Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1904-05-26 / 21. szám

1904. május 26. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 21. sz. 3. kon teremtettem, hogy miatta bepörölt és a . . . a . . . maga hibája nekem 100 koronámba került, ha több-be nem, mert tudja, a fiskálisok értik ám ... a számtant! (Főleg az összeadást és kivo­nást. Szedő.) Hát azután kedves rokon, ne vegye zokon, de máskor vigyázzon ám (legalább az én czikkeim- nél) a szedésnél, nehogy megint úgy járjak, mint -előbb. Kérem azért kedves rokonom, legyen szives •és tekintse családomat, vigyázzon a szedésnél, ne­hogy megint 100 koronát kelljen fizetnem, mert akkor a családtagjaimmal gyűlik meg a baja, pe­dig azok sokan vannak ám! (Brrrr! Vigyázok ezentúl! Szedő.) Addig is pá-pá kedves rokony! Piccolo. KÜLÖNFÉLÉK. — Igazságügyi kinevezés. A m. kir. igazságügy miniszter Dr. Szilágyi Ernő szek­szárdi kir. törvényszéki aljegyzőt, ki pár hónappal előbb kitüntetéssel tette le a gya­korlati bírói vizsgát, a szekszárdi kir. tör­vényszékhez jegyzővé nevezte ki. — Nyugalomba vonul. Illetékes helyről vesz- szük a hirt, hogy a szekszárdi polg. leányiskola kiváló képzettségű, jeles tanítónője: Bati Jánosné ■szül. Táncsics Fanni a jővő tanévben nyugalomba vonul. — Felelős szerkesztötulajdonosunk névünnepe. Boda Vilmos országgyűlési képviselőnek és lapunk felelős szerkesztő­tulajdonosának folyó hó 28-án lesz a név­ünnepe, mely alkalomból a szekszárdi ön­kéntes tüzoltó-egyesület jövő pénteken éste fáklyászenével tiszteli meg őt, akinek el­évülhetetlen érdemei vannak a tűzoltás és a tűzoltói intézmény népszerűsítése körül. — -Értékes ajándék. Simontsifs Elemér vár­megyei főjegyző a szekszárdi kaszinó könytárának Méhely L. szerkesztésében kiadott »Állatok Világa« czimü nagy művének eddig megjelent 6 diszkötésü kötetét ajándékozta. — A baja—bátaszéki dunai hid épí­tését még a nyár folyamán megkezdik, mert a beruházási törvényjavaslatot a képviselő- házban már elfogadták és a felsőház hozzá­járulása után a király szentesiteni fogja azt. — Ünnepeit főjegyző. Pünkösd más­napján volt 20 esztendeje annak, hogy Szekszárd közönsége lelkesedéssel főjegyző­jévé választotta Dr. Hirling Ádámot. — Szekszárd nagyközség elöljárósága és hiva­tali személyzete ezt az alkalmat felhasználva, Nagy György biró és Janosits Károly jegyző vezetése alatt tisztelgett a főjegyzőnél, a kit Janosits Károly jegyző szép beszédben melegen üdvözölt, a mi láthatólag jól esett az ünnepeltnek, aki köszönetét fejezte ki a nem várt ováczióért. — Esküvők. Vajtechovszky József folyó hó 18-án esküdött Dombóvárott örök hűséget Friedmann Mór dombóvári kereskedő leányának, Róza kisasz- szonynak. — Somogyi Lajos szentlőrinczi főszolga- birósági Írnok folyó hó 16-án vezette oltár elé özv. Kirntr Károlyné leányát, Juliska kisasszonyt. — D^ményi Mihály szakályi máv. hivatalnok folyó hó 17-én esküdött örök hűséget a szakályi róm / kath. templomban Csukly Margit kisasszonynak, Cóukly Ignácz szakályi jegyző leányának. — Ber­ger Gyula budapesti bankhivatalnok folyó hó 22-én tartotta meg esküvőjét Murányi Margit kisasz- szonynyal. — Kitüntetés a magyarosításért. A vallás- és közoktatásügyi miniszter D'órnyei Ferencz bátaszéki községi igazgató-tanítónak a magyar nyelv sikeres oktatásában tanúsí­tott kitűnő buzgalma elismeréséül 100 ko­rona jutalomdíjat engedélyezett. — Tánczestély. Pünkösd másnapján nyitot­ták meg a szekszárdi »Polgári Olvasókör« nyári helyiségét, mely alkalomból igen sikerült táncz­estély t rendeztek Garay Ferkó zenekarának közre­működésével. — Helyettes jegyzők. Báró Jeszenszky György simontornyai járási főszolgabíró Várkonyi Imrét Gy'önkre, Glöckner Jánost pedig Udvariba nevezte ki helyettes jegyzővé. — Egy nyugalmazott törvényszéki biró ha­lála. Tegnap érkezett Dunaföldvárról a gyászhir, hogy ott Horváth Ignácz nyugalmazott szekszárdi biró és ügyvéd meghalt. Halálhírére a szekszárdi igazságügyi palotára kitűzték a fekete zászlót. — Névmagyarosítások. Mayer Károly tolnai születésű, pécsi róm. kath. káplán családi nevét »Afe/ort-ra, Roztter Béla regölyi születésű, pécsi róm. kath. papnövendék pedig »Magyarc-ra vál­toztatta belügyminiszteri engedélylyel. egy fehér holló keringett. A mostoha kétségbeesve kiáltozott eltűnt fia után. Egyszerre ökölnyi, kemény kődarab hullott a fejére, amit a holló ejtett ki csőréből. A mostoha megbünhődött bűnéért, nem kelt fel többé arról a helyről, a melyen össze­rogyott. Most űzőbe vették a hollót, de az ügyesen kikerülte a nyilakat. Letépett egy zöld tölgygalyat, azt az uraság lábai elé ejté s azután eltűnt, nem látta senki többé. A szegény Zsuzsika sokat bánkódott Gábor eltűnésén. Naprólnapra halványabb lett. Mikor eljött az ősz s a természet téli álomba merült, Zsuzsika is lezárta szemeit és elmerült abba az álomba, amelyből nincs többé ébredés. Temetése egyszerű volt, de szép. Fehér koporsóba tették, amit az uraság küldött számára. Ugyancsak ő a szegény Zsuzsikának egy szép sirkövet is készíttetett. A sirkövön egy rejtek- ajtócska volt és abban elhelyezték a leányka fes­tett arczképét. Az erdész elhagyta a vidéket, ahol oly nagy csapás érte, beállt katonának és többé nem jött vissza. A sirt nem látogatta ezután már senki, csak a lehér holló szokott minden napnyugta előtt eljönni, megkoczogtatta csőrével háromszor a rejtek- ajtót s azután ismét eltűnt. Évtizedeken át tartott ez igy. Időközben falu keletkezett a völgyben s eltűnt az erdő. Zsuzsika sírja körül más sirok is keletkeztek, az öregapák után jöttek az unokák s betelt a temető. Az ifjabb nemzedék másutt ke­resett sirkertet, ide a temetőre pedig kihajtották a juhokat az én őseim, — mondá nagyot sóhajtva az öreg juhász — a fehér holló pedig mindig ritkábban jött el, mert kerülte az embereket. Apám mellett bojtároskodtam, — folytatta ismét Mihály bácsi — s éppen itt legeltettünk. Már este felé járt az idő, éppen haza akartunk hajtani, mikor egyszerre erős szárnycsatlogtatás- sal közeledett a fehér holló, melléből patakzott a vér, lövést kapott. Bizonytalan repüléssel közele­dett mindjobban felénk. Mikor éppen a sirkő fölé ért, bukfenczet hányt a levegőben és lebukott egyenesen az oszlop tetejére. Ebben a pillanatban sürü köd lepte el az egész temető hegyet. Apám és én keresztet hánytunk magunkra félelmünkben. Egyszerre fényesség támadt és a meglőtt holló ragyogó fényes ifjúvá változott, aki kinyitotta a rejtekajtót, kivette belőle az elrejtett képet, meg­csókolta, mire az egy szép tündér leánynyá vál­tozott át. Most a két fényes alak átölelte egymást és kimondhatatlan édes vágygyal nézett egymásra s aztán hirtelen eltűntek. Velük együtt eltűnt a köd is, mely a temetőhegyet beborította. Én is, meg apám is megdörzsöltük szemein­ket, hogy nem álmodtunk-e ? Oda mentünk a sír­kőhöz és nyitva találtuk azt az ajtócskát, amit kiváncsi emberek oly sokszor kíséreltek meg már kinyitni. Mire Mihály bácsi befejezte a regét, meg­szólalt az esti harangszó. Öcsém félénken mellém húzódott, borzongva mentünk el a sirkő mellett, búcsút intettünk az öreg juhásznak és hazamentünk. Sok megváltozott már KzÖta, hogy ezt a kis regét hallottam. Az öreg juhász meghalt, a sir­követ egy nyári vihar feldöntötte, a moha elbon­totta, környékét a tüskebokor benőtte. De azért néha még eszembe jut ez a kis mese, melyet egykor oly nagy áhítattal hallgattam szegény jó kis öcsémmel. Hosszú idő múlt el már az óta. A hűs őszi szél öcsém sirhalma fölött len­geti már a sárguló fűszálakat, az én lelkem pedig sir valahányszor eszembe jut ez a kis mese és a szomorú esti harangszót hallom . . . Schultheisz Rezső. — Helyettesítés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a huzamos idő óta betegeskedő Bati Jánosné szül. Táncsics Fanni szekszárdi polg. leányiskolái tanítónő helyettesítésével özv. Pápé Dénesné szül. Arlow Mária polg. iskolára képesített tanítónőt bizta meg. — Előléptetés. A m. kir. igazságügyminisz­ter Velding János tamási kir. járásbirósági telek­könyvvezetőt a X. fizetési osztály 2-ik fokozatába előléptette. — Helyettes fordító. Závisits Milós tolna­vármegyei hites tolmács és fordító már huzamosabb idő óta beteg lévén, helyettesévé az alispán Dr. Abai János volt szerejevói kir. járásbirósági albi- rót nevezte ki. — Magán vizsgák. A szekszárdii polg. fiú­iskolában az időközi magán vizsgákat junius hó 15-én tartják meg. — A vármegyei tisztviselők fizetési osztá­lyainak kimutatása: VI. fizetési osztály. Alispán. VII. „ „ Főjegyző, árv. elnök, főügyész, főszolgabíró. Vin. „ „ Főorvos, I. oszt. aljegyző, fő­szolgabíró, árv. ülnök. IX. ,, „ II. oszt. aljegyző, I. o. szolga­biró, levéltárnok, irodaigazgató X. „ „ III. o. aljegyző, II. o. szolga­biró, árv. fogalmazó, várm. al­orvos, járás orvos, allevéltár- nok, irodatiszt, iktató, kiadó, irattárnok. XI. „ „ írnok, várnagy, laktanya fel­ügyelő, kőnyomdavezető. — Halálozás. Fájdalmas csapás érte Fránek János szekszárdi ipariskolai rajztanitót, a kinek jó­ságos nejét élete legszebb évében ragadta el a kérlelhetetlen halál. A korán elhunyt valóságos mintaképe volt a hűséges nőnek és szerető anyá­nak. Halálát gyógyíthatatlan rákbetegség okozta, melynek kínos fájdalmait vallásos türelemmel viselte, mígnem folyó hó 25-én megszűntek földi kínjai. Temetése ma délután 5 órakor lesz. — A bána­tos férj az alábbi gyászjelentést adta ki: »Fránek János úgy maga, mint gyermekei Lajos, Béla vala­mint az egész rokonság nevében mély fájdalommal jelentik a hőn szeretett nő, édes anya, testvár, unokatestvér, meny, illetve sógornőjük, Fránek Já­nosné szül. Schönberger Etelnek élete 42 ik, boldog házassága 25-ik évében folyó hó 25-én hajnali 2 órakor hosszas szenvedése után történt gyászos elhunytát. A drága halott f. hó 26-án délután 5 órakor fog a Széchenyi-utcza 650. sz. házból a r. kath. szertartás szerint a régi alsó-sirkertben levő családi sírboltban örök nyugalomra tétetni, az en­gesztelő szent mise-áldozat f. hó 27-én délelőtt 8 órakor fog a belvárosi templomban a Mindenha­tónak bemutattatni. Béke és áldás kisérje drága emlékét! — Mint részvéttel értesülünk, néhai Ur- tika Antal nyugalmazott cs. és kir. huszárőrnagy, volt szekszárdi selyemtenyésztési tisztviselő neje Budapesten folyó hó 25-én elhunyt.« — Orgonahangverseny. A bátaszéki temp­lomi énekkar, kiegészítve a dalárdával, f. hó 26-án d. u. 3 órakor a kaih. templomban orgonahang- vers^pyt rendez a következő műsorral: 1. Largo (aría) G. E. Handeltől (Klasszikus). 2. Kar «Athália« oratoriomból J. A. P. Schulztól, (Vegyes kar.) 3. In Paradisum Th. Duboistól. (Modern.) (Ezzel a bájos zenéjü orgonaművei Wrigt Gusztin párisi orgonaművész tavaly egymásután kétszer hangver­senyzett Budapesten a Kálvintéri templomban. Szerk). 4. »Credo« Szeiler Károly «Mártha«-Miséjéből. (Unisonó.) 5. Fugued Posludes Ch. H. Rinktől (Mo­dern). Az orgonaszámokat Joó Károly conservato- rista, kántor adja elő, a karokat Kaufman András káplán dirigálja. A hangverseny kezdete d. u. pont 3 órakor. A bejárat a főkapun történik, mely a hangverseny kezdetével bezáratik. Belépő díj nin­csen, a legcsekélyebb adományok az énekkar hang- jegytára javára köszönettel fogadtatnak. — Szigorú Ítélet. A pécsi 'püspöki szentszék szigorú ítéletet hozott Pserhofer Mária ráczpetrei tanítónő ügyében, akit az ellene emelt súlyos vádak miatt állásától elmozdította. — A szentszék ítéletét jóváhagyás végett felterjesztették a vallás- és köz- oktatásügyi miniszterhez.

Next

/
Thumbnails
Contents