Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1903-12-10 / 50. szám

1903. deczember 10.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 50. sz.

5.

— Egy tanutó halála. Fekete zászló hirdeti a szekszárdi polg. iskola épületéről, hogy az intézetnek egyik IV. osztályú tanulója: Vargha Já- j nos elhunyt. A korán elköltözött tanulónak ma d. u, 3 órakor lesz a temetése.

— Az állatorvos jelentése. Kilián Ottó törvényhatósági m. kir. állatorvos jelentése szerint a vármegye állat egészsége az elmúlt hónapban kedvezőnek mondható. A ragadós száj- és körömfájás betegségnél már az előző hónapban beállott javulás november hónapra is kiterjedt, úgy, hogy jelenleg az egész megyében csak 4 község van ezen betegséggel fertőzve. A többi állati betegségeknél is javulás észlelhető, minek oka valószínűleg a tél közeledtével beállott istállózásban keresendő.

— Lókötő czigányok. Úgy szólván állandóan dolga van a dombóvári és a környékbeli csendőrségnek a czigánytolvajokkal. Legutóbb több helyen betöréses lopások történtek. A gyanú egész helyesen a koborczigányok felé irányult. A dombóvári csendőrség erélyes nyomozása azonban a kóbor czigányok sok egyéb bűneire, különösen rendszeres lólopások nyomára jutott. A Göllén lakó Sztojka Imre czigánysátora képezte a főhadiszállást. Többnyire ide szállították az összelbpott prédát: lovakat, szekereket, baromfit és sók más apróságot. A lovakkal csereüzleteket csináltak, a többi holmin is mindig gyorsan tudtak túladni potom áron. A dombóvári csendőrség Gölle község irányában tartotta a nyomozást. A mint Sztojka sátorához közeledtek a csendőrök, a sátor előtt álló czigány-őrszem rémülten futott a sátorba és jelentette a veszélyt. Erre egy czigány állítólag a fővezér és legügyesebb lókötő, aki egész más vidékről való és csak vendégszereplés czimén tartózkodik környékünkön, kiugrott a sátorból és futásnak eredt. A csendőrök, miután a törvény nevében szóló »állj« kiáltásra nem állt meg, négyszer utána lőttek. A menekülő az első lövés hallatára kigyó vonalban futott, hogy a lövések könnyebben czélt téveszthessenek. így sikerült is megmenekülnie. Egyelőre azonban czinkostársai közül 'egy egész csomót fogtak össze, akik különösen Felsőleperd, Hőgyész: is Gölle környékén garázdálkodtak. Valószínű azonban, hogy rövid idő mtilva a többi csavargó czigány is hurokra kerül.

— Elgázolás. Rózsa Sándor szekszárdi óreg utkaparó folyó hó 4 én esti 8 órakor a szekszárdi vámház körül az országúton haladt, midőn Bóvári Ferencz szekszárdi fuvaros véletlenül kocsijával rajta keresztül ment. A szegény utkaparó igen súlyos sérüléseket szenvedett.

— Öngyilkos kertész. Gönczi Bálint bonyhádi kertész folyó hó 3-án öngyilkossági szándékból vitriolt ivott. A szerencsétlen embert behozták a szekszárdi Ftrencz-közkórházba, ahol f. hó 5-én nagy kínok között meghalt. Gönczi ön- gyilkosságának oka az, hogy gyermekei rossz magaviseletökkel elkeserítették.

— Verekedés az utczán. Múlt vasárnap este 7 órakor Szekszárdon • az utczán békében haladt Gergeliis Ferencz szekszárdi lakos, akit Bencze Márton megtámadott és úgy elvert, hogy sérüléseket szenvedett. Bencze Mártont a csendőrség feljelentette a kir. járásbírósághoz.

— Leütötötték a hegyőrt. Nagy Mihály János hegyőrt, amint járásában szolgálatát teljesítette, Ágoston Ferencz és Ágoston György megtámadták és bal karját eltörték. A csendőrség letartóztatta ugyan a támadókat, de miután tettöket konokul tagadták, szabadon kellett őket bocsátani.

— Az utóbbi napokban több lap azon értesítést közölte, hogy egy moszkvai tea-nagykereskedő fizetésképtelen le t. Egyes Lapok W. A. Popoff czéget, mások pedig Popoff Fiai és Popoff rövidített nevet emlegettek. Minthogy ezen híresztelések és felsoro’t nevek nem érintik a világhírű nagy czég: K. és C. Popoff teakiviteli üzletét, óva intjük a közönségét, hogy tea-vételnél csakis K.

u. C. Popoff feliratú tea-csomagot fogadjanak el.

Jegyző urak figyelmébe. Az 1904. évre szükséges Petrók-féle Határidő-Napló, mely a községi és körjegyzőket érdeklő összes miniszteri rendeleteket is tartalmazza, az újabb belügyminiszteri rendelet értelmében jelent meg és beszerezhető MOLNÁR MÓR könyvnyomdái intézetében Szekszárdon.

— Tanuló felvétetik Szily János vas- és füszerkereskedésébe Tolnán. 1—3

TÖRVÉNYSZÉK.

A szekszárdi kir. törvényszéknél íőtárgyalásra kitűzött bűnügyek:

1903. évi deczember hő 15-én.

Csajági József és társai ellen, laksértés miatt.

Bojás Mihály ellen, súlyos testi sértés miatt.

Mártonics Mihály ellen, erőszak miatt.

1903. évi deczember hó 17-én.

Szorg Ferencz ellen, hatóság elleni erőszak miatt.

Jakabovits Adolf ellen, hatóság elleni erőszak

miatt.

Pegler István ellen, súlyos testi sértés miatt.

Miként gazdálkodjunk! i

Több évi tapasztalatom dióhéjba szorítva.

A gazdálkodás alapja a jó szántás és trágyázás. Elmúlt már az az idő, mikor azt mondta a gazda, hogy az apám is igy gazdálkodott, mégis megélt.

Igen, még akkor nem volt oly nagy az adó, nem volt annyi elemi csapás s nem voltak a mai kor követelményeivel járó annyi kiadásai a gazdának.

Tehát első a szántás és a trágyázás.

Minél mélyebben szánt ember, annál jobban terem a föld, csakhogy fokonként kell mélyíteni, mig eléri az egy láb mélységet, vagy ha iehet, még mélyebben is.

A hármas vetésváltóság ugarrendszeréről át kell menni a váltó rendszerre.

Van négyes,* hatos, nyolczas váltó.

Szerintem legjobb a négyes váltó. t. i. ugar, búza—rozs, tengeri—burgonya, árpa—zab, vagyis :

1. ) Ugar és amennyit meglehet trágyázpi, bükkönyös zabbal vetni el s mikor már a zab ki- hányta a fejét, lekaszálni, jól megszántam, kévébe kötni, kazalba rakni. Ez igen jó takarmány mind a lónak, mind a szarvasmarhának és még nem kezd érni, nem huzza meg-a főidet, épen olyan jó búza terem utáuna, mint az ugarban. Lehet burgundi répát is ültetni jól trágyázott ugarban, ezután is igen jó búza térem.

2. ) Trágyázatlan ugar és bükkönyös után búza—rozs.

3. ) Búza—rozs után tengeri—burgonya.

4. ) Tengeri—burgonya ütán árpa—zab.

Trágyát minél többet állítani elő.

Legczélszerübb, ha az ember a trágyát minden héten csak egyszer hordja ki a szarvasmarha alól az istállóból a trágyagödörbe.

Trágyagödröt kell készíteni, legalább fél öl mélyet, hogy a trágyalé ne folyjon szét.

A jószág alá bőven kell almozni, hogy hasig álljon benne. Lovakra nem áll ezen szabály, ott a tisztaság végett többször ki kell hordani a trágyát. Sertések alá is bőven kell almozni, de még a baromfi ólba is gyakran kell hordani szalmát

Az istálló földjét fel kell ásni 2—3 lábra és a trágyával összekeverni, ez különösen homokos földekre hathatós trágya. Az istállót pedig fel kell tölteni vizáthatlan agyaggal s jól lesulykolni, hogy a nedvesség át ne hatolhasson rajta, hanem a szalma igya fel. Ha egy hétig a jószág alatt áll a trágya, érettebb, mint naponkint kihordva, 2—3 hónap alatt.

Legjobb trágyázni őszszél s még a fagyok előtt leszántani. Egy szántás egy kenyér, két szántás két kenyér, három szántás három kenyér, négy szántás négy kenyér, mondja a közmondás s ez igaz is.

Az ugart is czélszerü őszszel jó mélyen leszántani, legalább a giz-gaz elrothad benne s a trágyázott ugarba a bükkönyös zab is szebben díszük, sőt tavaszi árpának, zabnak, tengerinek, burgonyának meg kell őszszel e földet szántani, ta- vaszszal hamarabb is végez a gazda és dús termés jutalmazza fáradozását.

A szalmát meg kell becsülni, nem vesztegetni el kocsiszám 3—4 koronáért. Gazdának 20—30 koronáért sem szabad eladni a szalmát, mert százakat, ezreket vészit néhány koronán, felényi, harmada gabonája sem terem a kizsarolt földön, mint I a jól trágyázott földön.

Tengeri vetéskor minden bokorra (ahova a vető lehullatja a magot) egy marok érett, úgynevezett portrágyát kell hinteni.

Jó lóhert következőleg kell termeszteni:

Ősszel jól meg kell a földet trágyázni és azonnal jó mélyen leszántani, (túró ekét is jó alkalmazni) kora tavaszszal ismét leszántani és 3-szor április hóban ismét jó mélyen megszántani, lehengerezni és jó fajú burgondi magot belé ültetni. Kedvező időjárással rengeteg répa terem, 15—20 kilósak. (Nekem termett 25 kilós is.) Répa kiszedés után még egy féltrágyát adni a földnek és rögtön jő mélyen leszántani, kora tavasszal ismét és április utolján vagy május elején arankamentes jó lóher- maggal elvetni igen sünien, árpa-zab keverék véd- növénynyel,. de ritkán, és mikor a lóher már két éves, minden őszszel jól megtrágyázni, tavaszszal legereblyézni és más földre pl. ugarra hordani, igy két hasznot hajt ; az ugar is kövér lessz, a lóheréje pedig oly kitűnő lesz a gazdának, amely fölér tiz hold nem is rossz kaszálóval. Sovány kaszálóval is igy kell tenni.

Elegendő jószágot kell tartani, a borjukat nem szabad eladni, fel kell nevelni és igy ha nem is egyszerre, de apránként czélt ér a gazda!. Szép erős (kancza) lovakat kell tartani. Vannak már mindenfelé királyi csődörök, t. i. a m. kir. miniszter által a községeknek adott csődörök, azokkal kell a kanczákat fedeztetni.

Az erős ló nem hiába eszi a takarmányt, abrakot ; hisz a rossz gebe is annyit eszik, mint a jó ló, de nem bir annyit dolgozni, aztán a szép csikót 3—4 éves korában el lehet adni 3—4—500, sőt ezer írtért is.

Jó fajta teheneket kell szerezni, jó fejőseket. Az nem áll, hogy a magyar fehérszőrü tehén nem ad annyi tejet, mint a tarka s mindenféle szinti, csak jó fajt kell tenyészteni, a csordákba jó bikákat kell szerezni. Nekünk, mikor gazdálkodtam, két fehér tehenünk több mint 60 itcze tejet adott naponként; igaz, hogy nyáron a mezőrő1 ^»aiövet fejés alkalmával tengeri csalamádét után a mennyi beléjök fért: télen ] itatás után fejéskor egy nagy kosár burgundi-répát szecskával vagy rosta keverve és hetenkint kétszer megsózva.

Jó hízó sertéseket, amelyik nem hiába eszik, szép jó fajbaromfiakat nevelni. Nemesfaju gyümölcsfákat, bő termő és nemesfaju szőlőt tenyészteni és kényszeríteni, hogy sokat teremjen. Mesterséges trágyával 10-szer annyit terem — mint magára hagyva — á gyümölcsfa.

Igen, lehet kényszeríteni, csak érteni kell, hogyan. Vannak olyan kertészeti lapok és könyvek, amelyekben le vannak írva, hogyan kell bánni vele ? Meg kell venni a jó könyveket és járatni a jó szaklapokat, annak ára ezerszeresen megtérül a buja termésből.

Azt mondják, hogy nem kell túltermelést űzni. Igen, nem kell minden földet gabonával bevetni, hanem oda kell törekedni, hogy felényi harmadrésznyi földön teremjen annyi, mint máskor 2—3 annyin, p. 0. 10 hold búza annyit adjon, mint máskor 20—30 hold adott. Ez nem túltermelés, ez okszerű művelés, igy több föld marad mesterséges takarmánynak s igy több és jobb jószágot lehet tartani, tehát több trágyát is előállitani.

De, hogy okszerűbben lehessen gazdálkodni, be kell hozni a tagosítást nálunk is.

Mennyi elpazarolt időt megtakarítanának az emberek, ha egy tagban volnának földjeik. A legnagyobb birtokos legmesszebb, a legkisebb birtokos a városhoz legközelebb kapná ki részét. Előbbiek tanyát építenének s minden dolgukat hamarabb végeznék. A tagosítás osztályzat szerint lenne foga- natosi*andó: rosszabb minőség, több Q ölet kapna egy hold földbe és viszont. Különben tapasztalt, tanult gazdának nincs rossz föld. A hegyoldalakat szőlőnek, erdőnek, legelőnek lehet használni. Szóval kilenczvenkilencz és egy ok szól a tagosítás mellett.

Tagosítás, jöjjön el a te országod 1

Hogy pedig visszatérjek a trágyára, felemlítem, hogy minden, ami megrothad, trágya, giz-gaz falevél, polyva, törek, szoba, udvar, utczaseprés, szérüskerti hulladék. Rá kell önteni a trágyadombra.