Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1904-08-04 / 31. szám

— Vármegyei közgyűlés. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága nyári rendes közgyűlését folyó bó 17-én tartja meg a vármegye székházában. Ebben a közgyűlésben választják meg a tiszti főügyészt is, aki nem lesz más, mint Tottk Ödön helyettes tiszti főügyész, mivel egyedül ó reflektál ezen állásra.

— Csők István. Mint értesülünk, Csók István a jeles festőművész, akinek ecsetje alól már oly sok alkotás került ki, jelenleg Mohácson időzik, hogy ott a bizzar viseletű sokacz leányok és asszonyok kiváló típusait vesse vászoűra.

Miniszteri elismerő köszönet. A vallás- és közoktatásügyi magy. kir. miniszter megbízta Tolnavármegye kir. tanfelügyelő- ségét, hogy Kaposi György naki r. kath. kántortanitónak nyugdíjazása alkalmából a tanítói pályán egy félszázadon át hazafias irányban teljesített sikeres működéséért elismerő köszönetét fejezze ki. Ezen érdemes tanító 52 évig tanitóskodott, mely közül 42 évig N a k o n szolgált, és a zeneirodalom terén országos munkásságot fejtett ki, az első segítség nyújtásban mindenkor a nép szolgálatára állott, a lakosság, szülők és feljebbvalóit kitűnő tanításával, szorgalmával és szeretetreméltó- ságával teljesen megnyerte s midőn e de- ! rék tanító a nép legnagyobb sajnálatára nyugdíjba vonul, kívánjuk mi is, hogy sokáig élvezze jól kiérdemelt nyugdíját.

— Elszámolás. A szekszárdi önkéntes tűz- I oltó-egylet elszámolása Szekszárdon 1904. évi julius ! bó 31-én a Mutscheiibacher kertben tartott nép- j ünnepélyről. Bevétel volt összesen: 326 K. 90 f. Kiadás; 89 K. 41 f. Maradt tiszta jövedelem : 237 K. 49 f. Jegyeiket magváltották: Adler N. János 2 K. és Janosus Károly I K. Felülfizettek : Bachschtts és társai 40 f., Uglár János 1 K., Lukács Gyula 1 K., Vogler Aladár 60 f, és Khon Imre 80 fillér, úgy ezen összegekért, valamint a tombola tárgyakat adományozóknak ez utón mond hálás köszönetét a Parancsnokság.

A Szekszárdi Kath. Legény-Egyesület nyári mulatságán felülfizettek : Almásy Lajos 2 K. J 80 f., Wölfel Ferencz 2 K., Haspel József, Berényi ! Béla, Bölcsök József, Dr. Steiner Lajos 1 K. 40 f., j Schiszler Károly 1 K. 20 f, Stokínger János 1 ; K., Németh Károly 60 f., Benkő István, Ahnhofer ! Lőrincz, Hradek Lajos, Horváth László. Dr. Her- < czegh Gyula, Vámos Károlyné, Tánczos Károly. Leimetzer Lajos, Hirt Jakab, Benczelics Ferencz j 40—40 f., id. Laczó István, Strényer Péter, Fehér j József 20—20 fillért. Fogadják a nemesszivü adakozók ez utón is a kath. legény egyesület hálás . köszönetét. Isten fizesse meg I

— Tekeverseny. A k öl esdi I-ső magyar j iparos asztaltársaság augusztus h > 14-én a nagy j vendéglő kerthelyiségében teke-versenydijazást rendez. Belépő-dij 40 fillér s a belépő-dij egyszersmind a j dobásokra is szolgál, utándobás 20 fillér. Az első díj egy élő bárány, ü.-ik díj egy kakas, Ill.-ik díj egy üveg jó bor. Kedvezőtlen idő esetén következő vasárnapon lesz megtartva. Kezdete délután 3 i órakor. — Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Jó zenéről gondoskodva van.

— A magyar bortermelés múltjából. Érdekes visszapillantani a száz év előtti bortermelésre, hiszen akkor a magyar bor jóhire világszerte ismert, a bor pedig keresett volt. Érdekes statisztika adatokat ta- | tálunk Lichtenstern jegyzeteiben a régi időből. Sze- rinte a magyar borok között hároms'.ázféle minőségű volt ismeretes s a legismertebb, legjobb minőségűek a következők voltak : tokaji, tarczali, zom- bori, tállyai, mádi, keresztúri és bényei borok, a melyek mind »Tokaji« néven kerültek forgalomba ; azután a ruszti, az egri vörös, a szekszárdi vörös,

a budai vörös, melyekből a 2—3 éves ó-bornak akója 20-24 forinton is elkelt; a balatonvidékiborok közül még külföldön is hires volt a szentgyörgy- hegyi, badacsonyi és a Somlyói, azután a neszmélyi, villányi, szikszói, miskolczi, és sziráki borok, a melyeket különösen Sziléziába vittek ki. Angliába a tokaji boron kívül a balatonvidéki szentgyörgy- hegyi aszú bort is szállították, ahol e kétféle bor

1904. augusztus 4.

volt nagyon kedvelt volt, mig a vörös budai s egri borok a Balkánon találtak jó piaczra ; a hegyaljai borok általában Európascerte ismertek és keresettek voltak, de legjobban vitték Oroszországba. Az első aszú bort Szentgyörgyhegyen 1720-ban készítették ; eleinte hamisításnak tartották s korábbi piaczán — Boroszlóban — nem is vették, mivel csukom) és festékkel dreparáltnak hitték. Utóbb Rél j Mátyás német nyelven irt egy terjedelmes védelmet, i mire újból megjött a bizalom s később Douglas »Henclii Silesiographia«-ja szerint Hamburgon keresztül Angliába is szállították azt s ott is igen kedvelt ital lett.

— Nyári vadászhistóriák. Alig hogy a vadá- | szati idény megindult, máris két vadászhistóriát | kaptunk, igaz, hogy egy kissé »nyári« ízűek, de tudósítónk »vadász szavára« mondja, hogy tényleg megtörténtek.

Az egyik eset Dombóvár közelében történt. ] (Csodálatos, hogy ott mennyi minden hihetetlen dolog történik 11) A parasztok panaszkodnak a főerdésznek, hogy egy vaddisznó nagy kárt tess az erdő szélén levő krumpliföldeiken, hova egy kis fenyvesből szokott esténként kijárni. A tőerdéss j tehát kiment oda lesre s elvitte magával a vadá- | szatért »plátóilag« rajongó mestert is nagy könyörgésre, amely annál hosszabb ideig tartott, mert a mester »egy kissé« dadog.

A főerdész egycsövű expre s puskát vitt, a mesternek szabad volt a tarisznyát vinni, meg egy »taddi nyolczas«-sat töltött, tisztes korú duplapuskát, de azzal a szigorú utasítással, hogy *csak akkor lőjj'ön, ha szólok H

Alig, hogy elültek az erdő szélén, kilépett egy hatalmis vadkan. Nem volt túlságosan messze, de a magas krumpliszár is gyengíti a lövési s azért a főerdész egy pár lépést mászott feléje. Az'án c/élozott és — »esett I« a puska csütörtököt mondott, a disznó pedig legelészve közeledett.

A főerdésznél nem volt több patron, tehát csendesen hátraszólt a mesternek, hogy hozzon patront a tarisznyából. A mester, — aki mellesleg mondva a vadászatért való rajongáson kívül nem csak dadogott, de még nagyot is hallott — négykézláb közeledett, a főerdész azonban rászólt, hogy »hozza .nár I« Abban a pillanatban a mester I meglátta 40 lépésnyire a krumpli közt a disznót, felugrott és dupla lövéssel úgy lőtte lapoczkán, hogy ott maradt. Aztán átadta a főerdésznek a kívánt patront, mondván : »1. . i . . itt van a

p . . p . . p . . patron I«

Azt mondják, hogy a főerdész nem vitte el többet lesre a mestert ! —

A másik eset »valahol a Duna mentén« történt. — A jegyző ur nagyon szeretett szarvasokra vadászn*, kivált, ha az erdőőr tárgyaláson volt a főbíró iái, vagy ellenőrzési szemlén.

Ezúttal a törvényszékhez volt mint tanú I idézve és beavatottak állítása szerint a szarvasok mindennap hajnalba kijártak egy nagy zabtáblába.

Oda készült a jegyző ur is és magával vitte a segédjét i«, adott neki ficzkórt töltött puskát is »minden eshetőségre«.

... A szarvasok tényleg kint voltak, csakhogy nagyon messzire. Nem maradt más hátra, mint négykézláb mászni feléjök a zabban, a jegyző ur elöl, a segéd hátul.

A jegyző nem először volt ilyen kiránduláson, de a segéd urnák, amint elázott a szép tarka mansettája, elfogyott a türelme is.

Megszólalt tehát: »Jegyző ur, én lövök I«

»Ne lőjj, azt a stb. stb. I« volt az érthető felháborodásban adott válasz, lévén a távolság mintegy 300 lépés.

Ez a barátságos párbeszéd mioden 50 lépésnél ismétlődött

Végre a szarvasok körülbelül 150 lépésre lehettek — a tehetséges ifjú nem bírta tovább, felállt és dupplázott.

A jegyző éppen puskatussal le akarta ütni a kedves vadásztarsat, amikor az nagy örömmel kiabálta: »Meglőttem, meglőttem, az egyik sántítI«

»Sántít ám az anyád stb. stb.« fakadt ki a jegyző s hasonlókép utoljára vitte el segédjét cserkészni.

TOLNAMBQYB1 KÖZLÖNY 31. sz.

— Adományok. A szekszárdi tűzoltó-egylet által múlt vasárnap rendezett népünnepély alkalmából a tombola-játékra a következők adakoztak: Bukovinszky József 1 szita, Lencz Károly I hamutartó, egy irat nyomó, Ifi. Müller Bernát 6 csípő karőcs, Tóth József I üveg bor, Németh István 1 káncsó, Steig Flórián 2 virág vita, Alraási Lajos 1 üveg bor, Báli Antal 2 üveg bor, Dr. Hilberth István I üveg méz és I méhészkönyv, Grószbauer Béla I üveg brillantin, Bachschitz Károly 4 üveg brillantin, Bogovics István 1 üveg brillantin, Schiszler Károly I sajtár, Molnár István 2 üveg bor, Schneiderbauer József 4 üveg bor. Termel Ferencz 1 váza, Petries József 2 báb szív, Kozmán János

1 üveg bor, Sándor György I kalács, Mojzes Sán- dorné 3 vég bor, Róth Ferencz I tábla szalonna, Bíró Elek I karika hurka, Stoll Alajos 2 kenyér, Szigeth Antal 1 kalács, Spitzer Ede I kézi lámpa, Szabó Antal I kenyér, Tóth Antal I kalács, Körösi József 4 szafaládé, Zahratka Istvánná 4 szaft- Iádé, Ferdmánd József I búr ital, Mehrwerth Lajos 10 darab szivar, Mucsenbacher Lipót 2 üveg bor, Szántó Bernát I kis nadrág, Ifj. Müller Ignácz 1 kézi lámpa, Grósz Samu I szappan, Fleischer Jakab I fogkefe, I pipa szárral, 4 szivarka hüvely, Bencze József 1 játék vödör, Ujj János I üveg szilvórium, Lichter Dávid 1 szappan, Borovicz Márkus 1 tárcsa, 1 tükör, 1 tolltartó, Kohn Samu

2 üveg czipőlag. Mayer János 1 klgr. dara, I klgr. liszt, Bóday Gusztáv 1 üveg czipő kenőcs, 1 pár fűző, Borsos Ferencz 6 vergonia, Simon Gyula

2 kendő, Hradek József I petroleumos kanna, Simon Ferencz 3 zsebkés, Schäffler Jakab I üveg sör, Friedmann Béla 10 üveg sör, Steiner János 1 üveg bor, Groszbauer Imre 1 tarka kötőfék, Müller Bernát 2 pipa, Ludvig Józsefné 1 kefe Wolf Arnold 1 üveg pálinka, Fóriá János I reszelő, Aliquander Tamás I petroleumos kanna, I szap- pantaitó, Uutermüllcr Lajosné 1 üveg bor, Kovács Mihály gyümölcsök, ltj. Giancz M ksa fésűk, inggombok és tuhadisz, Molnár Mór 2 doboz levélpapír, Kramer Vilmos 2 tinta tartó, Fischhof Károly 1 gyors forraló, Elkán Ármin 1 garnitúra inggomb, 4 nyakkendőtű, PnniUer József és Fiai 3 női gallér és 3 par női kézelő, Wilhelm Alajos I szalma kalap, Singer Ignácz I burgonya hámozó, Tóth József 6 pár női czipő fűző, Burka Ferencz

3 szemüveg, 1 pár függő. 1 óralánc*, Kron Salamon 2 fejkendő, Árva J 2 tájkép, Schlesinger Ignácz 1 üveg kékitő, 1 üveg sárga czipő kenőcs

(Folytatása köv.)

— Humanitás. Toisztoj, a híres orosz költő és iró, Moszkva utczáin sétált egy napon és egy rendőrt látott, akt nem épp valami gyöngéd módon tuszkolt maga előtt egy részeg parasztot. Tolsztojt ez a durvaság 1 Jháboritotta, megállította tehát a rendőrt és igy szolt hozzá :- — Tudsz-e olvasni ?

— Ige«.

— Olvastad az evangéliumot ?

—- Igen.

— Úgy hát tudnod kell, hogy a felrbar átodnak nem szabad fájdalmat okoznod.

A rendőr végignézett a regényírónak úgyszólván parasztos külsetén, és aztán ó szólalt meg ;

— Tudsz-e olvasni ?

— Igen.

— Olvastad-e a rendőrök számára kiadott utasítást ?

— Nem.

— Hát akkor olvasd el előbb, aztán majd beszélünk.

— Az áldomás vége- Simon lakács János és SzUcz Pál szekszárdi lakosok nagy áldomást ittak múlt vasárnap az őcsényi szülőhegyen Fajfa- rics István házában. Midőn már sokat öntöttek a garatra, szóról-szóra úgy összevesztek, hogy késsel mentek egymás ellen. Az áldomás ivásnak az lett a vége, hogy mind a ketten alaposan összeszurkálva kerültek haza.

— Tolva] czigányasszony. Kovács Istvánná szül. Kolompár Rózi sióagárdi czigányasszony múlt szombaton a déli órákban valahogy észrevétlenül beosont Mdthis Kálmán szekszárdi p. ü, tanácsos Bezerédj-utczai lakásába, a honnan egy ezüst kávés kanalat és egy ezüst evőkést lopott. A lopott tárgyakat azután levitte László Vilmos pálinkamérésébe és ott 20 fillér és 1 dec/i pálinkáért eladta.

________________________________5^