Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1903-12-03 / 49. szám

1903. deczember 3

_6

MULATSÁGOK.

Tolnai iparos olvasókör rendkívül sikerült műkedvelői szinielőadást tartott múlt hó 28-án ujo- nan épített saját táncztermében, saját színpadán. Szinte került: «Jeremiás siralmai« czimü bohózat, melynek szereplői úgy megkaczagtatták a nagyszámú közönséget, hogy a derült jókedv még másnap sem hagyta el.

A czimszerepet Czerna Rezső játszotta oly gondosan, hogy minden szinész megirigyelhetné. Méltó párja volt Szauter Mariska. A virtuóz pedig Törők Gábor volt, Bibircsóky szerepében.

Ezt megelőzőleg három élvezetes száma volt a műsornak u. m. :

Szauter Marika énekelte az »őszi rózsa...« czimü népdalt, olyan érzéssel az ő szép alt hangján, hogy a közönség addig mindég tapsolt, mig őt más dalt nem énekelt; falrengető és szűnni nem akaró tapssal kisérve minden egyes dalát. — Hirmann Ella szavalta »Pókainé«-t, már a megjelenése önmaga is siker, sok drámai hősnő köny- nyebben aratna babérokat, ha olyan megjelenéssel bírna, szavalata annyira megható volt, hogy nem maradt szem, mely ne könnyezett volna. — Czerna Annuska igen tetszett a virtuóz Török Gáborral egy páros jelenetben.

TÖRVÉNYSZÉK.

A szekszárdi klr. törvényszéknél főtárgyalásra kitűzött bűnügyek;

1903. évi deczember hó 9-én.

Jahnsohn Bálint ellen, csalás miatt.

Nagy István ellen, súlyos testi sértés miatt.

Winh Jakab és társai ellen, erőszak bűntettének kísérlete miatt.

1903. évi deczember hó 10-én.

Ifj. Schilling János és társai ellen, súlyos testi sértés'"miatt.

Brandt István e len, lopás miatt.

KÖZGAZDASÁG.

Vidéki pénzintézetek mellőzése.

Hunyadvármegye október 29-iki közgyűlése azt a maga nemében addig egyedül álló határozatot hozta, hogy a kezelésére bizott árvapénzek elhelyezésére ezentúl teljesen mellőzni fogja a vármegye területén működő pénzintézeteket, amelyeknek bonitása és szolidsága mellett pedig a legjobban az a körülmény szól, hogy 1.617,452 korona részvénytőke mellett az 1902. év végéig 1.085,414 korona tartalékalapot gyűjtöttek és 8.145,098 kor. betét, valamint 1.850,555 korona egyéb idegen tőkét kezeltek. A megye az Országos Központi Hitelszövetkezetnél fogja ezentúl az árvapénzeket elhelyezni, nyilván abból a felfogásból indulva ki, hogy a maga részétől is kötelessége támogatni ezt az intézetet, amelynek az 1902. év végén 17 szövetkezete működött a megye területén 411,480 K. saját tőkével s ennek alapján a közponr által rendelkezésük e tartott 822,760 korona hitellel. De ha áll ennek a fe'fogá-nak helyessége e en 6014 tagjának legjobb ese:ben másfél millió korona hitelt nyújtó- tizenhét szövetkezettel szemben, sokkal inkább áll fenn a megyének ugyanez a kötelessége a több tízezer megyebeli lakosnak tiz-tizenöt millió koronányi hitelt nyújtó tizenegy megyebeli pénzintézettel szemben, s igy a megye, ha már mindkét kötelességének eleget akar tenni, helyesen csak úgy járhat el, ha a többi megye példáját követve, készpénzeit igazságosan elosztja a megyebeli pénzintézetek és a központi hi elszövetkezet között. A rossz példa ragadós: a szomszédos Krassó-Szörény vérmegye legutóbbi közgyűlése szintén azt határozta, hogy a gyámoltaknak és gondnokoltaknak jelzálogi kölcsönökben el nem helyezhető pénzeit gyümö csöztetés végett az Országos Központi Hitel- szövetkezetnek adja át. Hogy ez az eljárás mily igazságtalanság, bizonyítja a- a körülmény, hogy — mint a »Magyar Pénzügy« kimutatja — a megye területén működő 25 pénzintézet 5.372,952 korona alaptőke és 1 887,399 korona taitalékalap

mellett az 1902. évi mérlegek szerint összesen 20.108,280 korona betétet és 5.414,742 korona idegen pénzt kezel és a megye lakosainak 29 millió 074 ezer 390 korona kölcsönt nyújtott, oly összeget tehát, amely a központ s-övetkezeteinek — bármilyen áldásos legyen is egyébként működésük — soha sem állhat rendelkezésükre.

— Gazdátlan nyeremények. A legutóbb kiadott hivatalos kimutatás szerint a Jósziv sorsjegyeknél 16600 db. olyan nyeremény van, a melyért még nem jelentkeztek, nyilván azért, mivel e sorsjegyek tulajdonosai nem tudják, hogy sorsjegyük ki van már huzva. így van ez a többi sorsjegynél is és mivel ezek ä nyeremények elévülnek, mondhatni, hogy sok millióra menő vagyon pusztul el azért, mert a sorsjegybirtokosok nem elég gondosak és nem járatnak megbízható sorsolási lapot. Ennélfogva, a kinek sorsjegyei és egyéb értékpapirjai vannak, arra nézve rendkívül fontos egy megbízható sorsolási lapnak a járatába, Ilyenként ajánlható a »

Pénzügyi Hírlapi, a melynek sorsolási melléklapját a »Pénzügyi Útmutatót« a nagymélt. m. m. kir. belügyminiszter mint teljesen megbízható szakközlönyt, a nagymélt. m. kir. pénzügyminiszter mini szakértelemmel és portosan szerkesztett közlönyt hivatalosan ajánlott. A lap előfizetői a januári számmal ingyen megkapják a Pénzügyi és Tőzsdei Évkönyvet, a mely sok hasznos tudnivalón kívül tartalmazza a kezdettől fogva az 1903. év végéig kihúzott, de kifizetés végett bemutalni elmulasztott sorsjegyek, kötvények és záloglevelek hiteles kimutatását, úgy, hogy e könyvből bárki azonnal megláthatja, ki van-e sorsjegye huzva, vagy nincs. A »Pénzügyi Hirlap« előfizetési ára egy évre, a Pénzügyi Útmutatóval és a Pénzügyi és Tőzsdei Évkönyvvel együtt 5 korona, a mely postautalványon küldendő be a kiadóhivatalba VII., Kerepesi-ut 44. sz.

— Kőedényiparunk hanyatlása. A wilhelms- burgi osztrák kőedény egész országunkban el van terjedve, pedig nem szebb a mienknél, de nagyon olcsó. A karlsbádi és bunzlani edény pedig nemcsak országos vásárainkon dominál, de a Galicziá- ból ide szakadt kiskereskedők jóvoltából még városaink és községeink heti vásárait is ellepi és kiszorítja a hazai gyártmányt. így például, mint a «Vállalkozók és Iparosok Lapja» irja, a hollóházi kőedénygyárban rengeteg edénykészlet halmozódott fel, s a vállalat ennek fo'ytán nehézségekkel küzd; a fülek-putnoki agyagárugyár máris összeroskadt az osztrák verseny támadásai alatt és üzemét megszüntetve, elhatározta a társaság feloszlását.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 49. sz._

— Uj gyárak. Innen is, onnan is jő egy-egy újabb gyári vállalat alapításáról hir, ami a legjobb bizonyítéka annak, hogy a gazdasági válság által megbénított vállalkozó kedv lássankint újra éled. A fehérmegyei Velencze községben, mint a »Gazd. Tudósitó« irja, részvénytársulat alakult Me-zlény Pál orsz. képviselő vezetése alatt 800,000 korona alaptőkével, avégre, hogy az odavaló Anna-gőzmal- mot megvegyék és malátagyárral kibővítsék. Teleki József gróf tetétleni birtokán czukorgyárat szándékozik létesíteni, minthogy eddigelé sem Pest, sem Bácsmegye területén ilyen gyár nincs. Békéscsabán is részvénytársaság alakul Lukács György békésmegyei főispán vezetése alatt 400,000 korona alaptőkével, avégre, hogy megszerezzék és megnagyobbítsák a Reisz és Purjesz czég békéscsabai bútorgyárát. A föld mivelé^ ügyi miniszter támogatásával lenszalmatörő- és kikészítő telepet akar létesíteni Rotter Henrik rőmerstndti len- és kenderkereskedő az Alsó-Csaüóközben. Ellenben nem csinálja meg a bécsi Fakereskedelmi rt. a Dolnji Miholjáczon tervbe vett fürészgyarat. A szombathelyi Pohl féle gépgyárat vasöntővel bővítik ki, Kismartonban pedig részvénytársaság van alckulóban, mely mintegy 1000 munkást fog alkoz- tató fonó- és szövőgyárat akar létesíteni; a terv iránt angol gépgyárakon kívül a Magygr agrár- és járadékbank is érdeklődik.

— A húsz koronán aluli számlák bélyegmentessége. A kereskedői és iparos köröknek régi kívánságuk, hogy a húsz korona értéken aluli árukról szóló számlákat bélyegmentesen állith'ssák ki. Ez a kívánság jogos és méltányos és megvalósítása az államkincstárnak sem okozna számba vehető kárt. Az ilyen számlákat ugyanis legtöbbször készpénzfizetés esetében a bevásárló megbízott, cseléd stb. ellenőrizhetése czéljából állítják ki. — Már pedig kétségtelen, hogy a számlabélyegnek csak akkor van értelme, ha a számla hitelre való vásárlás esetén a később megfizetett összeg nyug- tatványozására szolgál. De készpénzfizetés esetén midőn nyugtatványra szükség nincs, bélyegről nem lehet szó. Méltányos tehát, hogy az ily alkalmakból kiállított számlák, melyek természetüknél fogva húsz koronánál magasabb összegről alig szólhatnak, a felbélyegzés kötelessége alól felmentessenek, annál is inkább, mert, — mint a «Magyar Kereskedők Lapja» irja, — az államkincstár sem károsodnék, hiszen minden szigorú ellenőrzés daczára a bélyegkötelezettséget ma is kijátszák. A nagyváradi kereskedelmi és iparkamara föl is irt a napokban a kereskedelmi miniszterhez, hogy a számlák bé' lyegmentességét húsz koronáig elrendelje.

ífr

1 fim 1

Eperfa-vásárlás.

%\%

tt

Kereskedelmi kertészektől, birtokosoktól,

*

magánfelektől vásárolunk olyan eperfákat, me•fi

lyeknek törzsvastagsága a földtől egy meter

*!«

»*■

*

magasságban három centimeter átmérővel bir;

m*m

•fi

a törzs magassága pedig legalább 180 centimtr.

«•*

•S*

A mennyiség és ár megfelelésével kérünk mielőbb

•

•

szives ajánlatot. A vételárba beleértetődik a fák

•

kiásása, tisztogatása, csomagolása és vasúthoz

•

•J

való szállítása.

fim

•fi

a?*

•fi

Orsz. Selyemtenyésztési felügyelőség,

m*m

•fi

&% I

1 «6 fim '

Szekszárd (Tolnamegye).

**

fim

V .

1—2

•fi