Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1904-03-31 / 13. szám
1904. márczius 31. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 13. sz. 6. — Haladunk a korpái. Alig néhány éve, hogy az egész országban a mozgalom, minden ház végeihez, elejéhez és kertjébe lugas-szőlőket ültetni, már is oly óriási tért hódító t magának ezen eszme, hogy nincs oly rész hazánkban, hol tömegesen fel nem karolnák. Hát ez nem is csoda, mert nézzük meg például Fehértemplom városát, a hol alig van ház, melyet óriási törzsű lugas-szőlő ne ékesítene, mely bőven ellátja az egész családot az érés kezdetétől egész tél folyamán finom csemegeszőlőkkel, minden évben terem a legcsekélyebb gondozás nélkül. Ezért igen melegen ajánljuk mai számunk hirdetési rovatában, ábrán is bemutatott » Szölőlugast ültessünk« czimü hirdetésünket olvasóink becses figyelmébe. — Színes fénynyomatu árjegyzékek mindenkinek, ki czimét tudatja, ingyen és bérmentve küldetnek. — Pályázatok, betöltendő állások. Hézagpótló áldásos vállalat az «Országos Általános Pályázati Hírlap». Cselédeknek, munkásoknak van Magyarországon közvetítőjük, csak az értelmiségbeli álláskeresőknek nincsen. Ezen hiányt czélsze- rüen, olcsón, hozzáférhetően pótolja nevezett lap, mely azonnal hirt ad az országban megüresedett összes állásokról; ezáltal minden álláskereső egy helyen központosítva, könnyen, áttekinthetően megtalálja a megüresedett állásokat, melyekre gyorsan pályázhat, mi által már igeu sokan jutottak jó álláshoz. Szolgálatot tesz az alkalmazástadóknak is, mert minden megüresedett állást ingyen közzé tesz. Ezért állást nyerni legbiztosabban ezen lap utján lehet. Közöltetnek a hivatalos pályázatok is. Hetenként megjelenve, minden számában számos állami, közigazgatási, magántisztviselői, gazdasági, hivatalszolgai, pénzügyőri, kereskedősegédi, könyvelői, üzletvezetői,, orvosi stb. állás van. Ingyen melléklete: «Házasulandók Lapja», melynek segit- ségével házassági czélból könnyen, gyorsan ismerkedni lehet. Száma 40 fillér, mely levélbélyegben küldhető. Kiadóhivatal: Budapest, Erzsébet-körut 18. Képviselők fiókkiadóhivatalok vezetésére, minden nagyobb vidéki városban kerestetnek. 4-50 — A szocziális viszonyok legélénkebben a betegség alkalmával mutatkoznak. így például a kevésbé vagyonos tüdőbajos betegnek lehetetlen foglalkozását hosszabb időre mégszakittani vagy feladni a gyógyintézetet vagy fürdőhelyet felkeresni. Igazi szerencse tehát, hogy a kémiai iparnak sikerült oly szert összeállítani, a mely tüdőbajoknál <Syrolin<-nak nevezett szer képes kezdődő tuber- kulózus eseteket teljesen gyógyítani, nehezebb eseteket pedig nagyban enyhíteni. Ezen kellemes szagu és jóizü syrupból naponta 3—4 kanállal véve, las- sankint megszűnnek a betegség tünetei, javul az étvágy és emelkedik a test súlya. A sorvadás helyébe virágzó egészségi állapot lép. — Baktában 3720 Q-öl szőlő egészben, vagy fele részben is igen kedvező feltételek mel* lett eladó. EGYLETEK és TÁRSULATOK. — A vöröskereszt-egylet szekszárdi fiókegylete f. é. március hó 12-én tartotta közgyűlését. Jelen voltak: Wosinsky Mór apát és Döry Pálné társelnökök elnöklete alatt özv. Sass Istvánná, Tekus Vilmosné és Triebler Ilma, Kurz Vilmos, Módly László egyleti pénztárnok és Forster Zoltán jegyző. Tárgyalták a fiókegyletnek 1903. évre egy beállított s előzetesen Tekus Vilmosné és Kurz Vilmos egyleti tagok által átvizsgált számadását, mely 2 koronás tagdíjakból 90 korona, takaréktárt kamat címén 64 korona 30 fillér, összesen tehát 154 korona 30 fillér bevétellel, 2084 korona 49 fillér múlt évi maradványnyal, viszont 165 korona 75 fillér kiadással, e szerint tehát 2073 korona 04 fillér tiszta maradványnyal helyesnek és rendben levőnek találtatott, — s számadó péntárnok Módly László részére a felmentvény a szokott óvás fentartása mellett megadatott. Ezzel kapcsolatosan Wosinsky Mór elnöklő apát ékes szavak kíséretében hozta tudomására a közgyűlésnek, hogy Módly László az egyesület évek hosszú során működő érdemekben gazdag pénztárnoka, előrehaladott korára való tekintettel pénz- tárnoki tisztségéről lemondott. A közgyűlés vezen jelentést igaz sajnálattal vevén tudomásul, elhatározta, hogy Módly László távozó egyleti pénztárnoknak, az egylet érdekeinek előmozdítása körül hosszú éveken kifejtett kiváló működését méltatva, köszöneté elismerésének jegyzőkönyvileg ad kifejezést. Ugyanekkor az üresedésbe jött pénz tárnoki tisztségre Rácz József egyleti tag választatott meg. Elhatároztatott továbbá, hogy a két koronás tagdíjakból befolyt összeg fele, azaz 45 korona az eddigi gyakorlathoz képest a központi választmányhoz küldetik be, mig a fen maradó 109 korona 30 fillér összeg segélyezés címén osztatik ki. Ezek után a fiókegylet választmányának újból való alakítása vétetett napirendre s miután Pirnitzer Antalné, özv. Sass Istvánná, Triebler Ilma, dr. Hirling Ádám, dr. Leopold Kornél, Simontsits Elemér, Perlaky Józsefné, Forster Zoltán, dr Spányi Leoné, dr. Müller Ferencné, dr. Káldy Gyuláné és dr. Leopold Kornélné egyleti tagokból álló választmány sorából az egyleti alapszabályok értelmében ezúttal Pirnitzer Antalné, dr. Hirling Ádám, Simontsits Elemér és dr. Leopold Kornél léptek ki. — a választmányba titkos szavazán utján 3 évi időtartamra Tekus Vilmosné, Kurz Vilmos, Simontsits Elemér és dr. Leopold Kornél választattak be. IRODALOM. — Török herczegnő leplezi le európai közönség előtt a hárem titkait. Török herczegnő emeli fel hangját, kiált szive mélyéből fakadó hangon igazságért, hogy megmentse a török nőt, aki most a legnagyol b társadalmi nyomorban sínylődik. — Ez ugyancsak nem mindennapi jelenség, erre csakugyan ráillik, hogy modern szenzáczió ! — De bármikép is megragadja az a mű, a melyről itt szó van, minden érző ember figyelmét, és bármint kelti is fel mindenkinek figyelmét, ép oly természetes, hogy akadtak, a kik ezt a segélykiáltást el akarták fojtani. A cenzúra működésbe lépett, és a herczegnő például Bécsben is csak kihagyásokkal adhatta elő gondolatait. A magyar kiadásban azonban helyreállítjuk a hézagokat, és az előadás, a melyet a kihagyások daczára is mindenütt a legnagyobb lelkesedéssel fogadtak, ezúttal a maga teljességében lát napvilágot és méltán számíthat a legnagyobb mérvű kapósságra. A herczegnő könyve először ismertet meg a török lakodalmi és házasságbeli szokások hű képével, elébünk tárja a főurak háremeiben lejátszódó titkos, homályos eseményeket. Jelentést tesz arról a gonoszságról, a melylyel Törökországban még nagyban űzik a kereskedést rabszolganőkkel, azokról a rabszolga-üzelmekről, melyek elrontották Stam- bul erkölcseit, Stambul levegőjét, és a mely ebben a légkörben akadályozza az intelligenczia felvirágo- zását, a művelődés minden haladását. A paloták természetellenségei közepette nő fel a török nő, a hárem szörnyetegjei őrzik börtönükben és nem csoda, ha ebben a környezetben habozás nélkül ! engedi át magát a maga ösztöneinek. Féltékenység és harag válnak rugóivá olyan gonosztetteknek, a melyek azokhoz hasonlók, a minők az európai nagyvárosok legalantasabb köreiben szoktak előfordulni. A szerző, a ki Mahmud Ben-Aid basa leánya, vezére a czéltudatos és lelkes nők ama kis csapatának, a mely követeli, hogy adják meg a nőknek azokat a jogokat, a melyek őket az Izlam szerint is megilletik. A szultán kémekkel őriztette ezt a hőslelkü asszonyt, de sikerült kijátszania a poroszlók éberségét és gyermekeivel együtt elmenekült Európában élő férjéhez. Es a mikor menekülése sikerült, feltette magában, hogy szóval és Írásban betekintést nyújt a müveit nyugatnak a török nép szomorú családi állapotaiba. Bátran és rendületlenül küzd azért, hogy lerázza a rabság igáját, és hogy ha most 1 em is tudja elérni czélját, legalább előkészíti annak megvalósulását. — Kakas Márton. Mulatságos képek, elmés apróságok tarkítják ezen a héten is a Kakas Mártont. Az első oldalra Linek L^jos festette meg a régi nemzeti párt föltámodását ötletes formában, mig az utolsó oldalon Bér Dezső remekelt egy ! pombás társadalmi képpel. Mód nélkül mulatságos , Linek Lajosnak egy kettős képe, a mely azt i jövendöli meg, hogy micsoda felfordulást csinál az j ex-lex állapot megszűnése a talun. E d e r Gyula a ! Kossuth Lajos utczáról rajzolt egy kacagtató ‘képet, mig Jeuey Jenő a politikai békét választotta témául a maga elmés rajzához. A kisebb képek is egytől-egyig művésziek s a szöveg is ötletes és mulatságos mint mindig. A Kakas Márton előfizetési ára negyedévre három korona. Egyes száma 30 fillér, kapható minden ujságelárusitónál. — A primadonna estélye. Egyik színházunk bűbájos primadonnájánál bizalmas estély volt a napokban ; talán tizen vagy tizenketten voltak együtt, a háziasszony fiatal szép barátnői, [néhány mágnás, köztük egy főispán, pár képviselő és két iró- A vendégművésznők egyike a közönség ízléséről kezdett beszélni, melyet nem lehet megtéveszteni, mig az egyéni ízlés gyakran téved, a leg. kényesebb ízlésű emberek is hihetetlenül elvetik néha a sulykot. A primadonna erre igy szólt : Szeretném tudni, ki milyennek gondolja azt a bizonyos legkényesebb ízlést ? kérdés nyomában hosszabb eszmecsere indult, mindenki, aki szóhoz jutott, el akarta mondani az erre vonatkozó véleményét. Végre megszólalt a főispán. »Hát ha valaki igazi Ízlést akar tanulmányozni — szólt mosolyogva, figyelje meg a közönség magatartását akár a művészetekkel, akár az irodalommal szemben. Kezdetben mindenki megelégedett a deklamá- cióval s az egyszerű díszletekkel. Később a szavaláshoz jött az ének, a fényes kiállítás, pompás jelmezek, de ma már táncz is kell és igy megy ez az irodalomban is. A lapok kezdetben írtak politikáról és közölték a legújabb híreket s a közönség boldog volt, hogy drága pénzen ilyen lapokat kaphatott. Később divatba jött a tárczaczikk, a novella, a regény, már nem is lap, a melyben versek nincsenek a legjobb poétáktól, visszaemlékezések a legelső Íróktól, egy lap pláne czikkeket közölt maguktól a miniszterektől és legnevesebb államférfiaktól. De még ez mind semmi. Ugyanez a lap- melynek élén Kossuth Ferencz, Eötvös Károly és Fenyő Sándor állanak, évek óta úgy készül, hogy benne minden társadalmi osztály megtalálja a maga érdekei képviseletét, a kiknek valami teljesület- len vágyuk vagy reményük van, csak ehez a laphoz imák és, föltéve, hogy jogos a kívánságuk, szószólóra találnak benne,* »Ah hiszen a méltósá- gos ur az Egyetértés-ről beszél I* Kiáltott fel a primadonna. »Nem én — felelt a főispán — én a legkényesebb Ízlésről beszlélek, a mit ez a lap kielégíteni törekszik, még pedig példát tudok rá, hogy sikerrel. Én egyszer véletlenül tanúja voltam két vármegyei jegyző szóváltásának. Az egyik dicsérte az Egyetértést, a másik kifogásolta, hogy nem közöl divatképeket. »Az igaz, felelt az első, de küldi a Divatszalont negyedévenként 1 írtért.« »Más lapok ajándék könyveket is küldenek szét* »De egyik se olyat, mint az idei Rákóczi Album, melyet még most is megkap minden uj előfzető. «Hát ez az igaz« de más lapot ma már hét koronáért kapni negyed évre. «No, minden néven nevezendő tisztviselők ugyanezért a kedvezményes árért kapják meg az Egyetértést is.« Ebben az esetben fejezte be beszédét a főispán az Egyetértésről el lehet mondani, hogy politikai függetlenségével, értesüléseink gyorsaságával, szépirodalmi gazdagságával csakugyan a legkényesebb Ízlést is kielégíti s az egész érdekes társaság egyhangúlag igazat adott a szónoknak és elhatározták, hogy a most kezdődő évnegyedre valamennyien előfizetnek a magyar úri körök e régi elvhü lapjára. TÖRVÉNYSZÉK. __ A szekszárdi klr. törvényszéknél főtárgyalásra kitűzött bűnügyek: 1904. évi április hó 6-án. Fuksz György ellen, súlyos testi sértés miatt. Lovass Gábor és társai ellen, lopás miatt. Lázár István ellen, súlyos testi sértés miatt. 1904. évi április hó 7 én. Gergő Gáspár ellen, lopás miatt. Reich Sándor ellen, rágalmazás miatt. Tillmann Péter ellen, okirathamisitás miattSamu Józsefné ellen, okirathamisitás miatt. Szaka Lajos és társa ellen, súlyos testi sértés miatt.
