Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1904-04-21 / 16. szám

2.

1904. április 21.

tői leendő beszerzése tárgyában a földmive- lésügyi m. kir. kormányhoz intézett feliratnak támogatása tárgyában. Sárosvármegye körlevele a kóbor czigányok ügyeinek országos rendezése tárgyában az országgyűlés képviselőházához intézett feliratának támogatása iránt. Csanádvármegye körlevele a magyar nyelv jogainak megvédése tárgyában az országgyűlés képviselőházához intézett feliratának támogatása iránt. Borsod vármegye körlevele, a gyógyszertárak adományozása körül jelenleg érvényben levő rendszer megváltoztatása tárgyában az országgyűlés képviselőházához intézett fel iratának támogatása tárgyában. Sopronvármegye körlevele, a vármegyei gazdasági egyesületek portómentes levelezése és a tisztviselők részére kedvezményes vasúti jegy kiszolgáltatása tárgyában a keresk. miniszter úrhoz intézett feliratának támogatása tárgyában. Szabolcs vármegye körlevele, a községi és körjegyzők javadalmának az államkincstár terhére leendő átvétele tárgyában. Zala vármegye körlevele, a gyámpénztár kezelésének megváltoztatása tárgyában a m kir. belügyi kormányhoz intézett feliratának támogatása iránt. Bácsbodrogh vármegye körlevele, a számvevőségnek alispáni előadóvá történendő minősítése érdekében a Belügyministeriumhoz intézett feliratának támogatása iránt: Abauj torna vármegye körlevele a nemzetiségek területi terjeszkedésének meggátlása és a magyar földnek magyar kézen leendő megtartása tárgyában. Arad sz. kir. város körlevele, a népoktatási tanintézeteket látogató gyermekek szellemi túlterhelésének orvoslása tárgyában a vallásügyi kormányhoz intézett feliratának támogatása tárgyában. Az Eötvös alap országos tanitó-egyesületének kérelme, alapítvány tétele tárgyában. Morvay László . árvaszéki nyilvántartó és Mihályífy Lajos árvaszéki iktató kérvényé a vármegyei tisztviselők és alkalmazottak hozzátartozói által igényelhető temetési járulékok tárgyában alkotott szabályrendelet módosítása tárgyában. Fiolla József okleveles gyógyszerész kérvénye, melyben Pakson második gyógyszertár felállítását engedélyezni kéri.

Alispáni jelentések: Fadd községnek a fadd—dombori községi közút kiépítéséhez kért törvényhatósági segély iránti kérelmére vonatkozólag. A lóavató bizottságok megTOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 16. sz.

alakítása tárgyában. A vármegyei muzeum könyvtári osztálya rendszabályzatának jóváhagyása tárgyában. A központi közigazgatási irodában felszaporodott munka elvégzé- , sére kisegítő munkaerő alkalmazása tárgyában. A tamásii főszolgabírói hivatal katonai ’ nyilvántartásának helyesbítésével felmerült költségek.folyósítása tárgyában. Kurd község korcsmáira nézve a zárórának esti 9 órában történt megállapítása tárgyában. A tolnái és dunaföldvári főválasztó kerületekben a megyebizottsági tagválasztás vezetésére kiküldött elnökök kinevezése tárgyában. A községi közigazgatási tanfolyamok szegény- sorsú hallgatói részére létesített ösztöndíjak kiosztása tárgyában. A gyánti vámoshid 1903. évi számadására vonatkozólag. Vas Gereben emléktáblájának leleplezési ünnepélyén való képviseltetés tárgyában.

KÜLÖNFÉLÉK.

— Majláth gróf pécsi püspöksége. Majláth Gusztáv gróf pécsi püspökké leendő kinevevéséről elterjedt hírekre vonatkozólag a Kolozsvárott megjelenő »Ellenzék« a következő jól értesült helyről származó értesítést adja : »Egészen megbízható forrásból vesszük a hirt, hogy Majláth, püspök nem óhajt Pécsre átmenni. Erdély fenyves levegője se ártott egész égének. Itt marad Erdélyben azért is, mert azt a missziót, melyet püspökké való Kinevezésekor felvállalt, nem szeretné befejezetlenül hagyni. A nagytevé- kenységü főpap kedvező elhatározása bizonyára széles körben talál őszinte, igaz örömre.«

— Áthelyezés. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter Perszina -Alfrédet, a tolnamegyei állam- épitészeti hivatal főnökét, hason minőségben -Magyaróvárra helyezte át.

— Esküvő. Dr. Arányi Zzigmond Budapesten örök hűséget esküdött Dr. Kohn Gábor paksi orvos és tb. vármegyei főorvos leányának, Janka kisasszonynak.

— A szekszárdi rk- tanítói kar képviselői. A szekszárdi róm. kath. tanítói kar múlt szombaton tartott ülést Wosinsky Mór apát-plébános elnöklete alatt, hogy a most újonnan választott hitközségi tanács- és iskolaszékbe két képviselőt válasszon. A tanítói kar titkos szavazással a belvárosból Horváth Ignáczot, az újvárosból pedig Tarlós Jánost választotta meg.

— Bezerédj István szobra. Főleg Simontsits Elemér kaszinói igazgató és a Bezerédj szobor bizottság elnökének, köszönhető, hogy oly tekintélyes összeg gyűlt már egybe Bezerédj István szobrára, mely- lyel fel lehet állítani az első jobbágy felszabadító szobrát. A szobor kivitelével a szoborbizottság Radnai Béla budapesti szobrászt bizfa meg és a szerződés megkötésére, a szobor helyének meghatározására, valamint a bírálat megejtésére egy bizottságot küldött ki Simontsits Elemér szoborbizottsági elnök veztésével. A bizottság tagjaiul megválasztattak : Dr. Krammer Ernő országgyűlési képviselő, szépművészeti igazgató, Bodnár István m. kir. pénzügyi ^számvizsgáló és Tóth Henrik államépitészeti mérnök. Bezerédj István szobrát jövő évben valószínűleg már le is leplezik nagy ünnepségek között.

— Alakuló gyűlés A szekszárdi rk. hitközségi tanács és iskolaszék folyó hó 18-án tartotta meg alakuló gyüé^ét, melyen Wosinsky Mór apátplébános elnökölt, aki örömének adott kifejezést, hogy a hitközségi tanács és iskolaszék régi ü°:y- buzgó tagjai ismét megválasztattak és örömmel üdvözölte Kiinger Ferencz uj tagot, aki szaktudá sával jó szolgálatot tehet a hitközségnek. A Választási-jegyzőkönyv felolvasása után a hitközségi tanács és iskolaszék egyhangú lelkesedéssel világi elnökévé D'öry Pál alispánt választotta meg. A számvizsgáló bizottságba beválasztattak • Kiss Károly kir. járásbiró, Mehrwerth Ferencz kereskedelmi ülnök-és Kiinger Ferencz hitelbanki és takarékpénztári igazgató. A jegyzői tisztségre Horváth Ignácz lett ismét megválasztva.

— Az ujonczok szolgálati ideje. Az 1903. évi ujonczok május 1-én vonulnak be, összolgálati kötelezettségük azonban deczeínber hó 31-től számit- tatik. Az október 1-től május 5-ig terje lő 7 hónap beszámitódik. Az 1903. évi egyéves önkéntesek október hó 1-én Vonulnak be és egy évig tart tényleges szolgálatuk.

— Névmagyarosítások. Szélig. Gáspár és kiskorú leánya Stefánia Magdolna bátaszéki lakosok családi nevüket *Szél*-re, j— Rösenspitz Józset ozorai születésű, budapesti lakos * Rózsát- ra, — kiskorú Weisz Jenő párii illetőségű, tamásii lakos » Vágót-ra, — 7eubel Lajos paksi lakos » Galambos«- ra, — kiskorú Abelesz Ármin és Dezső tamásii lakosok »Adorján «-ra változtatták belügyminiszteri engedéllyel.

— Helyettes kaszinói jegyző. Székely Ferencz halálával megüresedett a szekszárdi kaszinói jegyzői tisztség, melynek vezetésével az elnökség Schneider János m. kir. pénzügyi számtisztet bizta meg.

TÁRCZA.

Húzd rá czigány ...

Húzd rá czigány a nótámat, hisz tudod a módját! Szerezz nekem, megfizetem, még egy boldog órát: Húzd rá, amint a Teremtő tudnod, bírnod adta; Tán enyhül majd a bánatom, ha sirhatok rajta.

Húzd rá czigány, ne sajnáld azt a vén szárazfát ! Hadd zogogja, hadd sirja el szivem nagy fájdalmát. Ifjúságom tova szállott s vele sok szép álom,

Nem volt nekem az életben egy perez boldogságom.

Avagy ne bántsd, ne zavard fel keblem nyugodalmát, Hátha hegedűd megnémul, érezve fájdalmát:

Mi lesz akkor én belőlem, ha hangját nem hallom; Nem lesz senkim bánatomban, aki vigasztaljon.

Ikrényi Tóth Mihály.

Visszaemlékezések.

— A «TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY» eredeti tárczája. — Kedves Barátom !

Régen volt az már 1 Innen-onnan 25 éve annak, hogy legelső czikkem a »Tolnamegyei Közlöny «-ben megjelent. Még most is emlékezem rá élénken ! Mikor nevemet láttam nyomtatva a czikkem

alatt, Verhovay szerint a »betű kéje« fogott el, mert minden csepp vérem kezdett bizseregni, vibrálni és olyan fölséges boldog érzelem fogott el, hogy nem cseréltem volna még Rotschilddel sem. Mit nekem gazdagság és pénz!? Hát ér az annyit, mint hírnevesnek lenni? Mert szentül meg voltam győződve, hogy czikkem egész forrodalmat fog előidézni és a világ figyelmét reám fogja terelni és én egyszerre ünnepelt iró és elismert tekintély leszek.

De biz ez mind nem történt meg, mert sem revolutió, seid feltűnés, sem más egyéb nem történt, hanem maradt minden a régiben. Az emberek tudomásul sem vették az én »zseniális« gondolatai mat és én borzasztóan csalódva visszaestem ismét a semmiségbe, ahonnan tulajdonképpen még ki sem kerültem,

Boszut lihegett egész valóm! Borzasztó bo- szuval fogom sújtani az emberiséget! Nem fogom többé »boldogító« eszméimet az emberiséggel közölni.

Oh én milyen balga voltam akkor még az én húsz éves eszemmel I Azt hittem, hogy az emberiség nélkülem meg, sem élhet már ! Pedig — hála Istennek — azt sem vették észre, hogy tulajdonképen vagyok.

Kiábrándultam még idejében és kezdtem filozofálni. Beláttam, hogy dőreség volt tőlem azt

hinni, hogy én is numerálok valamit az emberiség között! Pedig hát dehogy isj! Voltam, vagyok és leszek — semmi. Tisztában voltam helyzetemmel nem sokára, de azért az »irógörcs« folyton ránga- tódzott bennem. Nem tudtam ellentállni annak a »velem született« gyengeségnek, hogy ne Írjak, írtam hát, amikor az »ihlet« elfogott, pedig fiatalabb koromban majdnem mindig tudtam volna írni. írtam is össze vissza mindenféle tücsköt-bogarat! Vezér- czikktől kezdve egész a napihirekig mindenfélét, de különösen sok tárczát, novellettet, novellát és mesét írtam, azonkívül társadalmi kérdéseket bon- czolgató és szakezikket ! Jót és rosszat is! Utóbbit túlsúlyban. De már ritkán saját nevem alatt, mert az úgynevezett dicsőség«-re már nem sokat adtam, azért mindenféle álnév alatt rögzítettem le gondolataimat. Vörös Miksa, Nemo, Dr. Bum, Piccolo, Fideli és tudom is én, miféle absurd neveket nem használtam. A legtöbb persze az én »Liebjournal«- omban, a »Tolnamegyei Közlöny«-ben jelent meg, mely lap megtisztelt a »külmunkatárs« czimmel és ezen a czimen még tiszteletpéldányt is küldött. Ez volt a honoráriumom közel 20 évig. Egyszerre már ez is elmaradt. Miért ? Azért, mert hát bizony a munka és gond mindjobban szaporodott, a fej deresedet, az ész pedig kezdett gyöpösödni és én kiestem a grátiából és nem kaptam már tiszteletpélA legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainai, úgymint idillt bronchitis, szimárimmt és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik.

Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megmegszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. — A gyógyszertáraiban üvegenként 4.— koronáért kapható.

Figyeljünk, hogy minden üveg az alanti czéggel legyen ellátva: == Hoffmann-La Roche & CO. vegyészeti gyár Basel (Svajcz).

20—35