágzó egyesület, mely már felveheti a versenyt hazánk legkiválóbb ifjúsági egyesületeivel. Az egyesület minden héten gyűlést tart, melyre a legnagyobb örömmel özönlik a mindkét nembeli ifjúság és a helyiségeket zsufolásik megtol ő vendégsereg, hogy a szeretett igazgató, Zsengeri L. M. gyönyörű fejtegetéseit meghallgassák. Ezen előadások közül valóságos szenzácziót keltett a »Vallás ápolása« czimü előadási czyklus, melynek kiválóságát legjobban bizonyítja, hogy az előkelő vendégkoszoruban a legkülömbözőbb vallások képviselve voltak. A fáradozások meg is termették gyümölcsüket, amennyiben az ifjúság erkölcsi érzéke jobban kifejlődött, gondolkodásmódja megváltozott és társadalmi érintkezésén is örvendetes haladás tapasztalható. A múlt héten tartotta az egyesület évi közgyűlését, melyen Zsengeri L. M. elnöki megnyitó beszédében megelégedettséggel tekintett vissza az Sirolin 3> A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós -szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hnrntos bajainai, úgymint Idült broncbitis, szamár burnt és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeü az étvágyat es a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a kópetet és meg- megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. — A gyógyszertárakban üvegenként 4.— koronáért kapható. — - Figyeljünk, hogy minden üveg az alanti czéggel legyen ellátva: - • F. Hoffmann-La Roche & Co. vegyészeti gyár Basel (Svajcz).
