Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1903-12-03 / 49. szám
2. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 49. sz. 19U3. deczember 3 Csáky szalmája. Irta: Papp Ferencz. Magyar szólásmód, s olyan egyenest ráillik a közpénzekre. Nálunk csak az nem sikkasztja el a kezére bízott közpénzeket, aki nem akarja. A lefolyt pár év qla't annyi közpénzt sikkasztottak el, hogy azzal bátran meg lehete t volna oldani akárhány kulturális avagy nemzeti czélt. Alig két éve Buda* pest főváros pénztárából vitt el egy apró dijnok egy fél milliót, azután jöttek a szekszárdi, győri, aradi sikkasztások s alig pár napja Kádár Kálmán a belügyminisztérium sikkasztója. Kádár Kálmán irodaigazgató volt, tehát kezelő hivatalnok, akinek eredetileg az volt a teendője, hogy az irodatiszteknek és dijnokoknak kiossza, lemásolás végett a munkát. Hogy miképpen jutott a pénzkezeléshez, azt ő maga sem tudja, reá bizták, nem ellenőrizték, az ördög is feltámadt benne, hát lopott. Elénk világot vet ez a sikkasztás a beliigy- nvniszterium ügykezelésére. No hát most már vigadjatok, ti megzaklatott, agyon Kaffkázott, Bosnyakolt vármegyék, ne búsuljatok, odafönt is sikkasztanak. Csakhogy amig nálatok kicsit, forintokat sikkasztanak, s az is vissza télül a tok felelősség megállapításból, addig itt nagyban megy a játék. Hát te szegény dunántúli főszolgab ró, mit szólsz most, mikor téged azért csaptak el, mert az írnokod sikkasztott. No-no, nem azért csaptak el, hanem azért, mert főjegyző akartál lenni, de azért e mégis az volt. on utál, Tolna, Mármaros, a sajtóban végig húr- . vármegyék ne aggódjatok, ott is sikkasztanak, ..„ól a Mumusok trónolnak. Eszembe jut egy vármegyei vizsgálat. Egy sereg belügyminiszter ista egy méltóságos vezetése alatt kéjutra indult egyik vármegyébe. Renitenske- dett az alispán, aféle régi kuruez. A parancs ki volt adva, hogy megkell rendszabályozni. — Aztán feltúrták a hivatalokat, összeturkáltak mindent, de minthogy az izeket miért dtóságos ur __i . _ íz ellenőrnek is olt kell lenni. A vén kuruez boszusan nézte a méltóságos urat, aztán igy felelt: Igaz, biz a, de hát ennél nagyobb szamárságot is cs náltak az urak odafent. Beteljesedett. Az egész sikkasztási ügyben az a legét- deke ebb, hogy a belügyminisztérium méltóságosai most a sikkasztás után kutatják, hogy kit terhel a felelősség, mert Kádárnak nem volt joga pénzt fel vem i. Persze most simítják a dolgot, s igyekeznek a vármegyéknél oly kitünően bevezetett felelő -ség elvének mellőzésével az egész ügyet büntető útra terelni. Mit ? Bagatel, egy kezelőriszt lopott; mindennapi dolog, becsukják s ezzel vége. Ám nekünk állampolgároknak is van valami szavunk hozzá. Csupán annyi, hogy a felelősség elvét még a minisztériumban is meg kell állapítani, s aki mulasztott, az fizessen, még ha miniszier is, mert az a pénz közpénz és nem Csáky szalmája. Előfizetőink figyelmébe. Tisztelettel értesítjük lapunk régi és uj előfizetőit, hogy az 1904. évre megjelent GARAY JÁNOS NAGY KÉPES NAPTÁRÁT, mely rendkívül gazdag tartalmú és magában foglalja Tolnavármegye teljes czimtárát is, mindazon előfizetőinknek díjmentesen küldjük meg, kik jövő évre szóló előfizetéseiket a kiadóhivatalhoz beküldik. A »Tolnamegyei Közlöny«-t, mely 1904. január 1-én a XXXII. évfolyamába lép, ajánljuk olvasóink támogatásába. Hazafias tisztelettel a TOLNÁMEGYEI KÖZLÖNY kiadóhivatala. KÜLÖNFÉLÉK. — Beiktatás a főrendek közé. A íőrendiház 1903. évi november hó 30-án tartott ülésében Bezerédj Pál élethossziglan kinevezett főrendiházi tag nevét a főrendek jegyzékébe pótlólag beiktatta. Esküdtbirósági kinevezés. A pécsi kir. I ítélőtábla elnöke az 1897. évi XXXIII. t.-czikk 2. §-a értelmében az 1904. év tartamára a szekszárdi kir. törvényszéknél szervezett esküdtbiróság elnökévé dr. Selcz József kir. törvényszéki elnököt, helyettesévé pedig Ágoston István kir. Ítélőtáblái biró, czim- és jelleggel felruházott kir. törvényszéki bírót jelölte ki. — Közigazgatási ülés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága szokásos havi ülését folyó hó 5-én d. e. 10 órakor tartja meg a vármegye székházában. szalonvirág vagy a tudós leány kiálhatatlanabb-e ? A tetszvágyó leány kellemetlen hatása bakii a bálokra és a nagy összejövetelekre terjed ki és csupán azokat sérti, kik szintén tánczolnak vagy mulatnak, ellenben a pedáns kisasszony kor és nemi különbség nélkül rettenetes mindenkire, aki közelébe jut. Nagy tudásával keresi a feltűnést. Történelem, nemzet gazdaságtan, csillagászati statisztika, bölcsészet mind-mind a kis ujjábán látszik lenni. Nincs az a romantikus iskola, melynek elméletét ne tudná, nincs az a hírneves iró, szobrász vagy festő, kinek művész lajstromát össze ne bírná állítani. Mindent tud, nincs egyetlen megjegyzése sem, ami nem lenne tökéletesen helyes és mégis teljesen hidegen hagy. ügy tűnik fel, mintha ez a sok tudás nem az övé volna, mintha csak úgy rendelte volna meg magának, a hogy a ruhát szokták A művész, leány már kevésbbé kiállhatat- lan. Általában előnynek tartják, ha egy leány a zenében annyira kitűnik, hogy a zenetanárokkal vetekedik,' vagyha a szavalat terén a hivatásos művésznők színvonalán áll. Aránylag ritkán áll módjában képességével a közönség rovására visszaélni, mert csak akkor kerül alkalma és ürügye a zongorához ülésre, vagy egy drámai költemény elszavalására, ha nagyobb arányú összejövetelek, teszem föl, hangversenyek tartatnak. Ritkák azon leányok, kik társnőiket öltözékeik pompája és sokfélesége által ne akarják fölülmúlni. A gazdag örökösnők rendszerint keresetlen egyszerűségűkkel tűnnek ki. Igen gyakori a leányoknál azon hiba, melynek alapja az angol nemzet alapjellemére vezet-/ hető vissza, t. i. az uralkodási hajlam. Az angol leány, ha tanitatás, vagyon vagy rang által előkelő család sarja, minden alkalmat felhasznál arra, hogy leánytársnői felett uialkodjék, amint ez nevelő intézetekben sokszor előfordul. A Pali Mail Magasin munkatársa nagy kedélyességgel sorolja föl az okot és módot, melyek által egy fiatal lány kiállhatatlanná tudja tenni magát. Egy fiatal kezdő leányt csak is a kérők közt — Tiltakozók gyűlése Szekszárdon. Közleményünk elején mindjárt kijelenthetjük, hogy éppen nem úgy sikerült a Szekszárdra összehívott tiltakozó gyűlés, mint azt a vérmesreményüek hitték. Az obstrukezió elleni tiltakozás eszméje Simontsits Elemér vármegyei főjegyzőtől eredt, ki tényleg sokat fáradozott és meg is tett minden lehetőt, hogy minél impozánsahban tüntessenek az obstrukezio ellen. A gyűlésre az egész megyéből meghívták a jegyzőket, az elöljárókat, a megyebizottsági tagokat és mindazokat, akik az obstrukezió ellen vannak. Be is jöttek elég sokan a megyéből a gyűlésre, de nagyszámban megjelentek, különösen Szekszárdról azok is, akik helyeslik az ellenzéknek a magyar nyelvért és az alkotmányért folyó küzdelmét. A gyűlést a »Szekszárd Szálló« nagytermében akarták megtartani, amelynek minden részét d. e. 10 órakor már elfoglalták a választó polgárok, kiknek hangulatából azt lehetett sejteni, hogy lesz ellentüntetés; mert még a gyűlés meg sem kezdődött, már erősen abczugolták lisza Istvánt. Egyszerre kiadták a jelszót, hogy miután a teremben nem férnek el — menjenek fel a városházára. A nagy néptömeg ezután felvonult a városháza udvarába, ahol már a meghívott csendőrök is megjelentek. Itt először Bartat Béla cs. és kir. kamarás akart beszélni, de oly ellenszenvvel fogadták, hogy szóhoz se juthatott. Ezt látva, Bajó Pál szolgabiró erélyesen felszólította a tiltakozókat, hogy csendesen legyenek, mert különben a közbeszólókat csendőrökkel a gyűlés szinhelyéről elvezetteti. Amit Ígért a szolgabiró, azt később meg is cselekedte, amennyiben többeket ki is vezettetett. Utána Schwetz Antal dr. bonyhádi ügyvéd kezdett beszélni, akit, — miután hangsúlyozta, hogy ő is a függetlenségi párthoz tartozik (de nem a küz* dőkhöz) — meghallgatták és csak kevesen abczugolták közben az osztrákokat. Majd Simontsits Elemér kezdett szólani, ki előterjesztette a határozati javaslatot, melyet csendben el is fogadtak, utána azonban kitört a tiltakozó hang. — Uj plébános. A pécsi káptalani helynök Schaumburg L’ppe György uralkodó herczeg, kegy- uraság bemutatása folytán Frey János dr. német- mároki ideiglenes adminisztrátort Németmárokrí plébánossá nevezte ki. — Tanitóválasztások. Murgára Rutterschmic Márton, Szálkára Kosztics Gordana gkel., Várongrs Rácz Károly, Némedibe Mádi Lajos ref., Őcsénybe Katsay László és Agárdra Lakatos József tanitc választatott meg. való választás hozhat zavarba; és ha egyáltalár semmi jogczimmel sem bírna arra, hogy kivált tulajdonok által emelkedjék társnői fölé, az esetbet hibái által igyekezik érvényt szerezni gőgjének. A Hobbes által érintett hibák nagyon elvan nak terjedve Angliában, mivel azok a nemzet ka rakterben gyökereznek s mivel a hagyományol szelleme némely fogyatkozást egyes családokbai úgyszólván kötelezővé tesz. Ott a családok őseil jó és rossz emlékeit kegyeletben megőrzik és át adják nemzedékről-nemzedékre. Sajnálatos, hogy Hobbes nagyon kevés -é: csak homályos tanácsokat adott az általam jelzet veszedelmek elhárítására. Igen jól tette volna, hí egy teljes kézikönyvet irt volna ezen fiatal kezdi leányok számára arról, hogy miként kell viselked niök, ha a világban sikert akarnak aratni | Hőbbe: megélegedett azzal, hogy közszemlére bocsátotta i gyűlöletes és nevetséges kis Missek arczképeintl dús tárlatát, kiket nem szükséges mindenesete követni.' ------Si rolin A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainai, úgymint idült bronchitis, szamárhurnt és különösen lábbadOZÓknál infiu ~sa után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolitja a köhögést és a kópetet és megmegszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. — A gyógyszertárakban üvegenként 4.— koronáért kapható. ==--- . Figyeljünk, hogy minden üveg az alanti czéggel legyen ellátva: . -F. Hoffmann La Boche & Go. vegyészeti gyár Basel (Svajcz).
