Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1903-02-26 / 9. szám

— Miniszteri köszönet. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Bezerédj Pál miniszteri meghatalmazottnak — a Pozsonyban 1902. évi szeptember havában tartott II. mezőgazdasági országos kiállítás sikerének érdekeben kifejtett hazafias tevékenységéért és közreműködéséért — őszinte köszönetét és elismerését fejezte ki.

— Eljegyzés. Hits Ottó villamos szerelő eljegyezte Bucher Károly vasúti tiszt leányát, Olga kisasszonyt.

— Várdomb község magyarrsodik. Várdombról Írják lapunknak: Itt is megülték a pápa 25 éves jubileumát, az énekes szent mise alatt a tanuló ifjúság Disztl I-tván ktanitó vezetése alatt szépen sikerült magyar mise-éneket énekelt. Ezt áhítattal hallgatták meg a tisztán németnyelvű várdombi hivek, de főleg az ifjúság a pápai hymnust a piano és f. megtartásával oly élénken adták elő, hogy mindenki örömmel nézte az ő csemetéit. A várdombi nép nem igen idegenkedik a magyar nyelvtől, sőt az ifjabb nemzedék már meglehetősen beszél is magyarul.

— Gazdasági tudósitó. A m. kir. földmive- lésügyi miniszter Leopold Mihály Trefort pusztai bérlőt, Baranyavármegye pécsváradi járására nézve a gazdasági tudósitói tiszttel bízta meg.

— Uj egyesület. Bonyhádon, mit Írják, megalakult a «Kath. Olvasókör», melynek egyházi elnöke dr. Jozgits János bonyhádi plébános, világi elnöke pedig Wéber János bonyhádi birtokos. Az uj egyesületnek 160 rendes tagja van.

— Elismerés. A szegzárdi róm. kath. ovodát és gyerraekmenhelyet fenntartó egyesület elismerésül és kitüntetésül alapitó tagjai sorába vette fel Piribauer debreczeni r. k. tanítót, a ki az egyesület meghívására minden dij nélkül közreműködött a múlt szombaton megtartott hangversenyben és valóban művészi hegedüjátékával elragadta a közönséget. A kitüntetett fiatal művésznek erről díszes okmányt adtak át.

— Óvoda megnyitás. Van szerencsénk értesíteni a t. szülőket, hogy a szegzárdi rk. ovoda f. évi márczius hó 1-én megnyílik Döry Pálné elnök.

— Halálozás. Egy ritka puritán jellemű férfiú, Beszedits Lajos nyug. alapitv. uradalmi számtartó hunyt el Bátaszéken folyó hó 24-én életének 90-ik évében. A megboldogult a közügyek terén szerzett érdemeinek elismeréséül arany érdemkereszttel lett kitüntetve. Vendégszeretetéről volt nevezetes a kedves Lui bácsi, akinek csak jó barátai voltak. Temetése nagy részvét mellett ma d. e. ment végbe. Haláláról az alábbi gyászjelentést vettük: Beszedits Ödön és neje szül. Főglein Flóra, Naw- ratil Irén, Beszedits János, özv. Weszely Pálné, szül. Beszedits Lujza, az egész rokonság és jó barátok nevében is fájdalom telt szívvel tudatják a legjobb atya, ipa, nagyapa, testvér, rokon és jóbarátnak, Beszedits Lajos nyugalmazott magy. kir. teréziánumi alapitv. számtartónák, az arany érdemkereszt tulajdonosának példás élete 90-ik évében folyó hó 24-én d. u. 5 órakor az utolsó kenet fölvétele után történt csendes elhunytát. A boldogult hült teteme folyó hó 26-án d. e. 10 órakor fog a bátaszéki községi sirkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise folyó hó

26-á.n reggeli 8 órakor fog a helybeli róm. kath. plébánia templomban az urnák bemutattatni. Áldás és béke hamvaira.

— Böjti felolvasás. A «Szegzárdi kath. legény- egylet« márczius l én saját helyiségében felolvasó estélyt tart. Ő Szentsége XIII. Leo pápa uralkodásának 25 éves jubileumára: 1. »XIII. Leó« Bán Aladártól. Szavalja: Bajomi Ferencz. 2. »Krisztus győzelme.« Bán Aladártól. Szavalja: Major György.

3. »Római utam.« Irta és felolvassa vetített képekkel: Szabó Géza az olvasókör alelnöke. 4. »Szent atyánk jubileumára.« Ozorai Istvántól. Szavalja Koncz Károly. 5. »Hol szent Péter.« Pápai Hymnus. Szavalja: Auválszky Teréz.

— Névmagyarosítások. Kehi János kölesdi lakos és gyermekei Erzsébet, Éva és József családi nevöket * Bálinti- ra, — Herman Rozália paksi születésű, budapesti lakos *Horváti-xa. változtatta. — Kolompár László szegzárdi lakos és gyermekei családi nevöket t Jónás*-ra változtatták.

4;___

— A tolnai halebéd. Mint minden évben, úgy az idén is, a hét eseményje: a tolnai, hamvazó szerdai halebéd volt, hol a körben összegyűlő egyleti tagok és értelmiség vidám kedvvel szokta, meleg baráti érzelmek kicserélése közben, elfogyasztani hires jó«águ, sehol fel nem található paprikás halat. A kör szép nagy terme z.-ufolásig megtelt a tolnaiakkal és vendégeikkel s humoros felköszöntők fűszerezték a különben is vidám hangulatot. Az első felköszöntőt a kör szeretett elnöke Dr. Vargha Pál mondotta a vendégekre; utánna Boda Vilmos ürítette poharát a kör elnökére; majd lotth Ödön ivott a betegségéből szerencsésen felépült ál alános Garay Antal bácsira, szóltak még: Ágoston István kir. táblai biró, Borsódy Lajos takarékpénztári igazgató, Pkszky Antal gazdatiszt, Garay Antal és mások. A hangulatot egész a lelkesedésig fokozta Radies N. budapesti városi hivatalnok gyönyörű, művészi hegedüjátékával. A sikerült mulatságot Máté Károly, a kör igazgatója, rendezte, kinek mindenre kiterjedő figyelme általános elismerésben és ünneplésben részesült.

— Eljegyzés. Bátaszéken Tafner János községi biró és vállalkozó leányával, lrénke kisasz- szonyrayal jegyet váltotott Fürst Antal törekvő fiatal kereskedő.

— Falu rossza. Folyó hó 24-én a szegzárdi ev. ref. olvasókör által színre került a »Falu rossza« czimü népszínmű teljesen telt ház előtt, milyent csak titkán lehet látni a Szegzárd Szálló nagytermében s bár az uj színészek megérkeztek jó tagokkal, de alig lesz szerencséje B Polgár urnák ily telt ház előtt játszani. Török Pál kitünően megállta helyét, Cseri István és Csótány i Juliska tiszta és kellemes énekeit többször megismételték a közönség általános kívánságára. Igen szép és kedves alak volt Cseri Juliska. Kovács József és Csölönyi Sárika is szabatosan játszottak. Csötónyi István bakter állandóan mulattatta a közönséget. Általában mind igen jól játszottak, öltözeteik szépek voltak, a rendező és karmester: Rácz Gyula kán- tortanitó dicséretet érdemel.

— Bátaszéki ráczporta és az állami ut. Bátaszéken a ráczporta a görög keleti templom terjedelmes udvara. Ezen még tavaly is jó ideig nyitott udvart vagy 40—50 ház lakója átjáróul használta arra, hogy közelebb érje úgy a g. k. iskolát és plébániát, a községi iskolát, a városházat, piaczot, valamint, hogy a belvárosba gyalogszerrel feneketlen sár nélkül elérjen. A kisded g. k. hitközség legutóbbi időben derék esperesplébánost és jó magyar tanítót kapott. Iskolájuk magyar daltól és szótól visszhangzik, templomuk, annak környéke a g. k. áldozatkészségét hirdeti. Az átjárót azonban teljesen elzárták. Azóta a jó és rövid utat keresők a Baross-utcza feneketlen sarát kénytelenek taposni. A panaszkodó, leginkább a szegénysorsu érdekelteket senki sem hallgatta meg. Klumpa van még a világon, hát csúszkáljanak vele Bátaszéken. Minek ennek a szegények utczájának gyalogkövezés? Az is köztudomású dolog, hogy az emberies érzelmű g. k. pap a méltatlankodóknak azt tanácsolta, hogy forduljanak a községi elöljárósághoz orvoslásért. A dolog megoldása az lett volna, hogy a g. k. hitközség temploma udvarának déli részéből vagy két méternyit átengedet volna gyalogjáróul, — ahol eddig is volt — ha a politikai község ezen átjárót az ő templomudvaruktól deszkakerítéssel elzárja vala. A szegény g. k. hitközségtől ennyi ajánlat elég udvarias. Az érdekeltek most már maguk kopogtassanak a község képviselő-testülete előtt addig, mig őket is meghallgatják ennek a panaszukat méltányoló tagjai. — Bátaszéken az állami úttest azon részéről van szó, amely a postától be a városba a Szentai- vagy legalább az Árpád-utczáig húzódik vagy 400 méternyire. A legutóbbi 20 év alatt ezen úttestet úgy fölemelték, hogy a városháza, vendéglő és számos értékes ház elsülyedt; a ritka szép és nagy templomtér is, majdnem őt uralja. Az elkészült, — párját ritkító, — szép külsejű templom-terét most egyengetik. Tavai már tárgyalta a község a várost átszelő állami úttest

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 9. sz.

leszállításának és koczkakövel leendő kirakatásának mikénti kérelmezését és végrehajtása iránti módozatát, de megint semmi hir sincs annak megvalósulásáról. A város eme szép úttesténél a községi képviselő-testület nagy érdemeket szerezne magának, ha az államépitészeti hivatalt rábírná e k »teles terv végrehajtására.

— Szegzárd nagyközség elöljárósága által, Szegzárdon, 1903. évi tebruár hó 22 en a »Szegzárd Szálló« nagytermében irtott álarczos tá >cz- vigalomnak összes bevétele 437 K 80-t. Kiadása 219 K 70 f. maradt tiszta jövedelme 218 K 10 f., a/az kenősza/ti/ennyolcz K 10 f„ mely osz- szegből 109 K 05 t. a szegény alap pénztárba u altatott, a 109 K 05 fi, vagyis a tiszta jövedelem má ik fele a -zegzárdi önkéntes tornásztiizoltó egyletnek átadatott.. Ez alkalommal felüfi/ettek: N. N. 80 fi, N. N. -1 K, N. N. 80 fi, N N. 1 K. 20 fi Jegyét pedig megváltó U id. Z-igmond FeI rencz 2 koronával. Ezen emberbarát tetteikért ezúton is köszönetét mond az elöljáróság

— A fejedelmek kincse a decsi hegyen* Levelezőnk ir| í, hogy a bor|ádi taniione, kinek már viselt dolgai ismeretesek, a decsieke is hálójába kerítette hihetetlen ámításai által. Nevezett tamtóné ugyanis azzal ámítja, boionditja a hiszékeny népet, hogy a decsi hegy n 7 fejedelem, — császár, király és fejedelem kincse van elrejtve a délnyugoti szőlőhegyen, ahol jelen eg egy lakház is áll a közelben. A lakház mellet» gyümölcsös van; belül pedig egy fiatal házaspár lakik, kiknek kis gyermekük van és azzal az asztalon játszik egy öreg asszony. Mind ezt ő lelki szemeivel látja stb. — Ilyen és több eféle ámításokkal a decsieket oly annyira beleugrasztotta, hogy az egész télen ásták a nagy partot, de eredményre még nem jutottak. Persze a kincs nem akart előkerülni. Tíz ember folyton még most is ás egy biró viselt ember felbérelése folytán. E hó 20 án a part leszakadt s az egyik kincskeresőt, Bacsó Pétert maga alá temette. Szerencse, hogy társai- hamarosan kiásták és haza szállították. Tehát kicsibe múlt, hogy emberélet nemßesett áldozatul a furfangos tanitóné ámításainak. A szerencsétlenül járt Bacsó most azon sopánkodik, hogy az egész téli munkájok kárba veszett. A népámitó tanítónő biztatására, aki már meglátogatta a kincskeresőket, nem hagynak fel a kincskereséssel, hanem tovább ásnak.

— A Szegzárdi Kath. Legényegylet fi hó 23 án este igen szépen sikerült műkedvelői előadással egybekötött tánczestélyt rendezett. Színre került: Lunn József «Apró félreértések» czimü 1 felvoná- sos vigjátéka. A Szereplők Szomju Erzsiké és Fekete Erzsiké kisasszonyok; Zámbó János, Pálfi Sándos, Koncz Károly, Tánczos Kálmán, Beck György és Ritzel János derekasan megállották helyüket és a közönséget alakításaikkal mindvégig

, kedvesen mulattatták. Utána megkezdődött á táncz, mely a reggeli órákban ért véget. A legényegylet e műkedvelő előadással megmutatta, hogy tud és akar is az iparososztály számára egy pár kedves és mulattató és kedves órát szerezni; és midőn saját helyiségében állandó szinpadott állított fel, felolvasó estélyeivel, nem különben szinielőadásaival a munkásságot és szorgalmat, a vidámsággal és tréfával fogja fűszerezni. A miért is a szegzárdi iparos osztály figyelmét felhívjuk a legényegylet működésére és annak pártolását melegen ajánljuk. Itt megemlítjük, hogy az egylet uj színpadjának felállításánál Bajomi Ferencz kocsifényező és Auválszky Károly asztalos és a tagok, köztük Túri Gyula fárddoztak legtöbbet. A díszleteket Búzás N. festette. — A nagybőjti időben az egyletben a felolvasások minden vasárnap az összeállított műsor szerint este 8 órakor kezdődnek.

Belülfizettek: Bicsérdy József 1 K., ifj. László József 50 fillér, Horváth László 40 fillér, Stokin- ger János 2^ K., Vólfel Ferencz 2 K, Szomju Mihályné 1 K., Fekete Mihályné 40 fillér, Straub Ödön 1 K., Szabó Géza 1 K„ Mozsgai Sándor 1 K., Dr. Steiner Lajos 1 K. Összes bevétel 130 K. 84 fillér.

— Korona kávéház Szegzárdon. Grünvald Mór kávés a Szegzárdon létező »Korona« kávéházat csinosan átalakítva, f. hó 28 án, szombaton este nyitja meg. Grünvald a Kaposvári »Fiume Kaveház« tulajdonosa, mint az ottani lapokból olvassuk, a közönség teljes megelégedését bírja.

x 1903. február 26.