Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1904-08-04 / 31. szám

— Az alkoholellenes kongresszus. Jövő évben szeptember hónapban alkoholizmus elleni nemzetközi kongresszus lesz Budapesté, melynek ma- j gyarországi tiszteletbeli elnökéül Berzeviczy Albert közoktatásügyi minisztert, Márkus József főpolgár- j mestert és Halmos János polgármestert kérik fel.

— Nyugdíjazás. Kaposi György naki rk. , kántortanitó és zeneiró f. évi szept. 1 tői 50 évi szolgálat után 1518 kor. 58 fillérrel nyugdíjazta- tott. Ezen összegből 1340 koronát a nyugdíjalap, 178 kor. 58 fillért pedig a naki rk. hitközség . tartozik fizetni.

— Apró hírek — a nagy világból. Az arab nő gyásza többek közt abban is nyilvánul, hogy nyolcz napig nem iszik tejet, azzal az indokolással, 1 hogy a tej fehér szine nem egyezik az ő gyászos ' lelkiállapotával.

— Egy morristowni farmernek a házában még j a múlt hét forró napjaiban is fázott a gazda és j családja. A szobában az emberek lehelete nyomán ; ködfátyol szállt föl éppen úgy, mint télen. A farmer \ kereste ennek a tüneménynek az okát és rájött, hogy a ház alatt levő pinczének egyik használatlan j fülkéjé en a talajt három láb magasságú jégréteg j födte. Az elmúlt télen megrepedt a házi vízvezeték csöve és a kifolyt viz megfagyott. A jég még júniusban is szilárd volt.

— Az esernyő nem a mai kor találmánya, mert azt már 6000 év előtt Ninivében és Egyptomban is ösmerték.

— A grönlandi óriási czethal szive három láb átmérőjű.

— Tíz év alatt Németország lakossága 58 százalékkal, az ország orvosainak száma 76 száza- * lékkai, a kuruzslók száma pedig 1567 százalékkal szaporodott. A német közegészségügyi hatóság tette ! közzé ezt a statisztikát abból az alkalomból, hogy irtó háborút indított a kuruzslók ellen.

— Egy párisi borbély fogadásból megborotvált egy embert egy oroszlán ketreczében. Az oroszlán nagy érdeklődéssel kisérte a hősies borbély mun- , káját.

— A tüdővész Japánországban a legritkább betegségek közé tartozik, amiben nagy része van ; a japánok testedző életmódjának.

A japánok egyik kedvencz* eledele a czethal I besózott húsa.

— Glasgow városnak 7500 dollár évi jőve- i delme van abból a hulladékpapirból, amit az utczáin összeszednek.

— Szerencsétlenül járt arató. Bottyán Fe- rencz 19 éves szekszárdi legény aratni volt Fő- ! herczeglakon, ahol az éles tarló annyira meg- ‘ sebezte a lábát, hogy az feldagadt és képtelen lett j a járásra. Ott egy kuruzsló operálta a lábát, de j oly szerencsétlenül, hogy vérmérgezést kapott, ! melynek következtében Szekszárdon meghalt. Ez j az eset is intő példa arra, hogy senki se bizza • magát kuruzslóra.

— Iparunk fejlődése. A hazai ipar tért fog- j lal minden oldalon. Iparágak, melyeket csak hirből ismertünk azelőtt, ma már nagy tökélyre vergődtek nálunk is. Ilyen a kelme- és szőrmefestés és vegyi tisztitás. Azelőtt csak külföldön léteztek ily gyártelepek. így Berlinben egy Spindler nevű kelmefestő gyár több ezer munkást foglalkoztat állandóan. Nálunk a Kováid Péter és fia czég honosította meg ezen iparágat és tette széles körökben ismertté. Három évtized előtt alapította szerény kis műhelyét és ma egy nagy, háromemeletes ház hirdeti a czég nagyságát. A munkások százai találnak itt kenyeret. A gyár a legújabb technikai vívmányokat vette segítségül berendezkedésére, megfelel tehát minden igénynek. — Úri- és női ruhák, kelmék, butorsszövetek, függönyök, szőrmék, fehérnemüek és ágytollak tisz- tittatnak itt. Úgyszintén nagy tökélyre vitte a gyár a selyem-, kelme- és szőrmefestést. Ruhák, öltönyök egészben és fejtve festetnek, úgyszintén végáruk,függönyök és csipkenemüek is. Rég óhajtott kívánalomnak tesz eleget a gyár, mikor az egész képviseleteket létesít és alkalmat ad arra, hogy a megrendelő közvetlenül is előadhassa kívánalmait. Szekszárdon Pick Béla (Széchenyi-utcza, Schwarzkopf ház) van a képviselettel megbízva. A megrendelések itt ép oly árban vétetnek fel, mintha közvetlenül a gyárban történtek volna és amellett a fél megtakarítja a csomagolás költségeit és az avval járó fáradságot.

/

6. ' ____________

— BrutálÍ8 zenész. Horváth Miklós szekszárdi zenész erősen illuminálva ment múlt hétfőn reggel haza és mivel felesége elmaradása miatt neki szemrehányásokat tett, rátámadt és annyira elverte, hogy kék-zöld lett az ütlegektől az egész teste. A brutális férjet a csendőrség feljelentette a szekszárdi kir. járásbíróságnak.

— Tanuló felvétetik Molnár Mór könyvnyomdái intézetében Szekszárdon.

MULATSÁGOK.

— Konczert és tánczestóly Dombóvárott. A dombóvári vakácziózó diákság múlt szombaton fényesen sikerült konczert- és tánczestélyt rendezett a »Korona*, vendéglőben. A konczert változatos műsorának első száma Mauch Katicza előadása volt, aki Makai prologjával hódított. Deutsch Ella, Singer Ilonka zongorajátékára ügyesen lejtette el a spanyol tánczot. »A lengyelek fehér- asszonyai czimü költeményt hatással Haberfeld Ottó szavalta. A közönség tetszése között Garai Ilonka czimbalmon szép dalokat játczott. Burger Sándor és Singer Ilonka »Szép Ilonkái czimü melodrámát adták elő nagy ügyességgel. Kertész Jenő monológja volt a műsor utolsó csattanós száma. Konczert után táncz következett, melynek végeztével a fáradhatlan rendezőség éjjeli zenével kedveskedett a konczertben résztveit hölgyeknek.

— Zártkörű kirándulási mulatság. Duna- földváron 1904. évi augusztus hő 7-én vasárnap a dunaföldvári alsó rév összes helyiségeiben a táncztanórai növendékek jótékonyczélu bálbizottsága a községi szegényalap javára zártkörű kirándulási ünnepélyt rendez, mely szépség- és csónak- versenynyel konfettibomba és szerpentin dobálással, nemzetközi világposta és este a Dunán csónak korzó, diszkivilágitással és tűzijátékkal lesz egybekötve. A jótékonyczélu bálbizottság tagjai: Juhász Ferencz pénztárnok, Kurucz János ellenőr, Matern Nándor postamester, Vastag Ferencz posta-ellenőr, ifj. Schmidt László postatiszt, Erdős Abolf, Urszó Péter levélhordók. Doór Ilonka, Vastag Erzsiké, Rosenzweig Róza, Rosenzweig Frida, Libis Erzsiké, Kelemen Mariska, Kelemen Tériké, Vincze Mariska, Bognár Mariska postás leányok. Borbély Lajos, Fischer Arthur, Fischer Jenő, Kovács Ferencz, Liska Pál, ifj. Lovodics András, ifj. Németh József, Stákr Jenő, Sindler Lajos, Szolga Mihály, Vincze Vilmos rendezők. Belépti-jegy: hölgyeknek 60 fillér, uraknak 1 korona. Kezdete délután 2 órakor és tart beláthatlan időig. A zenét Márkus Vilmos hírneves zenekara szolgáltatja. Jó ételek és italokról, valamint a pontos kiszolgálásról gondoskodva van. Ezen kedélyes ünnepélyen versenyző hölgyek és urak győztese egy szép emléktárgyat nyer, amelynek azonnal a tulajdonába lép. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Kellemetlen idő esetén az »Egyenlőségi Kört helyiségeiben lesz megtartva. Van szerencsénk a tisztelt családok és urak figyelmét felhívni, hogy mérnökij leg megvizsgált nagy dereglye lesz a város alatt, I amely a kirándulók rendelkezésére lesz bocsájtva.

. Egyik indul pont 2 órakor Márkus Vilmos zenekara i kiséretével, a másik indul 4 órakor. Gyülekezés délután 1 órakor az »Egyenlőségi Kör« nagyter- | mében. Fél 2 órakor diszkivonulás a dereglyéhez.

I T A N Ü G Y.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 31. sz.

Iskolatársak találkozása/.

Kedves iskolatársaim 1

25 éve annak, hogy a bajai tanítóképző intézetből kijöttünk s reménytől duzzadó kebellel váltunk el egymástól. Az élet bizonyosan sokat furt-faragott rajtunk ... hát hadd lássuk egymást. Jöjjetek el, szép és emlékezetes napja less ez életünknek, melynek javát lemorzsoltuk.

Egy év óta kutatom osztálytársaink tartózkodási helyét s megtudtam a következőket:

Hannig, Fülöp és Lévai meghaltak.

Fuchs Ferencz Dombóváron jegyző, Horn János Hódságon s. jegyző, Haasz Ferencz Bácsszent- Tamáson tanító, Krapp, most Kardos Ferencz Mu- csiban kántortanitó, Krausz, most Kovács Samu Kisvárdán magán int. tulajdonos, Mák János BácsSzenttamáson tanító, Mátejka, most Máté Károly Tolnán áll. isk. ig.-tanitó, Mészáros János Munkácson áll. tanitó, Szeib István Székesfehéron tanító, Seiler Gábor Villányon tanitó, Somsich Sándor Keszün (Baranym.) tanitó, Tomasits Sándor Baja- Szentivánon tanitó, Töös Pál Tapióbicskén áll. isk. ig.-tanitó, Vida Dezső Székesfehérváron ig. tanitó Rieszner, most Rozsgonyi Károly Székudvaron (Csikós p. Aradm.) tanitó, Barna Ignácz Géderlakon tanitó és Künsztlen Károly dr. Budapesten tan- felügyelő

Nem sikerült kikutatnom: Farkas Mihály, Geier Gusztáv, Geiger Jabab, Hirch Adolf, Hollefreund Ottó, Huszer Vilmos, Király István, Kovács József, Mányoki Lajos. Matkovits Mihály, Marcsher Ferencz, Móger Ferencz, Rácz János, Tóth Dániel, és Marties Lajos osztálytársaink tartózkodási helyét.

A találkozás helye: Baja, ideje: 1904. évi augusztus hó 22. délelőtt, a midőn is a tanitó-képző intézetben összetalálkozunk és megállapítjuk a továbbiakat.

A találkozás tárgyába Írtam Scherer Sándor urnák, a tanítóképző intézet igazgatójának, ki ezelőtt 25 évvel tanárunk volt s kitől a következő szívélyes levelet kaptam :

«Igen tisztelt Kartárs Ur! Huszonöt éves találkozójukra vonatkozó szives értesítését úgy magam, mint tanártársaim is örömmel vettük. Készségesen csatlakozunk a jó emlékű jubilálok lelkes csapatjához és szívesen ajánljuk fel hajlékunkat a megszállásra és gyülekezésre. Isten hozza az Urakat körünkbe! Üdvözlettel kész hive Baja 1904 VI/8 Scherer Sándor s. k.»

Felhívásom vétele után, kérlek benneteket, jelentsétek be jöveteleteket s ha valamely iskolatárs tartózkodási helyét sikerült megtudni, Írjátok meg. Azt hiszem, meghívhatjuk oly iskolatársun- kat is, ki, ha nem is osztálytársunk volt, de abban az évben velünk járt pl. Burányi, Pákay stb. csak sikerüljön megtudni az illetők tartózkodási helyét.

F. é. junius hó 22 tői kezdve augusztus hó 18-ig Kolozsvártt (ipari szakisk., Malom-u. 26.) tanfolyamon leszek, oda kérem a bejelentéseket, vagy egyébb felvilágosító leveleket küldeni.

A viszontlátás örömével üdvözöl benneteket Tolna, 1904. junius hó 15.

iskolatársatok:

Máté Károly.

1904. augusztus 4.

KÖZGAZDASÁG.

Védekezés a takarmányhiány ellen.

Az idei nagy szárazság a takarmánynövényekre olyan káros hatással volt, hogy vidéken- kint nagy takarmányszükség következhet be, ha az ellen a lehetőség szerint nem védekezünk.

A takarmányszükségen a legtöbb gazda úgy vél segíteni, hogy csökkenti állatainak számát ezzel azonban magának okoz kárt, mert az éveken át felszaporitott állomány kisebbítésével csökken a trágya mennyiség és igy talajának termőereje j a takarmányszükség következtében pedig oly sok ; állat kerül a piaczra, hogy az eladó állatokat olcsó , áron kell elvesztegetni. Ezért nem az állatok szá- \ mának csökkentésével kell a szárazság következté- | ben beállott takarményszükségen segíteni, hanem i minden eszközt fel kell használni arra, hogy a I mennyire az még a tél beálltáig lehetséges, bizlo- I sitsuk az állataink kitelelésére szükséges téli takarmányt.

Hogy ezt tehessük, arra kell törekednünk, hogy: 1. a zöld takarmányozás idejét őszszel mi- minél hosszabb ideig kinyújtsuk és a téli takarmánykészletet növeljük; 2. olyan növényeket termeljünk, melyekkel lehetséges jövő év tavaszán a zöldtakarmányozás minél korábban megkezdeni és

3. a téli takarmányozás czéljaira minden olyan anyagot, melynek takarmányértéke van felhasználjuk.

Feltéve tehát, hogy a nyár folyamán elegendő csapadék lesz, a zóldlakarmányozás őszszel kinyújtható, illetőleg a téli takarmánykészlet növelhető tarlónóvények termesztésével, minő a csalamádé, mohar, köles, pohánka, mustár, csibehur, tavaszi borsó és az őszi árpával.