Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1904-04-07 / 14. szám

1904. április 7. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 14. sz 3. — Memorandum. Azon volt szekszárdi megyei pénztári és számvevőségi tisztvi­selők, akik állami szolgálatba léptek, me­morandumot adtak be a belügyminiszterhez és a pénzügyminiszterhez, hogy a pótlék, illetve a íizetésrendezési törvény reájuk is akként teijesztessék ki, mint a megyei tisztviselőkre. Azaz a vármegyénél megfe­lelő javadalom mellett eltöltött szolgálati idejök éppen úgy egységesnek vétessék, mint azt, akár a megyei, akár az állam szolgálatban való létei esetén, akár a me­gyei, akár az állami fizetésrendezési tör­vény számítaná. A memorandumot Bodnár István m. kir. számvizsgáló szerkesztette. — Az ex-lex Vége. Most már megszűnt az ex lex és igy megkezdődik az egész vonalon az adóhátralék beszedése. A kormányrendelet értelmé­ben a hátralékos adófizetők a jövő esztendő szeptem­beréig kapnak halasztást az adók befizetésére, még pedig teljesen kamatmentesen, ha eziránt kérvényt nyújtanak be. — Díszelnök. A y>Kölesdi iparosok első magyar asztaltársasága«, a legutóbban tar­tott gyűlésén egyhangúlag, nagy lelkesedés­sel díszelnökévé választotta a kerület újon­nan megválasztott képviselőjét, Benyovszky Rezső grófot- A' gyűlés 3 tagú küldöttség­gel adta tudomására a nemes grófnak meg­választását. A kör elnöke, Mühl Győző, a ki a küldöttségét vezette, üdvözölte a kép­viselőt, mint a kör díszelnökét. A képviselő szép szavakban köszönte meg a megtisztel­tetést és kijelentette, hogy azt szives örö­mest elfogadja. — Helyettes jegyző. Báró Jeszenszky György, a simontornyai járás lőszolgabirája, Várkonyi Imre simonytornyai másodjegyzőt Udvari községbe he­lyettes jegyzővé nevezte ki. — Megvonják a lapoktól a szubvencziót. Az a hir járta be a lapokat, hogy a miniszterel­nök megvonja a lapoktól a szubvencziót. A kor­mánynak ' állítólag az a terve, hogy a lapokat esetről-esetre pártállásra való tekintet nélkül igénybe veszi oly formán, hogy a hivatalos hirdetéseket minden lapnál díjazni fogja. — Nyugdíjazás. A király az igazságügymi­niszter előteijesztésére Palugyay Gusztáv volt szek­szárdi, jelenleg eperjesi törvényszéki elnököt nyu­galomba helyezte és sok évi hű és buzgó szolgá­lata elismeréséül neki a .curiaí birói czimet ado­mányozta. — Építkezés. A dombóvári takarékpénztár múlt hó 31-én versenytárgyalást tartott a kaszinói épület felépítésére. Összesen négy vállakozó jelent­kezett, akik közül Vittinger Sándor tolnai épitő- vállalkozó 41,600 koronás ajánlatát fogadták el. Az építés szakszerű ellenőrzését a pályanyertes tervezők: Novák és Wuschek építész mérnökök önkéntes vállalkozással fogják gyakorolni. . . . Ki beszélt? Mi szólt? . . Megint? ... Te vagy? . . . Az ég dörgése felel s csend mindnütt. Szabad a rab. Megnyílt börtöne. Másnak életébe került, neki csak lelki rugékonyságába s ereje felemésztődött. Ifjú tüzét lángoló lelkesedését — hideg volt börtöne, érzéketlenek a falak, — a kövek le bírták hűtteni. Mintha sirjából bocsátották volna ki. Nem bámulta, nem csodálta, a világot, a mi elragadhatná a Viruló életet ? Itt minden fonnyadt volt. Illatos virágot ? Elszáradt minden; elsöpörve elégtelenitve viránykert, erdőt lomb helyett a fákon jégcsapok díszítik. Mit hallhatna, a mi elbájolná ? Pacsirta fülemüle dala nem hangzik, «hallgat berké- bcn« minden dalos madár, — jó, hogy harsognak a vészek, az ég dörög, hogy a jajt ne hallja, s a töld nem segíthet, a jajt sem hallja. Megy, indul haza, otthon elfelejti börtöne bor­zalmait. Még mielőtt tiszta ég helyett nedves «kő­fal borult föléje, sok minden elveszett, de a hűség némelyeknél az elveszetthez megmaradt: s ő ? . . . Félt visszagondolni. Jó sorsa majd elveszíti. Reá bízta magát. Mintegy Öntudatlanul ment neki a vak éjnek. Látnoki szemmel néz jövőjébe: Csak homályt vesz észre. — A tanítónők az egyenjogúsításért. A Pécs és vidéki tanítónők egyesülete legutóbbi ülé­sen magáévá tette azon indítványt, hogy az egye­sület országos mozgalmat indítson a tanítónők fizetésének az ugyanazon minősittéssel biró tanítók évi fizetésével való egyenlősítése iránt. Az egye­sület elnöksége most körlevélben az összes tanítói egyesületeket értesítette a kezdeményezésről, vég- czélja kimondani: »Mivel a tanítónők munkája egyenértékű a férfitanitók munkájával, legyen java- dalmazásuk is ugyanannyi és nem kevesebb.« Arra kérik a tanítói szervezeteket, vigyék az átiratot a megyés, illetve járásköri gyűlésük elé, tárgyalják az indítványt, és azt elfogadva jelentsék ki az ahhoz való csalatkozást. A tanítónők abban reménykednek, hogy az ország valamennyi neme­sen gondolkodó néptanítója kartársi szeretettel fogadja a kezdeményezést, melynek jogosultságát el kell ismerni. — Bezerédj István szobrára Schlesinger Ig- nácz szekszárdi kereskedő 20 koronát gyűjtött. — A pécsi ügyvédi kamara köréből. A pécsi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Blochinger Károly tolnai ügyvédet, elhalálozása következtében az ügyvédek lajstromából törölte és irodája részére Szily Géza dr. tolnai ügyvédet rendelte ki. — A zenebanda kitiltása a templomból. A bátaszéki lövésztestület az iránt folyamodott a hit­községi tanácshoz, hogy engedje meg a bátaszéki templomban a zenés miséket. Holndonner Ferencz prépost-plébános, hivatkozva a püspöki rendeletre, a mely szerint a zenebanda játszása a templomból ki van zárva, azt ajánlotta, hogy ez ügyben for­duljanak a pécsi püspöki helynökhöz. Dr. Walter Antal káptalani helynöknek a folyamodásra már megérkezett a határozata, a melyben hivatkozva X. Pius pápa rendeletére, nem engedte meg a nevezett egyesületnek a zenésmisék tartását. — Jóváhagyott alapszabályok. A m. kir. belügyminiszter a decsi és a gerjeni önkéntes tüz- oltótestület alapszabályait jóváhagyta. — Halálozás. Hajdú Miklós dr. fővárosi hír­lapírót súlyos csapás érte édes anyjának elhalálo­zása folytán, akit folyó hó 3-án helyeztek Dom­bóváron örök nyugalomra. Az elhunytat gyerme­kein kívül nagyszámú rokonság gyászolja. — Kettős czégek. Eddig egyes iparhatósá­goknál gyakorlatban volt, hogy ha egy tagnál töb­ben képeztek iparczéget, mindegyik czégtársat kö­telezték iparigazolvány váltására. A kereskedelem­ügyi miniszter rendeletet bocsájtott ki, mely szerint a czég társtagjainak egy iparengedély adandó s ez egy engedélyen föltüntetendők a társtagok egyen­ként. — Jutalomdíj. Az »Országos Magyar Gazda­sági Egyesület «-nek Budapesten a Tattersall tele­pen rendezett tenyészállatvásárján a simmenthali csoportban az apaállatok diját özv. br. Jeszenszky Jánosnénak Ítélték oda. Elmosódott emlékek is föltolakodnak leikébe. Ezen az utón már kétszer volt. Itt sebesült meg, itt bukott le lováról. Erre vitték szomorú fogságba, a honnan most visszatért . . . Itt a régnem látott hajlék ; most már deren­gett előtte, az öröm is visszatért beléje és benyitott. Mi várt reá? A zajra felébredt az agg. Megösmerte fiát. Az megértette, mit akart mondani, fölemelt reszkető kezéről; előtte sápadt élettelen nő feküdt, — a neje. Egy megtört szív utolsó nyögése hallatszott, egy sóhaj. A zivatar lármája nem vegyült már a csendbe, vagy tán erősebben dúlt ideben a vihar. A férfi könyezett. Hütlenül elhagyta őt élete párja, mielőtt még egyszer megölelhette volna. El­vándorolt, még mielőtt még egyszer magához szo­ríthatta volna foró szivét, megszökött előle a — halálba. Ezért jött vissza, ezt hozta neki á szabadság ? A vihar nem zúgott többé, talán azért, hogy a két boldogtalan imája felhangozzék a menybe. Rózsa Dezső. — Kaszinó-estély. A szekszárdi ka­szinóban husvét másnapján kedélyes táncz- estélyt tartottak, mely a hajnali órákban a legvidámabb hangulatban ért véget. Je­len volt úrasszonyok: Beöthy Károlyné, Holub Jánosné, Kóvessy Ödönné, özv. Orosz Lajosné, Őrffy Lajosné, Sass Lászlóné (Uzd- ról), özv. Szigeth Gáborné, Tóth Károlyné és Wigand Jánosné. Urleányok: Hoffmann Etelka, Kocsis Kata (Paksról), Kóvessy Sári, . Orosz Flóra, Somogyi Paula, Szigeth Mar­git és Wigand nővérek. — Sorozás. Az 1903. évről elmaradt fősoro­zást folyó hó 5-én kezdették meg Szekszárdon és Gyönkön is; a sorozó bizottság elnöke Szek­szárdon Simontsiis Elemér vármegyei főjegyző, Gyönkön pedig Forster Zoltán tiszteletbeli vármegyei főjegyző. Mindkét helyen a sorozást ma fejezik be. Az ipoj. évről besorozott ujonczok május hó első napjaiban tartoznak ezredeikhez bevonulni, akik abban az előnyben részesülnek, hogy szolgálati kö­telezettségük — a I2 esztendő — igo3. évi deczem- ber jl-étől számittatik, valamint a tényleges 3 évi szolgálatba az 1903. évi október 1-től I904. évi május 3-ig terjedő j hónap beszámittatik. Az egy­éves önkéntesek szolgálati idejére nézve azonban semmi változás nem történt. Az 1893. évi korosz­tályba tartozó egyéves önkéntesek nem május 5-én, hanem október l-én tartoznak bevonulni, hacsak elhalasztani nem akarják a tényleges szolgálatot és a tényleges szolgálati év 1904. október 1-től 1905. október 1-ig tart. — Levél a Szerkesztőhöz: «Nagyságos orsz. képviselő és lapszerkesztő ur! »Husvét«-i czikke- lyéhez fogadja -— kérem — kiváló elismerésem őszinte kifejezését. Éljen ! A három első bekezdés — csak 20 sor az egész, de — oly szép és lélek­emelő (a mai világban, egy világi férfiú tollából!), hogy ékesen beszélő tanúja annak, miszerint az Írója még ama régi, becsületes, patriarkális kórnak a szülöttje, mikoron az iskola és az anya nem az iero és anyag*, nem a «nihil* és a «nirvana* léha, — hanem a pozitív hit szikla-alapján nevel­tek Egyháznak és Hazának. — Mözs, 1904 ápril 6-án. Honfiúi üdvözlettel: Pártos Zsigmond kér. esperes, plébános.» — Április 11-ike. A hivatalos világ az idén is megüli a kormány által ünneppé emelt április 11-ikét, a mely nap évfordulója az 1848-iki törvé­nyek szentesítésének. Szekszárdon hivatalos isten- tisztelet lesz jövő hétfőn a belvárosi rk. templom­I ban, a hol meg fognak jelenni a hivatalo1, tiszt­viselői. Az iskolák növendékei is istentiszteletet hallgatnak és iskolai ünnepélyt rendeznek; az elő­adások e napon mindenütt szünetelnek. — Uj plébános. Montenuovo Alfréd herczeg Schunk Ferencz lippói kuratust bemutatta az egy­házmegyei hatóságnak az üresedésben levő felső­nyéki plébánia javadalomra beruházás végett. Az uj plébános tegnap tette le az esküt a káptalani helynök kezeibe. — Boda Vilmos országgyűlési kép­viselőt és lapunk felelős szerkesztő tulaj­donosát érdemeinek elismeréséül szép ki­tüntetés érte a váraljai hazafias polgárság részéről. A »Tolna- Váraljai Függetlenségi 48-as Olvasókör« ugyanis folyó hó 3-án Duzsi Máté elnöklete alatt tartott köz­gyűlésben Boda Vilmos országgyűlési kép­viselőt egyhangúlag nagy lelkesedéssel diszelnökévé választotta és erről őt az el­nökség a választmány és a tagok aláírásával ellátott meleghangú levelében értesítette. — Községi irnoki állások. Dunaföldvárott részben előléptetés, részben rendszeresítés folytán hat községi irnoki állásra hirdet a járási főszol­gabíró pályázatot, melyek közül öt évi 1000 korona és egy évi 960 korona fizetéssel van javadalmazva. A pályázóktól legalább 6 gimnáziumi, vagy 6 reál­osztály, vagy a kereskedelmi tanoda sikeres elvég­zése kívántatik. Jegyzői képesítéssel bírók előnyben részesülnek. A kérvények bezárólag folyó évi április hó 15 ig a paksi főszolgabírói hivatalhoz nyújtandók be. A választás Dunaföldvárott április hó 16-án d. e. 11 órakor fog megtartatni.

Next

/
Thumbnails
Contents