Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1904-06-02 / 22. szám

1904. junius 2.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 22. sz.

3.

— Eljegyzések. Dr. Szilágyi Ernő, a szekszárdi .kir. törvényszék kitűnő képzettségű' jegyzője, múlt szombaton jegyezte el Komáromy Mariska urhölgyet, Dr. Ko- máromy Gyula szekszárdi községi orvos és neje Pájer Lujza leányát.

Dr. Török Ottó szekszárdi ügyvéd múlt kedden jegyez e el Haide kker Katicza urhölgyet, Dr. Haidekker Béla szekszárdi ügyvéd leányát.

— Érettségi vizsgálat. A szekszárdi állami főgimnáziumban a szóbeli érettségi vizsgálatot" folyó lió 21-én kezdik meg, melyen Dr. Kuthy Vincze székesfehérvári állami főreáliskolai igazgató és helyettes tankerületi főigazgató fög miniszteri biztosul szerepelni.

— A pécsi rom. kath. egyházmegyéből. Dr. Walter Antal pécsi káptalani helynök, pápai prae- latus kanonok Stefán Arthurt Veliskovcira és Auerbach Lászlót a most elhunyt Mólnál' József helyébe Kisvaszarra adminisztrátorokká nevezte ki.

— A szekszárdi áll. főgimnázium »Br. Eötvös józsef-önképzőkör«-e folyó hó 8-án, a koronázás évfordulója alkalmából d. e. 10 órakor az intézet tornacsarnokában ünnepélyes záró-ülést tart a következő műsorral :

1. Nyitány. Előadja az ifjúság zenekara.

2. Király himnusz. Énekli az ifjúság.

3. Haugh Béla tanár-elnök jelentése a kör évi működéséről.

4. Br. Eötvös József emlékezete — Váradi A.-tói. Szavalja; Németh Pál VII. o. t.

5. Kurucz-dalok. Énekli az ifjúság férfikara.

6. Részletek »Miska czigány«-ból; Plank E. pályanyertes műfordítása. Fölolvassa Pető István. .

7. Rákóczi — Bodnár I.-tól. Szavalja: Wág- ner Lőrincz VII. o. t.

8. Adjon Isten.. . Énekli az ifjúság gyermekkara.

9. Részletek Vörösmarty »A két szomszédvártának fejtegetésé «-bői. Szűcs Kálmán pályanyertes dolgozata. Felolvassa ; Plank Elek.

10. Pázmán lovag — Arany J.-tói. Szavalja: Kramolin Vilmos VI. o. t.

11. Hunyadi-induló. Előadja az ifjúság zenekara.

12. Szózat. Énekli az ifjúság.

Az ünnepélyre az intézet ez utón is meghívja az iskola és ifjúság barátait.

ban, igyekezetben és összetartásban, miszerint egykor értelmes, jó honfiakká növekedjenek s magánérdekeiket a közakaratnak alárendelni megtanulják.

Mert valamennyien egy közös társaság tagjai vagyunk, melynek egyesült erővel kell az emberi boldogság és tudomány elnyerésére törekednie s az elődeinktől ránk szállott erkölcsi örökséget gyarapítania. Röviden, tudna a tanító lelkesülni, mert csak úgy lelkesíthet.

A tanító előadása mellett, mint minden tárgy tanításánál, úgy itt is nagy szerepe van a szemléltetésnek. A belső szemléltetés által elérjük azt a czélt, hogy rávezetjük a gyermeket az ok és okozat közti viszony felfogására s az eseményekből merített tanulságok önmaguktól való elvonására. A külső szemléltetés szintén hatalmas eszközül szolgál a hazaszeretet fejlesztésére. Ha alkalmunk nyílik növendékeinket valamely történeti nevezetességű helyhez kivezetnünk, úgy ne mulasszuk el az ahhoz fűződő mondát nekik ott elmesélni, ez által oly- kitorülhetetlen benyomást nyernek, mely egész életükön keresztül élénken fog élni emlékezetükben. Útközben hadd gyönyörködjenek a természet szépségeiben, hogy kis szivük, mint az imádságos könyv minden lapja, teljék meg a haza szépségével és szeretetével.

A kirándulásoknak erkölcsi eredménye lesz a gyermek lelkében feltámadó és a régi nagyság emlékezetét tiszteletben tartó kegyeletes érzés, melylyel a múlt hagyományait mindenkor megbecsülni igyekszik. Múzeumnak látogatása — a hol arra alkalom nyílik — szakszerű vezetés és érdekes előadás mellett, szinte e szent czél szolgálatában fog állani.

— Juniális a Bezerédj-szobor alapra. A szekszárdi általános ipartestület múlt vasárnap André István elnöklete alatt tartott gyűlésében elhatározta, hogy folyó hó 12-én, rossz idő esetén pedig 19-én nagyszabású juniálist rendez a Mutschenbacher-féle vendéglő árnyas kertjében, melynek tiszta jövedelmét a Bezerédj-szobor alapra fordítja. Jó ételek- és italokról Haspel József vendéglős fog gondoskodni, a zenét pedig Garay zenekara szolgáltatja. A mulatság délután 4 órakor veszi kezdetét. Belépő-díj 60 fillér, gyermekeknek 20 fillér.

— Esküvők. Herold Lajos hódmezővásárhelyi póstaliszt május hó 25-én esküdött örök hűséget Kálmán Iduska kisasszonynak, Kálmán Károly szekszárd-belvárosi róm. kath. tanító leányának.

Fekete Ferencz szekszárdi gépész-mester múlt vasárnap délután esküdött a szekszárdi rk. belvárosi templomban örök hűséget Mészáros Jolánka kisasszonynak. Az esketési szertartást Wosinsky Mór apát-plébános végezte.

Kokn Imre, lapunk nyomdájának gépmestere, hétfőn tartotta esküvőjét a szekszárd-belvárosi rk. templomban Czéh Mariska kisasszonynyal.

— Tanulmányi kirándulás. A szekszárdi állami főgimnázium felsőbb osztályainak tanulói múlt szombaton Wigand János igazgató és tanáraik vezetése alatt tanulmányi kirándulást tettek Bátára, hol Tóth Károly társulati főmérnök magyarázata mellett megtekintették a Szekszárd-bátai Dunavéd- gáttársulat szivattyútelepét és vízmüveit. A kirándulók Bátaszéken megtekintették a díszes templomot és meghallgatták a hatalmas orgona hangjait.

—- A II. osztályú szolgabirák. Szekszárdról írják a «Pécsi Napló»-nak, hogy a tolnamegyei tisztviselők közül leginkább az uj találmányu II. osztályú szolgabirák elégedetlenek a fizetésrendezéssel. Nem annyira a fizetések alacsony mérve miatt, mint inkább azért, mert az első osztályba sorozandó négy idősebb szolgabiró közt két olyan is van, kinek kvalifikácziója nincs s ezek most rangban a néhány évvel fiatalabb, de jogvégzett szolgabirák elébe lesznek helyezve.

— Kardpárbaj. Hétfőn reggeli 6 órakor a »Szekszárd Szálló« kistermében kardpárbajt vívtak Vilczek Sándor, a József-puszta bérlője és Mittveg Géza gazdatiszt. Miután Vilczek Sándor az ujján jelentéktelen vágást kapott, a párbajt a segédek befejezettnek jelentették ki. A párbaj oka heves összeszólal- kodás volt. A felek párbaj «után nem békültek ki.

Szóljunk még néhány szót a nemzeti iskolai ünnepélyekről, melyek az ifjúi kedélyt erősen megragadják.

Midőn a lég megenyhül s a tavasz szép pompájában beköszönt, ünnepeljük a nemzet történeti tavaszát, márczius 15-két. E nagy nap említésének hallatára a múltnak verőfényes emlékei bontogatják szárnyaikat lelkűnkben; a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméinek géniuszai jelennek meg lelki szemeink előtt. Ismerjék meg gyermekeink is e nap felfogásukhoz alkalmazott történetét, a halhatatlan emlékű költő gyújtó, felejthetetlen szavait: »Talpra magyar, hí a haza!«

Legyen szent ünneppé avatva a gyermekek előtt az a nap is, melynek szeretett királynőnk, Erzsébet, e szent martyr a földi élettől megvált, hogy kegyelet övezze glóriás alakját. S igy egyen- kint minden nemzeti nagy nap emlékét méltóképpen ünnepeljük meg. Az ünnepélyek befejezéséül pedig hadd zendüljön fel az Egek urához imádság gyanánt az ártatlan gyermekajkakról e dal: »Hazádnak rendületlenül légy hive óh magyar!«

Ezek tehát t. közgyűlés azon vezérelvek, melyek szerény nézetem szerint a magyar tanítóságot kell, hogy vezessék eme szép és magasztos eszme elültetésében; érzem és tudom, hogy erőm, tehetségem sokkal csekélyebb, semhogy megközelítőleg is elérhetném azt a hatást, melyet előadásommal önökre tenni óhajtottam, de maga a tárgy is nagyszerűségénél és örök emberi voltánál fogva inkább elnémítja azt, ki fejtegetni akarja, semhogy ékes szókra fakasztaná. Mert hisz oly fenséges ez az érzés, hogy nagysága — az ellentétek szembeállításánál fogva — éppen a magunk kicsiségét

— Megbírságolt közjegyző. Káldi Gyula dr. szekszárdi kir. közjegyző egy hagyatéki eljárás alkalmából egyezségi tárgyaláskor a felek előadásait helytelenül foglaltátta jegyzőkönyvbe meg nem hatalmazott segédje által, aláíratás után pedig közbe szúrásokat eszközölt az amúgy is valótlan tényeket tartalmazó okiratba a miért a szekszárdi járásbíróság fegyelmi feljelentést tett a közjegyző ellen. Káldi dr. azzal védekezett, hogy ő az ügyet Merfelcz Lajos nevű segédjére bízta s csak a felolvasás után hitelesítette. A pécsi kir. törvényszék azonban nem fogadta el a védekezést s arra való tekintettel, hogy a közjegyző már 2 ízben volt büntetve, 200 korona pénzbüntetésre ítélte Káldi Gyula kir. közjegyzőt. A kir. Kúria Vörösmarty Béla elnöklete alatt a napokban tárgyalta ez ügyet, melyen Tassy Pál koronaügyészhelyettes a büntetés súlyosbítását kérte. A Kúria azonban Németh Péter védő meghallgatása után helybenhagyta az elsőbirósag ítéletét.

— Ipariskolai vizsga. A szekszárdi ipariskolában folyó hó 19-én délelőtt tartják meg az összes osztályokban az évzáró vizsgát.

— Könyvelő választása. A szekszárdi népbank választmánya a megüresedett segédkönyvelői állásra a számos pályázó közül Grosch Ödön gyönki ev. ref. tanítót, jDömötör László szekszárdi ügyvéd vejét választotta meg.

— A baja—báaszéki hid. A Kaposvárott megjelenő * Népjog*, a következőket írja: Úgy ér- tüsülünk, hogy a baja—bátaszéki dunai hid építését még a nyár folyamán megkezdik. Csak azt várják még, hogy a király a beruházási törvényjavaslatot szentesítse. Ez a hid Kaposváriakra nézve különösen fontossággal bir, mert a baja-bátaszéki hid megnyiltával a vasúti forgalom nagy mérvű növekedésére számíthatunk. A vasúti forgalom növekedésére pedig szükségképen kihat a város gazdasági életének egyébb ágaira is. A magyar alföldnek, sőt az erdélyi és délmagyarországi megyék egy részének Steierország s Délausztria felé gra- vitáló forgalom nagyrészt ezen vonalon fog lebonyolódni, s ennek a vonalnak Kanizsán kívül nincs nagyobb állomás, mint Kaposvár. A Kaposváriaktól (főleg a kereskedőknek szól) függ tehát, hogy a viszonyoknak ezen kedvező alakulását a maguk előnyére kiaknázzák, és reméljük, hogy a kereskedők vállvetve fognak igyekezni a városi hatóságokkal, hogy ezen nem mindennapi előnyöket a modern haladás — s nem a csökönyös maradi- ság — szellemében a város minden polgára jólétének előmozdítására használjuk fel.

juttatja eszünkbe; oly érzelem a hazaszeretet, mely az emberi lélek indulatainak skálájában a legmagasabb, legeszményibb, mely lágyságot és erőt, nyugalmat és szenvedélyt, tűrő lemondást és harczi lelkesedést egyesit, oly feladat van tehát ránk bízva t. közgyűlés, melyért egy szívvel, egy lélekkel kell összefognunk, hogy megvalósítsuk azt, mi minden becsületes magyar szivében ott rejlik hő kívánságként: Legyen ez a haza nagy és hatalmas, századokon át ragyogó dicsősége lobbanjon fel újra, legyen a magyar méltó erre a névre, erre a földre, mely fölött ezer esztendő viharos fellegei vonultak el s ha mi magyar tanítók, a nemzet napszámosai e szent tudattól áthatott lélekkel fogunk munkánkhoz, ha mi mutatjuk az utat a jövő nemzedéknek, mely őket a haza fényének emelésére sarkalja, úgy büszke önérzettel kérhetjük mi is részünket, mert általunk ismerték meg, szerették meg mindnyájunk édes anyját: a szép Magyarországot.

Fel tehát még egyszer a czél felé. A magyar tanítóság mindig fogékony volt a nemes ideál iránt, nem zárkózhatik el ez elől sem szűkkeblűén; s ha lelkiismeretes gonddal ^s buzgalommal ápoljuk a hazaszeretet szent Vesta-tüzét az ifjúi lélekben, úgy megkönnyebbült lélekkel tekinthetünk vissza a múlt fáradalmaira ; mert hiszen elértük azt, mi lelkűnkből lelkedzett kívánsága édes mindnyájunknak ; Legyen ember minden ember és messze a hármaz bérez és négy folyó határain túl tisztelettel nézzenek a magyar nemzet fiaira.