Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1904-04-14 / 15. szám

2. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 15 sz. 190,4. április mint a gyönyörűség mezejének, ahol az érzéki 'Örö­mök virágaiban térdig gázolhatunk. Az a tisztelet, amelylyel elenyészett, s helyét a puszta érzéki vá­gyakozás foglalta el, mely néha annyira kiül az arczra és különösen a szemekbe, hogy a tisztább lelkekre nézve szinte elviselhetetlenné válik. Ez a szabály, a többi kivétel. Itt azonban már igazi ne* mes szerelemről, ahol a férfi a maga nemes ide­álját becsüli meg a nőben, szó sem lehet. Ma a nőben alig keresi valaki lénye nemesebb felét, a mai szerelem az állat sóvárgása az állat után, mely néha a puszta epekedésből a dühös- ségbe csap át. Ám az állat mértéket ösmer, s a természet által kijelölt határokat betartja, ellenben az ember nemcsak a vallás, hanem a józan ész korlátáit is túlépi és otromba vágyakozásának ha­tártalanságában, féktelenségében az oktalan állat alá sülyeg . A családia különösen a jövő nemzedék érde­kében nagy szükség van. Minden tényező, mely akármily uton-módon a család elzüllésén közremun­kálna, nemcsak az egyesekre, hanem a közületre nézve is veszedelmes. Ezérí nem vagyunk barátja a rió emaneztpácziónak sem. Ezúttal nem a nő po­litikai szereplésére gondolunk, amelyet — ezidősze- rint — veszedelmesnek, sőt kivihetetlennek tartunk, hanem a nők hivatalviselésére, kenyérkereseti ön­állóságára czélzunk. Tulajdonképen alternative kell a tételt felállí­tanunk : vagy férjhez menni vagy hivatalt viselni. A kettő együtt inkompatibilis és úgy a család, mint a gazdálkodás szempontjából valóságos képtelenség. Tudjuk, hogy a nő eredeti hivatása az anyaság, amely a legtiszteleiremélfóbb és le^áldásosabb for­májában, a monogámia ölén díszük. Ha a nő jól férjhez mehet, elhagyja apját, anyját, testvéreit, hivatalát és férjéhez ragaszkodik s lesznek egy test egy lélek. Már azt a körülményt is meg kell fontolnunk, hogy a nők 99%-át gazdasági aggo­dalmak űzik a különböző kenyérkereseti pályára. Ma a leány a különböző elhelyezése kétes, ezért szorítják a szülők leánygyermekeket tanulásra. Ha a kérők késnek, jó hasznát veheti a diplomának. Ki látott azonban jómódú hölgyet, aki diploma vagy hivatal után fáradozott volna?*) Vájjon akadna-e rendezett * Férfiaknál ez gyakori dolog. Ismerünk ügyvédet, aki irodáját csak a poziczió kedvéért tartja fenn. Nem hiszem azon­ban, hogy a sok ezer hivatalnoknő közül csak egy is akadna Magyarországban, aki az előbb említett ügyvéd körülbelül fél­milliót érő magánvagyonával rendelkezve, hivatalát megtartaná. Az anyagi jólét a férfinál kívánatos, a nőknél azonban élet­kérdés. viszonyok között élő öő, ,aki a jólét öléről a pros- tituczió rabszolgaságába kívánkoznék ? A női hiva­tásnak eredeti tisztaságába való visszaállitása szem­pontjából is kívánatos, hogy a gazdasági viszonyokat rendezzük, különösen a gazdásági végleteket meg­szüntessük. A család »in integrum restitutio « ja nélkül nincs igazi atyaság, nincs anyaság, nincs férj, nincs feleség, nincs teljes reményű generáczió. Ahol a családban a béke és a szeretet virágai illatoznak, ott kedves és jó hajlandóságú gyermekek ne­velkednek. — Ha a szülőket ethikai és vallásos kötelék fűzi össze, ennek a nemes kvalitásnak a tája átömlik a gyermekekre is és észrevétlenül bizonyos finom, gyengéd érzékenység fejlődik ki bennök, amely mindenféle bűnözési áradattal szem­ben hatalmas ellenállásra képesít. Ha a gyermek fejlődésének legelső pillanatától fogva szarető gon­dozásban részesül, kis orczájára kiül a boldogság, a megelégedés, örökös mosolyra nyílik ajka, szere­tettel közeledik mindenkihez ; bizonyos habitusszerü optimizmus érlelődik ki benne, amelyre oly nagy szükségünk van az életben s ha az idők mostoha- sága mindent elrabolt tőle, gyermekkora édes emlékeit el nem veheti, s bús óráiban legalább visszaemlékezéseiben megvigasztalódik. Ezért posz- szul teszi a szülő, aki gyermekét túlságos szigorú­ságban neveli, úgy, hogy a gyermek, nem látja egyetlen mosolyát vagy szeretettől ragyogó tekin­tetét s ridegségével mintegy előkészíti az élet szigorúságára. Sokszor hallottuk, hogy a gyerme keknek nem szabad jó arczot mutatni, mert külön­ben megbukik a szülői tekintély. Szerencsétlen elv, mely később megboszulja magát. Jaj annak a gyer­meknek, akinek összes javainak és büntetéseinek felgondolásával kell a szülő iránti köteles szerete- tet szivében felé'esztenie. A nélkülözött szeretetért kárpótlást keres és még .szerencse, ha a házasság kikötőjében találhatja fel azt. Mit mondjunk a menházakról, vagy a dajka- ságokról. — S/erencsének tartjuk, ha a kidobott gyermekből angyalt csinálnak, legalább egy kétes csillagzat alatt kezdődő pályát zárnak le előtte . .. KÜLÖNFÉLÉK. — Államsegély. A m. kir. vallás- és közok­tatásügyi miniszter a szekszárdi iparostanoncz-is- kolának 1000, a dombóvárinak 550,- a bonyhádinak 500, a tolnainak 800 és a paksinak 700 korona államsegélyt utalványozott. — Népes értekezlet. A hat hónapon keresztül Járhatatlan sárközi utak kiköve­zése érdekében népes értekezlet tartatott áp­rilis hó 10-én Decsen. Képviselve voltak: Ócsény, Decs, Pilis, Alsónyék és Bátaszék lakossága. Az értekezlet állandó végrehajtó bizottságot alakított, s annak elnökévé Boda Vilmos országgyűlési képviselőt, jegyzőjévé Berényi Jenő alsónyéki jegyzőt választotta meg. A Kommandinger Kálmán decsi jegyző által kidolgozott emlékiratot, melyet Erdős Gábor bátaszéki főjegyző és Müller György pilisi jegyző által indítványozott módosítás­sal az értekezlet egyhangúlag elfogadott, 10,000 aláírással látják el és egy 100 tagú küldöttség fogja Dóry Pál alispán urnák még e hó folyamán benyújtani. — Április ll. A törvény által nemzeti ün­neppé rendelt április 11-ét Szekszárdcn is megül­ték. A közhivatalokra és iskolákra kitűzték a nem­zeti zászlót, délelőtt 9 órakor pedig a belvárosi róm. kath. templomban ünnepélyes nagymisét tar­tott Wosinsky Mór apát-plébános fényes segédlet­tel. A hálaadó istentisz’eleten a királyi és vár­megyei tisztviselők és a városi elöljáróság testüle­tileg vettek részt, az összes r. k. tanuló ifjúság pedig tanáraik és tanítóik vezetése mellett jelentek meg. Lélekemelő jelenet volt az, midőn mise után a jelenlevők egysz v- és lélekkel elénekelték a Hymnuszt. — A főgimnázium, a polgári fiú- és leányiskola tatu’ói iskolai ünnepélyt rendeztek, me­lyen elénekelték a Hymnuszt és a Szózatot és többen alkalmi költeményeket szavaltak. Az elő­adások az összes iskolákban szüneteltek. — Az első adomány. Bezerédj Pál országos selyemtenyésztési miniszteri meg­hatalmazott, főrendiházi tag hétfőn 100 koronát küldött lapunk szerkesztőjének a Szekszárdon felállítandó Kossuth Lajos szobra javára. A nemes szív, a nagy lélek s az igaz hazafiság e lélekemelő tényéhez nem füzünk semmiféle magyarázatot. Az. ado­mányt a szekszárdi takarékpénztárban he­lyeztük el. — Gazdasági tudósító. A m. kir. földmíve- lésügyi miniszter Friedmann Gyula hatván, pusztai lakost, a sárbogárdi járásra nézve a gazdasági tudósiiói tjszttel bízta meg. — Jóváhagyott alapszabály. A m. kir. föld- mivelésügyi miniszter a kétyi gazdakör alapsza­bályait 36553/1904. szám alatt bemutatási zára­dékkal ellátta. TÁRCZA. A koldus. — A íTOLNAMEGYEI KÖZLÖNY» eredeti tárczája. — Egy toprongyos alak állított be estefelé a házamba és éjjeli szállásért és egy kis maradék ételért könyörgött. — Hát miért nem megy korcsmába? — Uram, nincs egy fillér pénzem sem. A korcsmában pedig nem igen szeretik azt a vendé­get, kinek pénze nincs. — Mutassa hát iratait. Az én vendégem felgombolta rongyos kabát­ját és annak belső zsebéből kivett egy csomó Írást, melyek viaszkos vászonba voltak tekerve. — Itt vannak kérem irataim. Kezembe vettem a csomót és kihámoztam az iratokat burkolatukból. Felnyitom az első nagy alakú, összehajtott papirost. Majd hanyatt vágtam magamat. Az állt legfelül: Oklevél. Olvasom tovább. Mindjobban elképedtem. Hiszen ez a toprongyos alak egyetemet végzett és okleveles tanár. Mikor végignéztem az iratokat, hosszasan néztem szeme közé és igaz — Mondja el dr. Felhős Jenő, hogy züllhetett ön annyira? Vagy ezek az iratok hamisítványok? — Nem kérem, ezek igazat mondanak. Vala­mikor dr. Felhős Jenő gimnáziumi tanár voltam, most pedig toprongyos alak vagyok. Ha nem rostéi koldussal beszélni,; őszintén el fogom mondani élet- történetemet. Hisz nekem nincs már mit takargat­nom és hibáimat — mint a bánkódó bűnös mondja el bűneit a papnak. Azalatt hoztak egy kis ételmaradékot. — Hát csak előbb egyék és ha jól lakott, akkor mondja el történetét — mondám én. — Köszönöm szépen — felelt vendégem, leült és igazi mohó étvágygyal fogyasztotta el szerény vacsoráját. — Mikor végzett, megköszönte a vacsorát és mondá: — Ha tehát kivánja Uraságod, elmondom történetemet. — De ne füllentsen, mert különben Önön oldom meg a repülőgép problémáját. — Ne féljen uram, nem hazudtolom meg, mert nincs érdekemben hazudni, hisz úgy is oly rossz a világ, oly undok az emberiség, hogy kár volna azt a sok rosszaságot szaporítani. De* — Szüleim jómódúak voltak. Én reám paza­rolták vagyonukat és nővéremre. Én elvégeztem az egyetemet, mint látni tetszett és tanári oklevelet nyertem. Nővérem pedig a szinképzőt végezte és egy vidéki színtársulatnál szerződtették. Szegény I jó szüleim pedig elszegényedve még az évben hal­tak el. Isten nyugassza főket! Én egy vidéki gimnáziumnál segédtanár lettem. Tengődtem egy ideig kis fizetésemből, de nem csüggedtem, hanem képeztem magamat, tanultam, fáradtam éjjel-nappal. Végre 2 év múlva kineveztek rendes tanárnak. Ezen idő alatt megismertem egy szegény leányt, ki nemcsak szivemet, de az eszemet is elrabolta. Hogy azonban rövid legyek, elvettem a sze­gény leányt feleségül. Boldogok voltunk eleinte és az ördög megirigyelte ezt a boldogságot és azért elvette feleségem eszét, ki megcsalt egy hogyan is mondjam — egy valóságos karikatúrával, ki a járásbíróságnál dijnok volt. Párbaj lett a vége, amelyben a szerencsétlen flótás életével fizette meg ostobaságát. Feleségemet persze elzargattam, en- gemet pedig 2 évre elzártak a szegedi »Csillag* börtönbe. Mikor kijöttem a börtönből, megint al­kalmaztak, de már nem tudtam helyt állani. Folyton üldözött az én lelőtt ellenemnek rémképe. Azután a pör is felemésztette pár megtakarított forintomat, szánalommal kérdeztem : az elején. Sirolin D A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatos szer: tiídobetegségekn él, légzőszervek hurutos bajainál, úgymint idillt bronchitis, szamárhurnt és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a kópetet és még­megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermeke is szeretik. — A gyógyszertárakban üvegenként 4.— koronáért kapható. ■ — Figyeljünk, hogy minden üveg az alanti czéggel legyen ellátva. — — P. Hoffmann La Roche & Co. vegyészeti gyár Basel (Svajcz). 19-35

Next

/
Thumbnails
Contents