Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1904-05-12 / 19. szám

1904. május 12. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 19. sz. S. , ,T ,Meflfelebbezett határozat. Sok beszed tágyát képezte már különböző körök­ben az, hogy a Lymburg-Styrum-féle ala- i pitványra felügyelő választmány nem jár ! el akkor helyesen, midőn az ösztöndíjakat a nem nemes ifjaknak is oda Ítéli. Ezt az eljárást egy esetben Simontsits Elemér fő- j jegyző megfelebbezte, a kinek felterjesz- j tésére a vallás- és közoktatásügyi minisz- j ter a következő fontos ítéletet hozta: »Miután alapito levél kiállítva és kormányható- ságilag jóváhagyva mindeddig nem lett, ily alapitó le­vél hiányában pedig kétségtelen, hogy a megüresedő alapítványi helyek betöltése, illetve adomáuyo- ; zasa kérdésében egyedül irányadó támpontul kizárólag c-ak's örökhagyónak, illetve néhai ala- ' pitonak lyp8. február lo-én kell végrendelete j szolgaihat: a hiteles másolatokban bemutatott vég- jendtlet IV. fejezete utolsó bekezdésében foglalt 5. pontja pedig kifejezetten akként intézkedik, hogy az ott elhagyonányozott vagyon kamataiból »elszegényedett lolnavármegyei nemes ifjak* része­süljenek, amiből viszont kétségtelen alapitónak az a szándéka, hogy a születési nemességet, vagyis nemesi leszármazást kívánta az alapítványi helyek elnyerésénél feltételnek tekinteni, ezzel szemben, ha bár a honoratiorok (vármegyei tisztviselők) a jogfejlődés szerint a nemesekkel sok tekintetben egyenlő elbánás alá estek, a születési nemességet, a melyhez az alapitó az ösztöndíj elnyerését kötötte a honoratiorok osztályához való tartozás nem pó­tolhatja : figyelmeztetem a közönséget, hogy ezen­túl alapítványi helyek elnyerésénél a tolnavár­megyei nemesi családból való származás iga­zolandó és a megüresedő ösztöndíjas helyek adományozásánál a gyakorlat által meghonositott egyéb követelmények érintése nélkül, a tolna­megyei nemesi családból való származás döntő feltételt képez.« — Kitüntetett tanító. Kiss Béla István őcsé- nyi rk. kántortanitó munkálkodására a pápa apostoli áldását adta. A levél, a melyben ezt gróf Zichy Gyula pápai kamarás tudtára adta, a következő; O szentsége tudomást szerzett az ön tevékenysé­géről, mit a tanügy és irodalom terén tett, — munkálkodására apostoli áldását adja és további fáradhatatlan munkálkodásra buzdítja. — Jótékonyság. 'Mauthner Adolf oroszlói bérlő a napokban száz koronát küldött a dombó­vári takarékpénztár igazgatóságának, hogy azt saját belátása szerint jótékony czélra fordítsa. — Kinevezés, ő Felsége Büky György volt szekszárdi pénzügyigazgatót, pénzügyi tauácsost és székesfővárosi adófelügyelő-helyettest, a kir. tanácsosi czim adományozása mellett mármaros- szigeti pénzügyigazgatóvá kinevezte. — A posta köréből. A pécsi posta- és táviró igazgató Kutas Pál szekszárdi és Waldmann Antal marczali posta- és táviró segédtiszteket kölcsönösen áthelyezte. — Eljegyzés. Poősz István volinjai máv. moz­donyvezető Tamásiból eljegyezte Müller Mariska kisasszonyt. — Az Antal-féle sikkasztási ügy. Már meg­írtuk, hogy a belügyminiszter egy leiratában meg­engedte, hogy Antal Ferencz voit gyámpenztari főkönyvelő által elsikkasztott nagy összeget a gyámpénztári tartalékalapból teríthessek meg. Antal Feienaz tudvalevőleg a szekszárdi polgári iskola pénzét is, mely több ezer koronát tesz ki, szintén elsikkasztotta. Ebben az ügyben a vallás- és közoktatásügyi miniszter most az iránt intézett kérdést, hogy kik voltak azok, akik a sikkasztás előtt a polgári iskola számadásait .megvizsgálták és azokat rendben találták. — Elhalasztott disztornázás. A szekszárdi áll. főgimnáziumban. — mint azt múlt számunkban megírtuk, — folyó hó 8-án d. u. 4 órakor disz- tornázást akartak tartani, amit azonban a vasár­napi eső miatt pünkösd vasárnapjára halasztottak el — A szabad lyceum Dombóvárott. A kapos­vári szabad lyceum folyó hó 11-én este Dombó­várott a * Korona* vendéglő nagytermében elő­adást tartott. Ez alkalommal Faragó Lajos fő­gimnáziumi tanár nA magyar művészi zene fejlő­désének kezdetei* czimen olvasott fel. és előadását művészi hegedüjátékával fűszerezte. — Buesulakoma. Szabó Károly, a I paksi ev. ref. Hitközség ékesszavu, derék | lelkésze tiszteletére, akit még a múlt év őszén hivott meg az alsónyéki ev. ref. gyü­lekezet lelkészének s a ki folyt > hó 29-én fog­lalja el uj állomáshelyét, április 26-án Hórí Antal hajóállomási főnök kezdeményezésér: j bucsulakomát rendezett a paksi intelligenezia | a Büttl féle vendéglőben. A lakomán mint- | egy ötvenen vettek részt, akiknek nevében : Horváth Sándor paksi ág. ev. főesperes I búcsúzott el az ünnep élttől1, ecsetelve a veszteséget, mely a paksi intelligens társa­dalmat Szabó elköltözésével éri s kérve őt, hogy tartsá meg a távolban is barátait, tisztelőit jó emlékezetében. Erre felállott az ünnepelt s mélabús tónusban tartott, szívből jövő s szívhez szóló szép beszédben búcsúzott el Paks intelligencziájától, rövi­den világot vetve itteni működésének irá­nyára s eredményére és megköszönve az iránta tanúsított rokonszenvet s a kitün­tető megtiszteltetést, mit kedves emlékei közt fog megőrizni, majd barátai s tisztelői szi­ves emlékezetébe ajánlotta magát. A meg­hatva hallgatott beszédre lelkes éljenzésben tört ki a társaság s kiki sietett az ünne­peivel koczintva kezet szorítani. A társaság jó hangulatban sokáig együtt volt. Kár, hogy ily társaságot csak bucsulakomán le­het együttlátni; mi más lenne Paks társa­dalma, ha ez a szép társaság összetartana! — Áthelyezés. A m. kir. igazságiigyminisz- ter ifj. Éder Ödön kassai kir. törvényszéki jegyzőt a pécsi kir. törvényszékhez helyezte át. — Rákóczi ünnepélyt rendezett a veszprémi r. k. főgimnázium Ányos-önképzőköre, melyen az ünnepi beszédet Zsigmond János kegyesrendi fő gimnáziumi tanár, városunk szülötte tartotta. — A Dunántúli Dalos szövetség pécsi ver­senyének sorrendje immár meg van állapítva és a következő: Augusztus 13-ikán d u. 4 órakor ün­nepélyes fogadás a vasúton s este Scholcz-féle sör- csarnokban a Sörház-utczában ismerkedési est. Aug. 14- ikén d. e. összpróba a színházban, 11 órakor kötött verseny a színházban és két összkar. Aug. 15- ikén d. e. a kiállítás megtekintése, kirándulás a Tettyére a Domörkapuhoz s a Kardos-uton át vissza a yárosba. Délután 2 órakor gyülekezés a Széchenyi-téren, innen zenével a budai külvárosi vasút állomáshoz s különvonattal az Uj sörgyárba, ahol d. u. x/s 5 órakor a szabad verseny és két összkar lesz, utána a zsűri ítéletének kihir­detése, a versenydijak kiosztása — s végül táucz, 10 órakor a külön vonat a dalosokat vissza hozza a budai külvárosi állomásra, innen lámpionmenet a királyutczán át a színház térig — s itt szere­nád. — Dijakat a Dalos szövetség pécsi varsenyére felajánlottak: A Pécsi Polgári Dalárda, a Polgári Daloskor, a Pécsi Polgári Casinó s gyüj'és folyik a pécsi hölgyek dijára. Felkéretnek még dijak ki­tűzésére : A Nemzeti Casinó, a kath. Kör, Pécs vá­ros közönsége, a vallás- és közoktatásügyi minisz­ter, a káptalani helynök, a nagyprépost, a Pécsi takarékpénztár s a Pécs-Barunyai Központi Taka­rékpénztár. — Névmagyarosítások. Zombai illetőségű ' Wiedeman Ferencz *Almási*-ra, ozorai születésű ; Müncz Arthur és Sándor * Major *-ra, paksi szüle- j tésü Brukker Ármin «Boros «-ra, szekszárdi szüle- I tésü Spitzer Antal * Szigeti*-re, Friedman Sándor j * Forgó bátaszéki születésű Liebhauser József j *Ligeti* re változtatták nevüket belügyminiszteri i engedélylyel. — Fagy. Levelezőnk irja: Május 7-ére vir- j radó éjjel a levegő annyira lehűlt, hogy a paksi homokszőlőkben sok helyütt — a mélyebb fekvésű helyeken — nagy kárt okozott az erős dér. S még csak ezután következnek a kritikus napok, melyektől a szőlősgazdák már előre fáznak, any- nyival is inkább, mert az április jó meleg időjárás folytán a szőlők szépen előrehaladtak a fejlődés­ben s bő terméssel kecsegtetik a gazdákat. — Fák rongálása. Szekszárdon a legutóbb ültetett szeder- és egyéb nemes fákat, pajkos kezek kezdik rongálni és nyesegetni. Felhívjuk erre az illetékes körök ügyeimé t! — Rendkívüli közgyűlés. A »Szekszárdi róm.. ka’ht Olvasókör« múlt vasárnap délután 4- órakor renxlkivüli közgyűlést tartott, melyben elhatározták, hogy kölcsönt veszne' fel és házukat k bővitik.. — Egy hegedűművész halála. Rég elfeledten halt meg egy hegedűművész a távoli nagykállóí gyógyíthatatlan elmebete­gek kórházában e hó 7-éiu. Kristóf ek Sán­dor hegedűművész, a kit Ehdrődy Sándor jeles költőnk oly szépen énekelt meg a 80-as években, kinek hegedüjátékában a hetvenes években Balatonfiired főrangú kö­zönsége sokáig gyönyörködött, — később elborult elmével járta be széles hazánkat, mig az elmebetegek szomorú helyére nem futott. Kristóf ek Sándor Í846. évben Szek­szárdon született; atyja Kristófok Ferencz bornagykereskedő s hajótulajdonos volt, ki ritka képzettségű fiát a bécsi zenekonzer- vatoriumba adta be,' a hol csakhamar ki­tűnt társai közül. Már a hatvanas években Antal Béni hegedüvirtoiuzzal együtt a budai császárfürdőben hangversenyt rendezett, me­lyen az előkelő világ szine-java vett részt. Később az ország minden nevezetes na­gyobb városában hangversenyezett, kiről Reményi Ede azt mondta, hogy ő lesz az utóda. Sajnos, korai betegsége meggát- lotta ezen jövendő jóslat teljesülését. A » Velenczei karneváli, > Repülj fecskémé, s több más magyar zenedarabbal valóságos extá­zisba hozta a magyar közönséget. Később már fásult elmével, de még játszott Bala~ tonfüreden, hol még mindig kedvelték s csak úgy röpültek felé a bankók, — de ezekből semmitse tartott meg magának, hanem gavallér módon a czigányoknak szórta oda. Bolyongott, mint a vándor hollandi, szállt tova-tovább, mint az énekes madár bokor­ról csalitra, virágról berkekbe, mig fatuma oda nem juttatta, hol bekövetkezik a csön­des, zajtalan, néma, lassú halál. Hosszas, zajos múltját befödi a megsemmisülés fá- tyola, de művészetének kitörő nagysága fent áll még azok előtt, a kik még gyö­nyörködtek az ifjú művész zajos sikereiben. Fűit! — Országos vásár. A múlt hétfőn Szekszár­don tartott országos vásár elég élénk forgalmú volt.. Különösen sok lovat adtak el, melyeket a kereskedők jó árért szed ek ös-ze és Oroszországba viszik a hadsereg részére. — A gyermekszeretet áldozata. A Bajával- szomszédos Szeremlén történt a következő tragikus eset: Tragikus halállal múlt ki Angyal Sándorné szeremlei földmives asszony kedden este 8 óra táj­ban. A rémes esetről a következő tudósítást vet­tük : Kedden délután együtt mulatott Angyal Pista néhány pajtásával, köztük Körösi Istvánnal és Mó­zessel és Csáky Istvánnal a szeremlei nagykorcsmá­! ban. Lehetett esti nyolez óra, amikor abban hagy- i ták a mulatozást s kissé pityókásan odahagyták a : korcsmát. Az utón valamin összekülönböztek, mely i alkalommal Angyal Pista kikapta egyik legény ke­zéből a fütyköst s befutott vele a közel levő há- , zukba. Alig ért azonban be a kapun, a kődarabok zápora hullott az ablakoD keresztül be a szobába. Angyal erra puskával a kezében kifutott az utczára, hogy a támadókat elriassza. Nyomon követte édes anyja: Angyal Sándorné, kit a legények rögön ütlegelni kezdtek. Angyal erre elsütötte puskáját. A megvadult legények egyike most kikapta Angyal kezéből a puskát s azzal a fiát védeni akaró anyát , úgy sújtotta főbe, hogy az röktön szörnyet halt. Angyal Istvánt is eszméletlenül vitték lakására. A helyszínen megejtett vizsgálat után Hetényi Pál biró Kőrösy Is vánt és Mózest, úgyszintén Csáky Istvánt letartóztatta. — Agyonvert czigány. Bitiről írják, hogy ott Bogdán András teknővájó czigány megtámadta , Sümegi Mihály bátai községi révé-zt, a ki ön­védelemből azután úgy utö'te fejbe egy kapával a czigányt, hogy koponyája keité repedt. Az ütés kö­vetkeztében Bogdán András meghalt. — Tanító urak figyelmébe! Vizsga­lapok, magyar, német és diktandó, igen csinos kivitelben beszerezhetők Molnár Mór könyvnyomdá- fdban és papirkereskedésében Szekszárdon. 100 drb ára 1 kor. 10 fiUér

Next

/
Thumbnails
Contents