Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1904-06-02 / 22. szám

2.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 22. sz.

1904. junius 2.

TÖVISEK.

Előleges fürdőmegnyitási jelentés.

Etl József barátom bizalmas felkérése folytán, van szerencsém a nagy nyilvánosság terén e fó rovatunkban ünnepélyesen kikürtölni az örvendetes hirt, hogy a >CsÖrgetég< gyógy- és kéjvilág fürdő, ott a helyszínén, fényes parádéval már a legközelebbi napokban megnyittatik s boldog, boldogtalan, — egészséges és beteges, — öreg és fiatal, —; nős és nőtlen, — kormánypárti, Appo- nyista, Bánfy-párti, Kossuth-párti, — néppárti, sőt párton kívüli egyének is (legyenek bármily val- lásuak! I 1 . szabadon használhatják.

A minden oldalról történő sürü és jogosult zaklatásoknak, türelmetlen interjuvoknak ellene nem állhatván, kijelentjük, hogy a nagyhírű világ fürdő megnyitása eddig is csak azért késett egy parányit, mert a fürdő épületen szükségessé vált némi javítási és modern kiépítési munkálatok nagymestere I— a ref. harangozó Mészáros Ferencz —) tanulmány utón volt az orosz-japán harcztéren, hol most a gyors hidászati műveletekben kitüntetéssel letevén a doktorátust, hazajött a kedves »Csör- getég« renoválására. Tehát csak pár napi szives türelmet kérünk, a kedves világ fürdő régi dicsősége még szebb fényben ragyog, mint hajdan, valaha, apáink szebb és boldogabb korában ! . . .

Tájékozásul — különösen az idegeneknek s külföldieknek — (mert hiszen a helybeli jó magyar népünk régóta ismeri >CsÖrgetég< csoda szépsé- ségeit, ezer előnyét és főlényét más gyógy- és kéj-fürdők felett!) csak annyit mondhatunk, hogy a »#« a »fürdőt, most különösen szép és vadregényes. A nagy Jókai szelleme lebeg a vizek feletti A táj levegője szelíden — enyhe s balzsam — illatos. A fürdő vizének langy szellőtől mozgatott átlátszó tiszta habjai, mint édesen ölelő anyai, avagy szerelmes * kedv es*, puha bársony karjai ringatják, üdítik, gyógyítják a boldog halandót, ki benne fürdőzik. — A környék teljesen pormentes, sőt még az adóvégrehajtók is messze elkerülik, mert ott máig is fennáll a boldog ex-lex állapot.

Különös figyelmet érdemel, hogy most, mikor halfogási tilalom uralkodik, Etl Pepi barátom bölcs előrelátása úgy segített az országos bajon, hogy a tó vizébe tömérdek hal-magoi vetett már a télen s ezek most ott vigan és bőven ficzkándozván: a fürdő tulajdonos monopóliumát képezik, ki őket hallében (nem Halléban! . . .) jó paprikás gyanánt igen gyakran tálaltatja fel az éhező fürdőzőknek Garai zenéje mellett.

kiemelkednek s akár erényük fenségével, akár bünnük megdöbbentő nagyságával az erkölcsi világrend egyetemes törvényét képviselik s igy a megérdemelt jutalom, vagy bünhődés prototípusaivá lesznek. Meg kell mutatnunk, hogy az örök változandó is ugyanazon törvényeknek van alávetve s az események látszólagos harmoniátlanságában is magasabb egység honol.

De a tanító csak akkor éri el czélját, ha azt, a mit mond, át is érzi, ha szavából lélek sugárzik ki, mert Horatius is azt mondja az etrs Poétikájában : »Ha azt akarod, hogy sírjanak, úgy neked kell először sirnod.« Legyen mindenekelőtt a tanitó hazaszeretettől áthatva. Ragaszkodjék ő maga szeretettel, törhetetlen hűséggel, ahhoz a földhöz, melyet több mint ezer éve, őseink vérük árán megszereztek s ezer baj közt fenntartottak.

De nem egészen helyesen fejeztem ki magamat, hisz a hazát nem az élettelen halmok, térségek, hanem az emberek teszik, mert a magyar lélek kialvása, a hazát is idegen földdé változtatná. Tehát magyar érzés, gondolkodás, a faji összetartás ereje éljen erősen lelkében, őrizze híven hazája szokásait, erkölcseit tudja becsülni, a mi szépet, jó és hasznost hazája minden téren nyújt, mert a külföldiség vadászásában fakad a romlás forrása. A haza javát helyezze mindenekeié.

Nincs nemzet, melynek isteni és emberi jogok szerint több joga volna sajátjához, mint a magyarnak, ki hazáját bősz hullámok torlódása közt is mindig erős kézzel biztos révbe tudta vezetni. Kell, hogy a tanitó Kölcseynek a hazaszeretetről mondott ezen szavait szive legmélyére vésse be: |

Íme a »Csörgetég« jeles tavának sok nemes tulajdonsága ! — Egyelőre, izleltetőül csak ennyit, — majd ha valósággal és érdemlegesen megnyílik : bővebben fogunk róla Írni. Addig is Isten Önökkel a viszontlátásig a kedves Csöfgetégen!

Palást.

KÜLÖNFÉLÉK.

— Kérjük mindazon előfizetőinket, akiknek előfizetése folyó évi május hó 1-én lejárt, hogy azt megujitapi s az összeget czimünkre beküldeni szíveskedjenek. — Lapunk híveit felkérjük, hogy a «Tolnamegyei Közlönyt, mely varmegyénkben a legrégibb lap s már több mint három évtizede szolgálja a közügyet, a hazafias érzelmű közönség körében ajánlani, terjeszteni szíveskedjenek.

— Űrnapja. A kath. világnak ma van a legszebb ünnepe, midőn az Isten fölkent szolgája a templomból kiindulva, harangzúgás, zene és ének mellett a hivők ezreitől kisérve körmenetben viszi a legméltősá- gosabb szentséget a lombsátorokhoz és áldást ad vele a hívekre. — A szekszárd- belvárosi templomból Wosinsky Mór apátplébános papi kísérettel vezeti a körmenetet, melyben a hivatalok, testületek, egyesületek és a tanuló ifjúság is részt vettek.

— Miniszteri biztos kinevezése. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Wigand János szekszárdi áll. főgimnáziumi igazgatót az eperjesi ág. ev. főgimnáziumban tartandó érettségi vizsgálatokra miniszteri biztosul nevezte ki.

— Előléptetés. A m. kir. igazságügyminiszter Szigethy Lajos szekszárdi kir. járásbirósági aljegyzőt a XI. fizetési osztály első fokozatába léptette elő.

Boda Vilmos ünnepeltetése. A szekszárdi tűzoltó-egyesület, a szekszárdi dalárda és barátai szép ünnepeltetésben részesítették ( Boda Vilmos lapunk szerkesztő-tulajdonosát és országgyűlési képviselőt névünnepe alkalmából. Múlt pénteken esti 1J2 9 óra után a városháza udvarából lampionos menetben vonultak a díszbe öltözött tűzoltók zenekarukkal az ünnepelt Bezerédj-utczai lakása elé, ahol már nagy közönség várta a tűzoltóságot. A tűzoltói zenekar három darabot játszott, mire a tűzoltóság tisztikara felment Boda Vilmos lakásába s itt Nikitits Imre alparancsnok a következő beszéddel üdvözölte őt:

»Szeresd a hazát! Boldog leszesz, ha a férfikor napjaiban e szavakat úgy fogod érthetni, úgy fogod érezhetni, a hogy kell. Hazaszeretet egyike a kebel legtiszteletreméltóbb szenvedelmeinek, de sok kívántatik, mig annak tiszta birtokába juthatunk!«

Igyekezzék, hogy e birtokot magának meg- azerezze s hasonló szellemben hasson növendékeire is. Kedveltesse meg velük első sorban szülőföldjüket, a mi könnyű dolog, hisz ez mindenkivel vele született érzelem, mindenki szeretettel gondol még a távolból is a földre, hol léte kezdetét vette. Azután vezesse a gyermekeket a haza megismertetésére, mert a mit nem ismerünk, azt nem is szerethetjük. Keltsen lelkesedést minden iránt, a mi a haza életében nagy és magasztos volt, hogy a miképpen gyermekek féltik édes anyjuk drága életét, úgy aggódunk mindnyájunk édes anyjáért, a hazáért, melynek aranykalászos rónaságai, a hegyek alján a pásztorok dala, falucskák nádfedeles kunyhói mind az ő nagyságát hirdetik.

De ismertesse meg egyszersmind a küzdelmeket, melyekben a magyar nemzetnek része volt, értsék meg, hogy a boldogság verőfénye nem sütött mindig bérczei fölött, hogy a füst,'mely völgyeiből felszállott, nem volt mindig az örömáldozatok füstje, a Magyarok Istenéhez, de nehéz helyzetekben csodákat műveltek a letűnt idők dicső nagyjai.

Hisz a történelem elég sok oly alakot és eseményt tud felmutatni, melyeknek hallatára az ifjú szív feldobog, lelkűkben tetterő kél, szemeik büszke csillogásából láthatjuk, mint hatottak érzel»Szeretett Főparancsnok Úr!

Tűzoltó társaimmal fáklyát gyújtva, arczainkon örömsugárzással, keblünkben pedig irántad érző forró szeretettel jelentünk meg, hogy kifejezést adjunk szivünk érzelmének becses névnapod ünnepélyére.

31 évén keresztül újult meg ezen örömünnep városunkban és én tűzoltó társaimmal nem mulaszthatom el, hogy ezen ünnepélyes alkalomkor a tűzoltás terén kifejtett önzetlen tevékenységedért hálás köszönetünket ne nyilvánítsam. — Mert a közérdeket szolgálni szép és nemes dolog ugyan, de szal'malángként gyúl fel és lobban el s megy feledésbe felette a közelismerés nyilvánítása; de téged nem a közelismerésnek megnyilatkozása buzditott eddigi működésedben, hanem a zászlónkra irt igaz felebaráti szeretet, mely felebaráti szereteted érzetével jelentél meg a tomboló, emésztő tűz színhelyén, hogy veszélyben levő embertársaidnak sok fáradsággal szerzett vagyonát, néha életed veszélyeztetésével is, megmentsd.

A felebaráti szeretet eme érzetével és az el oltott tűzzel, keblünkben az igaz. szeretet tüzé gyújtottad fel, melyet szivünkből nem lehet kioltan soha.

Tehát szivünkben irántad lángoló igaz tiszta szeretetüi kből azt kívánjuk, hogy a jó Isten adjon neked erőt, egészséget és hosszú életet, hogy becses névnapodat családot boldogitására és a tűzoltóság, mint emberbaráti szereteten alapuló egyesület javára, még számtalan éveken keresztül megérhessed.

Isten tartson és élte sen sokáig !«

E szép beszédre az ünnepelt meleg szavakkal felelt és megköszönte bajtársainak gyöngéd figyelmét. Ezután az emeletről lejőve, a szekszárdi dalárda szerenáddal lepte meg a dalárda elnökét és Tóth Károly társulati főmérnök intézett hozzá szívből jövő és szívhez szóló beszédet. A dalárdát Linhardt Ignácz karmester vezette. A tűzoltóság és a dalárda a nagy közönségtől kisérve Boda Vilmossal levonult a tűzoltói zenekar hangjai mellett a polgári olvasókörbe, ahol 100 terítékű lakomát adott a mindenki által szeretett és nagyrabecsült férfiú, aki egész életét önzetlenül a közügy szolgálatában tölti el. A magyaros vacsora alatt Garay Ferkó zenekara és a tűzoltói zenekar játszottak, élesztve a kitűnő hangulatot, közben pedig a dalárda énekelt szépen és lelkesen. Az első felköszöntőt Tóth Károly társulati főmérnök mondotta az ünnepekre, a kit beszédekben üdvözöltek még: Tánczosi Nyit- ray Lajos, Schneider János, Hauk Károly, Kovács Dávid, Horváth Ignácz, Nikitits Imre, Andre István, Szigethy Lajos és Grósz János. Az elhangzott beszédekre Boda Vilmos többször válaszolt a társaság lelkes éljenzése között.

meikre a dicső hősök példái s ha van nemzet,, melynek múltja oly viszontságos, melynek letűnt hősei nagy erények lelkes képviselői, mely tele van a hazaszeretetnek önzetlen ragyogó példáival, úgy bizonyára a magyar nemzet az.

Mily lélekemelő látvány is az, midőn a hivatása magaslatán álló tanitó a lelkesen figyelő gyermekseregnek Szent László bölcsességéről, Hunyady János vitézi csodatetteiről és önzetlenségéről beszél, ki minden cselekedetével bizonyságát adta e mondás igazságának : »A haza mindenek előtt!« Vagy Zrínyi Miklós kitartása és hősies halála nem fejleszti a gyermek lelkében az önérzetet, melylyel büszkén vallja azokat magáénak és önönmagát magyarnak. Dobó I., Losonczy, II. Rákóczy Ferencz, Deák, Széchenyi, Kossuth ragyogó alakjai hadd népesítsék be a gyermekek élénk képzelmét s hadd szívják magukba a tanitó szavait, mint a szomjas virág a harmatcseppeket. Nem sokat ér az olyan tanitó, ki a történelmet élesen és világosan taglalja, az évszámokkal tisztában van, de szive nem dobog az emberiségért, nem lelkesül ama magasabb eszmékért, melyek a történelemből előcsillámlanak s előadása a szivet üresen hagyja. Iparkodjék tehát tanításában a kellő magaslatra emelkedni s oda hatni, hogy szive melegét, a múlt iránti lelkesültségét tanítványainak a történeti igazság meghamisitása nélkül átadhassa.

Derítse fel a gyermekek előtt, hogy az igazi hazaszeretet nem véraldozatokban, sem szóban, külsőben, balga tüntetésekben rejlik, hanem a törvények megtartásában, az uralkodóház iránti hűségben ; gyermekeknél jó magaviseletben, szorgalom-