Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1903-02-19 / 8. szám

3. — Nyugdíjaztatás. Pesthy Elek, a simontor- nyai járás főszolgabirája, betegség miatt beadta nyugdíjaztatása iránti kérvényét. Pesthy Elek há­rom évtizedet töltött el a vármegye szolgálatában és nagy népszerűségnek örvendett nemcsak tiszt­társai, hanem a társadalmi körökben is. A nyuga­lomba vonuló tőszolgabiró utjául báró Jeszenszky György központi járási szolgabirót emlegetik. — Bezerédj István szobrára újabban a kö­vetkező adományok érkeztek Simontsits Elemér szoborbizottsági elnökhöz: A budapesti »Tolna­megyei Kör* gyűjtése 11 K 20 f., Tolnai Polgári Takarékpénztár 30 K, Wosinsky Mór 25 K. A szoboralap főösszege 13481 K 92 fillér. Ez az összeg most a vivó-akadémia jövedelmével, körül­belül 3000 koronával fog növekedni. — Esküvő. Hauk Ferencz nagyvejkei kán- tortanitó a paksi róm. kath. templomban folyó hó 17-én esküdött örök hűséget menyasszonyának, Hirt Bettának. Az esketést Streicher József apát­plébános végezte. — Előmunkálati vasúti engedély meghosz- szabbitása. A m. kir. kereske delemügyi miniszter Kronberg Lipót, Pekánovits Dániel és Rabinek Pál paksi, valamint Perczel József bikácsi lakosoknak a Fehér- és Tolnavármegyei helyi érdekű vasút állomásától kizárólag a m. kir. államvasutak rét- szilas-szegzárdi vonalának Tolna-Mözs állomásáig vezetendő rendes nyomtávú gőzmozdonyu helyi érdekű vasútvonalra az előmunkálati engedély ér­vényét a lejárattól számítandó 1 évi tartamára meghosszabbította. — A szegzárdi népkonyha. Bezerédj Pál miniszteri meghatalmazott védnöksége alatt Szeg- zárdön fennálló népkonyha az idén is nagy mér­tékben enyhíti a szükölködők nyomorát azáltal, hogy naponkint meleg ételt oszt ki és kenyérrel látja el őket. A népkonyha múlt év deczember 9-én nyílott meg és a mai napig 11.129 adag ételt és 880 kenyeret osztottak ki a kedves test­vérek a szegényeknek. Naponkint 200—240 sze­I gény jelenik meg a népkonyhán meleg ételért, akik mind megkapják részöket. A népkonyha már- czius hó 15-ig marad nyitva. — Utmegszakitási időtartam a 16 vonal- szakaszu helyi forgalmú jegyekkel. A folyó évi január hó elsejével életbe lépett 16. vonalszakaszu zónajegyek használatára nézve a m. á. v. igazga­tósága a következő utasítást adta ki: az üzlet- szabályzat 25. §. V. póthatározmánya olyképen értelmezendő, hogy azon 16. vonalszakaszu helyi forgalmú menetjegy, melylyel az utazás megszakit- tatott, az utmegszakitó állomásról legkésőbb a következő napon közlekedő ugyanazon vonattal való tovább utazásra érvényesíthető, a melylyel az utas az utmegszakitó állomásra érkezett. — Ösztöndíj a tanítók részére. Troli Ferencz vál. püspök és pécsi nagyprépost 44.009 korona alapítványt tett, hogy án-. I nak kamataiból minden évben 22 tanító I 100—100 korona ösztöndíjban részesüljön. A pécsi r. k. egyházmegye 22 esperesi ke­rületre van felosztva és az alapitó szándéká­hoz képest eddig minden esperesi kerület­ből 1—1 tanító nyert ösztöndíjat, a kit a kerületi papság ajánlott. Most ettől eltérés történt, mert a megjutalmazott tanítók kö­zött" csak 9 van olyan, akit a kerületi pap­ság ajánlott. A többit — tizenhármat — H e t y e y Sámuel püspök az alapitó levél­ben biztosított jogánál fogva szemelte ki, a kik az egyházmegyei főtanfelügyelő által évenként kitűzött tételeket dicséretes ügy- buzgósággal dolgozták ki. Ösztöndíjat nyertek: Bodonyi Nándor sellyei, Erdősi János mözsi, Földvári Nándor mohácsi, Friedszam Kabos szabolcsi, Glatt Adolf bonyhádi, Hübner József nádasdi, Hal Viktor pécsváradi, Helényi Julia mágocsi, Horváth Ignácz szegzárdi, Jung Ferencz kis- kőszegi, Kircz István teveli, Kovács István drávaszentmártoni, Kőházi Gizella döbröközi, Ruzsinszky József bakóczi, Svarda Gyula málomi, Stefán Péter dárdai, Somssich Sán­dor keszüi, Straub János gödrei, Szalay Gyula hirdi, Szuszits Kálmán bogdásai, Tarlós János szegzárdi, Tormány Béla nagy­kondái tanítók. — Vasút köréből. Stanics Károly m. á. v. hivatalnog Szakály-Hőgyészről Camerál-Moravicére; Radvanek Viktor mérnök-gyakornok Budapest nyu- goti műhelyből Zágrábba helyeztettek át. — Kusse- vich Tivadar m. á. v. zágrábi üzletvezető-helyettes e hét elején megyénkén keresztül Pécsre érkezett, honnan egy napi tartózkodás után Zágrábba tért haza. — Gyakorlattól fölfüggesztett ügyvéd. A pécsi ügyvédi kamara fegyelmi bírósága közhírré teszi, hogy Geiger Gyula volt szegzárdi ügyvéd az 1902. évi 497/11. sz. jogerős fegyelmi bírósági Ítélettel az ügyvédség gyakorlatától három havi időtartamra felfüggesztetett, mely felfüggesztés 1903 február hó 23-án, mint az 1902. évi 137/11. számú ítélettel alkalmazott felfüggesztés lejárata napján veszi kezdetét és 1903. évi május hó 23-ik nap­jáig tart. — Községi elöljáróságok figyelmébe. A vár­megye közigazgatási bizottságának 73/903. kb. számú ■ határozat IV. része értelmében az iskola­mulasztási kimutatások folyó évi január hó 1-től nem küldendők be a kir. tanfelügyelőséghez. — A vivó-akadémia és tánczestély. Simontsits Elemér, a Bezerédj-szoborbizott- ság elnöke, múlt szombaton — mint közöltük vivó-akadémiát rendezett a «Szegzárd Szálló» nagytermében, mely iránt nagy volt az érdeklődés. A vivó-akadémia szereplői a következők voltak: Lovag Santelli haló, az osztrák-magvar monarchia legelső vivó- tnestere. — Attilió Volpini (Verona) olasz vivómester, egyike a leghíresebbeknek, ez- jdőszerint Budapesten letelepedve. — Bérczy Oszkár, Mészáros Loránd és Janny N fiatal vívóink legjelesebbjei, kik már szintén több versenyben mutatták be kiváló képességü­ket. Mindegyik több tiszteletdij nyertese. — Mészáros Ervin uhlánus hadnagy, kinek ez körülbelül 40-ik nyilvános vívása; eddig 20 versenyben vett részt, legtöbbnyire, mint nyertes kerülvén ki a küzdelemből. Jelenleg Magyarország vitőr-bajnoka és a Magyar Athleticai Club kardbajnok jelöltje. — Az akadémia délután 6 órakor kezdődött és fél 8 óráig tartott. A jury tagjai voltak : a tolnai uhlánus-ezred őrnagya, Sztanko- vánszky János cs. és kir. kamarás és D'óry Ödön. A szereplőknek Sztankovánszky János nyújtotta át az elismerő okleveleket. — A vivó-akadémia jövedelme közel 3000 korona, a mit a Bezerédj- szobor alap növelésére for­dítanak. Este 10 órakor a kaszinó helyisé­geiben fényes tánczestélyt tartottak, mely reggeli 7 óráig tartott. A négyeseket 36 pár tánczolta. Jelen volt asszonyok : Biróy Béláné, Bognár Albertné, Borsody Lajosné, Forster Zoltánná, Fejős Károlyné, Garay Antalné (Tolna), Hctidekker Béláné, Klieber Györgyné, Kóvessy Ödönné, dr. Komáromy Gyuláné, Mdnyoky Kornélné, Mayer Jánosné, Nagy Istvánná (Dombóvár), Reich Oszkárné, Simontsits Elemérné, Steiner Károlyné, dr. Selcz Józseíné, dr. Spányi Leóné, özv. Szigeth Gáborné, Szondy Istvánná, Szent- pétery Józsefné, Tóth Károlyné, Várkonyi Ivánná (Kölesd), Zöld Jánosné (Hídja) stb. Leányok : Garay Jolán és Zsuska, Borsody Tériké, Bejös Emma, Haidekker Katicza, Horváth Györgyike, Klieber Gizella és Er­zsiké, Kóvessy Sárika, Komáromy Mariska, Mányoky Sári és Irén, Mayer Gizella, Szabó Jolán és Irén (Györköny), Selcz Juliska, Steiner Ilonka, Szigeth Margitka, Szondy Margitka, Szentpétery Mariska (Paks), Tóth Bözsike, Várkonyi Gizella (Kölesd) stb. — Jóváhagyott alapszabály. A vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyta a »Dombóvári Erzsébet Leányegyesület« alapszabályait. 1903. február 19. Az Esperanto terjesztői és elterjedése. Még kevés nagy eszme volt, melylyel annyi, hitetlen állott volna szemközt, mint az Esperanto nyelv. Az először napvilágot látott * nemzetközi nyelv-kísérletnek az elhibázott Volapüknek kudarcza után sokan bizalmatlanul fogadták az Esperantót, a Volapük kudarczából helytelenül azt következtetve, hogy a nemzetközi nyelv eszméjének megvalósítása általában lehetetlen. Az eszmét utópiának nevezték, mely csak szellemes emberek gúnyjára alkalmas, az eszme hirdetőit naiv lelkeknek, kiken csak mosolyogni lehet. De amióta épen nem naiv avagy megmosolyogni való férfiak állanak e mozgalom élén, mindinkább kevesbedik azok száma, kik az j Esperantót nem ismervén, (akik komolyan meg­akartak vele ismerkedni, sohasem voltak ellenségei) ellene imának vagy szólnának. Avagy talán nevet­séges mozgalom-e az, melynek első soraiban ott küzdenek a párisi, dijoni, lillesi, toulousei, grenoblei, besangoni, lyoni, brüsseli, upsalai és limai egyetemek tanárai (hazánkban dr. Bálint Gábor kolozsvári egyetemi tanár), a franczia akadémia tagjai, ügy­védek, orvosok, mérnökök, tanárok s a műveltek ezrei ? Vájjon impraktikus eszme e az, melyet a gyakorlati élet emberei, (kiknek nincsen idejük utópiákkal bibelődniök), a kereskedők elfogadtak (egy angól s egy kanadai kereskedelmi kamara is), * A Volapük előbb lön ismertté, mint az Esperanto, de emez már régebben volt készen; szerzője, dr. Zamenhof, szerénységből nem lépett föl vele néhány évig. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 8. sz megismervén az Esperantónak a nemzetközi keres­kedelemben való óriás gyakorlati hasznát ? Mindeme lelkes férfiak buzgalmának köszön­hető, hogy az Esperanto nemcsak Orosz-, Svéd-, Franczia-, Angol-, Olasz-, Spanyol- és Németor­szágban, Belgiumban, Hollandiában, Ausztriában és Bulgáriában, hanem Szibériában, Mandsuriában, Khinában, Japánban, Indiában, Kanadában, az Unióban, Peruban, Brazíliában, Chiliben és Új- Kaledóniában is elterjedt. Számtalan esperantista társulat alakult. Esperanto-szaklapok jelennek meg Franczia-, Olasz-, Spanyol- és Magyarországban, Belgiumban, Hollandiában, Ausztriában, Bulgáriá­ban és Kanadában. Esperanto-nyelvi tanfolyamokat tartanak sok nagyobb városban (magában Páris- ban a különböző iskolákban most 1903-ban egy­szerre 17 i ly. kurzus nyílt meg felnőttek részére, az egyiket magán az egyetemen, a »Sorbonne«-ban tartja dr. Cart tanár.) Limoges és Dijon felső ke­reskedelmi iskolájában mint rendkívüli tárgy sze­repel az Esperanto! Az Esperanto már is élő, gyakorlati nyelv, s igen nagy amaz esetek száma, melyekben egyes embereknek nagy szolgálatot tett. Az Esperanto- lapok majdnem minden száma közöl ilyeneket. Ér­dekes eset a következő : Wiklund B. K. a finn­ugor nyelvek tanára az upsalai egyetemen 1900. őszén magyar irodalmi előadásokat tartván, magyar s franczia nyelvű levelekben a magyar irodalom remekeit rendelte meg budapesti könyvkereskedők­nél; de hogy, hogy nem, még Jcsak feleletet sem kapott. Ekkor Lengyel Pálhoz jelen nyelvtan egyik szerzőjéhez fordultEsperanto-levélben, aki meg is küldte neki a kivánt könyveket. Wiklund az esetet elmondta tanítványainak, ajánlva nekik az Esperanto nyelvet, melynek maga is lelkes hive és apostola. Hazánk és az Esperanto-mozgalom­Minálunk még csak kevéssé ismerik az Espe­ranto nyelvet, meri itt is bizalmatlansággal fogad­ták az egész mozgalmat, nem ismervén ennek czélját és fontosságát. Először dr. Bálint Gábor kolozsvári egyetemi tanár és Barabás Ábel hírlapíró ismer­tették (utóbbi irta meg az első magyar Esperanto- nyelvtant és szótárt.) Jelen nyelvtannak és e be­vezető soroknak épen az az a czéljuk, hogy szere­tett hazánkat is bevonják a művelt világ eme nagy mozgalmába, mely dr. Couturat L. toulousi egyetemi tanár * nyilatkozata szerint az emberi művelődés történelmében oly korszakalkotó lesz, mint a könyv­nyomtatás feltalálása ! Altenburger Adolf tanár. * Az Esperanto-kérdésre nézve szívesen szolgál I felvilágosítással Lengyel Pál (Szegzárd) és Alten- | burger A. tanár (Szeged). — Válaszbélyeg szives melléklését kérjük. * Dr. Couturatnak a nemzetközi nyelvről írott jeles értekezését német fordításban minden érdeklődőnek ingyen és bérmentve szívesen megküldi a kiadója: Veit & Comp., Leipzig«

Next

/
Thumbnails
Contents