Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1904-07-21 / 29. szám

4. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 29. sz. hid elhelyezésére Baja város közelében a Duna medrének azt a pontját választották, a melyen Baja és Bátaszék állomások között a legrövidebb összeköttetés lehetséges s a hol a Duna bal part- az állam már nagyobb biztositó munkákat létesí­tett, hol tehát a folyó medre lehetőleg állandósítva és fölfelé mintegy 800, lefelé mintegy 1100 mé­terre erős partbiztositásal van ellátva. A baja— bátaszéki összekötő vonal és a Dunahid építési költségei, a végállomások megfelelő kibővítésével és forgalmi eszközökkel együtt a már kidolgozott részletes tervezet szerint nyolcz millió koronával vannak előirányozva. Ezek a beruházási törvény adatai s még ha hozzátesszük, hogy biztos forrás­ból merített értesülésünk szerint a bátaszék— dombóvári helyi vasútnak elsőrendű pályává leendő átalakítására vonatkozó munkálatok is folyamatban vannak, úgy hü képet adtunk a bennünket oly közelről érdeklő ügynek jelenlegi állapotáról. — Az alapítványi urodalom köréből. Mitt- wegh Henrik, a bátaszéki Theréziánumi urodalom főtisztje, ki több mint 40 éve szolgálja az urodal- mat s azt magas nívóra emelte kitűnő gazdálkodá­sával, most augusztus hó 1-jével nyugalomba megy. — Papszentelés a Pázmáneumban. Mikor Széchényi Miklós gróf győri püspök 1902-ben a Pázmáneum kormányzói állásától megvált, meg­ígérte az intézet összes akkori növendékeinek, hogy saját maga fogja majd őket annak idején fölszentelni. E hó 14-én harmadszor váltotta be a püspök ezen ígéretét. E napon Győrött kilenczen vették föl ugyanis kezéből ez egyházi rend szentsé­gét. A felszenteltek között volt Pálfi Sándor pécs- egyházmegyei végzett teológus is. — Házasság a Bezerédj-családban. Reiszig Ede vasmegyei volt főispánnak fia Géza huszár főhadnagy tegnap tartotta esküvőjét a vasmegyei Ménfőn néhai bezerédi Bezerédj István és özvegye szül. Kovács Lidia leányával, Ilonával. — Az ügyvédi kamara köréből. A pécsi ügyvédi kamara az elhunyt Fördős Vilmos vár­megyei tiszti ügyész ügyvédi irodája részére gond­nokul Bognár Albert ügyvédet nevezte ki. — Áthelyezett vasúti főmérnök. A magyar allamvasutak igazgatósága Boróczy Béla dombóvári m. á. v. osztálymérnökség főmérnökét a zágrábi üzletvezetőség központjába helyezte át. Utódává Kallivoda Jenő sárbogárdi osztálymérnök nevez­tetett ki. — Lemondás. Dr. Gruber Géza a rzekszárdi »Ferencz« közkórház alorvosa állásáról leköszönt s Kalocsára teszi át gyakorlatát. Majd lassú méltósággal A bég felé halad; S őrjöngő indulattal Karjai közé tapad : »Most, most lehet Máriád, Barátom a tied, Öleld, de hölgyedül ám, Az ékes özvegyet!« Szól s görcsösen szorítja Magához ellenét, Ki kéje mámorában Nem lát, hall mást, csak őt! A hirtelen fordulat, E csába villanás, Egész idegzetére Egy nagy villámcsapás! És ennyi kéj, gyönyörhöz Egy csók érzése még! . . . S a hölgynek lába mellé — Vérezve dűl a bég. S kettőt szökik mellőle Az ékes ifjú nő, Kezében a bég gyilka. Meg vértől gőzölő! Ajkán a győzelemnek Magasztos szózata: »Ez a magyar nő csókja Csábítók ajkira! Ee még e csókom is bún És hitszegéé, — azért Lakoljatok érte!« — őrjöng S keblébe sújtja a tőrt!« Ilyenek valának ekkor a magyar nők; ezek­kel vetekedtek az anyák jjs. Kik még serdületlen gyermekeiket sem tárták vissza 1 Mentek a [gyere­kek, hol győzelemre, hol halálra. A piskihid védelmében a 14 éves Gál Láczi az első pattyantyusok között van. Édes apjának hívja ágyúját. Már az utolsó rohamban süti azt el, midőn egy golyó fúrja keresztül ártatlan kis szivét.. . A bodrogkereszturi ütközetben Bátori-Schulcz — A szekszárdi sétaterek elhanya­golása. A modern irányban szépen fejlődő városunknak kétségtelenül egyik legszebb része az, amely a muzeum, főgimnázium, orsz. selyemtenyésztési felügyelőség és az izr. templom közé esik. Az orsz. selyem­tenyésztési épület és a főgimnázium előtti teret már két évtizedet meghaladó idő élőt. Boda Vilmos országgyűlési kép­viselő kezdeményezésére alakult áldozatkész társulat fásitotta be, mig a muzeum körüli parkot Wosinsky Mór apát-plébános, a mu­zeum egyik megalapítója és igazgatója léte­sítette Szekszárd város támogatásával. — E két parkon kívül van még egy harmadik is a belvárosi rom. kath. templom és a rom. kath. népiskola között, melyet Wosinsky Mór apát és Krcsmarik Pál kir. főügyész- helyettes rövid idő alatt igazán kellemes sétahelylyé tettek. — Egyedül ez a szépen beíásitott tér részesül kellő gondozásban a rabok részéről, mig a másik kettő oly bot­rányosan el van hanyagolva, hogy azon méltán megbotránkoznak mostanában mind­azok, akik a vasúttól arra jönnek városunkba, vagy akik ott végzik napi sétájukat. Az újra ültetett fák és bokrok a forró nap hevében kiszáradnak, a gyep pedig teljesen kiég; mert nincs senki, aki naponként megöntözné és felfrissítené az elalélt és elfonnyadt nö­vényzetet. Már most az a kérdés, hogy ki gondoskodjék a sétaterek öntözéséről? — Mi azt hisszük, hogy az erkölcsi kötelesség egyenesen Szekszárd elöljáróságára hárul, mely nem nézheti el, hogy az annyira szük­séges sétaterek kipusztuljanak. — Az elöl­járóságnak ugyanis rendelkezésére áll 2 pár ló, melyek közül egy pár mindig nélkülöz­hető, van több vizhordó lajtja és igy csak 1—2 munkásra volna szüksége, hogy ezek a lajtokat a sétatéri kutból megtöltve, reg­gel és este végezhetnék az öntözést mind­addig, mig tart a mindent elpusztító nagy meleg és be nem áll a várva-várt égi öntö­zés, mely azután pár napra feleslegessé tenné a mesterséges öntözést. — Nyilvános nyugta. Schneider János a szekszárdi megszűnt kerékpáros egyesület nevében mint vagyonmaradékot, 60 koronát juttatott hozzam a szekszárdi Kossuth-szobor alap javára. Midőn ez összeget köszönettel nyugtáznám, egyszersmind ki­jelentem, hogy azt a szekszárdi takarékpénztárban helyeztem el. Szekszárdon, 1904. évi julius 18-án. Boda Vilmos. Bódog tábornok maga vezényli az ágyutüzelést. Tüzérei egyre hullnak; még néhány ágyúja hasz­nálható, ezek egyikét egy 15 éves fiú kezeli. Tüzet vezényelnek, a kis ágyús lő, az ellenség sora dől; de elesik a kis hős is, egy buta puskagolyó te­ríti le . . . Mellé ugrik maga a vezér, feléje hajlik, látja a halállal vívó ártatlan gyermekarczot, mint ül ki reá a tulvilági élet kiengesztelő nyugalma; de a gyermek még szól, beüvegesedett szemmel kérdi: »bácsi! talált a golyóm?« — »Talált fiam, mond a vezér, hét ellent söpört el« — »akkor nyugodtan halok meg« ... és meghalt ott a vezér ölében ... s az angyalok kara vitte magá­val a megdicsőültek közé ... Csata után a győző magyarok egy üteg ágyúja adta meg a kis hőd­nek az utolsó tisztelgést. Nevét se tudták s az édes anyja hiába várta haza a gyermekét. Schwechatnál is erős a harcz. Már Pista 17 éves fiú a tűzmester. Veres Jancsi 14 éves gyerek a pattyantyus. A magyarok hadsora ingadozik. Retiradét fújnak. A kis tűzmester erélyes hangon parancsolja a visszavonulást, de Veres Jancsi ép­pen czéloz; a tűzmester ellenkezik. Jancsi, hogy még egyszer lőhessen, rimánkodásra fogja a dol­got : »Csak még egyszer, ha még egy lövést en­gedsz, adok egy kiflit« és lőtt . . . s a lövés ereje megfordítja a hátrálókat, Hiába: ilyen volt akkor az élet I A magyar szabadság is azt mondta; »Engedjétek hozzám a kisdedeket« És mentek. Elment Thán Károly is 13 éves korában. Böhm tüzérszázadosnak adta át anyja ... s a kis Károly rövid időn főtüzér lett-— Kivándorlási biztosok. A belügyminiszter újabban többeknek adott engedelmet, hogy a »Cunard-társaság« hajóin Amerikába készülő ki­vándorlókkal a szállításra vonatkozólag szerződést kössenek. Tolnavármegye területére Szekszárd Szék­hellyel Gerenday Lajos nyugalm. főszolgabíró kapott megbízást. — Hazafias vármegye. Somogyvármegye állandó választmánya, gróf Széchenyi Andor indít­ványára pártolólag terjeszti az augusztusi közgyűlés elé Debreczen szab. kir. város átiratát, amely sze­rint a képviselőházhoz feliratot intéz, hogy a ma­gyar nyelv és jelvények joga a külképviseletben a paritásnak megfelelően érvényesíttessék. — Esküvő. Dr. Török Ottó szekszárdi fiatal ügyvéd e hó 30-án esküszik örök hűséget bájos menyasszonyának Haidekker Katusnak. A polgári kötés után az egyházi áldás a helybeli ev. reform, templomban fog végbemenni ugyanaznap délelőtt 10 órakor. — Eljegyzés. Faragó Géza tamásii keres­kedő eljegyezte H e r c z o g Gábor döbröközi kereskedő leányát Herminát. — Tánczestély. A szekszárdi polgári olvasó­körben igen sikerült tánczestély folyt le múlt vasár­nap este, melyen igen sokan vettek részt és na­gyon jól mulattak. — Helyettesítés. Tolnavármegye kir. tan- felügyelője, a bátaszéki községi iskolaszék előter­jesztésére a nyugdíjazás folytán megüresedett igaz­gatói teendők végzésével Pápay Géza Béni ottani osztálytanítót bízta meg. — A szegedi országos borvásár. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete ez év szep­tember hónapjában a vendéglősök nagygyűlésével kapcsolatban országos borvásárt rendez Szegeden^ a melyre az előkészületek már folyamatban vannak. A bortermelőket máris fölhívta az egyesület a vá-. sáron való részvételre, újabban azon buzgólkodik az egyesület, hogy a külföldiek érdeklődését is fölkeltse. A M. Sz. O. E. ezeket a borvásárokat évről-évre rendszeresíteni akarja, — A szekszárdi önk. tűzoltó-egylet parancs* noksága elhatározta és intézkedett, hogy a nagy szárazság és szeles időjárás tartamára tüzőrséget állít fel, hogy esetleges veszély esetén gyorsan segítségül siethessen, nehogy egy szeles időben kiütő tűz nagyobb veszedelmet okozzon, mint azt már számos községben tette. A tüzőrség úgy nap­pal, mint éjjel állandóan a városházánál van és készenlétben áll. ____________ 1904. julius 21. a Bem hadseregében. Több csatában részt vett, meg is sebesült, egy ágyúgolyó lábikráját sértette meg. El is fogták, de Bem apó kiszabadította . . . a haza dicsőségére, mert lett belőle nagyhirü tudós, egyetemi tanár, főrendiházi tag ... a kis rebellisből. A magyar nők lelkesedettségét, hazaszerete­tét jellemzi az is, hogy midőn a harczoló csapa­toknak már nem volt fehérneműjük, akkor Csányi László kormánybiztosnak »Magyarország nagylelkű nőihez« intézett felhívására csakhamar együtt volt a szükséges 15—20 ezer fehérnemű. Csányi felhívását visszádobogta a magyar nők honszerető szive. Ezek a szabadságharcz őr-, angyalai dicsőséges szerepet visznek minden vo­nalon. Mennyi sajgó seb hegedt be puha kezük gyöngéd érintésére, mily sok könyet szárított fel vigasztaló édes szavuk. A csapatok fehérneműinek beszerzésénél Kos- suthné jár legelői, utána Meszlényiné. ők is fel­hívást bocsátanak szét, szervezik a vidéki enylete két s magában a fővárosban pedig vezetik a mun­kát. Lelkes munkatársaikká lesznek gróf Batthyány Lajosné, gróf Károlyi Györgyné, Damjanics Já- nosné, báró Révayné két bájos leányával; Gizel­lával és Rózsikával, gróf Teleki Blanka, gróf Forrayné Brunswich Julia, gróf Teleki Edéné, gróf Nádasdy Lipótné gróf Forray Julia, Garay Jánosué, Pázmándy Dénesué, Fuchsbergerné, Nánássyné Csernus Emilia. Mindez számba sem vehető a mellett a nemes, cselekedet mellett, melyet nap-nap után társadalmi

Next

/
Thumbnails
Contents