Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1903-12-31 / 53. szám

53. szám. Szekszárd, 1903. deczember 31. XXXI. évfolyam. KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központl tanító-egyletnek, a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének és a szegzárdi ipartestületnek hivatalos értesítője. Előfizetési ár: Egész évre. . . . . . 12 kor. — fill. Fél évre . ............................6 „ — „ Ne gyed évre............................3 „ — „ Számonként 24 fill, e lap nyomdájában Szerkesztőség és kiadóhivatal: B'ezerédj István-utcza 6. szám; hová a lap szellemi és anyagi részét illető minden közlemé­nyek, hirdetések és felszólamlások intézendők. Megjelen: Hetenként egyszer, csötörtökfin. Nyilttérben 3 hasábos petitsor 30 fillér. Hirdetések jutányosán számíttatnak. Hiv. hirdetések: 1' 100 szóig............................3 kor. 74 fii. 10 0—200 ..................................... S „ 74 „ 20 0—300 ., ............................ 7 „ 74 „ minden további 100 szó 2 koronával több. Előfizetőink figyelmébe. 1904. évi január 1-én uj előfizetést nyitottunka „Tolnamegyei Közlöny“-re, mely a megye legrégibb lapja. Felkérjük tisztelettel azon előfizetőin­ket, a kiknek előfizetése lejárt, hogy | azt mielőbb megujitani szíveskedjenek. Előfizetési díjak: Egész évre 12 kor. Fél évre 6 kor. Negyed évre 3 korona. A „Tolnamegyei Közlöny“-t, mely 1904. jan. 1-én a XXXII. évfolyamába lép, ajánljuk olvasóink támogatásába. Lapunkat a t. megyei tanítóknak és tanítónőknek fél árért vagyunk haj­landók megküldeni, mivel a ,, Tolnámé- gyei Közlöny“ a „Tolnamegyei Általá­nos Tanitó-egyesület“-nek hivatalos köz­lönye. Hazafias tisztelettel: A „Tolnamegyei Közlöny“ szerkesztősége és kiadóhivatala.• Rendezett tanács. Mint arról a csodálatos állatról, melyét még halandó ember szeme nem látott, ko­ronként hireek merülnék fel a napi sajtóban, hogy itt vagy ott kétségtelénül mutatkozott: úgy a vármegye székhelyén, Szekszárdon is, élénk eszmecsere tárgyát képezi az ügy, melyet e gyűjtőnévvel szoktunk megjelölni: rendezett tanács. Már ezelőtt 20—25 évvel nagy izga­lom és felfordulás közepett, arról szavaztak a polgárok az oszlopos városháza tanács­termében, hogy legyen-e Szekszárdiról ren­dezett tanácsú város, vagy pedig városias fejlődése és jellege daczára, megmaradjon annak, a mi, tudniillik:- önkormányzattal alig biró, semmiféle intézkedési joggal fel nem ruházott, egyszerű nagyközség. Akkor az értelmiség tömören szavazott a rendezett tanács intézménye mellett, mig ellenben a polgárság, valami veszedelmes és költséges újítástól tartva ; meg talán az általa majd­nem kizárólag betöltött,, rosszul javadalma­zott, de tekintélyt adó állások e vesztését fájlalva, mind egy ember, a leghatározot­tabb ellenszenv tünetei közt foglalt állást ellene és az eredmény az lett, hogy a sza­vazatok, illetve az általuk képviselt ingat­lan birtok mennyiség majdnem egészen egyenlő leven, az alapítványi uradalom be­nyújtandó szavazata volt ejdöntendp a nagy barczot. A gazdag alapítványi urodalom azután, félve, hogy adóterhei az újítás foly­tán némileg emelkedni ..fognak, az ellen szavazott. •• .W.-.í: • így lett, körülbelül húsz évvel ezelőtt, eltemetve az eszme, mely most újra hamvai-' ból feltámadni készül s ki tudja, nem-e több kilátással az életre ? Most a polgárság az, mely megbízható hírek szerint, nem idegenkedik annyira az átalakulás bekövetkezésétől, mig az értel­miség inkább taztózkodó álláspontot foglal’ elszóval a döntésre hivatott két tényező — az urodalmi gondolkodásról még eddig mi sem hallatszik — szerepet készül cserélni, ami tekintve az értelmiségnek természetes hivatását, hogy minden időben a haladás zászlóvivőjének kell lennnie, meglehetős furcsaság számba menne. A mi a polgári osztály köreiben végbe menő nagy átalakulás okait illeti, azok a következőkben foglalhatók össze : Először is, az uj közigazgatási rendszer a nagyközségi alkalmazottakból tiszta gé­peket csinált, kik úgy tartoznak mozogni, mint a teljhatalmú intézőkéz: a hatóság kívánja, mert ha nem — ott lebeg fejük' felett a nagy erélylyel alkalmazott birság- rendszer, mely szétcsap közöttük derüre- borura, akár a nyári időben szereplő s folytonosan czikkázó égi villám. Szóval megunták a sok bírságot, a nagy alárendeltséget s kínos helyzetükből szívesen, szabadulnának. Ä másik ok pedig a pénzügyminiszter­nek azon nyilatkozata, hogy hajlandó, a fogyasztási adók kezelését a városoknak átengedni, mitől*, ha nagyközség maradnának, ä legnagyobb valósziuüség szerint, elesnének. Majdnem bizonyos, hogy a magyar kormány ezen Ígéretének megvalósulása esetében a fejlődöttebb, tekintélyesebb s (jelentékeny jogokkal biró állásba való át­menetei minden újabb teher átvállalása nél­TÁRCZA. Újév. Az ócska gömb tengelye inegc ikordu’, Nagy zökkenéssel a gép újra fordul ... Egy év lejárt s a mu t ködébe omlott, Hol annyi elenyészett, szertefoszlott ... Sok dőre vágy, sok balga szenvedély Magasra törő álmok, tünde czcl Irt értek véget, iit száradt meg sorsuk És nem fogy, ámde egyre nő a sorjuk. Egy cv lejárt ... Újabb lép más helyébe, Tan jót, talán rosszat hordoz mellébe’. Sikere kínál, de nem hagy-e majd cserbe? Oh, nem siratjuk-e majd keseregve? Üres kezekkel még sem jő azért, Ha nem is ád, de kínál pályabért: Komor arczán egy csepp derű fakad, Minthogyha szólna: Bízzad rám magad- A sorsod ngyis a kezembe téve, Az embernek nincs joga, csak: reménye Ég időben nincs úgy sem semmi kezdet, Csak pihenő, ha munkád befejezted, ,.. S a hajnalpír már fólmo3olyg az égen, Kincs benne uj, csupán olyan, — mint régen. LÁNG JENŐ. Faa Imre bátyám halálára. Kölesd 1903 nov. 17 este 7 órakor. Jó öreg kocsmáros az itezét letetted Itt hagytad a litert, ez is már mögötted, Tiszta volt a kezed, literben, itezében Meg is tartott az Úr késő jó vénsógben. Házad vala mindig a jó kedvnek háza, Csak egyszer borait be igazi mély gyászba, Mig a czigány húzta, táncz, bor, vigadalom .. Szép Lina leányod feküdt ravatalon. Elszenvedted a bút, megnyugodtál rajta, Mondád: legyen úgy; mint az Isten akarja Aztán szép csendesen napi munkád’ tetted, Tiszta becsülettel keresve kenyered. Oá régi nemesi családból származtál Mindenkivel szemben igaz ember voltál Szeretett leányod, vöd s jd feleséged Reggellé tették az alkonyt is teneked... Jó öreg kocsmáros, kedves Imié bátyám ! Jóságos arezodat mintha mo3t is látnám I. ■ Hajh! nem találkozunk többe már mi itten Haló porodban is áldjon meg az Isten! KÁLMÁN DEZSŐ. Sárközi nóta. Sir a Tisza, sír a Duns, Hegyen völgyön zokog a szél; Sir az erdő, sir a mező, Reszket minden kis falevél. Eke mellett sír a magyar, A barázda könyharmatos; Sír az egész magyar nemzet: Téged sirat Kossath Lajos. Kossuth Lajos sírtrónjára Felsütött a nap sugara, Tetejében nyiladozik i A szabadság rózsafája. Köny áztatta a rózsafát, Azért olyan könyharmatos; Az I lelke már az égben, Minket sirat Kossuth Lajos. Közli: S2ÉL MIHÁLY.

Next

/
Thumbnails
Contents